Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.173/20. határozata

jogszabályba ütköző, vagy jogszabályt megkerülő jogügyletben közreműködésről, összeférhetetlen ügyvállalásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év június hó 28. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd jogellenes cégbírósági eljárását, valamint hamis okirat felhasználását kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, erről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és felhívta, hogy nyilatkozatát, illetve a panaszolt ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg a fegyelmi hatóság részére.

Az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette az okiratszerkesztéshez kapcsolódó, mellékletekkel felszerelt igazoló jelentését, melyben fegyelmi felelősségét vitatta.

A bejelentő bejelentéséhez további mellékleteket, igényérvényesítéshez kapcsolódó okiratokat és levelezéseket is csatolt.

A bejelentő iratcsatolásával összefüggésben tett nyilatkozatában az eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentésében foglaltakat fenntartotta, és további, utóbb keletkezett, a bejelentő kereseti kérelmét elutasító elsőfokú bírósági ítéletet csatolt, majd újabb nyilatkozatot is tett, melyhez további, a bejelentő által indított eljárás megszüntetését igazoló mellékleteket csatolva kérte az eljárás megszüntetését.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot megszüntette, mivel a rendelkezésére álló adatokból ügyvédi szabályszegésre utaló körülményt nem állapított meg, álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi hivatás normáit nem szegte meg.

A kamara elnöke a megszüntető határozatot tudomásul vette, a bejelentő azonban a határozattal szemben kifogással élt.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Biztosa a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította és felhívta, hogy az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát vonja vissza. Megállapította, hogy a rendelkezésre álló iratok olyan adatokat tartalmaznak, melyek az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségére utalhatnak, illetve rögzítette, hogy felmerülhet, hogy a cégeljárást követő perekben az összeférhetetlenség mennyiben jöhet szóba.

A fentiek alapján a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát visszavonta, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett az Országos Vezető Fegyelmi Biztos által tett megállapításokra tekintettel.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd aggályos jogügyletben működött közre, a cégeljárásban való képviselet ellátása során nem győződött meg az üzletrész vételárának megfizetéséről, illetve a cégbejegyzés alapját képező okiratban írt további pénzeszköz, illetve árukészlet sorsa nem rendeződött, és ezzel a magatartásával megsértette az Üttv. 1. §, (1), (3) és (5), 20. § (4), 28. § (3), 42. § (1), (4), (5), 43. § (1), 44. § (1) bekezdéseiben, illetve az ÜESZ. 2.1., 2.2., 2.4., pontjában rögzített rendelkezéseket, és ezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, egy rendbeli, folytatólagosan megvalósított, szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

A bejelentő és RK tulajdonában állt a N Kft.

A tagok között jogvita alakult ki, amelyek tekintetében ugyan folyt a felek között egyeztetés, de megegyezés nem jött létre.

A bejelentő „Üzletrész átruházási szerződés követelés-átruházással” elnevezésű megállapodást kötött FA-val, melynek tárgya a bejelentőnek a társaságban fennállott 285/300 tulajdoni illetőségét kitevő 2.850.000 Ft névértékű üzletrészének adásvétele volt.

A szerződés tartalmazza, hogy az üzletrész adásvételével egyidejűleg a bejelentő eladta FA-nak a társaság részére nyújtott 117.580.000 Ft összegű tagi hitel jogcímén fennálló, társasággal szembeni követelését is, ún. kompenzálással történő teljesítéssel, hivatkozva arra, hogy FA biztosította korábban a bejelentő részére a fenti tagi kölcsön összegét.

Figyelemmel arra, hogy RK kisebbségi tulajdonosnak a bejelentő üzletrészére nézve elővásárlási joga állt fenn, így bejelentő átadta RK részére a vevővel aláírt megállapodást azzal, hogy nyilatkozzon az elővásárlási jogának gyakorlása tárgyában.

RK jelezte az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy álláspontja szerint a szerződés az elővásárlási jogának ellehetetlenítését szolgálja, de az üzletrészre vonatkozó elővásárlási jogával élni kíván, és megbízást adott az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos okiratszerkesztésre, a cégeljárásban való képviseletre.

