A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa (.....) volt ügyvéd, (lakik: (.....)) fegyelmi ügyében a (.....) Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. november 15. napján (.....) szám alatt hozott határozata ellen, a (.....) volt ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2020. szeptember 23. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő (.....)
határozatot
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a (.....) Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2019. november 15. napján hozott (.....) számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a (.....) Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a (.....) Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete:
Jelen ügyben első fokon fegyelmi határozat a (.....) Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsának (.....) számon született, mely határozatot a Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa (.....) számú határozatával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására, valamint új határozat meghozatalára utasította.
A hatályon kívül helyezés folytán meghozott elsőfokú fegyelmi határozat
A (.....) Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (.....) alatt hozott határozatában megállapította, hogy (.....) eljárás alá vont volt ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért 60.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetésben részesítette, továbbá kötelezte a felmerült 80.000 Ft eljárási általány költségek megfizetésére.
Rögzíti a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd tekintetében jelen eljárásban a (.....) Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa (.....). számon hozott határozatot, melyben megállapította, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, és egyúttal 60.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetésben részesítette, valamint kötelezte az eljárás során felmerült költségek viselésére is. A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa - (.....) számú ügyben - határozatával az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására, valamint új határozat meghozatalára kötelezte. A (.....) Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (.....). számú fegyelmi ügyben fent hivatkozott - 2019. november hó 15. napján kelt - fegyelmi határozatot hozott, mely jelen másodfokú eljárásban került elbírálásra.
II. Az elsőfokú fegyelmi tanács ((.....) Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (.....).) határozatában a következő tényállást állapította meg:
A nyomozó hatóság (.....) panaszostól lefoglalta a szlovák felségjelű, (.....) forgalmi rendszámú személygépkocsit mert megállapította, hogy a gépjármű alvázszáma nem egyezik a jármű okmányaiban feltüntetettekkel. A hatóság által beszerzett szakértői vélemény szerint a gépjármű egyedi azonosító jelei hamisak, az eredeti alvázszámot hamisra módosították. A (.....) Vizsgálati Osztály (.....) bü. számú határozatával a lefoglalás megszüntetéséről döntött és egyben kiadni rendelte a gépjárművet a tulajdonosának, azaz a (.....) részére. A panaszos, mint megbízó és a panaszolt volt ügyvéd, mint megbízott között Budapesten, (.....) napján meghatalmazást írtak alá, megbízó, mint a lefoglalást elszenvedő fél jogi képviseletének ellátására. A meghatalmazás alapján eljárás alá vont volt ügyvéd panaszt terjesztett elő a lefoglalás megszüntetése és egyben (.....) panaszos részére történő kiadása ellen. A panaszt a (.....)-(.....) kelt - határozatával elutasította.
Ezt követően a felek közötti kapcsolatfelvétel (.....) történt, e-mail útján, melyben panaszos (.....) több napjaira is személyes találkozót kezdeményezett tájékoztatás céljából volt ügyvéd felé. A személyes találkozás nem jött létre. Panaszos ezt követően előadta, hogy az ügyvéd hanyag munkája miatt jelentős anyagi kára keletkezett az ügyvédi díjon felül, az ügyvéd nem jelent meg a személyes találkozón, melyre az időpontot és helyet ő maga jelölte ki, telefonhívásokra sem reagált, az e-mailekre is csak későn, egyben lekezelően viselkedett és az ügyet sem intézte.
Az elrendelt előzetes vizsgálatot követően a Fegyelmi Főmegbízott megkeresésére az eljárás alá vont volt ügyvéd nyilatkozatot tett írásban és az ügyben keletkezett iratokat és a felek közötti email levelezését csatolta. Előadta, hogy a panasz alaptalan, meghatalmazás szerint eljárt. A panaszban megfogalmazottakkal ellentétben a panaszos volt vele sértő, agresszív, fizikai erőszakkal is fenyegetőzött, mely miatt valóban megszakította vele a kapcsolatot. Csatolta írásbeli beadványa mellé az átvett ügyvédi munkadíjról kiállított számlát, azonban ügyvédi megbízási szerződést és tényvázlatot nem.
A fegyelmi tanács eljárása során értékelte és számba vette a rendelkezésre álló bizonyítékokat és megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízás létrejöttekor nem készített megbízási szerződést és tényvázlatot.
A fegyelmi tanács megállapította azt is, hogy jelen eljárásban a cselekmény elkövetésekor hatályos ügyvédi törvényt és fegyelmi szabályzatot kell alkalmaznia. Ennek alapján hivatkozott az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényre, annak 1. §-a szerint az ügyvéd hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését.
