A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. szeptember hó 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 3 rb.- ebből két esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács
400.000 Ft (Négyszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, továbbá 80.000 Ft átalányköltséget és 20.000 Ft tételes költséget, mint ügygondnoki díjat 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A fegyelmi biztos lefolytatta a vizsgálati eljárást, amelynek eredményeképpen fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A tényállás:
1. A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd 2016. évben megbízási szerződést kötöttek, melyben az eljárás alá vont ügyvéd arra vállalt kötelezettséget, hogy ellátja a bejelentő jogi képviseletét volt házastársával szemben házastársi tartás visszakövetelése iránti ügyében, melynek azonban nem tett eleget, a keresetlevelet nem készítette el, és a pert nem indította meg, annak ellenére, hogy a bejelentőtől 50.000 Ft ügyvédi munkadíjat átvett. Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a pert nem indította meg, nem történt és nem történhetett olyan eljárási cselekmény, amelyről a bejelentőt tájékoztathatta volna, ezzel tájékoztatási kötelezettségét is elmulasztotta.
2. Az eljárás alá vont ügyvéd kamarai tagsága alatt nem tartott fenn megfelelő irodahelyiséget, az irodaházbeli bérleményt csak alkalmanként használta, ott az ügyvédi iroda iratait nem tárolta, azok a mai napig ismeretlen helyen vannak.
Az eljárás alá vont ügyvéd bérleti díjat sem fizetett, amelyre tekintettel a bérbeadó felmondta a bérleti szerződést.
3. Az eljárás alá vont ügyvéd jelen eljárással érintett megbízásának iratait a kijelölt irodagondnok nem lelte fel, az irodaház ügyvezetőjének nyilatkozata szerint pedig az ügyvédi iroda székhelyén a tevékenységével összefüggő iratokat soha nem tárolt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezést és iratot nem terjesztett elő.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában 3 rb. szándékos - ebből két esetben folytatólagosan megvalósított - fegyelmi vétségben kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítani, amelyet a tárgyaláson fenntartott.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Tekintettel arra a tényre, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolt iratot, a bejelentésre észrevételt sem tett, a fegyelmi tanács a tényállást a bejelentő által csatolt okiratok alapján állapította meg.
Mindenekelőtt azt volt szükséges vizsgálni, hogy a bejelentés tárgyát képező cselekmény tekintetében anyagi jogi szempontból az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.), vagy a 2018. január 1. napjától hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) (a továbbiakban: rÜESZ), vagy a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) alkalmazandó-e.
Figyelemmel arra, hogy a bejelentő által kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd 2016. és 2019. között fejtette ki, ezért azt az Üttv. és az ÜESZ rendelkezései szerint kell az ügyben eljárni.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az Üttv. 34. § (1) bekezdése értelmében, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére, míg e szakasz (2) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdés második mondata értelmében a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az ÜESZ 2.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ 2.2. alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 5.10. pontja rögzíti, hogy az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell.
Az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Iroda-megfelelőségi szabályzat) 1.3. pontja szerint az irodát, az alirodát és a fiókirodát olyan, az épületbe, vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyre való belépés nélkül is látható olyan módon kell névtáblával megjelölni, hogy az alapján az irodát, az alirodát, illetve a fiókirodát az ügyfél, a postai kézbesítő, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlása szabályszerűségének ellenőrzésére jogosult kamarai szerv és tisztségviselő egyértelműen azonosítani tudja és meg tudja találni.
Az Iroda-megfelelőségi szabályzat 1.5. pontja értelmében az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.
Az Iroda-megfelelőségi szabályzat 1.6. pontja kimondja, hogy az ügyvéd és az ügyvédi iroda nem vállalhat olyan megbízást, amelynek ellátásához szükséges infrastrukturális vagy technikai feltételekkel nem rendelkezik.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összefüggő iratok megőrzéséről szóló 16/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 2.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója az e tevékenységével összefüggésben általa kezelt iratot jogszabályban, ennek hiányában a jelen szabályzatban meghatározott ideig megőrzi.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A leírtak alapján megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja alapján minősülő 3 rendbeli (2 esetben folytatólagos) szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd korábbi fegyelmi büntetéseit, míg enyhítő körülményt nem észlelt.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének (80.000 Ft) és az ügygondnok díjával kapcsolatban felmerült 20.000 Ft készkiadás megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. október 17. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 166.)