A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, Dr. XY ügyvéd (KASZ: ..., iroda: ....) fegyelmi ügyében a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. november 26. napján F/15/2019-19. sz. alatt hozott határozata ellen dr. XY részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. június 10. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F/15/2019-19. sz. határozatát megváltoztatja a fegyelmi eljárást megszünteti.
Kötelezi a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget a Magyar Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
1.
1.1. Dr. XY eljárás alá vont ügyvéd a ... Kft. megbízásából társasház alapítására kapott megbízást, illetve a ... Kft. és a Panaszosok (lakás ingatlanok vevői) megbízásából ingatlan adásvételi szerződéseket készített a társasházban létrejövő lakások tekintetében. A megbízó vevők - továbbiakban Panaszosok - kifogásolták, hogy megítélésük szerint a társasház késedelmesen került bejegyzésre a földhivatalnál, illetve Eljárás alá vont ügyvéd minősíthetetlen hangnemben beszélt velük, amikor az üggyel kapcsolatban érdeklődtek.
1.2. Panaszosok - a társasházban lakásingatlant vásároló 13 vevő - 2019. február 18. napján panaszt nyújtottak be papír alapon a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarához, melyben a tényállás előadását követően kérték, hogy a kamara hívja fel Eljárás alá vont ügyvédet a megbízás teljesítésére, azaz a társasház megalapítására, illetve a vevők tulajdonjogának bejegyeztetésére. A panasz géppel írt, melyet a 13 Panaszos írt alá. A panasz formailag nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat feltételeinek.
1.3. A területi kamara vezető fegyelmi biztosa - ... - 2019. március 6. napján a bejelentés kiegészítésére, illetve a kapcsolódó dokumentumok megküldésére (megbízási szerződés, tényvázlat, számla) hívta fel Panaszosokat. A Panaszosok a felhívásnak nem tettek eleget.
1.4. 2019. március 27. napján ... vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, nyilatkozattételre és okiratküldésre hívta fel Eljárás alá vont ügyvédet, illetve tájékoztatta Panaszosok képviseletében ...-t az előzetes vizsgálat elrendeléséről.
2.
2.1. Eljárás alá vont ügyvéd 2019. 04. 10. napján küldte meg igazoló jelentését elektronikus úton, melyben előadta, hogy a panaszt aláíró 13 személy ellen büntetőeljárás van folyamatban nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Megjegyezte, hogy a Panaszosok közül mindössze két személy (... és ...) érdeklődött irodájuknál a bejegyzéssel kapcsolatban, a többi személy ilyen megkereséssel nem élt. Hivatkozott továbbá arra, hogy a társasház 20 lakója közül kizárólag 13 személy írta alá a panaszt, tehát valótlan, hogy a teljes társasház képviseletében járnának el. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy 2019. február 5. napján adta ki az Építésügyi Hatóság az építtető részére a Hatósági Bizonyítványt, valamint a változási vázrajz 2019. február 27. napján került záradékolásra, melyek feltételei az albetétesítésnek. 2019. március 5. napján Eljárás alá vont ügyvéd benyújtotta az albetétek kialakítására vonatkozó kérelmet a földhivatal számára. Eljárás alá vont ügyvéd beadványához csatolt az ügyletre vonatkozó iratokat.
2.2. 2019. június 11. napján ... fegyelmi biztos további kiegészítésre hívta fel Panaszosokat - ismét ... panaszos címére kézbesítve a megkeresést. Ebben kérte a Panaszosokat, hogy nyilatkozzanak, hogy a tulajdonszerzés a továbbiakban is akadályozva van-e, illetve, hogy az alapító okiratot Panaszosok megkapták-e, amennyiben igen, mely időpontban. A fegyelmi biztos kérte a „minősíthetetlen hangnem” pontosítását is, illetve, hogy erre mely személyekkel szemben került sor.
2.3. 2019. szeptember 19. napján ... panaszos kiegészítést küldött a kamara részére. Ebben előadta, hogy - a mellékletben csatolt, megbízást is tartalmazó adásvételi szerződés szerint - Eljárás alá vont ügyvéd nem csak meghatalmazott volt, hanem megbízottként köteles az ügy ellátására. Szakszerűtlennek tartja Eljárás alá vont ügyvéd szakmai munkáját, mivel a tulajdonjog bejegyzésére nem került sor hosszú hónapokig. Kifogásolta továbbá, hogy a tulajdonjog bejegyzés földhivatali megtagadása 6.600 Ft többletköltséget jelentett minden Panaszosnak. Kifogásolta, hogy Eljárás alá vont ügyvéd büntetőeljárást kezdeményezett ellenük, illetve azt, hogy Eljárás alá vont ügyvéd „megtagadta” a megbízás teljesítését. Az alapító okirat vonatkozásában előadta, hogy az „eladó adataival került átadásra részükre, így az érdemi alkalmazásra alkalmatlan”. Nyilatkozott továbbá, hogy a tulajdonjog bejegyzések időközben megtörténtek. Beadványához csatolta a hivatkozott határozatokat, egy adásvételi szerződést, illetve Eljárás alávont ügyvéd által küldött kör-e-mailt.
