A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. március 30. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéddel szemben panaszt terjesztett elő, melyben a jogi képviseletének nem megfelelő ellátását, valamint az ügyvédi díjjal kapcsolatos elszámolás hiányát kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos 2020. augusztus 31-én az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosának felhívására az eljárás alá vont ügyvéd beadványában a fegyelmi felelősségét vitatta és csatolta az ügyre vonatkozó iratait.
A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló nyilatkozatok és iratok alapján határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését, a 29. § (1) bekezdését, a 39. § (3) bekezdését, továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.21. pontját, mellyel 1 (egy) rendbeli szándékos folytatólagos fegyelmi vétséget követett el.
Tényállás:
Bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között - telefonos egyeztetést követően - ügyvédi megbízás jött létre a bejelentő és testvére (Sz.M.) 6/24-6/24 arányú közös tulajdonában álló ingatlan használati viszonyának rendezése és az egymás közötti elszámolás tárgyában.
A megbízás a felek között a járványhelyzetre tekintettel szóban jött létre, a felek telekommunikációs eszközök útján (e-mail, telefon) egyeztettek egymással.
Az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalására nem került sor. A 2020. április 15-én kelt és a bejelentő által az eljárás alá vont ügyvéd részére adott és általuk aláírt ügyvédi meghatalmazás tárgya: a bejelentő testvére, Sz.M. (...) ellen polgári peres és nem peres eljárásokban a bejelentő képviseletének teljes jogkörben való ellátása, különös tekintettel a használati megállapodás szerinti ingatlanok használata, kiürítése, értékesítése vonatkozásában.
A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd megfogalmazta és elküldte Sz.M. jogi képviselője részére a jogvita lezárására irányuló megkeresését és ajánlatát, melyet azzal egyidejűleg tájékoztatásul a bejelentőnek is megküldött.
Bejelentő utólag sérelmezve a levél tartalmát, annak visszavonására hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet és az ügyvédi megbízást 2020. május 4-én felmondta.
Eljárás alá vont ügyvéd a megbízása megszűnését az ellenérdekű fél jogi képviselője részére bejelentette és tájékoztatta őt arról, hogy a korábbi megkeresése és ajánlata tárgytalan.
Az ellenérdekű fél jogi képviselője - az ügyvédi megbízás megszűnésére tekintettel - válaszlevelét közvetlen a bejelentő részére küldte meg.
. január 26-án kelt végindítványában kizárólag az alkalmazandó joghátrány tekintetében terjesztett elő további nyilatkozatot és írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta, az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségekben való marasztalásával együtt.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos végindítványában foglaltakra, illetőleg a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakra, a Fegyelmi Tanács elnökének felhívása ellenére további nyilatkozatot, észrevételt nem terjesztett elő.
A fegyelmi tanács döntése:
A fegyelmi biztos indítványa nem megalapozott.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.2 pontja értelmében: A fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hozott határozattal is megszüntetheti az eljárást, ha a rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az előzetes vizsgálat, illetve a fegyelmi eljárás elrendelésének feltételei nem álltak fenn.
Az Üttv. 107. § értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, (...)
Az Üttv. 29. § (1) bekezdés értelmében a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése alapján a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.2. pontja alapján:
Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Tényként megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között ügyvédi megbízási szerződés jött létre a bejelentő és a testvére által öröklés útján megszerzett budapesti közös tulajdonú ingatlan tulajdoni-használati viszonyának rendezésére irányuló jogi képviselet ellátására.
Ugyancsak tény, hogy az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalására nem került sor, mely az Üttv. 29. § (2) bekezdése értelmében a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása az eljárás alá vont ügyvédet terheli.
Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő egyezően adták elő a megbízási szerződés létrejöttét, annak tárgyát, melyet egyébként a felek által aláírt meghatalmazás is pontosan rögzít, a megbízási díj összegét és az elszámolás módját, azonban eltérő módon nyilatkoztak a bejelentő azon kikötéséről, hogy a megbízása alapján elkészült ügyvédi levelet, annak elküldését megelőzően jóvá kell-e hagynia vagy sem. Noha a bejelentő ezen kikötés meglétét állította, a rendelkezésre álló nyilatkozatok és iratok alapján ez az állítása puszta állítás maradt, az bizonyítást nem nyert. Eljárás alá vont ügyvéd tagadta, hogy lett volna ilyen kikötés, azonban terhére a nemleges bizonyítás hiánya nem értékelhető.
Figyelemmel azonban arra, hogy az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalásának hiánya önmagában még nem éri el a fegyelmi vétség szintjét, főként, hogy a megbízásra személyes találkozás nélkül, a veszélyhelyzet ideje alatt került sor, a Fegyelmi Tanács megvizsgálta az eljárás alá vont ügyvéd jelen ügyben tanúsított szakmai eljárását is, különös tekintettel arra, hogy az ajánlat a bejelentő akaratának megfelelt-e, illetőleg azzal a bejelentőnek kárt okozott-e.