RK az elővásárlásra megadott határidőben a bejelentő részére megküldött teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatában úgy nyilatkozott, hogy gyakorolni kívánja elővásárlási jogát a 2.850.000 Ft névértékű üzletrészre, így a vételi ajánlatot elfogadja. A nyilatkozatban vállalta a vételár azonnali megfizetését az eladó által meghatározott módon, akár készpénzben, akár az eladó által megjelölt bankszámlára történő átutalással.

Ugyanezen a napon külön írásbeli nyilatkozatot tett arra, hogy a tagi kölcsön engedményezésére vonatkozó szerződéses ajánlatot nem fogadja el.

A szerződéses nyilatkozatát ezzel a megjegyzéssel ellátva, vevőként és 2 okirati tanú aláírásával – a külön okiratokba foglalt nyilatkozataival együtt – megküldte a bejelentő részére.

RK az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó okiratok átadásával megbízta az eljárás alá vont ügyvédet az üzletrészre vonatkozó tulajdonjogának cégbírósági bejegyzésével kapcsolatos eljárásban a jogi képviseletének ellátásával és a kapcsolódó okiratok elkészítésével és ellenjegyzésével.

Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás teljesítése körében elkészítette és ellenjegyezte a tag-, és ügyvezető változások bejegyzéséhez szükséges okiratokat és benyújtotta a cégbíróság felé a N Kft. fenti változásokat érintő változásbejegyzés iránti kérelmét és annak szükséges mellékleteit.

A cégbíróság a változásbejegyzés iránti kérelemnek helyt adott, a módosításokat bejegyezte.

RK a bejelentő jogi képviselőjét írásban értesítette az elővásárlási jog gyakorlásáról, majd többször kérte annak biztosítását, hogy készpénzben vagy átutalás formájában teljesíthesse a bejelentő felé a vételár- megfizetési kötelezettségét, de ettől a bejelenő elhatárolódott, a teljesítés helyét nem határozta meg arra hivatkozva, hogy RK kizárólag az üzletrészre vonatkozóan nem élhetett szabályosan az elővásárlási jogával.

RK az üzletrészét értékesítette a G Kft. részére, mely jogügylettel kapcsolatos dokumentumokat szintén az eljárás alá vont ügyvéd készítette, ellenjegyezte és nyújtotta be a cégbíróság felé.

A bejelentő a G Kft-vel egyeztetésekbe kezdett a tagi kölcsön tárgyában, mely egyeztetésekben az eljárás alá vont ügyvéd is aktívan közreműködött. Megegyezésre végül nem került sor.

A bejelentő a változásbejegyző határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indított. Keresetét a törvényszék jogerős ítéletével elutasította és megállapította, hogy RK a jogszabályoknak megfelelően gyakorolta elővásárlási jogát.

A per során a N Kft. alperes és a G Kft. beavatkozó jogi képviseletét is az eljárás alá vont ügyvéd látta el.

A bejelentő emellett a tagi kölcsön megfizetése tárgyában is pert indított a N Kft. ellen, azonban azt az eljáró bíróság megszüntette, amely döntés ellen a bejelentő fellebbezéssel élt, amit visszavont, így az eljárás megszűnt.

A bejelentő büntetőeljárást is kezdeményezett, amit a nyomozóhatóság visszautasított.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét mindvégig vitatta.

Arra hivatkozott, hogy a megbízás teljesítése során megbízója érdekeinek és akaratának megfelelően járt el, az elkészített és ellenjegyzett okiratok a jogszabályoknak is megfeleltek.

Elsősorban az volt a védekezése, hogy bár ezzel a szerződéses konstrukcióval akarták ellehetetleníteni RK elővásárlási jogának gyakorlását, az átadott szerződésben az üzletrész és a követelés vételára nem volt összekapcsolva. Egy szerződésben ugyan, de két önálló ügylet szerepelt, ezért az elővásárlási jog csak az üzletrészre vonatkozóan is gyakorolható volt és ezt a jogértelmezést az eljáró bíróság döntése is utóbb alátámasztotta.

Arra hivatkozott, hogy RK átadta részére a társasági szerződés módosításához kapcsolódó okiratokat, továbbá tájékoztatást adott arról, hogy a vételár rendelkezésére áll, az eladó részére megküldött teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolta, hogy azt az eladó rendelkezése szerint megfizetni vállalja.