Hivatkozott a fegyelmi tanács az ügyvédi törvény 37. §-ra, mely szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi.
Kiemelte továbbá, hogy az ügyvédi törvény 23. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ügyvéd és a megbízó között megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodnak annak tartalmában, a 23. § (2) bekezdése szerint a megbízás tartalmát és terjedelmét vita esetén a megbízott, azaz az ügyvéd tartozik bizonyítani. A megbízás részletes feltételeinek rögzítése, illetve az esetleges változás rögzítésének elmaradása az ügyvéd terhére esik.
Az elsőfokú határozat szerint az etikai szabályzat 3/3 pontja értelmében az ügyvédnek a rábízott ügyet jogilag felkészülten kell ellátnia, a 12/2 pont ugyanakkor kimondja, hogy az ügyvédnek e megbízóval való kapcsolat során fokozott figyelemmel kell lennie a megbízás alapvető bizalmi jellegére. A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy lényeges körülményeit, tájékoztatni kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változásairól, az alkalmazandó eljárásokról és a bizonyítékok beszerzésének szükségességéről, a 12/4. szerint pedig az ügyvéd kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával személyes kapcsolattartás mellőzésével, vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízó bizalma megrendüljön.
A fenti hivatkozások alapján a fegyelmi tanács megállapította, hogy dr. ...... volt ügyvéd magatartása 1 rb. súlyos szándékosan megvalósított fegyelmi vétségnek minősül - tekintettel, hogy megbízási szerződést ügyfelével nem kötött - ezért őt 60.000, Ft pénzbírság fegyelmi büntetésben részesítette és egyben kötelezte az eljárás során felmerült költségek viselésére is. ((.....) határozata)
III. Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése, MÜK fegyelmi főmegbízottjának indítványa
A határozat ellen eljárás alá vont volt ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte az elsőfokú fegyelmi határozat megváltoztatását és egyben a fegyelmi eljárás megszüntetését. Eljárás alá vont volt ügyvéd a fellebbezését azzal indokolta, hogy nem követett el fegyelmi vétséget, hivatkozott a korábbi nyilatkozatára, melyet továbbra is fenntartott.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa elsősorban az elsőfokú fegyelmi határozat - Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján - megváltoztatását indítványozta. Kérte az elsőfokú határozat tényállást megállapító részét korlátozni, kizárólag arra a fegyelmi vétségre, melyben az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd felelősségét megállapította. Kérte továbbá, hogy a „(.....) meg szegte az Ügyvédi Törvény és az Etikai Szabályzat idézett rendelkezéseit” az elsőfokú határozat által megállapított tényállásból törölni szíveskedjék.
Másodsorban indítványozta, hogy amennyiben a fenti indítványt a másodfokú tanács nem találja megalapozottnak, úgy - Üttv. 138. § (1) bekezdés a) pontja alapján - az elsőfokú határozatot helyezze hatályon kívül és egyben az elsőfokú tanácsot új eljárás lefolytatására kötelezze.
IV. A másodfokú fegyelmi eljárásra irányadó jogi normák
A MÜK másodfokú fegyelmi tanácsa figyelembe vette, hogy a MÜK honlapján 2019. 02. 05-én közzétételre került, miszerint 2019. február 04-én valamennyi regionális fegyelmi bizottság megalakult.
A 2017. évi LXXVIII. törvény - a továbbiakban: Üttv. - 208. § (22) pontja értelmében a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának közzétételét követően a fegyelmi eljárást az Üttv., valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat - a továbbiakban: FESZ. - alapján kell folytatni. Ezen időpontot megelőző eljárásra az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek - a továbbiakban: Ütv. - rendelkezései, illetve a fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzatának - a továbbiakban Fesz. - előírása vonatkozott, az az előzetes vizsgálattal, továbbá az elsőfokú fegyelmi eljárással kapcsolatos eljárást ezen szabályok alapján kell megítélni.
A 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. Eljárás alá vont ügyvédnek a fegyelmi eljárás keretében értékelt magatartása során az irányadó anyagi jogszabályokat ezen időszakban az Ütv., valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló - többször módosított - 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat - a továbbiakban. Etikai szabályzat - tartalmazta.
Az FE. 1.5. pontja értelmében, amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.
Az Ütv. 37. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi. Az Etikai szabályzat 14/1. pontja alapján az ügyvéd a kamarai szervek szabályzatait, iránymutatásait, határozatait tevékenysége folytatásánál köteles betartani.
A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az Ütv. rendelkezései alapján is fegyelmi vétségnek minősülnek az eljárás alá vont cselekményei és a jogkövetkezmények vonatkozásában enyhébb megítélésre okot adó körülmény nem állapítható meg.
