Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.245/13. határozata

meghatalmazás megszűnéséről tájékoztatás elmulasztása; névtábla hiánya

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember 6. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 (két) rendbeli, melyből 1 (egy) rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A nyomozó hatóság átirattal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenyégből eredő kötelességszegését kifogásolta. A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentésre nem nyilatkozott és ügyiratokat sem csatolt. A fegyelmi biztos határozatot hozott a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről.

A tényállás:

A.J. 2020. február 25-én meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet az ellene folyamatban lévő eljárásban történő képviseletére. A meghatalmazást eljárás alá vont ügyvéd 2020. február 27-én nyújtotta be a nyomozó hatóság részére.

A gyanúsított folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása időpontjával kapcsolatban kereste meg a bejelentő az eljárás alá vont ügyvédet, amely megkeresésre az eljárás alá vont ügyvéd azt a nyilatkozatot tette, hogy a 2020. július 22-én 9 órakor meg tud jelenni a gyanúsítotti kihallgatáson.

A bejelentővel folytatott beszélgetés alapján jelezte, hogy még tisztáznia szükséges a gyanúsítottal a megbízás státuszát, de 2020. július 17-én az ügy előadóját arról tájékoztatta, hogy a július 22-én tartandó kihallgatáson részt fog venni.

2020. július 22-én 9 órakor azonban az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg a kihallgatáson, ezért őt telefonon kereste meg az ügy előadója, akivel az eljárás alá vont ügyvéd azt közölte, hogy meghatalmazását a megbízó visszavonta. Erre vonatkozóan azonban a bejelentés megtételéig írásbeli értesítés a hatósághoz nem érkezett.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban benyújtott igazoló jelentésében egy SMS üzenet kivonatát csatolta 2020. július 17-ei dátummal, amelyben A.J. testvére arról tájékoztatja, hogy nem tudják kifizetni a megbízási díjat.

Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló értesítés az eljárás alá vont ügyvéd kamarai nyilvántartásban szereplő címéről két alkalommal is „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, amelyre tekintettel a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában irodavizsgálatot rendelt el. Az irodavizsgálat megállapítása szerint az ügyvédi iroda névtáblája nincsen kihelyezve sem az épület bejárati ajtajánál, sem máshol. Ugyan a kapucsengőn az eljárás alá vont ügyvéd neve szerepel, de nem állapítható meg, hogy a csengő egyébként az ügyvédi iroda székhelyéül szolgáló helyiséghez tartozna. Az eljárás alá vont ügyvéddel sem a vezetékes, sem a mobiltelefonon keresztül a kapcsolatot az irodavizsgáló felvenni nem tudta.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban írásbeli nyilatkozatot tett, melyben kifejtette, hogy álláspontja szerint az ügyvédi megbízás nem jött létre, ugyanis a meghatalmazás egy „függő helyzetet” eredményezett és a csatolt üzenettel a megbízása megszűnt. Álláspontja szerint az ügyfél érdekei nem sérültek, mert távolmaradása az eljárás lefolytatását nem akadályozta az egyébként emberkereskedelem miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban. Az irodahelyiség megfelelőségével kapcsolatban előadta, hogy az iroda címe 2012. január 25. napja óta az 1. sz. cím, míg a 2. sz. cím alirodaként van bejelentve.

Az 1. sz. címen vélhetően a COVID-19 miatt elvégzett fertőtlenítési munkák kapcsán távolíthatták el az irodatáblát, amit nem vett észre, azonban azóta gondoskodott az új tábla kihelyezéséről.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson fenntartotta a korábbi nyilatkozatában előadottakat azzal, hogy fegyelmi felelősségét elismerte.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát és az abban foglalt tényállást azzal az eltéréssel kérte megállapítani, hogy az iratcsatolási kötelezettség elmulasztását nem tartja fenn, mivel az eljárás alá vont ügyvéd iratokat az eljárásban csatolt. Felrótta, hogy az a körülmény, miszerint a megbízó bármelyik büntetőeljárási cselekményen a meghatalmazott védője nélkül vesz részt, önmagában olyan jogsérelem, amely nem megengedhető. Akkor fogadható el kizárólag, ha az dokumentált, vagy védői taktika szempontjából történik, de erre vonatkozóan adat nem merült fel. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást megszűntnek tekintette, ezt azonban jelezni kell a másik hatóság számára.