Kifejezetten hangsúlyozta, hogy a szerződés szerint az eladó 2.850.000 Ft névértékű üzletrészének vételára a névérték volt, míg a szerződés 2. pontja szerint az engedményezett 117.580.000 Ft-os követelés a bejelentőnek FA-val szembeni lejárt kölcsöntartozására került „kompenzálásra”, azaz teljesítésre.

Védekezésében hivatkozott arra is, hogy jogügylet jellegéből adódóan arra nem volt szükség, hogy a bejelentővel találkozzon, a társasági szerződés módosítását RK önállóan intézhette, a bejelentő tekintetében ellenjegyzésre nem került sor.

Utalt továbbá arra, hogy FA annak ellenére, hogy a szerződés szerint a 117 millió forint értékű követelést megszerezte, a Kft-vel szemben semmilyen igénnyel nem lépett fel.

A fegyelmi tárgyaláson személyesen meghallgatott bejelentő előadta, hogy a Kft. alapításakor kötött szindikátusi szerződés alapján nyújtotta a közel 117 millió Ft tagi kölcsönt a N Kft-nek, melyben 95%-os tulajdonos volt.

Az üzletrész adásvételére vonatkozó szerződést a saját ügyvédje készítette.

Ennek ellenére az eljárás alá vont ügyvéd eljárása miatt sem az üzletrész vételárát, sem a követelése ellenértékét nem kapta meg. Az üzletrész vételárát RK-tól azért nem vette át, mert szerződési akarata a tagi kölcsön és az üzletrész értékéhez hozzájutás volt.

Azt elismerte, hogy FA-val szemben a szerződéskötés időpontjában lejárt kölcsöntartozása volt és úgy nyilatkozott, hogy FA ezt vele szemben a kapcsolatukra tekintettel eddig nem érvényesítette.

Előadta, hogy feljelentését a megegyezés reményében vonta vissza. A folyamatban lévő perek eredményre nem vezettek, és a követelése érvényesítésére sincs már érdemi lehetőség, mert a Kft. időközben felszámolás alá került. Hitelezői igényét a felszámoló visszaigazolta.

Előadta, hogy a változás bejegyzésére rendkívül gyorsan sor került, a cégbíróságtól az iratokba való betekintés során tudta meg, hogy az okiratokat az eljárás alá vont ügyvéd készítette. Korábban az eljárás alá vont ügyvéddel nem találkozott, utóbb azonban ő képviselte a N Kft-t és a G Kft-t is.

Álláspontja szerint a követelést az üzletrésztől szétválasztani nem lehetett volna, ezért az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztése jogsértő. Az eljárás alá vont ügyvédnek tudnia kellett, hogy a módosító okiratokat úgy készíti és nyújtja be a cégbíróságra, hogy az üzletrész vételárának megfizetésére nem került sor.

A Fegyelmi Tanács tanúként hallgatta meg RK-t is, aki úgy nyilatkozott, hogy az engedményezett követelés alapjául nem valós tagi kölcsönök szolgáltak.

Előadta, hogy a társasági szerződés módosítását megelőző napon tette meg az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jognyilatkozatát, ezt követően és ennek igazolásával kérte az eljárás alá vont ügyvéd eljárását. Nyilatkozott, hogy a vételár kizárólag azért nem került megfizetésre, mert a bejelentő nem adott számlaszámot, amire utalhatott volna, a postán küldött vételárat sem vette át, és a bíróság sem fogadta el a vételár bírói letétbe helyezését.

Azt hangsúlyozta, hogy a megküldött szerződés célja éppen az ő elővásárlási jogának ellehetetlenítése lett volna.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a megszüntető határozatára való utalás mellett rögzítette, hogy álláspontja szerint az, hogy mi az utóélete a változásbejegyzésnek, illetve a bíróságok hogyan ítélték meg a változásbejegyzést, az ügy mikénti megítéléséhez nem tesz hozzá, annak relevanciája nincs.

