Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/090/2020. határozata

ügyvédi megbízásról

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, ... ügyvéd fegyelmi ügyében a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2021.11.04. napján DRFB-14/2020.(P5/2020) sz. alatt hozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021.02.25. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának DRFB-14/2020.(P5/2020) sz. határozatát helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalányköltséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Debreceni Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül köteles átutalni a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

I. A megtámadott határozat

[1] A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) ... miskolci ügyvéd ellen ... bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. november 4. napján megtartott tárgyaláson megállapította, hogy eljárás alá vont egyéni ügyvéd 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amelyből 3 rb.-t folytatólagosan valósított meg, ezért 400.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, valamint 80.000 Ft eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezte.

[2] A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt.

II. A tényállás

[3] Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben ... bejelentő élt panasszal 2019. december 03. napján kelt, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamarában 2019. december 04. napján kézhez vett beadványában ingatlan-nyilvántartási eljárásban történt mulasztás és iratkiadás megtagadása miatt.

[4] Az elsőfokú fegyelmi eljárásban megállapított tényállás szerint eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte a 2015. május 12. napján kelt adásvételi szerződést, amely szerint bejelentő 700.000 Ft-ért megvásárolta a Nyékládháza zártkert .../17 helyrajzi szám alatti, gyümölcsös szőlő elnevezésű 7216 m2 a területi ingatlant.

[5] Az adásvételi szerződés 10-es pontja szerint a felek megbízást adtak eljárás alá vont ügyvédnek az adásvételi szerződés elkészítésére, valamint a tulajdonjog bejegyzéshez kapcsolódó ügyvédi feladatok elvégzésére, illetve a földhivatali képviselet ellátására.

[6] Az adásvételi szerződést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal .../2/2015 számú határozatával jóváhagyta és egyidejűleg a kérelem kötelező mellékleteként csatolt adásvételi szerződés példányait (egyet biztonsági papíron) jóváhagyó záradékkal látta el.

[7] A határozat 2015. szeptember 28-i keltezésű. A bejelentő által csatolt nem hiteles tulajdoni lap teljes másolat tanúsága szerint a jóváhagyó záradékkal ellátott adásvételi szerződést az ügyvéd nem nyújtotta be a Miskolci Járási Hivatal felé. A tulajdoni lap tanúsága szerint a bejelentő által megvásárolt tulajdoni hányad továbbra is az eladó, .... tulajdonát képezi.

[8] A bejelentő 2019. augusztus 13-án, augusztus 26-án, október 9-én, október 13-án, október 25-én (ezen a napon kettő) november 11-én e-mail üzeneteket írt az eljárás alá vont ügyvédnek, érdeklődve az ingatlan tulajdonjogi bejegyzéséről.

[9] Az érdeklődésére az ügyvéd vagy nem válaszolt, vagy általa nyilvánvalóan tudott tényekkel ellentétes nyilatkozatot tett, miután tudta, hogy a telekkel kapcsolatos adásvételi szerződés a földhivatalba nem került benyújtásra.

[10] 2019. október 25. napján a bejelentő kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy küldje át neki a földhivatal által érkeztetett adásvételi szerződést, mert a tulajdoni napon még mindig nincs semmi. Ennek a kérésnek sem tett az ügyvéd eleget arra hivatkozással, hogy minden példány a földhivatalban van.

[11] 2019. június 29-én a bejelentő e-mailben bejelentette a Debreceni Ügyvédi Kamara felé, hogy a bejelentésében megjelölt üggyel kapcsolatban segítséget kért egy másik ügyvédtől, hogy a tulajdonjoga bejegyzését meg tudják oldani. Ezért az ügyvédje email üzenetben megkereste eljárás alá vont ügyvédet és kérte, hogy az ügyben rendelkezésére álló iratokat adja át, mivel a tulajdonjog bejegyzéséhez szükség van az eredeti iratokra. Eljárás alá vont ügyvéd azt jelezte vissza, hogy június 24-én előkeresi az iratokat, de erre a mai napig nem került sor, semmilyen formában nem kereste az ügyvédjét.

[12] Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségére vonatkozó és semmilyen más nyilatkozatot nem tett, iratot kétszeri - igazoltan átvett - vezető fegyelmi biztosi és a Fegyelmi Tanács elnökének felhívása ellenére nem csatolt.

A megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg.

[13] A Fegyelmi Tanács a bejelentő által becsatolt iratokból kétséget kizáróan megállapította az ügyvéd fegyelmi felelősségét valamennyi, a bejelentésben szereplő kérdésben.

