A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. szeptember 26. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette, majd a mai napon 26. számú határozattal módosította az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek végrehajtását egy évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 40.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy a rendőrkapitányság előtt folyó büntetőeljárásban gyanúsítottként került kihallgatásra.
A vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását, és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a gyanúsítotti jegyzőkönyv, illetve esetleges észrevételei megküldésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd benyújtotta a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet, amely szerint a Btk. 235. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége elkövetésével gyanúsítják, és előadta, hogy álláspontja szerint bűncselekményt nem követett el, ezért a gyanúsítás ellen panasszal élt.
A vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott, figyelemmel arra, hogy a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény bizonyítottsága esetén az ügyvédi tevékenységen kívüli, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan sértő magatartással megvalósult fegyelmi vétség megállapítására alkalmas. Indítványozta továbbá a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács tárgyalás mellőzésével hozott határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a büntetőeljárás alakulásáról 3 havonta tegyen jelentést, valamint az eljárás során hozott érdemi határozatokat közölje a Fegyelmi Tanáccsal.
Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot arról, hogy mind bizonyítási indítványa, mind az ezen döntéssel szemben benyújtott panasza elutasításra került. Csatolta az ügyészség vádiratát és a bíróság büntetővégzését, amely szerint vele szemben a bíróság közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 1 év szabadságvesztés büntetést és 2 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartása iránti kérelmet terjesztett elő a bírósági döntéssel szemben.
Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy a bíróság az ügyében ítéletet hozott és csatolta annak másolati példányát. Eszerint közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt a bíróság 1 év szabadságvesztésre és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A bíróság az eljárás alá vont ügyvédet előzetes mentesítésben részesítette.
Az eljárás alá vont ügyvéd értesítette a Fegyelmi Tanácsot arról, hogy az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezéssel élt.
Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette a Fegyelmi Tanács felé a büntetőeljárás jogerős lezárását és benyújtotta a másodfokú bíróság ítéletét.
A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a kiszabott járművezetéstől eltiltás időtartamát 1 év 1 hónapra mérsékelte. Egyebekben a bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az eljárás alá vont ügyvéd jelezte, hogy a döntéssel szemben felülvizsgálati indítványt kíván előterjeszteni, amely jelenleg is előkészítés alatt áll.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd több motorkerékpárossal együtt konvojban haladt motorkerékpárjával a 7-es számú főúton Baracska felől Velence irányában. Utasa felesége volt.
Közvetlenül előtte egy Suzuki személygépkocsi haladt, az előtt pedig egy kisteherautó. Szemben haladt velük megkülönböztető fény- és hangjelzéssel egy mentő, amely egy Renault Clio személygépkocsit kerülve áttért a menetiránya szerinti baloldali sávba. Ennek okán az eljárás alá vont ügyvéd előtt haladó Suzuki vezetője az előtte haladó kisteherautót követően maga is lefékezett és lehúzódott jobbra. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban a Suzuki mögött nem tartott megfelelő követési távolságot, ezért a vészfékezés ellenére sem tudott megállni az előtte haladók fékezésekor, hanem balra fordulva nekiütközött a Suzuki bal hátuljának.
A motor az ütközéstől kibillent az egyensúlyából és nekiütközött a saját forgalmi sávjába addigra éppen visszatérő mentő bal oldalának. Az ütközés hatására a motorkerékpár megdőlt, az eljárás alá vont ügyvéd és utasa leestek, éppen a mentő mögött szabályosan a bal oldali sávban haladó Renault elé, amely a leesett embereket már nem tudta kikerülni, és az utas fején áthaladt. Ennek következtében az eljárás alá vont ügyvéd felesége olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy meghalt. Az eljárás alá vont ügyvéd maga is nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
A bíróság részletes bizonyítási eljárás lefolytatása alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a KRESZ 27. § (1) bekezdésében foglaltakat, miután nem tartott megfelelő követési távolságot az előtte haladó jármű mögött, és ezen szabályszegésével okozati összefüggésben következett be a halálos eredménnyel járó közúti baleset.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos nyilatkozatában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát az írásbelivel egyezően fenntartotta. A tényállást kiegészítette a büntető ítéletben foglaltakkal és indítványozta, hogy marasztalására tekintettel a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltakat és ezzel egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
A vezető fegyelmi biztos a tárgyaláson az írásban előadottakat fenntartotta és előadta, hogy álláspontja szerint a büntető marasztalás önmagában alapot ad a fegyelmi vétség megállapítására. Ismét pénzbírság kiszabására tett indítványt azzal, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd által hivatkozott enyhítő körülményeket vegye figyelembe és marasztalás esetén az átalányköltség összegét méltányosan állapítsa meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás megszüntetését indítványozta, ugyanis álláspontja szerint ügyvédi tevékenységen kívüli magatartása nem veszélyeztette az ügyvédi hivatás tekintélyét. Előadta, hogy legnagyobb büntetése az, hogy a baleset folytán elvesztette a feleségét, gyermeke édesanyját.
