A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. július 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő panaszában előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek megbízást adott még 2014-ben egy végrehajtási ügyben. A végrehajtási eljárás még mindig tart. Az eljárás alá vont ügyvédnek több e-mailt is küldött tájékoztatás kérése végett és többször is kereste a telefonszámán. Valamennyi megkeresése eredménytelen volt, nem tudott vele kapcsolatba lépni, az írásbeli megkereséseire sem kapott választ, nincs tudomása az ügye állásáról. Figyelemmel arra is, hogy a bejelentő külföldön tartózkodik, a megbízási szerződést a bejelentő felmondta és kérte, hogy az ügy összes iratát küldje meg neki, hogy új jogi képviselőt tudjon megbízni. Erre nem került sor. Iratok nélkül a leendő jogi képviselője nem tudja a munkáját megkezdeni. A bejelentő kérte, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara adjon neki tájékoztatást arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tagja-e a kamarának, illetve akadályoztatva van-e az ügyei vitelében, ha igen, akkor közöljék vele az eljárás alá vont ügyvéd irodagondnoka nevét és elérhetőségét.
A vezető fegyelmi biztos tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentésről, és arról, hogy az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, egyben felhívta arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeihez mellékelte a törvényszék, mint másodfokú bíróság végzését. Az észrevételében az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a bejelentő a részére 2014.07.17-én adott megbízást arra, hogy a bejelentő ellen folyamatban lévő végrehajtási eljárásban járjon el, érje el, hogy a végrehajtás megszűnjön. Ennek keretében keresetet nyújtott be a végrehajtás megszüntetése iránt. A bíróság a keresetet elutasította. E végzés ellen fellebbezést terjesztett elő, melyet követően az eljárt törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta; ezzel a megbízása megszűnt, és kifejtette, hogy nem érti, milyen kapcsolattartást, illetve tájékoztatást kér számon rajta a bejelentő. Emlékei szerint 2017. nyarán még e-mail kapcsolatban voltak egymással, amikor is tájékoztatta a bejelentőt, hogy milyen esetleges jogi lépéseket lehet tenni az ügyében, de utóbb már nem született megbízás. Közölte, hogy a bejelentő a régi iratait természetesen bármikor átveheti tőle előzetes egyeztetést követően az irodájában. Kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, melyben két magatartást rótt az eljárás alá vont ügyvéd terhére a rendelkezésre álló iratok alapján.
Egyrészt azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt az ügye állásáról és elmulasztotta vele a kapcsolatot tartani. Másrészt azt, hogy a bejelentő kérése ellenére nem adta ki neki az ügyben rendelkezésére álló iratokat.
E magatartásaival az eljárás alá vont ügyvéd vétett az ügyvédekről 1998. évi XI. törvény (Üt.) 3. § (2) bekezdésében, a 29. §-ában írtaknak, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi ÜESZ) 3.2. és 12/4 pontjaiban foglalt rendelkezéseknek, mellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. A fegyelmi biztos határozatában rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tényállás tisztázásához szükséges iratokat külön felszólítására sem küldte meg.
A Fegyelmi Tanács tárgyalást tűzött ki, melyre megidézte az eljárás vont ügyvédet. Az idézésben felhívta arra, hogy 15 napon belül csatolja be a megbízási szerződést, a bejelentő előadására hivatkozva a bejelentő által vele közölt felmondást, az üggyel kapcsolatos valamennyi tájékoztató levelet, e-mailt, különös tekintettel a 2017 nyarán tett e-mail tájékoztatásra, és fejtse ki, hogy az iratkiadás lehetőségéről mikor, milyen módon adott tájékoztatást a bejelentőnek, és ezt lehetőség szerint igazolja is. Ezen felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd határidőben nem tett eleget.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézésre nem jelent meg, de a tárgyalást megelőző fél órával a Fegyelmi Tanács elnökét felhívta telefonon és közölte, hogy az autója elromlott, vidéken tartózkodik, és nem fog tudni megjelenni a fegyelmi tárgyaláson. A korábban kért iratokat a fegyelmi tárgyaláson személyesen szerette volna átadni, jelenléte hiánya miatt azokat ezen a reggelen e-mail útján eljuttatta a Budapesti Ügyvédi Kamarának, kísérőlevéllel együtt.
A fegyelmi tárgyalás megtartásának a Fegyelmi Tanács nem látta akadályát.
A Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi tárgyaláson részletesen ismertette a rendelkezésre álló iratokat, beleértve a fegyelmi tárgyalás napján az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott iratokat is, úgymint a megbízást és tényvázlatot, valamint a másodfokú végzést követően közte és a bejelentő között lefolytatott e-mail-váltást.
A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson az iratkiadásra vonatkozó szabály megsértésére nézve nem tartotta fenn az indítványát, de a tájékoztatási kötelezettsége megszegésére nézve igen. Kérte, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy az ügyfelét a bírósági eljárásban keletkezett iratokról késedelmesen tájékoztatta, illetve nem teljes körűen tájékoztatta, és ezzel megszegte a régi ÜESZ 12/4. pontját, melynek kapcsán megrovás kiszabását indítványozta.
A tényállás:
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd „Megbízás és tényvázlat” elnevezésű szerződést írt alá. Az eljárás alá vont ügyvéd már a bejelentő, mint adós elleni végrehajtási eljárás létszakában kapta a megbízást.
A bejelentő azzal bízta meg az eljárás alá vont ügyvédet, hogy egy folyamatban lévő végrehajtási eljárást érintően „...nyújtson be szerződés érvénytelensége, semmissége iránt keresetet az illetékességgel rendelkező bíróság előtt.”.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő jogi képviseletében kérelmet terjesztett elő a bíróság előtt a folyamatban lévő végrehajtás megszüntetése iránt. A kérelmet a bíróság végzésével elutasította. Az eljárás alá vont ügyvéd e végzés ellen fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezés folytán a törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Ennek lényegi indoka szerint:
- a bejelentő, mint adós elleni végrehajtási eljárásra a fizetési meghagyás jogerőssé válását megállapító közjegyzői határozat alapján került sor, és a bejelentő, mint adós által hivatkozott azon tény, miszerint a bejelentő azért nem tekinthető a Csjt. 30. § (2) és (3) bekezdései alapján egyetemes adóstársnak, mert közte és XY között soha nem volt házassági életközösség, a fizetési meghagyásos eljárásban közölhető lett volna, de ez nem történt meg, ezért a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, mely alapján végrehajtási eljárás foganatosításának volt helye a bejelentő, mint adós ellen, és
- a jogerős határozaton alapuló végrehajtható okiratba foglalt követelés jogalapja a végrehajtási eljárásban már nem vizsgálható, annak vitatására az alapeljárásban lett volna mód, ennek folytán a végrehajtási eljárásban az adós (a bejelentő) és XY közötti jogviszonyra vonatkozó bizonyítás lefolytatásának nincs helye.
Az az iratokból egyértelműen nem derül ki, hogy ez utóbbi végzést az eljárás alá vont ügyvéd melyik napon vette át, de az igen, hogy egy 2017. májusi e-mailjével tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a végrehajtás felfüggesztése, megszüntetése iránti igényt, melyet az eljárás alá vont ügyvéd kereseti kérelemként terjesztett elő, a bíróság elutasította azzal a megjegyzéssel, hogy „A másodfokú végzést nemrég vettem át, amiről beszéltünk.”.
Ezen e-mail-ben az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt a bírósági eljárásról, a kérelem elutasításáról, és arról, hogy a bejelentőnek milyen lehetőségei kínálkoznak egy esetleges további jogérvényesítés érdekében, felhívva a figyelmét arra is, hogy „...a jövő héten beszélnünk kéne a végrehajtás megszüntetése iránti kereset benyújtásáról annak érdekében, hogy véglegesen lezárható legyen ez a tengeri kígyónak mutatkozó ügy és végre a mamád is megnyugodhasson ...”. Arra nézve adat nem merült fel, hogy a bejelentő ezt követően új eljárásra megbízást adott volna az eljárás alá vont ügyvédnek, arra is figyelemmel, hogy a bejelentő a bejelentésében egyetlen megbízásról tett említést.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt, mint ügyfelét a bírósági eljárásban keletkezett iratokról késedelmesen tájékoztatta, illetve nem teljes körűen tájékoztatta, ezért nem állapítható meg, hogy fegyelmi vétséget követett el, illetve hivatásbeli normát sértett volna.
Így a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján fegyelmi vétség hiányában a fegyelmi eljárást megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (új FESZ) 27.5. h) pontja alkalmazásával a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. A határozat elleni jogorvoslati jog az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 135. §-án alapul.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. szeptember 25. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 125.)