Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.228/14. határozata

ügyfél javára befolyt pénzzel való elszámolás elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. július 5. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a

fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

Az eljárás alá vont ügyvéd 2016-2018. években képviselte a szabadságvesztés büntetését töltő bejelentőt kártalanítás iránti eljárásban. A törvényszék végzésében a bejelentő részére a 2014. június 16. és 2016. október 6. között előzetes fogvatartásban, majd 2016. október 7. és 2017. január 26. között jogerős szabadságvesztésben töltött összesen 956 napból mindösszesen 936 nap vonatkozásában az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt 1.491.000 Ft kártalanítást állapított meg. Az Igazságügyi Minisztérium 2018. július 20-án egyidejű írásban történt értesítés mellett az összeget az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára utalta. Az eljárás alá vont ügyvéd 2018. július 24-én személyes találkozás keretében értesítette az összeg megérkezéséről a bejelentőt, aki kézírással kiegészített nyilatkozatban rögzítette arról való rendelkezését, hogy „BV számlámra kérem utalni célzott kiétkeztetés, ha lehet BVS csekken.” Ugyanezen alkalommal az ügyvéd által előre szerkesztett „ÜGYVÉDI LETÉTI SZERZŐDÉS” elnevezésű okiratot is aláírtak és ebben arra kapott utasítást a jogi képviselő, hogy az összeget átvegye, majd a kötelezetti átutalást követő 15 munkanapon belül készpénzben kifizesse vagy a fogvatartott által megadott számlára utalja a megbízási díj levonása után fennmaradó összeget. Az utalás 2018. szeptember 7-én megtörtént 1.113.000 Ft összegben „kiétkeztetési kártalanítás” megjelöléssel a bv intézet számlájára, az eljárás alá vont ügyvéd saját megbízási díjáról kiállította a számlát, majd a letét tényét 2018. szeptember 10-én bejelentette a Letétkezelő Nyilvántartási Rendszerbe.

A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett bejelentésében az iránti aggodalmát fejezte ki, hogy 2017. január 27. és 2019. augusztus 7. napja közötti fogvatartás ellenében megállapított 977.500 Ft kártalanítást esetlegesen B.L. kapja, aki a pénzt elveszi tőle, így öreg napjaira nem biztosított a jövője. A továbbiakban említette az eljárás alá vont ügyvéd nevét, akinél ennek az összegnek ügyvédi letétbe helyezését szerette volna, hogy nyugodt lehessen a pénz őrzésében. Nem vitatta, hogy az ügyvéd által eredményesen képviselt ügy alapján kifizetett kártalanítási összegből őt illető pénzt megkapta.

A vezető fegyelmi biztos a bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte azzal, hogy a vizsgálat tárgya a jogi képviselet nem megfelelő ellátásának, valamint elszámolás elmulasztásának kifogásolása.

Az eljárás alá vont ügyvéd határidőben benyújtotta jelentését magában foglaló iratát mellékletekkel együtt. További felhívásra csatolta a letéti szerződést, a nyilvántartásba történt bejelentést magában foglaló iratot és a pénzkiutalás igazolását. Ekkor vált az eljárás alá vont ügyvéd előtt világossá, hogy ténylegesen két eljárás volt folyamatban, ő azonban a bejelentőt csak az egyik eljárásban képviselte.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot megszüntette és az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette. Indokolása szerint megállapítható volt, hogy 42 napot késett a fizetéssel, és minthogy az eset összes körülményeit figyelembe véve magatartásának következményeibe belenyugodva cselekedett, a jelentéktelennek nem nevezhető 42 napos késlekedésével szándékos fegyelmi vétséget követett el. A továbbiakban kifejtette, hogy a nehezen értelmezhető bejelentésben foglaltak nem kerültek alátámasztásra, a jogi képviselet nem megfelelő ellátása nem volt bizonyítható.

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi tárgyalás tartását (fegyelmi eljárás lefolytatását) kérte. Tagadta, hogy késedelmesen fizetett volna a bejelentőnek, ugyanis a bejelentő rendelkezése szerint ún. sárga csekken való befizetéssel kívánta foganatosítani a teljesítést. Mivel nem küldött „sárga csekket” a bejelentő az intézetből, végül az utalás mellett döntött. Hivatkozott továbbá késedelme okaként az ítélkezési szünetre és arra is, hogy a szünet alatt végig külföldön tartózkodott. A pénzt ügyvédi letétben kezelte, ezáltal szigorúbb előírásoknak tett eleget az őrzés és pénzkezelés során, mint ahogy arra a határozat felhívta, így az ügyfél biztonságát szolgálta a szigorúbb őrzés.

