A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa ... ügygondnok által képviselt dr. ... volt ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. november 9. napján 2016.F.140/39. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont volt ügyvéd és ügygondnoka részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. június 4. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2016.F.140/39. számú határozatát helybenhagyja.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elrendeli a 2016.F.140/39. számú határozatban kiszabott 9 év időtartamú kizárás fegyelmi büntetés azonnali végrehajtását.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy a BÜK 10900011-00000007-20950113. számú bankszámlájára (ügyszámra hivatkozva) átutalással 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási átalányköltséget, továbbá 20.000 Ft, azaz Húszezer forint ügygondnoki díjat.
Az ügygondnoki díj megelőlegezésére a Magyar Ügyvédi Kamara köteles melyet az ügygondnok részére átutalással köteles teljesíteni.
A Budapesti Ügyvédi Kamara a fellebbezési eljárással kapcsolatban felmerült költségeket a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd, a képviseletében eljáró ügygondnok és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
Dr. ... ügyvéd ellen a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást és a 2020. november 9. napján kelt 2016.F.140/39. számú határozatban megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos és folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, ezért kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, melynek időtartama 9 (kilenc) év, egyben kötelezte 80.000 Ft átalányköltség és 20.000 Ft ügygondnoki díj meg- fizetésére.
Dr. ... 2015. december 12-én bejelentést tett a Budapesti Ügyvédi Kamaránál (továbbiakban: ügyvédi kamara), hogy a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta meg felbújtóként elkövetett befolyással üzérkedés alapos gyanúja miatt.
Az ügyvédi kamara elnöke 2015. december 17-én elrendelte az előzetes vizsgálati eljárást. A fegyelmi főmegbízott 2016. március 3-án összefoglaló jelentést terjesztett elő. Hivatkozott a Központi Nyomozó Főügyészség átiratára, miszerint az ügyvédet 2012. évi C. tv. 299. § (1) bekezdésébe ütköző és az (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés büntette alapos gyanúja miatt gyanúsítottként meghallgatta. Indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését, illetőleg annak a kijelölésre kerülő fegyelmi tanács által a FESZ 25. § (4) bekezdése alapján történő felfüggesztését.
Az ügyvédi kamara elnöke a fegyelmi eljárást 2016. március 7-én elrendelte. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást 2016. március 30-án hozott 2016.F.140/2. számú határozatával felfüggesztette.
A Budapest Környéki Törvényszék a vádiratot az ügyvédi kamarának 2016. október 10-én küldte meg. Ebben az eljárás alá vont ügyvédet VI. r. vádlottként vádolták meg a Btk. 299. § (1) bek.-be ütköző és a (2) bek. a) pontja szerint minősülő vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével és végrehajtandó szabadságvesztés, közügyektől eltiltás és pénzbüntetés kiszabását kérték. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének gyakorlását a fegyelmi főmegbízott indítványa alapján az Üt. 54. § (1) bekezdése a) pontja értelmében a 2017. január 30-án hozott 9. sorszámú határozatával felfüggesztette. A határozatot, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd megfellebbezett, a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa a 2017. július 7-én kelt FF/023/2017. sz. határozatával helybenhagyta.
A Budapest Környéki Törvényszék a 7.B.../2016/223. sz. 2018. június 14-én kelt elsőfokú ítéletével az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét folytatólagosan és társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont] bűntettében állapította meg, és halmazati büntetésül 3 év szabadságvesztésre, 200 napi tétel, tételenként 3.000 Ft, összesen 600.000 Ft pénzbüntetésre, 6 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, fogházban történő végrehajtással. A fellebbezés folytán a Debreceni Ítélőtábla a 2020. január 23-án kelt Bf.III..../2019/129. sz. másodfokú ítéletével az ügyvéd büntetését akként módosította, hogy az ügyvédi foglalkozástól eltiltást mellőzte.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a tényállást a Budapest Környéki Törvényszék a 7.B..../2016/223. számú ítéletében rögzített tényállással teljes mértékben egyezően állapította meg.
1. A hét vádlott ellen folyamatban lévő büntető eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd a VI. rendű vádlottként szerepelt. Az ügy előzménye az volt, hogy a ... I. r. vádlott ellen 2010. november 2. napjától adóscsalás büntette miatt büntető eljárás folyt a Fővárosi Törvényszéken dr. ... bíró tanácsa előtt. A bíróság elrendelte nevezett személy elmemegfigyelését, amelyen ő nem kívánt részt venni, ezért elrendelték 2012. szeptember 6-án előzetes letartóztatását, mely elől ő elrejtőzött. Az I. r. vádlott 2012. szeptemberében megállapodott IV. r. vádlottal, hogy pénzért kapcsolatain keresztül meg nem nevezett hivatalos személyek befolyásolásával közreműködik annak érdekében, hogy az I. r. vádlott az ellene folyamatban lévő ügyben szabadlábon védekezhessen, az előzetes letartóztatás miatt kibocsátott elfogatóparancsot visszavonják, és a büntető eljárás felmentéssel záródjon.