A Fegyelmi Tanács a bejelentő nyilatkozatait, az általa csatolt szerződést, hatósági engedélyt, e-mailes levelezést, a megbízott új ügyvéd e-mailes levelezését, a becsatolt tulajdoni lapot egyértelmű bizonyítéknak fogadta el, mivel ezek kétséget kizáróan igazolták az ügyvéd vétkességét.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fentieket nem cáfolta, ellene semmilyen védekezést nem terjesztett elő.

[14] A Fegyelmi Tanács szerint egyértelműen bizonyított az a tény is, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a vezető fegyelmi biztos két alkalommal hívta fel iratcsatolásra, a Fegyelmi Tanács elnöke ezt a felhívást az idézésben megismételte, amelyet az ügyvéd igazolt átvétel után sem teljesített.

III. A tényállásban megállapított magatartás jogellenessége

[15] Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 37. § a) pontjában foglaltak szerint „fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi”. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában foglaltak szerint „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”.

Az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetés elmulasztását a hatósági jóváhagyást követően megkezdte, mulasztása a mai napig is tart. Az ügyfélnek adott hamis tájékoztatás, illetve a megkeresésekre nem reagálás, az ügyfele részére - kérése ellenére - iratkiadás megtagadása, valamint a kamarai eljárásban kötelező iratcsatolás elmulasztása már az Üttv. hatályba lépését követően történt.

[16] Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget követett el azzal a magatartásával, hogy a mező- és erdőgazdasági föld tárgyában kötött adásvételi szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyását követően nem nyújtotta be a földhivatalba. Az adásvételi szerződés 30 napon belül történő benyújtását jogszabály: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) kötelezővé is teszi.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 2015. május 12. napján készült és 2015. szeptember 28. napján jóváhagyott (így hatályossá váló) adásvételi szerződést (mint a tulajdonjog bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, bejegyzésre alkalmas okiratot) több mint 5 éve nem nyújtotta be, ennek okát a fegyelmi eljárásban nem jelölte meg, mulasztása esetleges vétlenségét nem igazolta, így megsértette

- az Üt. 3. § (2) bekezdését („az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia”), valamint az Üttv. 1. § (3) bekezdését („az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”),

- a 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai kódex) 3/4. pontját („tilos minden olyan ténykedés, mely ellentétes a megbízó jogos érdekével”), valamint a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.4. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével”), amellyel 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

[17] Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal a magatartásával, hogy többszöri kérés (a 2019. október 25-i és a 2020. június 22-i e-mail) ellenére az adásvételi ügylettel kapcsolatosan rendelkezésére álló iratokat nem adta ki a bejelentő részére.

[18] Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal a magatartásával, hogy a bejelentőt nem tájékoztatta, illetve valótlan tájékoztatást adott a megbízás teljesítéséről.

[19] Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal a magatartásával, hogy a fegyelmi eljárásban a vezető fegyelmi biztos és a Fegyelmi Tanács elnökének többszöri felhívása ellenére az ügyben keletkezett iratokat nem küldte meg, amellyel megsértette az ÜESZ 12.3. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni”).

Megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a feladatát a mai napig nem végezte el, a bejelentő nevére az ingatlan tulajdonjoga nincs bejegyezve, az ügyvéd valótlan tájékoztatást adott a bejelentő részére, az iratokat kérés ellenére nem adta ki, valamint a vezető fegyelmi biztos kétszeri felhívása ellenére sem csatolt iratokat, ezzel 4 rendbeli szándékosan, ebből 3 esetben folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.

[20] A Fegyelmi Tanács vizsgálta az elévülés kérdését. Az adásvételi szerződés 2015. május 12. napján kelt, ezért az elévülés kérdésére az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései az irányadóak. Az Ütv. 41. §-ának (1) bekezdésében nem indítható fegyelmi eljárás, ha a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.

Az adásvételi szerződés 10. pontja alapján eljárás alá vont ügyvédet a felek megbízták a tulajdonjog bejegyzéshez kapcsolódó ügyvédi munkák elvégzésére, illetve a földhivatali képviselet ellátására is. Az ingatlanra vonatkozó teljes tulajdoni lap másolat tanúsága szerint az eljárás alá vont ügyvéd egyáltalán nem nyújtotta be a földhivatal felé az adásvételi szerződést, így a megbízása teljesítésének folyamata nem fejeződött be. Iratokat az ügyfelének nem adta ki, őt egyáltalán nem tájékoztatta az eljárásról.

IV. A fellebbezés

[21] Az eljárás alá vont ügyvéd a Fegyelmi Tanács által meghozott határozatban szereplő történeti tényállást nem kívánta vitatni, elismerte, hogy az a valóságnak megfelelően került megállapításra és rögzítésre.