Alapvetően szabálykövető ember, ügyvédi hivatása gyakorlására büszke.
A baleset során a nagy sebességgel haladó mentő elől húzódott le, ezért estek le a motorról, enélkül az előtte haladó személygépkocsival frontálisan ütközött volna.
A büntető ítéletben hivatkozott két korábbi közlekedési szabálysértése egy sebességtúllépés, illetve egy vezetés közbeni telefonálásból fakadt, ez utóbbit ténylegesen volt házastársa követte el.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács az alábbi jogszabályi rendelkezések megsértését vizsgálta.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
b) az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben büntetőeljárás indult, amelynek eredményeként hozott jogerős bírósági ítélet a büntetőjogi felelősségét állapította meg, amely köti a Fegyelmi Tanácsot is.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bűncselekmény elkövetését következetesen vitatta, és részletes védekezést, illetve jogorvoslati kérelmeket terjesztett elő a büntetőeljárás során. Továbbra is fenntartotta azon szándékát, hogy a törvényszék ítéletével szemben felülvizsgálati indítványt terjeszt elő.
A Fegyelmi Tanácsnak nincs módja eltérni a büntetőeljárásban jogerősen megállapított tényállástól, és tényként kell kezelnie az eljárás alá vont ügyvéd közrehatását a halálos eredménnyel járó közúti baleset bekövetkezésében.
A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi biztos indítványa, illetve az eljárás alá vont ügyvéd védekezése alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a büntető marasztalásnak – figyelemmel a gondatlan elkövetésre és az eljárás egyéb körülményeire – kihatása van-e az ügyvédi hivatás tekintélyére.
A Fegyelmi Tanács egyetértett az eljárás alá vont ügyvéddel abban, hogy önmagában nem bármely gondatlan bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetése kell, hogy szükségszerűen magával vonja a fegyelmi vétség megállapítását.
A jelen ügyben azonban a nem vitásan gondatlan elkövetés mellett sajnálatos módon a halálos eredmény is lényeges tényállási elem, amellyel az eljárás alá vont ügyvéd magatartása ok-okozati összefüggésben áll.
A gondatlan elkövetés esetén az egyes jogágak különbséget tesznek annak két alakzata, a tudatos gondatlanság (luxuria) és a hanyagság (negligentia) között. Tudatos gondatlanság esetén az elkövető előre látja magatartása következményeinek a lehetőségét, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.
Hanyag gondatlanság esetén az elkövető nem látja előre magatartása lehetséges következményeit, mert elmulasztotta a „tőle elvárható” figyelmet vagy körültekintést.
A fegyelmi tanács e körben fontos tényállási elemként értékelte azt a nyilvánvalóan tudatos elemet, amely a KRESZ szabályainak betartását érinti, azaz azt, hogy a szakértői vélemény alapján megállapításra került, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a KRESZ 27. § (1) bekezdésében foglaltakat, miután nem tartott megfelelő követési távolságot az előtte haladó jármű mögött.
A KRESZ szabályainak be nem tartása, illetve a veszélyhelyzetben tanúsított magatartás megválasztása a fegyelmi tanács álláspontja szerint tudatos döntések eredménye volt. Maga az eljárás alá vont ügyvéd is elismerte, hogy a frontális ütközés elkerülése érdekében döntött a manőver mellett.
Ehhez képest a sajnálatos haláleset vonatkozásában ilyen szintű tudatosságot nem lát a fegyelmi tanács, ennélfogva az eljárás alá vont ügyvéd nem látta előre a KRESZ szabályok megsértésének halálos eredménnyel járó következményeit. A büntetőbíróság által felvett bizonyítás alapján azonban tényként állapítható meg, hogy a haláleset igenis ok-okozati összefüggésben állt a szabálysértéssel.
Ezért, bár a fegyelmi tanács figyelemmel volt az ügyvédi tevékenységen kívüli magatartásra, az eljárás alá vont ügyvéd jogszabályszegése és ennélfogva a súlyos következménnyel járó balesetben játszott szerepe folytán úgy ítélte meg, hogy az elítélés ténye a jelen ügy tényállási elemeire figyelemmel alkalmas lehet az ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetésére.
Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltak értelmében 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának megfelelően az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét az Üttv. 109. § alapján mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg, ugyanakkor lehetőséget látott a büntetés végrehajtásának az Üttv. 111. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi minimum szerinti egy éves időtartamra történő felfüggesztésére, mert a büntetési célok így is elérhetők.
A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása és a megállapítható átalányköltség meghatározása során nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd házastársát vesztette el a balesetben, amelyben maga is megsérült, továbbá azt, hogy ennek következtében kiskorú gyermeke ellátásáról maga gondoskodik, továbbá, hogy néhai felesége gyermekei más családban kerültek elhelyezésre.
A fegyelmi tanács figyelembe vette továbbá az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, a fegyelmi eljárásban tanúsított együttműködését és a büntetőeljárásban vele szemben már kiszabott büntetéseket.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján megállapítható átalányköltség mérsékelt összegének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 25. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2020. F. 120.)