HATÁROZAT
A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke által kijelölt dr. ... fegyelmi tanácsa dr. ... eljárás alá vont személy ellen az F/1/2021. számú fegyelmi eljárásban 2021. november 12. napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta alábbi határozatát.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében dr. ... (szül.: ...., an.: ...) eljárás alá vont személy felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § e) pontja értelmében
„kizárás”
fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek időtartama 5 azaz Öt év.
Az eljárás alá vont személy a 11, azaz tizenegy rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan, folytatólagosan, a 13, azaz tizenhárom rendbeli vétséget gondatlanul követte el.
A fegyelmi tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 4.2. a) pontja értelmében a felmerül kamarai átalányköltséget 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer Forint összegben állapítja meg, amely összeg teljes egészének megtérítésére kötelezi a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt.
A FESZ 40.9. pontja alapján a fegyelmi tanács nem látott lehetőséget az átalányköltség mérséklésére.
Az átalányköltséget eljárás alá vont személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a .... pénzintézetnél vezetett ... számú bankszámlára.
Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont személy, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezés papír alapon kerül előterjesztésre, azt kettő eredeti példányban kell benyújtani.
A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
Az eljárás alá vont személy ellen Dr. ... Járási Ügyészség vezető ügyésze bejelentése alapján indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeképpen vezető fegyelmi biztos 2021. július 8. napján F/1/2021-5. számon meghozott határozatával kezdeményezett fegyelmi eljárást.
Ezt követően a fenti számon indult fegyelmi eljáráshoz eljárás alá vont személy ellen
- ... bejelentése alapján F/6/2021. számon
- Dr. ... Járásbíróság elnökhelyettesének bejelentése alapján F/16/2021. számon
- Dr. ... Törvényszék törvényszéki tanács elnöke bejelentése alapján F/29/2021. számon
iktatott fegyelmi ügyeket a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt dr. ... fegyelmi tanácsa tárgyalás tartása nélkül a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: FESZ) 30.1. pontja alapján 2021. szeptember 2. napján meghozott F/1/2021-8. számú határozatával az eljárás alá vont személy ellen F/1/2021. számon indult eljáráshoz egyesítette.
F/1/2021. számon eljárás alá vont személy ellen folyamatban lévő fegyelmi eljáráshoz a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt dr. ... fegyelmi tanácsa tárgyalás tartása nélkül a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: FESZ) 30.1. pontja alapján 2021. október 12. napján meghozott
- F/1/2021-15. számú határozatával az eljárás alá vont személy ellen ... bejelentése alapján F/33/2021. számon iktatott fegyelmi ügyet
- F/1/2021-16. számú határozatával az eljárás alá vont személy ellen ... bejelentése alapján F/37/2021. számon iktatott fegyelmi ügyet
- F/1/2021-17. számú határozatával az eljárás alá vont személy ellen ... bejelentése alapján F/46/2021. számon iktatott fegyelmi ügyet
F/1/2021. számon indult eljáráshoz egyesítette.
Dr. ... Járási Ügyészség vezető ügyésze bejelentése
Dr. ... bejelentő 2021. január 4. napján érkezett beadvánnyal fordult a ... Megyei Ügyvédi Kamarához.
A bejelentés szerint panaszolt ügyvéd képviselte megbízás alapján ... indiai állampolgárt embercsempészés bűntette gyanúja miatt indult eljárásban. A bíróság elé állítási javaslattal befejezett nyomozás iratait panaszolt ügyvéd részére 2020. november 10. napján kézbesítették.
A bíróság elé állításról szóló feljegyzést panaszolt ügyvéd 2020. november 18. napján átvette. A bíróság elé állítás tervezett időpontja 2020. november 23. napján 13 óra 15 perc volt.
Panaszolt ügyvéd ezen a napon benyújtott beadványában jelezte, hogy a tárgyaláson megjelenni nem tud, és kérte védence részére védő kirendelését. Az eljáró hatóság több alkalommal, telefonon próbálta felvenni a kapcsolatot panaszolt ügyvéddel, ami nem járt eredménnyel, végül panaszolt ügyvéd közeli hozzátartozóján keresztül sikerült elérni, hogy panaszolt ügyvéd helyettes védőt hatalmazzon meg.
Bejelentő kérte a szükséges intézkedések megtételét a hasonló esetek elkerülése érdekében. A bejelentő bejelentéséhez iratokat csatolt.
Előzetes vizsgálat:
Vezető fegyelmi biztos 2021. február 3. napján előzetes vizsgálat lefolytatását rendelte el, amelyről mind a bejelentő, mind pedig panaszolt ügyvéd értesítésre került, utóbbi azzal a felhívással, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles, míg nyilatkozatát jogosult az Ügyvédi Kamara részére megküldeni.
Panaszolt ügyvéd az értesítést nem vette át, a kézbesítés meghiúsulásának időpontja 2021. február 19. napja volt.
Az előzetes vizsgálat meghosszabbításra került 2021. április 30. napján, amelyben panaszolt ügyvéd ismételten felhívásra került iratcsatolási kötelezettség teljesítésére. Panaszolt ügyvéd a cégkapujára küldött határozatot nem vette át, a kézbesítés meghiúsulásának időpontja 2021. május 18. napja volt.
A vezető fegyelmi biztos a bejelentés a 2020. október 27. napján kelt ügyvédi meghatalmazás, a ... Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztály ....bü. számú feljegyzése, egyéb beadvány benyújtására szolgáló űrlap figyelembevételével megállapított tényállás alapján 2021. július 8. napján meghozott F/1/2021-5. számú határozatával panaszolt ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A háromtagú fegyelmi tanács 2021. november 12. napján tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont személy nem jelent meg, védekezést nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.
A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg.
... 2020. október 27. napján adott meghatalmazást panaszolt ügyvédnek férje, ... jogi képviseletének ellátására a ... Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya előtt ....bü számon embercsempészés gyanúja miatt folyamatban lévő eljárásban.
Az ügyben keletkezett iratokat panaszolt ügyvéd 2020. november 10. napján vette át. A 2020. november 23. napján 13 óra 15 percre kitűzött bíróság elé állításról szóló értesítést panaszolt ügyvéd 2020. november 18. napján átvette. Panaszolt ügyvéd a ... Járásbírósághoz a bíróság elé állítás napján benyújtott beadványában arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a tárgyaláson nem tud megjelenni, és indítványozta védence részére védő kirendelését. A panaszolt ügyvéd ezen bejelentése indoklást nem tartalmaz, és ahhoz a mulasztás vétlenségét igazoló, vagy valószínűsítő bizonyíték sem akkor, sem később nem került benyújtásra. Emellett panaszolt ügyvéd a helyettesítéséről sem gondoskodott. Hozzátartozóján keresztül sikerült elérni, hogy helyettest hatalmazzon meg.
Végindítvány:
A vezető fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat az írásban előterjesztett tartalommal változatlanul - azok megismétlése nélkül - fenntartotta, mivel panaszolt ügyvéd fenti magatartásával álláspontja szerint egy rendbeli szándékos, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Ezen túlmenően a panaszolt ügyvéd a vonatkozó szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamaránknak az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról, illetve meghosszabbításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel kettő rendbeli, legalább gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
... bejelentése
... bejelentő 2021. január 13. napján érkezett beadvánnyal fordult a ... Megyei Ügyvédi Kamarához.