A fegyelmi jogkövetkezmény megállapításánál indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács vegye figyelembe enyhítő körülményként az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét elismerő nyilatkozatát, valamint azt a körülményt, hogy a kézbesítés, illetve az iroda kapcsán a kötelezettségének eleget tett, továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete makulátlannak tekinthető, illetőleg az időmúlást is. Ezekre tekintettel írásbeli megrovás alkalmazására tett indítványt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Indítványozta továbbá az eljárási költség mérséklését, tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat kézhezvételét követően részletes írásbeli anyagot készített elő az eljárás alá vont ügyvéd, ami az eljárás lefolytatását nagymértékben megkönnyítette, illetőleg az iroda-helyiség megfelelőség tekintetében is eleget tett a kamarai szabályzatnak.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa - az eljárási költségek mérséklésének kivételével - alapos.

Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást az eljárás alá vont ügyvéd 2018. június 11. napját követően valósította meg, ezért a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a vétség elkövetésekor hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az általános háttérjogforrásként irányadó 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 6:272. §-a értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

Üttv. 1. § (3) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Üttv. 28. § (3) bekezdésének 1. fordulata szerint a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.

Üttv. 34. § (7) A meghatalmazott köteles írásban, haladéktalanul bejelenteni a meghatalmazása megszűnését vagy korlátozását annak a bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként az ügyfél jogi képviseletét, illetve védelmét látta el.

(8) A meghatalmazás korlátozása vagy megszűnése harmadik személyekkel szemben - ideértve a (7) bekezdésben megjelölt szerveket is - a közléssel hatályosul.

6/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat 1.3. Az irodát, az alirodát és a fiókirodát olyan, az épületbe, vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyre való belépés nélkül is látható olyan módon kell névtáblával megjelölni, hogy az alapján az irodát, az alirodát, illetve a fiókirodát az ügyfél, a postai kézbesítő, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlása szabályszerűségének ellenőrzésére jogosult kamarai szerv és tisztségviselő egyértelműen azonosítani tudja és meg tudja találni.

1.5. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a rendelkezésére álló hat napon belül nem tájékoztatta a nyomozó hatóságot, hogy a nyomozó hatósággal előre egyeztetett nyomozati cselekményen a meghatalmazás megszűnése okán megjelenni nem tud, valamint, hogy az ügyvédi kamara által az ügyvédi iroda székhelyére küldött postai küldemények átvételéről, illetve az ügyvédi iroda névtáblájának elhelyezéséről nem gondoskodott, a fent felsorolt normákat sértette meg és ezzel a magatartásával fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 2 (két) rendbeli, melyből 1 (egy) rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel a bejelentő által kifogásolt egy megbízás keretében valósított meg egy fegyelmi vétséget, valamint az irodahelyiségek megfelelőségéről szóló MÜK Szabályzat megsértésével további egy rendbeli folytatólagos fegyelmi vétséget valósított meg.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás büntetés kiszabását találta indokoltnak, valamint az ügy tárgyi súlyával arányosnak. A Fegyelmi Tanács az írásbeli megrovásban felhívja eljárás alá vont ügyvéd figyelmét a fent felhívott szabályok betartására, kiemelten a hatósággal történő korrekt kommunikáció betartására, mely elengedhetetlen a hatékony védői tevékenység gyakorlásához.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére, melynek mérséklésére nem látott okot, figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd csupán a fegyelmi eljárás kezdeményezését követően csatolta az iratokat és tett nyilatkozatot.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. október 17. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2020. F. 145.)


  Vissza az oldal tetejére