Az eljárás alá vont ügyvédnek egyetlen személy vonatkozásában kellett okiratot szerkesztenie. Fegyelmi szempontból az eljárás alá vont ügyvéd akkori tudattartalma számít. Az alapügy megítélésére a fegyelmi tanácsnak nincs hatásköre, mint ahogyan a felek közötti jogvita megítélésére sem. Ha az ügyfél megkeresi az eljárás alá vont ügyvédet és élni kíván az elővásárlási jogával, akkor az ügyvéd a szükséges okiratokat megszerkeszti és vállalja az ezzel kapcsolatos jogi képviseletet. Az ügyvéd eljár az ügyfél által akkor rendelkezésre bocsátott okiratok és információk, tények alapján.

Álláspontja szerint rosszhiszemű eljárás nem merült fel az ügyben. A cégbíróság eljárt, bejegyezte a változást, a törvényszék jogerősen megállapította azt, hogy jogszerűen gyakorolta az elővásárlási jogát RK. Az eljárás alá vont ügyvédnek ezen túl további kötelezettsége nincs.

Mindezek alapján a lefolytatott bizonyítási eljárásra is figyelemmel az eljárás megszüntetésére tett indítványt.

- .-

Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában a fegyelmi biztos indítványához csatlakozva az eljárás megszüntetését kérte.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A tényállásban írt cselekmény megvalósulásakor hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos végindítványában foglaltakat és az eljárás az eljárás alá vont védekezéseit is elfogadta.

Egyetértett azzal, hogy bár egy szerződésben szerepelt, de az adásvételi ügyletnek két önálló tárgya volt, két külön nevesített vételárral. Az egyes ügyletek nem voltak összekapcsolva, nem volt semmilyen hivatkozás arra, hogy az egyik ügylet a másik nélkül nem köthető meg. Az nyilvánvaló volt, hogy RK-nak nincs 117 millió Ft-os kompenzálható követelése a bejelentővel szemben, és az is, hogy ennek teljesítése már megtörtént, a tagi kölcsönből eredő követelés a bejelentőről FA-ra szállt át. A követelés adásvétele az üzletrész értékét nem befolyásolta, a követelés átszállása nem a követelést szüntette meg, csak a jogosult személyét változtatta meg.

Egyetértett abban is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízója érdekeinek és akaratának megfelelően járt el, az elkészített és ellenjegyzett okiratok a jogszabályoknak is megfeleltek.

A Fegyelmi Tanács elfogadta azt a védekezést is, hogy az elővásárlási jog olyan egyoldalú jognyilatkozat, mely elfogadó nyilatkozat nélkül létrehozza a szerződést, a szerződés a vételárra vonatkozó kötelmi igényt teremt.

RK átadta az eljárás alá vont ügyvédnek az elővásárlási jog gyakorlását igazoló okiratokat, a társasági szerződés módosításához kapcsolódó okiratokat és tájékoztatást adott arról, hogy a vételár rendelkezésére áll és azt az eladó részére megküldött teljes bizonyító erejű magánokiratban az eladó rendelkezése szerint vállalja megfizetni.

Fentiekre tekintettel, mivel a jogügylet jellegéből adódóan a változás-bejegyzési okiratok elkészítéséhez szükséges információk az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére álltak, továbbá a megbízás teljesítéséhez arra nem volt szükség, hogy eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel találkozzon, a társasági szerződés módosítását RK megbízása alapján az eljárás alá vont ügyvéd elkészíthette és a cégeljárásban felhasználhatta.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatait alátámasztották azok a tények, hogy FA annak ellenére, hogy a szerződés szerint a 117 millió forint értékű követelést megszerezte, a Kft-vel szemben semmilyen igénnyel nem lépett fel.

Megállapította továbbá a Fegyelmi Tanács, hogy azzal, hogy a változás bejegyzését követően az eljárás alá vont ügyvéd a folyamatban lévő perekben ellátta a N Kft. képviseletét és az ő pernyertessége érdekében beavatkozó G Kft. képviseletét, semmilyen összeférhetetlenségi szabály nem sérült.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tehát az eljárás alá vont ügyvéd védekezését elfogadva azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységből fakadó kötelezettségét nem szegte meg, ezért az eljárást megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 9. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2020. F. 173.)