A bejelentés szerint gyermeke súlyos betegségekkel született 2007 évben. 2017 évben vette fel telefonon a kapcsolatot az Amerikai Egyesült Államokban praktizáló dr. ..., akinek összesen ...,- Forintot fizetett ki. Ezt követően a kórháztól azt az információt kapta, hogy nem a valódi orvossal, hanem egy csalóval került kapcsolatba. Bejelentő feljelentést tett a rendőrségen, és ügyvédet is keresett, így 2018. évben került kapcsolatba panaszolt ügyvéddel, aki elvállalta a megbízást, azonban bejelentő az írásbeli szerződésből példányt nem kapott.
Bejelentő átadott panaszolt ügyvédnek minden eredeti dokumentációt.
Panaszolt ügyvéd vállalta, hogy eljár a rendőrségen és az Egyesült Államokban is. Számos alkalommal kereste telefonon panaszolt ügyvédet, hogy adjon tájékoztatást az ügy állásáról, azonban panaszolt ügyvéd nem tájékoztatta, és azt sem igazolta, hogy eljárt az ügyben. A kórháztól azt a tájékoztatást kapta, hogy őket panaszolt ügyvéd nem kereste meg.
Ezt követően kérte, hogy panaszolt ügyvéd adja vissza az iratait, ő azonban ezt ...,- Forint munkadíj megfizetéséhez kötötte, amit bejelentő teljesített. Ezt követően panaszolt ügyvéd rábeszélte bejelentőt egy új megbízás megkötésére, és megígérte a segítségét. Időközben a professzor elhunyt, bejelentő jelenleg sem tudja, hogy a ...,- Forintot ő vette át, vagy egy csaló. A kórház először ...,- Forintban, majd ...,- Forintban jelölte meg a gyermek műtétének költségét, amit bejelentő nem tudott megszerezni. Panaszolt ügyvéd további ...,- Forintot kért tőle a képviselet ellátására, azonban továbbra sem igazolta, hogy bármiben is eljárt volna az ügyben. Bejelentő hetekig, hónapokig nem tudott kapcsolatot teremteni panaszolt ügyvéddel, aki vagy nem vette fel a telefont, vagy halogató válaszokat adott. Panaszolt ügyvédnél van az eredeti dokumentáció, annak hiányában más ügyvédet sem tud keresni.
Kérte, hogy az Ügyvédi Kamara szólítsa fel panaszolt ügyvédet az általa kifizetett díj visszafizetésére, valamint kártérítés fizetésére, mivel két éve hátráltatja gyermeke ügyét. Bejelentéséhez iratokat csatolt.
Előzetes vizsgálat:
Vezető fegyelmi biztos 2021. február 3. napján előzetes vizsgálat lefolytatását rendelte el, amelyről mind a bejelentő, mind pedig panaszolt ügyvéd értesítésre került, utóbbi azzal a felhívással, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles, míg nyilatkozatát jogosult az Ügyvédi Kamara részére megküldeni.
Panaszolt ügyvéd az értesítést nem vette át, a kézbesítés meghiúsulásának időpontja 2021. február 19. napja volt.
Az előzetes vizsgálat meghosszabbításra került 2021. április 30. napján, amelyben panaszolt ügyvéd ismételten felhívásra került iratcsatolási kötelezettség teljesítésére. Panaszolt ügyvéd a cégkapujára küldött határozatot nem vette át, a kézbesítés meghiúsulásának időpontja 2021. május 18. napja volt.
A vezető fegyelmi biztos a bejelentés, az ügyvédi munkadíj számla, a banki bizonylat, az ügyvédi meghatalmazás, a megbízási szerződés, a 2018. december 5. napja - 2020. december 2. napja közötti telefonüzenetek leiratai figyelembevételével megállapított tényállás alapján 2021. július 8. napján meghozott F/6/2021-6. számú határozatával panaszolt ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A háromtagú fegyelmi tanács 2021. november 12. napján tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont személy nem jelent meg, védekezést nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.
A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg.
Bejelentő és panaszolt ügyvéd 2018. év folyamán kerültek egymással kapcsolatba. Az ügyvédi megbízás tárgyáról ez időből nem áll rendelkezésre irat.
A bejelentő által panaszolt ügyvédnek 2018. december 5. napján küldött írásbeli telefonüzenet szerint bejelentő a szerződésről kért másolatot panaszolt ügyvédtől. A feltehetően a panaszolt ügyvéd által adott válasz szerint mindent kiad az eddig felmerült ügyvédi munkadíja kiegyenlítése után. A 2019. január 4. napján kelt ... számú számla tanúsága szerint bejelentő ... forint ügyvédi munkadíjat fizetett meg panaszolt ügyvédnek.
A telefonüzenetek leiratai alapján bejelentő számtalan alkalommal kereste panaszolt ügyvédet gyermeke ügyének intézését sürgetve, vagy személyes megbeszélést kérve. Az üzenetek jelentős részére nem érkezett válasz, más esetben kitérő, elfoglaltságra hivatkozó választ küldött panaszolt ügyvéd.
A 2020. július 8. keltezésű ügyvédi megbízási szerződés és ügyvédi meghatalmazás szerint bejelentő megbízta panaszolt ügyvédet, hogy bejelentő fia, ... képviseletében kártérítési eljárásban az Amerikai Egyesült Államokban levő ... Kórházzal szemben eljárjon. A szerződés és az ügyvédi meghatalmazás példánya panaszolt ügyvéd részéről nem került aláírásra.
A 2020. július 9. napon kelt igazoló szelvény tanúsága szerint bejelentő ...,- Forintot fizetett be panaszolt ügyvédnek az ... Bank Nyrt pénzintézetnél vezetett ... számú lakossági bankszámlájára.
Végindítvány:
A vezető fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, az írásban előterjesztett tartalommal változatlanul - azok megismétlése nélkül - fenntartotta, mivel panaszolt ügyvéd fenti magatartásával álláspontja szerint egy rendbeli szándékos, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Vezető fegyelmi biztos megállapította továbbá az is, hogy panaszolt ügyvéd az ügyfél által átadott iratok visszaadását az ügyvédi munkadíj megfizetéséhez kötötte, amellyel álláspontja szerint az általa fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban hivatkozott jogszabályi rendelkezésbe ütköző egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Ezen túlmenően a panaszolt ügyvéd a vonatkozó szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamaránknak az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról, illetve meghosszabbításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel kettő rendbeli, legalább gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
Dr. ... Járásbíróság Elnökhelyettese bejelentése
Dr. ... bejelentő 2021. február 11. napján érkezett beadvánnyal fordult a ... Megyei Ügyvédi Kamarához.
A bejelentés mellékletét képező hivatalos feljegyzés szerint a ... Járásbíróságon 2021. január 29. napján büntetőügyben tartott tárgyaláson panaszolt ügyvéd, mint kirendelt védő a szabályszerű idézésre nem jelent meg, távolmaradását előzetesen nem mentette ki, és helyettesítéséről sem gondoskodott.