2.4. 2019. szeptember 26. napján a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, melyről Panaszosokat tájékoztatta.
2.5. 2019. október 21. napján Eljárás alá vont ügyvéd megküldte a kamara részére a büntetőügyben benyújtott beadványait.
3.
3.1. A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság 2019. november 26. napján tartott tárgyalást az ügyben, melyen Eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A fegyelmi biztos pénzbírság kiszabását indítványozta 13 rb. szándékosan, folytatólagosan elkövetett, a 2017. évi XVIII. * törvény 107. § a) pontjába ütköző ügyvédi tevékenység gyakorlása során, kötelezettség szegéséből eredő szabályszegés miatt. A jogszabályba ütköző magatartás abban látta, hogy 9 esetben a függőben tartott eljárás során nem megfelelő időben és az albetétek kialakítását megelőzően kérte a tulajdonjog bejegyzését, valamint hibásan, a tulajdoni hányadok kialakításánál olyan okiratot nyújtott be a földhivatalhoz, mely 10.001/10.000 tulajdoni hányaddal kérte volna a tulajdoni hányadok bejegyzését, illetve a 8 kültéri parkoló esetében hibásan terjesztette elő a bejegyzési igényt, melyet a földhivatal többszöri felhívására korrigált.
3.2. 2019. november 26. napján az elsőfokon eljáró fegyelmi bizottság Eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 13 rb szándékosan, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétségben az Üttv. 131. § (3) bekezdés a) pontja alapján megállapította, és a 108. § b) pontja alapján 400.000 Ft pénzbírságot szabott ki, valamint kötelezte a kamarai átalányköltség megfizetésére.
3.3. Az elsőfokú határozat indokolásában rögzítette, hogy Eljárás alá vont ügyvéd és Panaszosok között megbízási szerződés jött létre ingatlan adásvételére, társasházi alapító okirat elkészítésére és a szerződések alapján tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére. A tényállás további részét a vezető fegyelmi biztos indítványának megfelelően állapította meg. A határozat utal továbbá a súlyosító körülményekre, melyek a korábbi fegyelmi eljárások, illetve a sértettek nagyobb száma. Enyhítő körülmény nem került feltárásra.
4.
4.1. Az elsőfokú határozat 2019. december 10. napján került kézbesítésre Eljárás alá vont ügyvéd részére, aki 2019. december 19. napján - törvényes határidőben - fellebbezést terjesztett elő.
4.2. Fellebbezésében elsőként az elsőfokú fegyelmi tanács elnökének pártatlanságát kifogásolta. Állítása szerint ... képtelen vele szemben az objektív eljárásra egy korábbi munkaügyi perben történő eljárás okán. Ezen hivatkozást e-mailek csatolásával kívánta alátámasztani.
4.3. Eljárás alá vont ügyvéd cáfolta, hogy Panaszosok és közte megbízási szerződés jött volna létre alapító okirat elkészítésére. A megbízás - az adásvételi szerződés 8. pontja alapján - kizárólag az adásvételi szerződésre és a tulajdonjog bejegyzésre irányult.
4.4. Sérelmezte, hogy az általa benyújtott igazoló jelentések és mellékleteik említésre sem kerültek az eljárásban, illetve hogy az eljáró tanács tagjai nem ismerik az ingatlan-jog gyakorlatát.
4.5. Előadta, hogy az albetétek kizárólag a helyesen kiadott hatósági bizonyítvány birtokában volt lehetséges, mely 2019. február 5. napján került kiállításra, és melyre eljárás alá vont ügyvédnek ráhatása nem volt. A hatósági bizonyítvány alapján 2019. február 27. napján készült el a záradékolt vektoros vázrajz, mely szükséges volt a kérelem benyújtásához. 2019. március 5. napján benyújtásra került a módosított alapító okirat a földhivatalhoz.
