A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése
az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján
az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva,
az Üttv. 156. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat véleményének kikérésével
a következő szabályzatot alkotja:
1.1. Az európai közösségi jogászok, az ügyvédjelöltek, illetve a jogi előadók bizottságának (a továbbiakban együtt: bizottság) a létrehozását a területi ügyvédi kamara (a továbbiakban: területi kamara) által ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett, kamarai közügyektől eltiltás hatálya, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése és felfüggesztése hatálya alatt nem álló európai közösségi jogászok, ügyvédjelöltek, illetve jogi előadók (a továbbiakban: kezdeményezésre jogosultak) a területi kamara elnökénél kamarai működési formánként külön-külön írásban kezdeményezhetik (a továbbiakban: kezdeményezés).
1.2. A területi kamara elnöke a kezdeményezésről a benyújtását követő 30 napon belül határoz.
1.3. A területi kamara elnöke a kezdeményezésnek helyt ad, ha azt a kezdeményezés benyújtásának a napján a kezdeményezésre jogosultak legalább egy százaléka, de legalább három kezdeményezésre jogosult nevének és kamarai azonosító számának (a továbbiakban: KASZ) feltüntetése mellett aláírta.
2.1. Ha a területi kamara elnöke a kezdeményezésnek helyt ad, és a területi ügyvédi kamarában a kezdeményezésre jogosultak létszáma nem haladja meg a tíz főt, valamennyi kezdeményezésre jogosult a bizottság tagja.
2.2. Ha a területi kamara elnöke a kezdeményezésnek helyt ad, és a területi kamarában a kezdeményezésre jogosultak létszáma meghaladja a tíz főt, a bizottság tagjait a kezdeményezésre jogosultak közül a kezdeményezésre jogosultak általános és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással, közvetlenül delegálják (a továbbiakban: delegálás).
2.3. A 2.2. pont szerint delegált,
a) a Budapesti Ügyvédi Kamara területén működő ügyvédjelölti, illetve jogi előadói bizottság 5 tagból,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó bizottság 3 tagból
áll.
2.4. A delegálást a területi kamara elnöke
a) a kezdeményezésnek helyt adó határozatában,
b) ha a kezdeményezésre jogosultak száma a bizottság létrehozását követően haladja meg a tíz főt, az ezt követő harminc napon belül,
c) a kamarai tisztségviselők általános választását követő hatvan napon belül,
d) ha a bizottság a 7.2. pontban meghatározott okból megszűnik, a bizottság létrehozására irányuló újabb kezdeményezésnek helyt adó határozatában,
a kiírástól számított harminc napon belüli időpontra írja ki.
2.5. A delegálást a területi kamarai tisztviselők általános választásának napját megelőző három hónapon belül nem lehet kiírni, ebben az esetben a delegálást a területi kamara elnöke a kamarai tisztségviselők általános választását követő hatvan napon belül írja ki.
3.1. A területi kamara elnöke a delegálás kitűzésével egyidejűleg kijelöli a Delegálási Bizottság három tagját, valamint egy póttagját.
3.2. A Delegálási Bizottság feladata:
a) a delegálási szabályok betartásának ellenőrzése és biztosítása,
b) a delegálás tisztaságának megőrzése,
c) a pártatlanság érvényesítése,
d) a delegálás során felmerült kifogások elbírálása,
f) a delegálási névjegyzék vezetése,
g) a Delegáló Közgyűlés meghívóinak kiküldése, és a Delegáló Közgyűlés szabályszerű levezetése,
h) a delegálás eredményének megállapítása és közlése a területi kamara elnökével.
3.3. A Delegálási Bizottság
a) legalább egy tagja kezdeményezésre jogosult, valamint
b) legalább egy tagja a választási eljárásban tapasztalattal rendelkező ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos.