Az eljáró bíróság panaszolt ügyvédet nem tudta elérni, a tárgyalást ott helyben felkért helyettes védő közreműködésével tudta megtartani. Emiatt a bíróság az ügyet befejezni nem tudta, arra új határnapot tűzött.
Panaszolt ügyvéd a tárgyalás befejezését követően telefonon jelezte a büntető irodán, hogy rosszulléte miatt nem tudott megjelenni a tárgyaláson, de gondoskodott helyettesről. Az általa helyettesként megjelölt dr. ... szerint ilyen megkeresés nem történt.
Előzetes vizsgálat:
Vezető fegyelmi biztos 2021. március 12. napján előzetes vizsgálat lefolytatását rendelte el, amelyről mind a bejelentő, mind pedig panaszolt ügyvéd értesítésre került, utóbbi azzal a felhívással, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles, míg nyilatkozatát jogosult az Ügyvédi Kamara részére megküldeni.
Panaszolt ügyvéd az értesítést nem vette át, a kézbesítés meghiúsulásának időpontja 2021. március 31. napja volt.
Az előzetes vizsgálat meghosszabbításra került 2021. június 10. napján, amelyben panaszolt ügyvéd ismételten felhívásra került iratcsatolási kötelezettség teljesítésére. Panaszolt ügyvéd a cégkapujára küldött határozatot nem vette át, a kézbesítés meghiúsulásának időpontja 2021. június 28. napja volt.
A vezető fegyelmi biztos a bejelentés és a hivatalos feljegyzés figyelembevételével megállapított tényállás alapján 2021. július 8. napján meghozott F/16/2021-5. számú határozatával panaszolt ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A háromtagú fegyelmi tanács 2021. november 12. napján tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont személy nem jelent meg, védekezést nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.
A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg.
A bejelentés és a bejelentés mellékletét képező hivatalos feljegyzés alapján megállapítható, hogy a ... Járásbíróság .... számú büntető eljárásban 2021. január 29. napján 10 órai kezdettel tárgyalást tartott a többszörös és különös visszaeső vádlottal szemben minősített rablás miatt indult eljárásban.
Panaszolt ügyvéd a vádlott kirendelt ügyvédje volt, azonban a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását előzetesen nem mentette ki, és helyettesítéséről sem gondoskodott.
Az eljáró bíróság csak úgy tudta a tárgyalást megtartani, hogy az éppen a bíróságon tartózkodó dr. ... ügyvédet kérte föl helyettes védőnek. Panaszolt ügyvéd mulasztása miatt a bíróságnak az ügy befejezésére új határnapot kellett tűznie, amelyre panaszolt ügyvédet rendbírság kiszabása mellett idézte.
Panaszolt ügyvéd a tárgyalás elnapolását követően jelezte telefonon, hogy éjszaka gyomorpanaszai voltak, ezért nem hallotta meg az ébresztőórát, de gondoskodott helyettesről dr. ... ügyvéd személyében. Dr. ... ügyvéd nyilatkozata szerint panaszolt ügyvéd ez ügyben nem kereste meg őt.
Végindítvány:
A vezető fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, az írásban előterjesztett tartalommal változatlanul - azok megismétlése nélkül - fenntartotta, mivel panaszolt ügyvéd fenti magatartásával álláspontja szerint egy rendbeli szándékosan, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Ezen túlmenően a panaszolt ügyvéd a vonatkozó szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamaránknak az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról, illetve meghosszabbításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel kettő rendbeli, legalább gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
Dr. ... a ... Törvényszék Törvényszéki Tanácselnöke bejelentése
Dr. ... bejelentő 2021. április 9. napján érkezett beadvánnyal fordult a ... Megyei Ügyvédi Kamarához.
A bejelentés szerint a ... Törvényszéken 2021. február 24. napján büntetőügyben tartott tárgyaláson panaszolt ügyvéd, mint kirendelt védő a szabályszerű idézésre nem jelent meg, a tárgyalás napján reggel telefonon jelezte a kezelőirodán, hogy egészségügyi okból nem tud megjelenni, helyettes védő fogja a védelmet ellátni. A helyettes védő, dr. ... ügyvéd a tárgyalás kitűzött időpontjában nem jelent meg, mivel panaszolt ügyvéd rossz időpontot jelölt meg.
A panaszolt ügyvéd védence a tárgyaláson azt állította, hogy nem tudta felvenni a kapcsolatot védőjével.
A tárgyalást követően a bíróság írásban felhívta panaszolt ügyvédet távolmaradása okának igazolására, illetve a helyettesítő védői meghatalmazás becsatolására, aki az iratot átvette, de arra nem válaszolt, az ismételt felhívást már át sem vette.
A bejelentő kérte az eset kivizsgálását. Bejelentő a bejelentéséhez iratokat csatolt.
Előzetes vizsgálat:
Vezető fegyelmi biztos 2021. április 12. napján előzetes vizsgálat lefolytatását rendelte el, amelyről mind a bejelentő, mind pedig panaszolt ügyvéd értesítésre került, utóbbi azzal a felhívással, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles, míg nyilatkozatát jogosult az Ügyvédi Kamara részére megküldeni.
Panaszolt ügyvéd az értesítést nem vette át, a kézbesítés meghiúsulásának időpontja 2021. április 28. napja volt.
A vezető fegyelmi biztos a bejelentés, a ... Törvényszék .... számú hivatalos feljegyzése, 12. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyve, 13. és 14. sorszámú felhívásai, egyéb beadvány benyújtására szolgáló űrlap, helyettesítési meghatalmazás figyelembevételével megállapított tényállás alapján 2021. július 8. napján meghozott F/29/2021-4. számú határozatával panaszolt ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A háromtagú fegyelmi tanács 2021. november 12. napján tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont személy nem jelent meg, védekezést nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.
A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg.
A ... Törvényszék a .... számú büntető eljárásban 2021. február 24. napján 10 órai kezdettel tárgyalást tartott ... ellen lopás bűntette és más bűncselekmények miatt indult eljárásban.
Panaszolt ügyvéd a vádlott kirendelt ügyvédje volt, azonban a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A tárgyalás napján reggel telefonált a kezelőirodára azzal, hogy a tárgyaláson egészségügyi okokból nem tud megjelenni, a védelmet helyettes védő fogja ellátni.
Dr. ... ügyvéd helyettes védő a tárgyalás kitűzött kezdő időpontjára nem jelent meg, mert panaszolt ügyvéd 10 óra 30 perces kezdő időpontról tájékoztatta.
A tárgyalás így 10 óra 15 perckor került megkezdésre.
... tárgyalási jegyzőkönyvbe vett, panaszolt ügyvéd által nem cáfolt nyilatkozata alapján megállapítható, hogy panaszolt ügyvéd nem vette fel ügyfelével a kapcsolatot.
A ... Törvényszék büntetőügyben eljáró tanácsának elnöke 2021. március 2. napján felhívta panaszolt ügyvédet távolmaradásának igazolására, valamint a dr. ... ügyvéd részére adott helyettesítési meghatalmazás becsatolására.
Panaszolt ügyvéd a felhívásnak nem tett eleget, ezért a Törvényszék 2021. március 18. napján írásbeli felhívását megismételte, amit panaszolt ügyvéd nem vett át.
