Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.212/12. határozata

büntetőeljárásról (csalás)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. december 20. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi

határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvédjelölt nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat

A nyomozó hatóság átiratában arról értesítette a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelöltet 2019. július 4. napján gyanúsítottként hallgatta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 373. § (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagyobb kárt okozó csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.

A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte.

A vezető fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont ügyvédjelölt csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet, valamint részletes nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény elkövetési ideje 2013. december, ő pedig 2018. február 21. óta ügyvédjelölt.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntető ügy jogerős befejezéséig. Az indítványnak a fegyelmi tanács határozatával eleget tett.

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt 2021. június 3-án csatolta az ügyészség vádiratát, amelyben az eljárás alá vont ügyvédjelöltet, mint IV. rendű vádlottat 1 rb., a Btk. 373. § (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagyobb kárt okozó csalás bűntettével vádolja.

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt beadványában indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését, figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény feltételezett elkövetésekor még ügyvédi tevékenységet nem is folytatott.

A fegyelmi tanács elnöke eljárás folytatását rendelte el, egyúttal az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.

A fegyelmi biztos végindítványa

A vezető fegyelmi biztos az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását elrendelő intézkedést követően előterjesztett indítványában a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta.

A tényállás

A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvédjelöltet 2019. július 4-én gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó hatóság nagyobb kárt okozó csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A gyanúsítás szerint az eljárás alá vont ügyvédjelölt, mint a [...] Zrt. bejegyzett vezérigazgatója 2013. október 10. és 2013. december 31. napja között 2 db fuvar vonatkozásában szállítási megbízást kötött a [...] Kft-vel. A kft. által kiállított számlák 2013. december 5. és 2013. december 13. napján keltek, összértékük 715.238 Ft, amely összeg a Kft-nél kárként keletkezett, mivel a szolgáltatás ellenértékét a Zrt. nem fizette meg a részükre. Az eljárás alá vont ügyvédjelölt tagadta a bűncselekmény elkövetését.

A vádirat ugyanezen két számla vonatkozásában látja megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvédjelölt cselekvőségét ugyancsak nagyobb kárt okozó csalás bűntett elkövetésében.

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt kamarai névjegyzékben való felvételére 2018. február 21. napján került sor.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak helyt adott.

A fegyelmi vétség fogalmát az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. §-a határozza meg.

Az Üttv. 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ az ügyvédi tevékenység gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

A fegyelmi vétség alanya, elkövetője csak az lehet, aki a fegyelmi vétség elkövetésekor kamarai névjegyzékben - tagként, vagy nyilvántartottként - bejegyzett személy. Ezt erősíti a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 1.2. pontja, amelynek értelmében a szabályzatot a fegyelmi vétség elkövetésekor az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett természetes személyre kell alkalmazni.

Figyelemmel arra, hogy a büntetőeljárás olyan bűncselekmény miatt indult az eljárás alá vont ügyvédjelölt ellen, amelynek elkövetési idején még nem szerepelt az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyek nyilvántartásában, hisz arra csak évekkel később került sor, ezért az Üttv. 107. §-ában meghatározott fegyelmi vétséget sem tudta elkövetni, ennek okán is szükségtelen volt megvárni az alapul fekvő büntetőügy befejezését.

Mindezek alapján a fegyelmi tanács nem látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvédjelölt terhére az Üttv. 107. §-ába ütköző szándékos, vagy gondatlan kötelességszegést, fegyelmi vétség elkövetését, ezért az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése egyszerű megítélésű ügyben lehetőséget ad a fegyelmi határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalára, a FESZ 22.1. pontja értelmében pedig a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség. Ezen rendelkezésekre figyelemmel a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül meg tudta hozni.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. január 14. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 212.)


  Vissza az oldal tetejére