3.4. Nem lehet a Delegálási Bizottság tagja, aki vagy akinek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) a delegálás során jelöltséget vállal, valamint az, aki kamarai közügyektől eltiltás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
3.5. A Delegálási Bizottság tagjának kijelölt személy tagsági jogviszonya a megbízatás elfogadásával jön létre. Ha a Delegálási Bizottság tagjának kijelölt személy a kijelölés kézhezvételét követő három munkanapon belül a tagsági megbízatást nem fogadja el, a területi kamara elnöke más személyt jelöl ki a Delegálási Bizottság tagjának. Az e pontban foglaltakról a Delegálási Bizottság tagjának kijelölt személyt a kijelöléssel egyidejűleg tájékoztatni kell.
3.6. A Delegálási Bizottságot a tagjai által megválasztott elnök vezeti, akit a tagok által megválasztott elnökhelyettes helyettesít.
3.7. A Delegálási Bizottságot az elnöke hívja össze.
3.8. A Delegálási Bizottság az ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanság esetén jogosult és köteles azonnal intézkedni és intézkedéséről indokolással ellátott határozatot hozni, amely a delegálásra jogosultakra kötelező érvényű.
3.9. A Delegálási Bizottság akkor határozatképes, ha a tagjainak a többsége a döntéshozatalnál jelen van, illetve – ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén – leadja szavazatát. A Delegálási Bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt. A Delegálási Bizottság döntései ellen fellebbezésnek nincs helye.
3.10. Ha a delegálási kifogás vagy a Delegálási Bizottság elé kerülő más ügy a Delegálási Bizottság tagját vagy tagjának közeli hozzátartozóját érinti, a Delegálási Bizottság érintett tagja a határozat meghozatalakor nem szavazhat.
3.11. A Delegálási Bizottság jegyzőkönyvét – amely tartalmazza a Delegálási Bizottság megnevezését, a jegyzőkönyvezésre okot adó eseményt, a megtett intézkedést, a pontos keltezését, indokolt esetben óra, perc feltüntetése mellett – a tagok közül választott jegyzőkönyvvezető vezeti, és azt a Delegálási Bizottság jelen lévő tagjai aláírják.
3.12. A Delegálási Bizottság határozata tartalmazza a bizottság megnevezését, a meghozott döntést, annak indokolását, a határozathozatal pontos keltezését, indokolt esetben óra, perc feltüntetése mellett.
3.13. A Delegálási Bizottság döntését a területi kamara honlapján közzé kell tenni, valamint azt azzal, akire kifejezetten rendelkezést tartalmaz, közölni kell.
3.14. A Delegálási Bizottság megbízatása a delegálással kapcsolatos összes tevékenység elvégzésével befejeződik.
4.1. A delegálási névjegyzékbe a delegálás napját megelőző hónap első napján kezdeményezésre jogosultakat (a továbbiakban: delegálásra jogosult) fel kell venni.
4.2. A területi kamara elnöke a delegálás kiírásával egyidejűleg a Delegálási Bizottság rendelkezésére bocsátja a delegálásra jogosultak nevét, kamarai azonosító számát és elektronikus levelezési címét, valamint az ebben bekövetkezett változásokról a delegálás napját megelőző munkanap végéig a Delegálási Bizottság elnökét folyamatosan tájékoztatja.
4.3. A Delegálási Bizottság a delegálási névjegyzéket a területi kamara hivatalos helyiségében, valamint honlapján a delegálás lezárásáig közzéteszi. A közzététel első és utolsó napját a delegálási névjegyzéken fel kell tüntetni.
4.4. A delegálási névjegyzék közzétételét követő öt napon belül a névjegyzékbe történt jogellenes felvétel miatt bármelyik kamarai tag, a névjegyzékbe felvétel elmaradása, téves felvétel, vagy a kizárás téves alkalmazása miatt az érintett a Delegálási Bizottságnál felszólalhat.
4.5. A felszólalás tárgyában a Delegálási Bizottság három napon belül dönt.
5.1. A Delegálási Bizottság a névjegyzék közzétételét követő tíz napon belül a területi kamara hivatalos helyiségében és honlapján meghívót tesz közzé a Delegáló Közgyűlésre, amely tartalmazza a Delegáló Közgyűlés helyét, időpontját, célját, a jelöltség vállalására vonatkozó felhívást, valamint tájékoztatást a delegálásról. A meghívót a Delegálási Bizottság tájékoztatás céljából elektronikus levélben megküldi a delegálásra jogosultak részére is.