Dr. ... ügyvéd, helyettes védő 2021. március 30. napján küldte meg a bíróság részére a helyettesítő meghatalmazást azzal, hogy azt ezen a napon kapta meg panaszolt ügyvédtől.
Végindítvány:
A vezető fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, az írásban előterjesztett tartalommal változatlanul - azok megismétlése nélkül - fenntartotta, mivel panaszolt ügyvéd fenti magatartásával álláspontja szerint egy rendbeli szándékosan, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Ezen túlmenően a panaszolt ügyvéd a vonatkozó szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamaránknak az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel egy rendbeli, legalább gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
... bejelentése
... bejelentő 2021. május 4. napján érkezett beadvánnyal fordult a .... Megyei Ügyvédi Kamarához.
A bejelentés szerint panaszolt ügyvéd azt állította bejelentőnek, hogy a fia azt szeretné, ha nem kirendelt, hanem meghatalmazott ügyvédje lenne, ezért a bírósági tárgyalás után adjon át neki ...,- Forintot.
Bejelentő a pénzt átadta, amelyről azonban számlát, vagy más, átvételt igazoló iratot nem kapott, meghatalmazást, megbízást nem írt alá.
Ezt követően panaszolt ügyvéddel az ügyben érdemben a kapcsolatot felvenni nem tudta, telefonon panaszolt ügyvédet vagy nem érte el, vagy panaszolt ügyvéd a hívás alkalmatlanságára hivatkozva későbbi visszahívást ígért, ami azonban nem történt meg. Azt is ígérte, hogy személyesen felkeresi bejelentőt, ami szintén nem történt meg.
Kérte, hogy a kamara a jogtalanul átvett pénz visszafizetésére kötelezze panaszolt ügyvédet.
Előzetes vizsgálat:
Vezető fegyelmi biztos 2021. május 27. napján előzetes vizsgálat lefolytatását rendelte el, amelyről mind a bejelentő, mind pedig panaszolt ügyvéd értesítésre került, utóbbi azzal a felhívással, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles, míg nyilatkozatát jogosult az Ügyvédi Kamara részére megküldeni.
Panaszolt ügyvéd az értesítést nem vette át, a kézbesítés meghiúsulásának időpontja 2021. június 14. napja volt. Ezt követően panaszolt ügyvéd azonban a letöltési igazolás szerint 2021. június 25. napján azt átvette, azonban észrevételt, nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt.
Vezető fegyelmi biztos 2021. július 8. napján a bejelentőt bejelentésének kiegészítésére hívta fel. Bejelentő kiegészítése 2021. július 20. napján érkezett meg az Ügyvédi Kamarához.
A vezető fegyelmi biztos a bejelentés, annak kiegészítése a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály III. Bűnüldözési Osztály ....bü. számú határozata figyelembevételével megállapított tényállás alapján 2021. szeptember 24. napján meghozott F/33/2021-6. számú határozatával panaszolt ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A háromtagú fegyelmi tanács 2021. november 12. napján tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont személy nem jelent meg, védekezést nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.
A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg.
A nyomozóhatóság 2021. február 23. napján nyomozást rendelt el ..., a bejelentő gyermeke ellen bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.
Az eljárásban védő részvétele kötelező volt, ezért a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály III. Bűnüldözési Osztálya ....bü számú, 2021. április 7. napján kelt határozatával panaszolt ügyvédet rendelte ki védőként.
A bejelentő - panaszolt ügyvéd által nem cáfolt - előadása alapján megállapítható volt, hogy kirendelését követően panaszolt ügyvéd azzal kereste meg bejelentőt, hogy fia szeretné, ha meghatalmazott ügyvéd járna el az ügyében. A meghatalmazott védőként való eljárásáért ...,- Forint munkadíjat kért bejelentőtől, aki azt 2021. április 9. napján a ... Járásbíróságon az ügyben tartott tárgyalást követően a bíróság épülete előtt panaszolt ügyvédnek átadta. Panaszolt ügyvéd az átvett munkadíjról számlát nem állított ki és nem adott, írásbeli megbízást az ügyben nem vett fel, és meghatalmazást sem íratott alá bejelentővel.
Panaszolt ügyvéd a gyanúsított előzetes letartóztatásáról döntő bírósági tárgyaláson ugyan részt vett, azonban sem ezt megelőzően, sem a későbbiek során védencét a büntetésvégrehajtási intézetben nem kereste fel, és nem volt megállapítható, hogy egyéb érdemi, védői tevékenységet kifejtett volna. Bejelentőt sem tájékoztatta az ügy állásáról, bejelentőnek a vele való kapcsolat felvételi kísérletei gyakorlatilag minden esetben eredménytelenek voltak. Emiatt bejelentő a későbbiekben dr. ... ügyvédet bízta meg fia védelmével.
Végindítvány:
A vezető fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, az írásban előterjesztett tartalommal változatlanul - azok megismétlése nélkül - fenntartotta, mivel panaszolt ügyvéd fenti magatartásával álláspontja szerint három rendbeli szándékosan, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Ezen túlmenően a panaszolt ügyvéd a vonatkozó szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamaránknak az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról, illetve meghosszabbításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel kettő rendbeli, legalább gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
... bejelentése
... bejelentő 2021. május 20. napján érkezett beadvánnyal fordult a ... Megyei Ügyvédi Kamarához.
A bejelentés szerint panaszolt ügyvéd képviselte kirendelés alapján bejelentő fiát, egy ellene folyamatban lévő büntető eljárásban.
Panaszolt ügyvéd telefonon felhívta bejelentőt azzal, hogy ...,- Forint a munkadíja.
Bejelentő kölcsönkért ...,- Forintot, amit egy ismerős személy útján átadott panaszolt ügyvédnek, aki arról számlát nem állított ki és nem adott.
Panaszolt ügyvéd további ...,- Forint átutalását kérte számlájára azzal, hogy azt tovább küldje védencének a büntetés-végrehajtási intézetbe skype-ra és étkeztetésre. Bejelentő a pénzt átutalta panaszolt ügyvédnek, aki azonban azt nem küldte tovább bejelentő fiának.
Bejelentő ezt követően egy másik ügyvédtől szerzett tudomást arról, hogy panaszolt ügyvéd kirendelt védőként nem kérhetett volna munkadíjat a védelem ellátásáért, és mivel nem ő volt kapcsolattartóként megjelölve, pénzt sem utalhatott védencének.
Bejelentő meghatalmazott ügyvédet bízott meg fia ügyében, amelyről tájékoztatta panaszolt ügyvédet, és egyben kérte vissza a részére kifizetett munkadíjat, valamint megpróbált telefonon kapcsolatba lépni vele. Panaszolt ügyvéd a telefont nem vette fel, az átvett összeget nem fizette vissza.
Bejelentő kérte, hogy az Ügyvédi Kamara a jogtalanul átvett pénz visszafizetésére kötelezze panaszolt ügyvédet.
Vezető fegyelmi biztos 2021. június 3. napján a bejelentőt bejelentésének kiegészítésére és iratok csatolására hívta fel. Bejelentő kiegészítése 2021. június 15. napján érkezett meg az Ügyvédi Kamaránkhoz.
