A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. október 26. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
150.000 Ft, azaz Százötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadványában bejelentéssel élt a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, melyben kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztés ellenére ügyvédi megbízást fogadott el és védői tevékenységet lát(ott) el.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte, erről a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet értesítette.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosának felhívására, az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentésre beadványában a fegyelmi felelősségét részben elismerte és csatolta az ügyre vonatkozó iratait.
A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló nyilatkozatok és iratok alapján határozatával fegyelmi eljárás kezdeményezéséről döntött. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését és a 130. § (5) bekezdését, továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.4. pontját, mellyel 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács elnöke az Üttv. 127. § (1) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 22.1 pontja alapján az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A tényállás:
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvédet Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöke határozatával az ügyvédi tevékenység gyakorlása alól azonnali hatállyal felfüggesztette.
A felfüggesztő határozat az eljárás alá vont ügyvéd kamarai nyilvántartásban szereplő lakcímén meghatalmazottja útján szabályszerűen kézbesítésre került.
A határozatot az eljárás alá vont ügyvéd kérésére ismételten megküldték az ügyvédi irodája címére, amit ugyancsak meghatalmazott útján átvett.
A felfüggesztés időtartama alatt az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi meghatalmazást (megbízást) fogadott el a megbízótól, majd a megbízója képviseletében elektronikus úton ítélet kijavítása iránti kérelmet terjesztett elő a Törvényszéken folyamatban lévő eljárásban.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a Fegyelmi Tanács elnökének felhívására előterjesztett végindítványában a tényállást és a jogi minősítést a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakkal egyezően kérte megállapítani, és kérte annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában foglalt 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi büntetés kiszabása körében kérte figyelembe venni az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, így különösen, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem először vállalt megbízást és végzett ügyvédi tevékenységet a felfüggesztés ideje alatt, ugyanakkor enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd beadványával a védence érdekeit kívánta szolgálni. Pénzbírság kiszabására tett indítványt a kiszabható pénzbírság minimumához közeli mértékben, továbbá kérte az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségekben való marasztalását.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
A fegyelmi biztos végindítványára az eljárás alá vont ügyvéd beadványában fenntartotta, illetőleg megismételte az előzetes vizsgálati eljárásban tett nyilatkozatát, mely szerint csak később szerzett tudomást arról, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlása alól felfüggesztették, tekintettel arra, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökének erre vonatkozó határozata nem került a birtokába. Ennek megfelelően az ügyvédi megbízás felvételekor nem volt tudomása a felfüggesztésről.
Eljárás alá vont ügyvéd ugyanakkor elismerte, hogy a megbízás keretében nem volt jogosultsága védői beadvány előterjesztésére, azonban kizárólag az ügyfél érdekeit tartotta szem előtt és az idő rövidsége miatt nem volt lehetősége más döntést hozni. Méltányos elbírálást kért annak figyelembevétele mellett, hogy egy későbbi esetet vizsgáló eljárásban figyelmeztetésben részesült. Előadta, hogy ezeken az ügyeken kívül más alkalommal nem látott el ügyvédi tevékenységet.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy alapjául szolgáló magatartás elkövetésének időpontja 2020. január-február hónapja, így az anyagi jog tekintetében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései az irányadók.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az Üttv. 107. § értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha (...)
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 180. § (1) bekezdése értelmében a területi kamara elnöke az ügyvédi tevékenység gyakorlását azonnali hatállyal felfüggeszti, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben olyan szándékos bűncselekmény miatt emelnek vádat, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb.
Az Üttv. 180. § (6) bekezdése értelmében a felfüggesztés tartama alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben folytatott eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével az ügyvédi kamarai tagságból, illetve az ügyvéd kamarai nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.
Az Üttv. 130. § (6) bekezdése értelmében a felfüggesztésre egyebekben a szüneteltetés szabályait kell alkalmazni.
Az Üttv. 55. § (1) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem gyakorolhatja a kamarai tagságból vagy a kamarai nyilvántartásba vételből eredő jogokat, és - a tagdíj fizetése, valamint az adatváltozás bejelentése kivételével - nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.
Tényként megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenység gyakorlása alól azonnali hatállyal felfüggesztésre került. Az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartásával, hogy a felfüggesztésének időtartama alatt ügyvédi megbízást vállalt, majd a védői tevékenysége keretében beadványt terjesztett elő, jogosulatlan ügyvédi tevékenységet végzett, megszegte és megsértette az Üttv. 55. § (1) és a 180. § (6) bekezdését, amely magatartás súlyosan veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét, és ezáltal az Üttv. 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétséget követett el.
Noha az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenység gyakorlása alól felfüggesztésre került, ez nem jelenti azt, hogy a felfüggesztés időtartama alatt nem kell az ügyvédekre vonatkozó alapvető jogi, hivatásrendi normákat betartania, ideértve az ügyvédi hivatás tekintélyének megőrzését.
Az Üttv. 180. § (6) bekezdés és az 55. § (1) bekezdés egyértelműen rögzíti, hogy a felfüggesztés hatálya alatt álló ügyvéd nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogait, ennek ellenére az eljárás alá vont ügyvéd ezen törvényi rendelkezések megszegésével ügyvédi megbízást vállalt és jogi képviseletet látott el. Ezen kötelezettségszegése alól semmilyen ügyféli érdek nem mentesítheti, különösen nem a tárgybeli esetben, hisz a védői beadványa a jogosulatlan ügyvédi tevékenység következtében hatálytalan, így azzal nyilvánvalóan nem szolgálhatta az ügyféle érdekét.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését nem tudta elfogadni, hogy a felfüggesztő határozatról csak később szerzett tudomást. A rendelkezésre álló tértivevények, mint okirati bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a határozat az eljárás alá vont ügyvéd lakóhelyén és irodája címén szabályszerűen - meghatalmazottjai útján - kézbesítésre került, mely postai kézbesítések tényét egyebekben az eljárás alá vont ügyvéd sem vitatta, további bizonyítási indítványa nem volt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el. A felfüggesztésre okot adó és ellene indult büntetőeljárásról tudomással kellett bírnia, így azzal is tisztában kellett lennie, hogy a fentebb hivatkozott jogszabályhely alapján az ügyvédi kamara elnökének nincs mérlegelési jogköre az ügyvédi tevékenység alóli felfüggesztés tárgyában, továbbá azt maga az eljárás alá vont ügyvéd is elismerte, hogy a beadványt már annak tudatában nyújtotta be, hogy ügyvédi tevékenység végzésére nem jogosult.
Figyelemmel arra, hogy a felfüggesztés időtartama alatt vállalt megbízás alapján látott el védői tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd, a Fegyelmi Tanács egy rendbeli fegyelmi vétséget állapított meg.
A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, amelynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint, a kiszabható pénzbírság minimum összegéhez közeli összegben állapította meg.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
A Fegyelmi Tanács ugyanakkor enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének részbeni elismerését.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 30.000 Ft átalányköltségének megfizetésére. A fegyelmi eljárásban tételes költség nem merült fel.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. január 12. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 199.)