4.6. Adminisztratív hibáját elismerte a 10.001/10.000-ed tulajdoni hányad tekintetében, azonban fentiek szerint ennek semmiféle kihatása nem volt a késedelemre.
4.7. Utalt rá, hogy az adásvételi szerződés alapján megbízási kiterjedt a földhivatali benyújtásra az albetétesítést megelőzően, mivel a hitelintézet ezt elvárta. A terhére rótt magatartás - azaz hogy rossz időpontban került benyújtásra a kérelem - nem volt szakmaiatlan döntés, hanem kifejezetten kötelessége volt ezt tenni.
4.8. A kültéri parkolók vonatkozásában a földhivatal hibájára hivatkozott, mivel a hivatal következetlen döntést hozott. Ennek alátámasztására idézett egy korábban csatolt alapító okiratot, melyben ugyanezen tényállás alapján kialakítható volt a 15 db parkoló. Eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a földhivatal „lelkiállapota” nem lehet az ő felelőssége.
4.9. Elsődleges kérelme az elsőfokú határozat megváltoztatására irányul akként, hogy állapítsa meg a fegyelmi vétség el nem követését, illetve mellőzze a pénzbírságot és a költség kiszabására vonatkozó rendelkezést. Másodlagos indítványa az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére, és az érintett elsőfokú tanács kizárása mellett megismételt eljárás lefolytatására irányul.
5.
5.1. Az elsőfokon eljáró bizottság elnöke a fellebbezést azzal küldte meg a másodfokú bizottságnak, hogy az Eljáró ügyvéd által előadott, elfogultságára vonatkozó állításokat cáfolta. Állítása szerint már nem is emlékszik a hivatkozott ügyre, eljárása során objektíven tudta megítélni a fegyelmi ügyet. Előadta továbbá, hogy már korábban is tárgyalta Eljárás alá vont ügyvéd más fegyelmi ügyét, mely alkalommal Eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson részt vett, és nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a bizottság tagjaival szemben kifogása nincs. Utalt rá továbbá, hogy Eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg a tárgyaláson, így a fegyelmi bizottság a rendelkezésre álló iratok alapján hozott döntést.
5.2. 2020. január 21. napján ... országos fegyelmi főbiztos előterjesztette észrevételeit. Előadta, hogy bár a tényállás felderítésre került, nem egyértelmű, hogy a 13 rb elkövetés mi alapján került megállapításra. A súlyosító körülmények, a halmazat és a korábbi fegyelmi eljárások helyesen kerültek rögzítésre. Végindítványát a tárgyaláson kívánja megtenni.
5.3. Eljárás alá vont ügyvéd 2020. február 18. napján benyújtotta korábban hivatkozott, rágalmazás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben készült jegyzőkönyvet (Tatabányai Járásbíróság .../2019), mely igazolja, hogy Panaszosok a tárgyaláson elnézést kértek Eljárás alá vont ügyvédtől.
6.
6.1. A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2020. június 10. napján tartott fellebbezési tárgyalást, melyen az országos fegyelmi főbiztos, valamint az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézésre megjelentek.
6.2. Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson korábban benyújtott fellebbezését fenntartotta, valamint előadta, hogy a súlyosító körülményként figyelembe vett korábbi fegyelmi ügyek mind egy ügyfélkörhöz tartoztak, egy ügyletkörből eredtek.
6.3. Eljárás alá vont ügyvéd előadta továbbá, hogy ebben az időben három projekt volt folyamatban, melyeknél „ugyanolyan típusú” alapító okiratot készítettek és nyújtottak be a földhivatalhoz. Két projekt tekintetében a földhivatali ügyintéző elfogadta a parkolók külön helyrajzi számon való szerepeltetését, ebben az esetben nem. Mivel az ügyintéző nem fogadta el az alapító okiratot, így a tulajdoni hányadokat újra kellett számolni.
6.4. Eljárás alá vont ügyvéd rámutatott, hogy az építési hatósággal az építtető tartja a kapcsolatot, nem az ügyvéd. Mivel az építtető rossz adatokat küldött meg az építésihatóságnak, így rossz adattartalommal került kiállításra a hatósági bizonyítvány is, melyből következett a földhivatali visszautasítás. További problémát jelentett a vektoros rajzra vonatkozó új jogszabályi környezet, ugyanis ellentmondásos volt, hogy nettó vagy bruttó alapterületet kell-e szerepeltetni az alapító okiratban.