Előzetes vizsgálat:
Vezető fegyelmi biztos 2021. június 18. napján előzetes vizsgálat lefolytatását rendelte el, amelyről mind a bejelentő, mind pedig panaszolt ügyvéd értesítésre került, utóbbi azzal a felhívással, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles, míg nyilatkozatát jogosult az Ügyvédi Kamara részére megküldeni.
Panaszolt ügyvéd a letöltési igazolás szerint 2021. június 25. napján az előzetes vizsgálat lefolytatásának elrendeléséről szóló értesítést átvette, azonban észrevételt, nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt.
A vezető fegyelmi biztos 2021. július 7. napján megkereste ...., azonban a levél „cím nem azonosítható” megjelöléssel érkezett vissza.
Vezető fegyelmi biztos 2021. július 29. napján ismét megkereste bejelentőt a tanú helyes lakcímének közlése érdekében, amelyre bejelentő válaszlevele 2021. augusztus 9. napján érkezett meg.
2021. augusztus 10. napján vezető fegyelmi biztos megkereste a tanút nyilatkozattétel céljából, aki a megkeresést 2021. augusztus 16. napján átvette, de a megkeresésre nem válaszolt.
A vezető fegyelmi biztos a bejelentés, annak kiegészítései bejelentő panaszolt ügyvédhez írt levele, elektronikus levélváltások leiratai, banki pénztárbizonylat, a ... Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya .... számú határozata figyelembevételével megállapított tényállás alapján 2021. szeptember 30. napján meghozott F/37/2021-10. számú határozatával panaszolt ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A háromtagú fegyelmi tanács 2021. november 12. napján tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont személy nem jelent meg, védekezést nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.
A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg.
A nyomozóhatóság nyomozást rendelt el ..., a bejelentő gyermeke ellen bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt. Az eljárásban védő részvétele kötelező volt, ezért a ... Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztálya ....bü. számú, 2021. március 8. napján kelt határozatával panaszolt ügyvédet rendelte ki védőként.
A bejelentő - panaszolt ügyvéd által nem cáfolt - előadása alapján megállapítható volt, hogy kirendelését követően panaszolt ügyvéd azzal kereste meg bejelentőt, hogy védőként való eljárásáért ...,- Forint munkadíjat kér, aki abból ...,- Forintot pontosan meg nem határozható időben ... közvetítésével megfizetett panaszolt ügyvéd részére. Panaszolt ügyvéd az átvett munkadíjról számlát nem állított ki, nem adott, írásbeli megbízást az ügyben nem vett fel, és meghatalmazást sem íratott alá bejelentővel.
Bejelentő 2021. április 6. napján további ...,- Forintot fizetett be panaszolt ügyvéd számlájára abból a célból, hogy panaszolt ügyvéd azt beküldje védencének a büntetés-végrehajtási intézetbe ottani kiadásai fedezésére.
Bejelentő - panaszolt ügyvéd által ugyancsak nem cáfolt - előadása alapján megállapítható volt, hogy panaszolt ügyvéd a pénzt nem továbbította védence részére.
Bizonyíték hiányában nem lehetett megállapítani, hogy panaszolt ügyvéd a pénz átvételéről ügyfelét értesítette volna.
Panaszolt ügyvéd bejelentőt sem tájékoztatta az ügy állásáról, bejelentőnek a vele való kapcsolatfelvételi kísérletei gyakorlatilag minden esetben eredménytelenek voltak, ezért bejelentő a későbbiekben dr. ... ügyvédet bízta meg fia védelmével.
Emiatt a panaszolt ügyvéd által igényelt további „munkadíj” megfizetésére már nem került sor bejelentő részéről.
Végindítvány:
A vezető fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, az írásban előterjesztett tartalommal változatlanul - azok megismétlése nélkül - fenntartotta, mivel panaszolt ügyvéd fenti magatartásával álláspontja szerint összesen négy rendbeli szándékosan, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Ezen túlmenően a panaszolt ügyvéd a vonatkozó szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamaránknak az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról, illetve meghosszabbításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel kettő rendbeli, legalább gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
... bejelentése
... bejelentő 2021. július 14. napján érkezett beadvánnyal fordult a ... Megyei Ügyvédi Kamarához.
A bejelentés szerint bejelentő kettő feljelentés és egy végrehajtási ügyében adott megbízást 2020. év végén panaszolt ügyvédnek. Az ügy kapcsán személyes találkozóra bejelentő lakásán került sor több tanú jelenlétében. Bejelentő aláírta a megbízási szerződést, valamint kifizette panaszolt ügyvédnek az általa kért ...,- Forint munkadíjat. A megbízásról szerződéspéldányt, az átadott pénzről pedig számlát nem kapott.
Bejelentő tudomása szerint panaszolt ügyvéd a bejelentés megtételéig a megbízásokat nem teljesítette.
Kérte az ügy kivizsgálását, beadványához SMS üzenetek leiratait csatolta.
Előzetes vizsgálat:
Vezető fegyelmi biztos 2021. szeptember 8. napján előzetes vizsgálat lefolytatását rendelte el, amelyről mind a bejelentő, mind pedig panaszolt ügyvéd értesítésre került, utóbbi azzal a felhívással, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles, míg nyilatkozatát jogosult az Ügyvédi Kamara részére megküldeni.
Panaszolt ügyvéd az értesítést nem vette át, a kézbesítés meghiúsulásának időpontja 2021. szeptember 24. napja volt.
A vezető fegyelmi biztos 2021. szeptember 10. napján a bejelentőt bejelentésének kiegészítésére és iratok csatolására hívta fel, melyre bejelentő választ nem adott.
A vezető fegyelmi biztos a bejelentő bejelentése figyelembevételével megállapított tényállás alapján 2021. október 6. napján meghozott F/46/2021-5. számú határozatával panaszolt ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A háromtagú fegyelmi tanács 2021. november 12. napján tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont személy nem jelent meg, védekezést nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.
A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg.
A bejelentő - panaszolt ügyvéd által ugyan nem cáfolt - előadása szerint bejelentő 2020 év végén három - pontosan meg nem határozható - ügyben adott megbízást panaszolt ügyvéd részére. Az ügyek ellátásáért ...,- Forint megbízási díjat fizetett ki, amelyről számlát nem kapott.
Panaszolt ügyvéd a vállalt megbízásokat nem teljesítette.
A bejelentő a bejelentés kiegészítésére és iratok csatolására szóló felhívásnak nem tett eleget, a bejelentésében előadottakat semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá, illetve nem igazolta.
Végindítvány:
A vezető fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, az írásban előterjesztett tartalommal változatlanul - azok megismétlése nélkül - fenntartotta, mivel panaszolt ügyvéd fenti magatartásával álláspontja szerint összesen négy rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétség gyanúja állapítható meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Ezen túlmenően a panaszolt ügyvéd a vonatkozó szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamaránknak az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról, illetve meghosszabbításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel kettő rendbeli, legalább gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
Fegyelmi tanács döntése és jogi indoka:
DR. ... a ... Járási Ügyészség vezető ügyésze bejelentése alapján indult ügy:
A fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett végindítványnak helyt adott.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdés értelmében a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Az Üttv. 40. § (2) bekezdés értelmében a védői tevékenység ellátása során az ügyvéd és az európai közösségi jogász a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 144. § (4) bekezdés alapján az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint az Eüsztv. rendelkezéseit alkalmazni kell.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdés c) pontja alapján a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
A Ptk. 6:272. § és 6:273. § (1) - (2) bekezdései értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 42. § (4) bekezdés e) pontja értelmében a védő köteles akadályoztatása esetén - előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülését kivéve - helyettesítéséről gondoskodni, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről az eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot tájékoztatni.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2. c) pontja értelmében a panaszolt ügyvédnek a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: etikai szabályzat) 2.1. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.