Enyhítő körülményként adta elő, hogy a magánélete épp ez időben olyan hirtelen és drasztikusan megromlott, hogy jó ideig munkaképtelen állapotba került. A tárgyalási tevékenységét vagy sehogy, vagy helyettesek segítségével tudta megoldani, személyes ügyfeles konzultációt egyáltalán nem tudott tartani, e-maileket nem tudott feldolgozni. Annyira rossz állapotba került mentálisan a házasságom nem várt, hirtelen felmerült, és drasztikus megromlása miatt, hogy az időközben érkező megkeresésekre sem válaszolt.

Előadta azt is, hogy Molnár Erika Brigitta és akkori élettársa - mint akkori állandó ügyfelei - részére jelen eljárás tárgyát képező ügyleten kívül számos alkalommal látott el „pro bono” megbízást, ezen alkalom volt az első, hogy akár vele szemben gondatlanul járt volna el, illetve összességében sem volt még soha ellene fegyelmi eljárás. Megjegyezte, hogy szándékosság ebben az ügyben sosem vezérelte.

[22] Elsődlegesen kérte, hogy az általa előadottakat figyelembe véve és azokat méltányolva a fegyelmi vétség megállapítása alól tekintsenek el.

Másodlagosan a kiszabott pénzbírság összegén enyhítését kérte, mely körben mérlegelni kérte a fentiekben előadottak szerinti életkörülményei jelentős megnehezedését, illetve a COVID 19 járvány okozta, a teljes ügyvédi kart érintő jelentős bevételcsökkenést, mely a tárgyalások elhalasztásából, a csökkent ügyfélforgalomból, így jelentős megbízási díjtól való elesést jelent, ugyanakkor a kiadások változatlan viselési kötelezettsége mellett.

V. Az Országos Fegyelmi Főbiztos indítványa

[23] Az Országos Fegyelmi Főbiztos az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.

A büntetés kiszabása körében további súlyosító körülmény álláspontja szerint a halmazat, ugyanakkor enyhítő körülmény lehet az ügyvéd fellebbezési kérelmében bejelentett kiskorú gyermekekről való önálló gondoskodás ténye. Az ügyben eljárt fegyelmi tanács a tényállást megállapította és helyesen hivatkozott az irányadó jogszabályokra is.

VI. A Másodfokú Fegyelmi Tanács határozatának ténybeli és jogi alapjai

[24] A Másodfokú Fegyelmi Tanács a tényállást az elsőfokú határozatban írtakkal egyezően állapította meg, ezt a panaszlott ügyvéd sem vitatta.

[25] A Másodfokú Fegyelmi Tanács nem tudta elfogadni azt a védekezést, hogy az az egyébként sajnálatos tény, miszerint az panaszlott ügyvéd családi körülményei súlyosan megromlottak, felmentést adna az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartása alól.

Ezeket a körülményeket az enyhítő körülmények között sem lehetett értékelni, hiszen a fellebbezésben semmilyen ezzel kapcsolatos olyan új tény, bizonyíték nem merült fel, amit az elsőfokú eljárás során ne értékeltek volna.

A súlyosító körülmények között a Másodfokú Fegyelmi Tanács figyelembe vette, hogy a panaszlott ügyvéd ellen több, súlyosan minősülő fegyelmi eljárás is folyamatban van.

Mindezek alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az elsőfokú határozatban a Fegyelmi Tanács a megállapított tényállásból helyes jogkövetkeztetést vont le, ezért az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta.

[26] A panaszlott ügyvéd által előadott súlyos anyagi helyzettel kapcsolatban a Másodfokú Fegyelmi Tanács a következő tájékoztatást adja:

Az Üttv. 143. § (2) bekezdés szerint a(z elsőfokú) fegyelmi tanács a pénzbírság megfizetésére kamarai szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az arra érdemes személy számára egy alkalommal részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet.

A FESZ ezzel kapcsolatban a következőket tartalmazza:

39.8. Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy kérelmére, méltányolható körülmények fennállása esetén a jogerősen kiszabott pénzbírság kettőtől tizenkettő havi részletben történő teljesítését, vagy a megfizetésre legfeljebb hat hónapi halasztást engedélyezhet.

39.9. A jogerősen kiszabott pénzbírság megfizetésére részletfizetési, illetve halasztási kérelmet az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell előterjeszteni a fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséről számított tizenöt napon belül. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

39.10. Eljárási költség megfizetésére részletfizetés, vagy halasztás nem adható.

[27] A Másodfokú Fegyelmi Tanács határozata az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontján alapul.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.

A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani.

A határozat jogerős és 2021. április 29. napján végrehajtható.