6.5. Eljárás alá vont ügyvéd megismételte az írásbeli fellebbezését, miszerint kizárólag két ügyfél érdeklődött a bejegyzés után az irodájuknál, azonban a kommunikáció mindkettőjükkel tárgyilagos volt. Az ügyfelekkel való együttműködését mutatja az is, hogy az egyik Panaszos még az ügyvédi iroda és a földhivatal közötti egyeztetésen is részt vett.
6.6. A szerződések többszöri beadása kapcsán előadta, hogy ez hitelintézeti elvárás volt. Mivel a függőben tartásra nyitva álló 6 hónapos határidő letelt a folyósítás előtt, így a széljegy fenntartása csak az ismételt beadással volt elérhető.
6.7. Az országos fegyelmi főbiztos az írásban benyújtott álláspontját fenntartotta. Megítélése szerint az elsőfokú határozat az Üttv. 138. § (1) bekezdés alapján megalapozatlan, azonban a megalapozatlanság a másodfokú eljárásban kiküszöbölhető. Indítványa az elsőfokú határozat rendbeliségre vonatkozó kiegészítésére, egyebekben a határozat helybenhagyására irányult.
6.8. A másodfokú tanács kérdésére eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy Panaszosok az adásvételi szerződés megkötésekor szóbeli tájékoztatást kaptak, melynek keretében minden kérdésük megválaszolásra került.
6.9. A másodfokú fegyelmi tanács eljárása lefolytatására a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FE) alapján kerül sor.
6.10. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezéssel támadott határozatot teljes terjedelmében felülbírálta, és azt állapította meg, hogy a fellebbezés alapos.
6.11. A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az első fokon eljárt fegyelmi tanács a bizonyítást a határozathozatalhoz szükséges mértékben lefolytatta, a történeti tényállást azonban pontatlanul rögzítette. Mindezekért a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú tanács által megállapított tényállást a rendelkezésre álló okiratok és eljárás alá vont ügyvéd tényelőadása alapján megváltoztatta, és megállapította, hogy két megbízási jogviszonyt érintett az ügyben. Az első megbízási jogviszony keretében az építtető - későbbi eladó - adott megbízást eljárás alá vont ügyvédnek a társasház megalapítására, az alapító okirat elkészítésére. A második megbízás keretében Panaszosok és építtető adtak megbízást eljárás alá vont ügyvédnek okiratszerkesztésre (adásvételi szerződés és kapcsolódó dokumentumai), valamint képviseletre a földhivatal előtt. Meg kell állapítani, hogy a második megbízás teljesítésének feltétele az első megbízás teljesítése.
6.12. A másodfokú fegyelmi tanács a panaszban foglaltak alapján vizsgálta eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, azaz elsősorban a Panaszosok által adott megbízás vonatkozásában. A vizsgálat tárgyát képezte, hogy a Panaszos vevők tulajdonjogának bejegyzése szenvedett-e olyan késedelmet, mely eljárás alá vont ügyvédnek felróható.
6.13. E körben megállapította, hogy kétségtelen, hogy a földhivatali hatósági ügyintézés nem egységes. Ezen túlmenően az újonnan épülő társasházi ingatlanok esetén gyakran függő jogi helyzet alakul ki, mivel az adásvétel tárgyát még nem létező helyrajzi számon majdan létrejövő ingatlanok képezik.
6.14. A másodfokú fegyelmi tanács az ügy érdemi vizsgálata körében megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd a megbízók érdekei és szakmai szempontok szerint helyesen járt el. A benyújtott okiratok alapján nem állapítható meg késedelem eljárás alá vont ügyvéd terhére.
6.15. A másodfokú eljárásban nem került a vizsgálat körébe a rendbeliség kérdése, mivel a fegyelmi felelősséget nem tartotta megállapíthatónak a másodfokú tanács.
6.16. A másodfokú fegyelmi tanács megjegyzi, hogy formailag aggályosnak tartja a Panaszosok által beadott panaszt, mivel az nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokirat feltételeinek, azonban a FE 13.1. pontjának szó szerinti értelmezése szerint a panaszt joghatályosnak fogadta el.
6.17. A kifejtettek alapján a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, és az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján változtatta meg.
6.18. Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése alapos volt, ezért az FE 40.2. b) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére az eljáró ügyvédi kamarát kötelezte.
6.19. A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A 2017. évi I. törvény (Kp.) 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának. A Kp. 12. § (3) bekezdés d) pontja, valamint a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján „köztestületi jogvita esetében a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes”. A keresetlevél előterjesztéséhez szükséges űrlap a https://www.mük.hu/nyomtatvanyok oldalról tölthető le.
A határozat jogerős és 2020. szeptember 9. napján végrehajtható.