A 2.4. pont szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A 12.3. pont értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A fegyelmi tanács által megállapított tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések összevetésével a fegyelmi tanács megállapította, hogy panaszolt ügyvédnek az ügyvédi megbízási szerződés, mint gondossági kötelem alapján ügyfele érdekeit legjobban szem előtt tartva kellett volna képviselnie megbízóját.
Panaszolt ügyvéd a bíróság elé állítás elmulasztásával csorbította ügyfele védelemhez való jogát, és egyben megnehezítette a büntető eljárás zavartalan lefolytatását. Mulasztását nem indokolta, az önhiba hiányát meg sem kísérelte bizonyítani, vagy legalább valószínűsíteni. Emellett helyettesítéséről sem gondoskodott kellő időben.
Mulasztásaival nem a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján járt el.
Fent írt magatartásával panaszolt ügyvéd megszegte az ügyvédi hivatás gyakorlóitól megkövetelt fokozott gondossági mércét, elmulasztotta az ügyvédi hivatásrend legfontosabb feladatának teljesítését, az ügyfél képviseletét.
Panaszolt ügyvéd fenti magatartásával egy rendbeli szándékos, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Ezen túlmenően panaszolt ügyvéd a vonatkozó és fent hivatkozott szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamaránknak az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról, illetve meghosszabbításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte meg Ügyvédi Kamara részére, amellyel kettő rendbeli, gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
... bejelentése alapján indult ügy:
A fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett végindítványnak helyt adott. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdés értelmében a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdés szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 52. § (4) értelmében az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy a megbízottat megillető megbízási díjat nem fizették meg.
A Üttv. 144. § (4) bekezdés alapján az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint az Eüsztv. rendelkezéseit alkalmazni kell.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdés c) pontja alapján a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
A Ptk. 6:272. § és 6:273. § (1) - (2) bekezdései értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2. c) pontja értelmében a panaszolt ügyvédnek a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: etikai szabályzat) 2.1. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.
A 2.4. pont szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A 12.3. pont értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A 13.10. pont alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
A fegyelmi tanács által megállapított tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések összevetésével a fegyelmi tanács megállapította, hogy panaszolt ügyvédnek az ügyvédi megbízási szerződés, mint gondossági kötelem alapján ügyfele érdekeit legjobban szem előtt tartva kellett volna képviselnie megbízóját.
Ezzel szemben a fegyelmi tanács semmilyen bizonyítékot nem tudott feltárni arra vonatkozóan, hogy panaszolt ügyvéd a megbízás teljesítése érdekében bármit is tett volna.
Fent írt magatartásával panaszolt ügyvéd megszegte az ügyvédi hivatás gyakorlóitól megkövetelt fokozott gondossági mércét, elmulasztotta az ügyvédi hivatásrend legfontosabb feladatának teljesítését, az ügyfél képviseletét. Ezen kívül panaszolt ügyvéd elmulasztotta az ügyfelével való kapcsolattartást, megkeresésére, érdeklődésére vagy nem válaszolt, vagy pedig halogató, semmitmondó válaszokat adott.
Panaszolt ügyvéd fenti magatartásával egy rendbeli, szándékos, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Megállapította a fegyelmi tanács azt is, hogy panaszolt ügyvéd az ügyfél által átadott iratok visszaadását az ügyvédi munkadíj megfizetéséhez kötötte, amellyel a hivatkozott jogszabályi rendelkezésbe ütköző egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Ezen túlmenően panaszolt ügyvéd a vonatkozó és fent hivatkozott szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamarának előzetes vizsgálati eljárás megindításáról, illetve meghosszabbításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat sem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel kettő rendbeli gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
DR. ... A ... JÁRÁSBÍRÓSÁG ELNÖKHELYETTÉSENEK bejelentése alapján indult ügy:
A fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett végindítványnak helyt adott.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 36. § (2) bekezdés szerint a kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közjegyző és a bíróság ... idézésének eleget tenni.
Az (5) bekezdés alapján a kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne akadályozza és ne sértse a terhelt vagy a képviselt személy érdekeit.
Az Üttv. 40. § (2) bekezdés értelmében a védői tevékenység ellátása során az ügyvéd és az európai közösségi jogász a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 144. § (4) bekezdés alapján az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint az Eüsztv. rendelkezéseit alkalmazni kell.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdés c) pontja alapján a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 42. § (4) bekezdés e) pontja értelmében a védő köteles akadályoztatása esetén - előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülését kivéve - helyettesítéséről gondoskodni, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről az eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot tájékoztatni,
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2. c) pontja értelmében a panaszolt ügyvédnek a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: etikai szabályzat) 2.1. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.
A 2.4. pont szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A 12.3. pont értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A fegyelmi tanács által megállapított tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések összevetésével a fegyelmi tanács megállapította, hogy panaszolt ügyvédnek az ügyvédi megbízási szerződés, mint gondossági kötelem alapján ügyfele érdekeit legjobban szem előtt tartva kellett volna képviselnie megbízóját.
Panaszolt ügyvéd a bírósági tárgyalás elmulasztásával csorbította ügyfele védelemhez való jogát, és egyben megnehezítette a büntetőeljárás zavartalan lefolytatását. Mulasztását nem indokolta, az önhiba hiányát meg sem kísérelte bizonyítani, vagy legalább valószínűsíteni. Emellett helyettesítéséről sem gondoskodott.
Mulasztásaival nem a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján járt el.
Fent írt magatartásával panaszolt ügyvéd megszegte az ügyvédi hivatás gyakorlóitól megkövetelt fokozott gondossági mércét, elmulasztotta az ügyvédi hivatásrend legfontosabb feladatának teljesítését, az ügyfél képviseletét.
Panaszolt ügyvéd fenti magatartásával egy rendbeli, szándékosan folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Ezen túlmenően panaszolt ügyvéd a vonatkozó és fent hivatkozott szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamarának az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról, illetve meghosszabbításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte sem meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel kettő rendbeli gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
DR. ... A ... TÖRVÉNYSZÉK TÖRVÉNYSZÉKI TANÁCSELNÖKE bejelentése alapján indult ügy:
A fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett végindítványnak részben helyt adott.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 36. § (2) bekezdés szerint a kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közjegyző és a bíróság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve, ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni.
Az (5) bekezdés alapján a kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne akadályozza és ne sértse a terhelt vagy a képviselt személy érdekeit.
Az Üttv. 40. § (2) bekezdés értelmében a védői tevékenység ellátása során az ügyvéd és az európai közösségi jogász a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 144. § (4) bekezdés alapján az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint az Eüsztv. rendelkezéseit alkalmazni kell.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdés c) pontja alapján a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 42. § (4) bekezdés e) pontja értelmében a védő köteles akadályoztatása esetén - előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülését kivéve - helyettesítéséről gondoskodni, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről az eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot tájékoztatni,
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2. c) pontja értelmében a panaszolt ügyvédnek a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: etikai szabályzat) 2.1. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.