A fegyelmi biztos ezt követően fegyelmi eljárást kezdeményezett annak állításával, hogy az eljárás alá vont ügyvéd késedelmes fizetése okán nem tett eleget a szakmai szabályokat tartalmazó több rendelkezésnek, tevékenységét nem a szakmai előírásoknak megfelelően, nem a legjobb tudása és lelkiismerete szerint látta el, mulasztást valósított meg. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás tartása iránti kérelmében olyan, korábban nem közölt nyilatkozatot tett, amelynek ellenőrzése az eljárási szabályokra figyelemmel a fegyelmi eljárás keretei közt oldható meg.

A fegyelmi biztos végindítványában indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását és vele szemben írásbeli megrovás büntetés kiszabását kérte.

A Fegyelmi Tanács a megtartott tárgyaláson a rendelkezésére álló iratok és elhangzott nyilatkozatok eredményeként megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárása nem valósított meg fegyelmi vétséget.

A Fegyelmi Tanács a tárgyalás előkészítése során ismételt megkeresést intézett a bejelentőhöz - tisztázandó a csekken történő fizetés iránti igényt - a BV Intézet útján, azonban az válasz nélkül maradt. Ezáltal nem találta bizonyítottnak a Fegyelmi Tanács, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd azért nem utalt korábban a bejelentő részére, mert nem kapott tőle lehetőséget, hogy az elítélt ügyfél által a BV Intézetből kiküldött csekken való fizetéssel teljesítsen. A Fegyelmi Tanács hivatalos tudomással bír arról a tényről, hogy a pénz továbbításához szükséges ún. sárga csekk a jogi képviselők részére a BV Intézetbe való bejutásnál rendelkezésre áll. Ebből következően az ügy megítélésének szempontjából lényegtelen volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ún. sárga csekken vagy banki utalással teljesített a bejelentőnek.

Tényként állapította meg a Fegyelmi Tanács, hogy az utalás a bejelentői utasításnak megfelelően a 15 napot túlhaladóan megtörtént. Ebben a körben azt vizsgálta a Fegyelmi Tanács, hogy a kérdéses ügyletre a pénzletét szabályai irányadóak-e és milyen módon.

A jelen esetre nem a pénzletét, hanem a pénzkezelés szabályai (nevezhető atipikus letéti szerződésnek is) irányadóak abban az esetben is, amennyiben az Üttv. 47-52. § (1) bekezdése a pénz átvételének szabályait meghatározza. Az Üttv. 52. § (1) bekezdése nem az utalás/kifizetés haladéktalan voltáról, hanem az átvett pénzről történő haladéktalan értesítésről rendelkezik. A 2018. július 20-i bíróság általi átutaláshoz képest a július 24-i értesítés haladéktalannak minősíthető, különösen abban az esetben, ha a jogosult külön látogatását igényli az ügyvéd részéről a BV Intézetben.

A 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól 9. pontja irányadó, amennyiben 9.1. Az ügyvéd megbízója javára harmadik személytől átvett pénzről átvételi elismervényt ad és nyilvántartja a) az átvétel időpontját, b) az átvett pénz összegét, valamint c.) az átvétel időpontját. 9.2. A harmadik személytől átvett pénzt az ügyvéd megbízója rendelkezésére tartja és arról a megbízója rendelkezése szerint intézkedik.

A fenti feltételek az eljárás alá vont ügyvédnél megvalósultak, amennyiben a pénz útjai pontosan meghatározhatók, nyomon követhetők, az ún. letéti szerződés magát a nyilvántartást és feltételeket rögzíti. A jogszabály határidőt nem szab a kifizetésre, ahogy a letéti szerződés sem, a kifizetésre meghatározott határidőt nem oly mértékben lépte túl az eljárás alá vont ügyvéd, hogy az a fegyelmi vétséget magalapozó mulasztást megvalósította volna. Az eljárás alá vont ügyvéd nem esett jelentős késedelembe a teljesítéssel, hiszen annak mértéke az elvárhatóságot nem haladta meg. A bejelentő nem kifogásolta az esetleges késedelmet, bejelentését már bőven a pénz részére történt megérkezését követően tette meg és nem az eljárást sérelmezte, hanem a további jogi képviselet hiányát az eljárás alá vont ügyvéd személyében, vagyis az ügyvéd személye iránti bizalma töretlen volt. Az elszámolás megtörtént.

Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, a jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában vagy etikai szabályzatában meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Miután a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem sértett szakmai szabályt a fegyelmi felelősség megállapíthatóságát elérő mértében, megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § alapján nem követett el fegyelmi vétséget. Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárást megszüntette.

A költség tekintetében az Üttv. 142. § (1) bekezdésére figyelemmel a FESZ 40.6. pontja szerint határozott.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 9. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 228.)


  Vissza az oldal tetejére