A bejelentő által az eljárás alá vont ügyvédnek átadott iratok között fellelt, dr. [...] ügyvéd által a bejelentőnek címzett megkeresés tükrözi a bejelentő, mint megbízó szándékait a közös tulajdonnal kapcsolatosan (ld. megvételre felajánlás, a 3. számú lakás kizárólagos használata kulcs biztosításával, túlhasználat elszámolás), melyet az eljárás alá vont ügyvéd [...] Ügyvédi Irodának címzett levele megfelelően lekövetett.
Eljárás alá vont ügyvéd az abban foglalt ajánlatot a megbízó akaratának megfelelően terjesztette elő a kialakult jogvita mielőbbi lezárása érdekében, így az nem ellentétes a bejelentő érdekeivel, azt az eljárás alá vont ügyvéd a tényállás ismeretében, szakmailag felkészülten készítette el, külön felhívta például a figyelmet arra is, hogy a jelenleg meglévő használati megállapodás nem rendezi a bejelentő és a testvére közötti ingatlanhasználatot. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a levél megfogalmazása szakmailag korrekt, nem tartalmaz fegyelmi vétséget megalapozó szöveget, vagy ajánlatot.
Nem vitatott, hogy a levél a címzetthez való elküldéssel egyidejűleg a bejelentő részére tájékoztatásul megküldésre került, és lévén annak tartalma nem tért el a bejelentő álláspontjától, így nincs az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megalapozó tényállási elem, már csak azért sem, mert nem bizonyított, hogy a bejelentőnek a levélben foglaltakból bármilyen hátránya származott volna.
Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy ez a levél egy egyezségi ajánlat, amelyről a felek még nyilván tárgyalnak, az ügyvédnek pedig saját ügyfele érdekeit kell képviselni a jogszabályok és az etikai szabályok korlátai között, amelyeknek a levél tartalma maximálisan megfelel.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése értelmében a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, mely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár (...).
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) megbízási jogviszonyra vonatkozó rendelkezései között a megbízott utasításhoz való kötöttsége az ügyvéd (megbízott) és megbízója relációjában csak annyiban jelenhet meg, hogy utóbbi határozza meg az ügyvitel célját. A cél eléréséhez szükséges lépések megtervezésében (stratégia és taktika), az intézkedések tartalmában, jellegében, sorrendjében, végrehajtásában az ügyvéd önálló. Éppen ezért az önállóságért és szakmai ismeretért kap megbízást.
Nem kizárt azonban, hogy az ügyvédet a megbízó intézkedések és nyilatkozatot megtételére utasítja, vagy éppen megtilt bizonyos intézkedéseket, nyilatkozatokat. Ebben az esetben az ügyvédet az utasítás köti, és ha nem kíván eleget tenni annak, és ennek okáról a megbízót tájékoztatja, ám ő az utasítást továbbra is fenntartja, ez ok lehet a megbízás ügyvéd általi felmondására.
A jelen eljárás alapjául szolgáló megbízásban - a rendelkezésre álló adatok alapján - nincs olyan körülmény, amely alátámasztaná azt a bejelentői álláspontot, hogy előzetesen jóvá akarta volna hagyni a levelet, annál is inkább, mivel azt nem vitatta, hogy telefonon hosszasan egyeztetett az eljárás alá vont ügyvéddel.
A bejelentésében sincs olyan kijelentés, hogy konkrétan mit tiltott meg a megbízott ügyvéd részére, aki nyilvánvalóan nem tesz olyan ajánlatot, amit nem egyeztet az ügyfelével.
A teljesség kedvéért a bejelentésben a bejelentő által összeállított és az eljárás alá vont ügyvéd szakmai alkalmasságát megkérdőjelezni hivatott „hibajegyzék” tekintetében, a Fegyelmi Tanács az alábbiakat rögzíti. Az eljárás alá vont ügyvéd levelében a két lakásingatlan számozásának felcserélése relevanciával nem bír, az elírás a levél és az ajánlat tartalmát nem tette érthetetlenné, vagy megtévesztővé, melyet egyebekben az ellenérdekű fél jogi képviselőjének erre vonatkozó nyilatkozata is alátámaszt.
Az ügyvédi levél azon részével kapcsolatban, amelyben az értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos számlák hiányát kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd, megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy a bejelentő saját állítása szerint sem adta át a számlákat az eljárás alá vont ügyvédnek, aki így nem kapott bizonylatokat, ergo jogszerűen hivatkozhatott azok hiányára. A levélben az egyezségi ajánlat tartalmára vonatkozó bejelentői kifogás tekintetében rámutat a Fegyelmi Tanács, hogy a testvére általi megváltást korábban maga a bejelentő fogalmazta meg ajánlatként, melyet a dr. [...] ügyvéd által a bejelentőnek címzett megkeresés egyértelműen alátámaszt.
A rendelkezésre álló nyilatkozatok és okirati bizonyítékok egybevetésével és értékelésével a Fegyelmi Tanács összességben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jogi képviselet ellátása során a bejelentő érdekeinek elsődlegessége alapján járt el, a levél megfogalmazására a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, a jogvita valódi megoldására törekedve került sor, s bár az eljárás alá vont ügyvéd valóban elmulasztotta az ügyvédi megbízási szerződést írásban is rögzíteni, ez nem olyan fokú mulasztás, amely az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségre vonását indokolná.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. április 17. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 239.)