5.2. A jelöltállítás az önjelölés módszerével történik. A jelöltség vállalására vonatkozó írásbeli nyilatkozatát a delegálásra jogosult a meghívó közzétételét követő öt napon belül nevének és kamarai azonosító számának feltüntetése mellett írásban közölheti a Delegálási Bizottsággal.
5.2. Delegálni csak személyesen lehet.
5.3. A Delegáló Közgyűlés helyszíne a területi kamara által a delegálásra kijelölt kamarai helyiség.
5.4. A delegálásra a delegálás napján, reggel nyolc és este hat óra között a Delegálási Bizottság által a delegálási névjegyzékben szereplők számára is figyelemmel meghatározott, de legalább három és legfeljebb hat órás időtartamban, a Delegálási Bizottság által összeállított, a jelöltek nevét és kamarai azonosító számát tartalmazó szavazólapon van lehetőség.
5.5. A delegálás során minden delegálásra jogosult annyi szavazatot adhat le a jelölt neve mellett feltüntetett négyzetbe tett egymást metsző két vonallal, amennyi delegálására e szabályzat szerint lehetőség van.
5.6. A Delegáló Közgyűlés a részt vevők számára tekintet nélkül határozatképes.
5.7. A bizottság tagjai a Delegáló Közgyűlésen legtöbb szavazatot szerzett jelöltek.
5.8. A Delegáló Közgyűlésen bizottsági tagságot nem eredményező legtöbb szavazatot szerzett három jelölt a bizottság póttagjává válik.
5.9. Ha a bizottság valamely tagjának a megbízatása nem új tagok delegálása miatt szűnik meg, a korábbi tag helyébe a Delegáló Közgyűlésen a legtöbb szavazatot szerzett soron következő póttag lép.
5.10. A delegálás eredményét a Delegálási Bizottság jegyzőkönyvben állapítja meg, amely tartalmazza valamennyi jelölt nevét, kamarai azonosító számát, valamint az általa megszerzett szavazatok számát, továbbá a delegált tagok és póttagok nevét és kamarai azonosító számát.
5.11. Ha a megválasztott tag személye szavazategyenlőség miatt nem állapítható meg, úgy a Delegálási Bizottság legalább két tagja sorsolást tart, melynek a helyét és időpontját a területi kamara hivatalos helyiségében és honlapján a sorsolást megelőzően két nappal közzé kell tenni. A sorsolásról az érintetteket a Delegálási Bizottság tájékoztatás céljából elektronikus levélben értesíti.
5.12. A Delegálási Bizottság jegyzőkönyvét és a sorsolásról szóló jegyzőkönyvet a területi kamara elnöke a területi kamara honlapján a delegálást, illetve a sorsolást követő három munkanapon belül közzéteszi.
6.1. A megválasztott bizottság alakuló ülését a területi kamara elnöke hívja össze.
6.2. A bizottság az első ülésén a saját tagjai közül általános, egyenlő szavazati joggal, közvetlen és nyílt választás útján– relatív többségi szavazással – elnököt és elnökhelyettest választ, valamint titkárt választhat.
6.3. A bizottság az elnököt, az elnökhelyettest és a titkárt egyszerű többséggel hozott határozatával visszahívhatja.
6.4. A bizottságot az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze, vezeti és képviseli.
6.5. A bizottság a működésére vonatkozóan ügyrendet fogadhat el, amely csak a saját tagjaira nézve kötelező.
6.6. A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt.
6.7. A bizottság a döntéseit – az elnök és az elnökhelyettes megválasztása és visszahívása kivételével, valamint az ügyrend eltérő rendelkezése hiányában – ülés tartása nélkül is meghozhatja.
7.1. A bizottsági tagság és a póttagság megszűnik
a) azon a napon, amikor a delegálásra való jogosultsága az adott bizottság tekintetében megszűnik,
b) írásbeli lemondásának a területi kamara elnökével való közlésének a napján,
c) az újonnan delegált bizottság alakuló ülésének a napján.
7.2. A bizottság megszűnik, ha tagjainak száma három fő alá csökken.
8.1. Ez a szabályzat a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján történő közzétételét követő napon lép hatályba.