A 2.4. pont szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
13.10. pont alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
A fegyelmi tanács által megállapított tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések összevetésével a fegyelmi tanács megállapította, hogy panaszolt ügyvédnek az ügyvédi megbízási szerződés, mint gondossági kötelem alapján ügyfele érdekeit legjobban szem előtt tartva kellett volna képviselnie megbízóját.
Panaszolt ügyvéd az ügyfelével való kapcsolatfelvétel és a bírósági tárgyalás elmulasztásával csorbította ügyfele védelemhez való jogát, és egyben akadályozta a büntetőeljárás zavartalan lefolytatását.
Mulasztását ugyan indokolta, az önhiba hiányát azonban meg sem kísérelte bizonyítani, vagy legalább valószínűsíteni. Emellett helyettesítéséről sem gondoskodott megfelelően.
Fent írt magatartásával panaszolt ügyvéd megszegte az ügyvédi hivatás gyakorlóitól megkövetelt fokozott gondossági mércét, elmulasztotta az ügyvédi hivatásrend legfontosabb feladatának teljesítését, az ügyfél képviseletét.
Panaszolt ügyvéd fenti magatartásával egy rendbeli, szándékosan, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Ezen túlmenően panaszolt ügyvéd a vonatkozó és fent hivatkozott szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamarának az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat sem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel - vezető fegyelmi biztos végindítványától eltérően nem egy, hanem - kettő rendbeli, gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
... bejelentése alapján indult ügy:
A fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett végindítványnak helyt adott.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 28. § (1) bekezdés értelmében az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) - e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában - szabad megállapodás tárgya.
A (2) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződést az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda és az ügyfél köti meg. Ha az ügyfél azonnali jogvédelme szükséges, és az ügyfél a megbízási szerződés megkötésében akadályoztatva van, az ügyfél hozzátartozóját a megbízási szerződés megkötése körében az ügyfél képviselőjének kell tekinteni. Ez azonban az ügyfélazonosításra vonatkozó kötelezettséget nem érinti.
A (3) bekezdés alapján a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdés értelében a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az Üttv. 34. § (1) bekezdés szerint, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére.
A (2) bekezdés alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
Az Üttv. 36. § (1) bekezdés értelmében az ügyvéd kirendelés esetén kirendelt védőként, eseti gondnokként, eseti gyámként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el.
A (2) bekezdés szerint a kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közjegyző és a bíróság (e fejezetben a továbbiakban együtt: hatóság) idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni.
A (4) bekezdés alapján a kirendelt ügyvéd jogszabályban meghatározott díjazásra (munkadíjra és költségtérítésre) tarthat igényt.
Az Üttv. 40. § (2) bekezdés értelmében a védői tevékenység ellátása során az ügyvéd és az európai közösségi jogász a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 144. § (4) bekezdés alapján az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint az Eüsztv. rendelkezéseit alkalmazni kell.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdés c) pontja alapján a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
A Ptk. 6:272. § és 6:273. § (1) - (2) bekezdései értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2. c) pontja értelmében a panaszolt ügyvédnek a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: etikai szabályzat) 2.1. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.
A 2.4. pont szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A 12.3. pont értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A 13.10. pont alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
A fegyelmi tanács által megállapított tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések összevetésével fegyelmi tanács megállapította, hogy panaszolt ügyvéd hatósági kirendelés útján lett bejelentő gyermekének védője.
E státuszában védencétől, illetve annak hozzátartozójától ügyvédi munkadíj megfizetését nem igényelhette volna. Ezzel megszegte az Üttv. vonatkozó, hivatkozott rendelkezését.
Arra természetesen lehetőség van, hogy a kirendelt védőnek ügyfele megbízást adjon védelme ellátására, azonban ebben az esetben a megbízás és a meghatalmazás írásba foglalása a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kötelező, ami jelen esetben nem történt meg.
E körben rögzíthető, hogy akár kirendelés, akár megbízás alapján járt el panaszolt ügyvéd, egy rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétség elkövetése vele szemben megállapítható.
Ezen kívül panaszolt ügyvéd az átvett munkadíjról számlát nem állított ki, - mivel ennek ellenkezőjét panaszolt ügyvéd az eljárásban nem bizonyította - amely cselekményével szintén jogszabályt (ÁFA tv. 159. § (1) bek., 187. § (2) bek. c)) szegett, így egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése e cselekménye vonatkozásában is megállapításra került.
Panaszolt ügyvédnek az ügyvédi megbízási szerződés (vagy a kirendelés), mint gondossági kötelem alapján ügyfele érdekeit legjobban szem előtt tartva kellett volna képviselnie megbízóját.
Ezzel szemben a fegyelmi tanács semmilyen bizonyítékot nem tudott feltárni arra vonatkozóan, hogy panaszolt ügyvéd a megbízás teljesítése érdekében az előzetes letartóztatást elrendelése tárgyában tartott bírósági tárgyaláson való részvételen kívül bármit is tett volna.
Fent írt magatartásával panaszolt ügyvéd megszegte az ügyvédi hivatás gyakorlóitól megkövetelt fokozott gondossági mércét, elmulasztotta az ügyvédi hivatásrend legfontosabb feladatának teljesítését, az ügyfél képviseletét. Ezen kívül panaszolt ügyvéd elmulasztotta az ügyfelével, illetve annak hozzátartozójával való kapcsolattartást, megkeresésére, érdeklődésére vagy nem válaszolt, vagy pedig halogató, semmitmondó válaszokat adott.
Panaszolt ügyvéd fenti magatartásával ugyancsak egy rendbeli, szándékos, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Ezen túlmenően panaszolt ügyvéd a vonatkozó és fent hivatkozott szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamarának az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatának átvételét és az ügyre vonatkozó iratokat sem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel kettő rendbeli, gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
Panaszolt ügyvéd terhére a bejelentés alapján négy rendbeli, ebből három rendbeli szándékosan, folytatólagosan, és kettő rendbeli, gondatlanul megvalósított fegyelmi vétség elkövetése állapítható meg.
... bejelentése alapján indult ügy:
A fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett végindítványnak helyt adott.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 28. § (1) bekezdés értelmében az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) - e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában - szabad megállapodás tárgya.
A (2) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződést az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda és az ügyfél köti meg. Ha az ügyfél azonnali jogvédelme szükséges, és az ügyfél a megbízási szerződés megkötésében akadályoztatva van, az ügyfél hozzátartozóját a megbízási szerződés megkötése körében az ügyfél képviselőjének kell tekinteni. Ez azonban az ügyfélazonosításra vonatkozó kötelezettséget nem érinti.
A (3) bekezdés alapján a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdés értelében a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az Üttv. 34. § (1) bekezdés szerint, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére.
A (2) bekezdés alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
Az Üttv. 36. § (1) bekezdés értelmében az ügyvéd kirendelés esetén kirendelt védőként, eseti gondnokként, eseti gyámként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el.
