A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. június 16. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács [...] eljárás alá vont ügyvéddel szemben indult fegyelmi eljárást megszünteti, mivel az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget.
Az eljárás során felmerült átalányköltséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A nyomozó hatóság 2020. június 29-én kelt átiratában tájékoztatta a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökét arról, hogy az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 164. § (7) bekezdése ütköző és a (7) bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés előkészülete vétségének alapos gyanúja miatt.
Az átiratot a Magyar Ügyvédi Kamara megküldte az illetékességgel rendelkező Budapesti Ügyvédi Kamarának.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra becsatolta a gyanúsítotti meghallgatásáról felvett jegyzőkönyvet.
Az előzetes vizsgálatot lezáró határozat alapján a vezető fegyelmi biztos kezdeményezte a fegyelmi eljárást és egyben indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntető ügy jogerős befejezéséig.
Az eljáró fegyelmi tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig az ügyvédi tevékenységről szóló 2017 évi LXXVIII törvény (Üttv.) 140. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette.
A felfüggesztés időtartama alatt a nyomozó hatóság átirata szerint az eljárás alá vont ügyvédet folytatólagosan gyanúsítottként hallgatták ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 367. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő, felbújtóként elkövetett zsarolás bűntette, továbbá Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 222. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő, felbújtóként elkövetett zaklatás büntette alapos gyanúja miatt is. A nyomozó hatóság előtt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben súlyos testi sértés előkészülete és más bűncselekmények miatt indult eljárást az Ügyészség véglegessé vált határozatával megszüntette.
A fegyelmi tanács elnöke elrendelte az eljárás folytatását és kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, amelynek keretében a vezető fegyelmi biztost a végindítvány megtételére hívta fel.
A vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás megszüntetésére indítványt terjesztett elő, amelyben nem látta akadályát annak, hogy a fegyelmi tanács tárgyalás tartása nélkül hozza meg a döntését.
A fegyelmi tanács elnöke tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni, egyben megküldte a vezető fegyelmi biztos végindítványát, valamint az ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálására vonatkozó tájékoztatást, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy esetleges észrevételeit 8 napon belül tegye meg.
A megállapított tényállás:
A nyomozó hatóság előtt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben súlyos testi sértés előkészülete és más bűncselekmények miatt indult eljárást az Ügyészség véglegessé vált határozatával megszüntette a következők szerint:
– a súlyos testi sértés bűntett előkészülete miatt indult eljárást – mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése,
– a zaklatás bűntette és a zsarolás bűntette miatt indult eljárást – mivel a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el.
Az eljárás alá vont ügyvéd benyújtotta a hivatkozott megszüntető határozatot, ezt követően a megszüntető határozat jogerőre emelkedéséről az Ügyészég átiratában adott tájékoztatást.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában maga is kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban sérelmezte a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett indítvány indokolásában foglaltakat, amelyek álláspontja szerint eltérnek az Ügyészég büntető eljárást megszüntető határozatában foglaltalt indokolástól, nem felelnek meg a büntető eljárás iratainak és az eseménytörténetnek sem.
A fegyelmi tanácsnak nincs jogköre a büntető eljárást megszüntető határozatot, vagy annak indokolását, az ott megállapított tényállást felülbírálni, illetve ebben a körben bizonyítást lefolytatni.
A fegyelmi eljárást a fegyelmi tanács megszüntette, a megszüntetés indoka pedig az, hogy a büntető eljárás megszüntetését követően nem maradt olyan úgynevezett maradványcselekmény, amelyet a fegyelmi eljárás keretében szükséges elbírálni.
Mindezek alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el bűncselekményt, így ezzel összefüggésben fegyelmi vétséget sem, ezért a fegyelmi tanács az eljárást az Üttv. 131. § (3) b) pontja alapján az eljárást megszüntette
Az eljárás során felmerült költségeket az ügyvédi kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. július 7. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2020. F. 196.)