A MÜK másodfokú fegyelmi tanácsa az FE. 35.2. pontjának előírásai szerint a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül.
VI. A másodfokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd elkövette-e az I. fokú határozatban írt szabályszegést. Ezen vizsgálat során a Másodfokú Fegyelmi Tanács arra az álláspontra jutott, hogy az I. fokú Fegyelmi Tanács megalapozottan hivatkozott az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 23. § (1) bekezdésére, mert eljárás alá vont ügyvéd cselekményével ezen rendelkezést megsértette. Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. Ezen hivatkozást kiegészíti a Másodfokú Tanács azzal, hogy a 23. § (2) bekezdése alapján a megbízást írásba kell foglalni. Az eljárás alá vont volt ügyvéd azonban a megbízás létrejöttekor nem készített megbízási szerződést, csupán meghatalmazást készített, amely alapján, mint jogi képviselő eljárt a hatóságok előtt.
A fentiek alapján nem osztotta a Másodfokú Tanács az elsőfokú határozatban megállapított tényállás azon részeit, amelyben részletezi a megbízással kapcsolatos személygépjármű jogi kérdéseit, az eljárást, azt, hogy hogyan és miként járt el az ügyben eljárás alá vont volt ügyvéd, valamint a felek közötti kapcsolattartásra történő utalásokat. Az első fokon megállapított tényállásból azt mellőzi és az alábbiak szerint pontosítja:
A panaszos, mint megbízó és a panaszolt ügyvéd, mint megbízott között (.....) napján meghatalmazást írtak alá. A meghatalmazás tárgya, (.....)-én panaszostól hamis egyedi azonosító jel okán lefoglalt szlovák felségjelű (.....) forgalmi rendszámú gépjármű lefoglalásának megszüntetése és panaszos részére történő kiadásával kapcsolatos hatóság előtt eljárásra vonatkozott. Felek között azonban ezzel egyidejűleg írásba foglalt megbízási szerződés nem jött létre. Eljárás alá vont volt ügyvéd a meghatalmazás alapján, mint jogi képviselő eljárt a hatóságok előtt.
(.....) napján kelt panaszt terjesztett elő a (.....) Megyei Területi Ügyvédi Kamara előtt. Az elrendelt előzetes vizsgálatot követően a Fegyelmi Főmegbízott megkeresésére az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot tett és az ügyben keletkezett iratokat és a felek email levelezését csatolta. Előadta, hogy a panasz alaptalan, a meghatalmazás szerint eljárt, majd a panaszos sértő, durva, fenyegető fellépése miatt megszakította vele a kommunikációt. Csatolta az átvett munkadíjról kiállított számlát, azonban az írásba foglalt ügyvédi megbízási szerződést és tényvázlatot nem.
A fenti tényállás pontosítás okán a Másodfokú Tanács mellőzi a határozatból azon jogszabályi hivatkozásokat, amelyek nem érintik az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére megállapított fegyelmi felelősséget. Mellőzi továbbá, hogy (.....) megszegte az ügyvédi törvény és etikai szabályzat idézett rendelkezéseit.
Eljárás alá vont volt ügyvéd terhére ugyanis a fegyelmi határozatok kizárólag a megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradása miatt állapítottak meg felelősséget és szabtak ki vele szemben pénzbírság fegyelmi büntetést, azaz az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 23. § (1) bekezdésének - figyelemmel a (2) bekezdés első fordulatára - nem tett eleget.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács, arra a következtetésre jutott, hogy az I. fokon eljárt fegyelmi tanács eljárási szabályt nem sértett. A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozat tényállását és jogszabályi hivatkozásait a fentiek szerint pontosította így az elsőfokú határozat megalapozott.
Tekintettel arra, hogy súlyosításra, illetve enyhítésre irányuló fellebbezés nem került előterjesztésre, így az eljárás alá vont ügyvéd magatartásának jogkövetkezményeinél első fokon figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülmények értékelő tevékenysége felül bírálatára nem volt jogi lehetősége a másodfokú tanácsnak. A kiszabott büntetés arányban áll az elkövetett vétség súlyával.
A másodfokú fegyelmi tanács az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjának előírása figyelembevételével a (.....) Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának VI.F.16/2018. számú fegyelmi határozatát - a fenti változtatásokkal helybenhagyta.
VII. Költségviselés- és keresetindítási lehetőség indoklása
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 bekezdése és 40.2 bekezdés c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai általány költség megfizetésére kötelezte a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a FESZ. 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A határozat jogerős és végrehajtható.