A (4) bekezdés alapján a kirendelt ügyvéd jogszabályban meghatározott díjazásra (munkadíjra és költségtérítésre) tarthat igényt.
Az Üttv. 52. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfele részére átvett pénzről az ügyfelét haladéktalanul értesíteni.
Az Üttv. 144. § (4) bekezdés alapján az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint az Eüsztv. rendelkezéseit alkalmazni kell.
A Ptk. 6:272. § és 6:273. § (1) - (2) bekezdései értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2. c) pontja értelmében a panaszolt ügyvédnek a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: etikai szabályzat) 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A 13.10. pont alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
A letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 9.1. pontja értelmében az ügyvéd megbízója javára harmadik személytől átvett pénzről átvételi elismervényt ad és nyilvántartja
a) az átvétel időpontját,
b) az átvett pénz összegét, valamint
c) az átvétel jogcímét.
A fegyelmi tanács által megállapított tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések összevetésével a fegyelmi tanács megállapította, hogy panaszolt ügyvéd hatósági kirendelés útján lett bejelentő gyermekének védője.
E státuszában védencétől, illetve annak hozzátartozójától ügyvédi munkadíj megfizetését nem igényelhette volna. Ezzel megszegte az Üttv. vonatkozó, hivatkozott rendelkezését.
Arra természetesen lehetőség van, hogy a kirendelt védőnek ügyfele megbízást adjon védelme ellátására, azonban ebben az esetben a megbízás és a meghatalmazás írásba foglalása a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kötelező, ami jelen esetben nem történt meg.
E körben rögzíthető, hogy akár kirendelés, akár megbízás alapján járt el panaszolt ügyvéd, egy rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétség elkövetése vele szemben megállapítható.
Ezen kívül panaszolt ügyvéd az átvett munkadíjról valószínűsíthetően számlát sem állított ki, amivel szintén szabályt (ÁFA tv. 159. § (1) bek., 187. § (2) bek. c)) szegett, így egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség gyanúja ez esetben is megállapítható.
Panaszolt ügyvéd elmulasztotta az ügyfelével, illetve annak hozzátartozójával való kapcsolattartást is, a megkereséseket nem fogadta.
Panaszolt ügyvéd fenti magatartásával egy rendbeli, szándékos, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, amely magatartása alkalmas az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységébe vetett bizalmának veszélyeztetésére is.
Panaszolt ügyvéd nem igazolta azt sem az eljárásban, hogy az ügyfele részére történt pénzátvételről ügyfelét értesítette, és azt nyilvántartásba vette volna. Ugyancsak nem igazolta, hogy azt ügyfele részére azt kifizette volna.
Panaszolt ügyvéd ezen cselekménye miatt panaszolt ügyvéddel szemben egy rendbeli szándékosan, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétség elkövetése állapítható meg.
Ezen túlmenően panaszolt ügyvéd a vonatkozó és fent hivatkozott szabályzati rendelkezést megszegve az ügyre vonatkozó iratokat sem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel egy rendbeli, gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
Panaszolt ügyvéd terhére a bejelentés alapján öt rendbeli, ebből négy rendbeli szándékosan, részben folytatólagosan, és egy rendbeli, gondatlanul megvalósított fegyelmi vétség elkövetése állapítható meg.
... bejelentése alapján indult ügy:
A fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett végindítványnak részben adott csak helyt.
A vezető fegyelmi biztos által végindítványban megjelölt egy rendbeli szándékosan, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétség tekintetében panaszolt ügyvéd felelősségét nem látta megállapíthatónak.
A bejelentő bejelentése is nagyon kevés adatott tartalmazott, bejelentő meg sem jelölte pontosan, hogy mikor és milyen ügyekben adott megbízást panaszolt ügyvédnek 2020. évben, csupán általánosságban jelölte meg az ügy kategóriát.
Bejelentéséhez okiratot, vagy egyéb bizonyítékot nem csatolt.
Vezető fegyelmi biztos 2021. szeptember 10. keltezésű bejelentő részére küldött bejelentése kiegészítésére és iratok csatolására szóló felhívására választ nem adott, bejelentését sem egészítette ki és iratokat sem csatolt.
Önmagában a bejelentő rövid pontos adatokat nem is tartalmazó bejelentése nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a bejelentésben megjelölt magatartást panaszolt ügyvéd megvalósította.
Nem vitatottan panaszolt ügyvéd sem tett az ügyben nyilatkozatot és iratot sem csatolt de panaszolt ügyvéd az előzetes vizsgálat lefolytatását elrendelő értesítést nem vette át, így a részére történő kézbesítés időpontja kézbesítési fikció alapján került megállapításra, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján.
Mivel bejelentő a bejelentésében tett állításait nemcsak, hogy nem bizonyította semmilyen módon, de még csak nem is valószínűsítette, ezért a fegyelmi tanács ezen bejelentés vonatkozásában panaszolt ügyvéd fegyelmi felelősségét nem látta megállapíthatónak.
Ugyanakkor vezető fegyelmi biztos végindítványában megjelölt kettő rendbeli, gondatlanul elkövetett fegyelmi vétség panaszolt ügyvéd általi megvalósítását a fegyelmi tanács megállapította.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2. c) pontja értelmében a panaszolt ügyvédnek a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni.
A 12.3. pont értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Panaszolt ügyvéd a vonatkozó és fent hivatkozott szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamarának az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat sem küldte meg Ügyvédi Kamara részére, amellyel kettő rendbeli, gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi tanács rögzíti, hogy az eljárás alá vont személy tevékenysége felfüggesztéséről történő rendelkezés szükségessége nem áll fenn, figyelemmel arra a körülményre, hogy eljárás alá vont személy kamarai tagsági viszonyát 2021.09.17. napjával a ... Megyei Ügyvédi Kamara 2021.10.28. napján véglegessé vált 53/2017-28. számú határozatával megszűntette, és az ügyvédi névjegyzékből hivatalból törölte.
A fegyelmi tanács a FESZ 25.7 pontja alapján kötelezi eljárás alá vont személyt, hogy ügyvédi igazolványát a szárazbélyegzőjével együtt haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül adja át a ... Megyei Ügyvédi Kamarának, tekintettel arra, hogy az 53/2017-28. számú határozatban szereplő ugyanezen felhívásnak mindezidáig nem tett eleget.
Panaszolt ügyvéd ellen összesen hét bejelentés alapján indult - de egy eljárásban egyesített - fegyelmi eljárásban a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét megállapította akként, hogy mindösszesen
- 11 rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan, folytatólagosan
- 13 rendbeli fegyelmi vétséget gondatlanul
követett el.
A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló adatok alapján az eljárás alá vont személy felelősségének fentiek szerinti megállapítása alapján „kizárás” fegyelmi büntetést szabott ki, melynek időtartama 5, azaz öt év valamint rendelkezett a Kamarai átalányköltség megfizetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra történő kioktatást a határozat rendelkező része tartalmazza.
Ezen büntetéskiszabási körülmények alapján a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § e). pontja alapján a az 5 év időtartamra szóló kizárás fegyelmi büntetést látta megfelelőnek és az elkövetett összesen 24 fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak.
A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét az Üttv. 135. §-a biztosítja.
Jogerős: 2022.01.17.