2. Dr. K.S. I. az V. r. vádlottól kapta meg az eljárás alá vont ügyvéd telefonszámát. Személyes kapcsolatba 2013. január 8-án kerültek. Az eljárás alá vont ezen találkozáskor, illetőleg későbbi alkalmak során ígéretet tett arra, hogy az igazságszolgáltatásban szolgálatot teljesítő személyekkel fennálló ismeretsége révén az I. r. vádlott által biztosított pénzből a másodfokú eljárásban fog fizetni, aki cserében az eljárást meg fogja szüntetni. Ennek fejében 2013. márciusában 10 millió forintot kért azzal, hogy 2013. szeptemberéig az ügyet megoldja, eredménytelenség esetén pedig a pénzösszeget visszafizeti. 2013. március 21-én a IV. r. vádlott a fenti összeget II. r. vádlott közvetítőtől átvette, és még aznap átadta az eljárás alá vont ügyvédnek, aki azt letétként kezelte.
3. Eljárás alá vont ezt követően új elmeorvosi magánszakértői vélemény beszerzését tartotta szükségesnek. Ebből a célból IV. r. vádlott közvetítők útján 2013. március 10. és április 11. között több pénzösszeget vett át I. r. vádlottól. Miután a szakértői vélemény nem hozta meg a várt eredményt, további pénzösszeget kért. A pénzösszegekből eljárás alá vont meg nem határozható mértékben részesült. A pénzösszegek a III. r. vádlott által kerültek a IV. r. vádlotthoz, aki azokat esetenként levonásokkal továbbította az eljárás alá vont ügyvédnek.
4. Az eljárás alá vont ügyvéd elérte, hogy a korábbi védő helyett V.T.T-né II. r. vádlottól a VII. r. vádlott kapjon védői meghatalmazást, aki korábban ügyvédjelöltje volt, majd később önálló ügyvédként szakmai, társmegbízási együttműködést alakított ki a VI. r. vádlott.
5. A szakértői vélemények és indítványok eredménytelensége miatt 2013. október 4. napjával a II. r. vádlott bejelentésére megkezdődött a V. család és a III. r. vádlott együttműködése a hatóságokkal. Eljárás alá vont a cselekményeit 2014. áprilisáig folytatta, mint ezt az elsőfokú büntető ítélet és kivonatosan az elsőfokú fegyelmi határozat tartalmazza.
A büntetőbíróság jogerős ítéleteiben megállapított tényállás és döntés köti a fegyelmi tanácsot, ezért a tényállás megállapítása körében a mérlegelést mellőzte.
A fegyelmi biztos végindítványában az ügyre irányadó tényállást a büntetőbíróság ítéletével egészítette ki. A fegyelmi tanácsok egyértelmű és töretlen gyakorlata szerint szándékos bűncselekmény esetén csak a kizárás fegyelmi büntetés kiszabása kerülhet szóba, ezért kérte, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabása során a cselekmény elkövetése idején hatályos, az ügyvédségről szóló 1998. évi XI. törvény (továbbiakban: Üt.) rendelkezései helyett az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) szabályait alkalmazza, mely rendelkezések lehetővé teszik a kizárás időtartamának 3-10 évig terjedő kereten belül mérlegeléssel történő megállapítását.
A fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd 2017. január 30-án terjesztett elő érdemi nyilatkozatot, amelyben tagadta a bűncselekmény elkövetését. Ezután a fegyelmi eljárásban nem vett részt.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üt. 37. § b) pontját, miután ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartásával az ügyvédi kar tekintélyét csorbította. A határozat megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bűncselekményt nem ügyvédi minőségének felhasználásával követte el, ugyanakkor az elkövetett bűncselekmény a volt ügyvéd ügyvédi tevékenységével szorosan összefügg, erre tekintettel a fegyelmi felelősség megállapítására az Üt. 37. § b) pont alapján ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartás miatt került sor. Az Üttv. 107. § b) pontja szerint is fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha ügyvédi tevékenyégen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az büntetés kiszabása az Üttv. 109. § (1) bekezdése szerint mérlegeléssel történt. Ennek során az Elsőfokú Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte az eljárás alávont ügyvéd egészségi állapotát, nyugdíjkorhatárt elérő életkorát és nyomtatékosan a 30 éven keresztül kifejtett ügyvédi tevékenységét, valamint az eddigi makulátlan fegyelmi előéletét. A tudományos, oktatói tevékenységét és elismeréseit enyhítő körülményként a fegyelmi tanács nem tudta figyelembe venni.
Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen az ügygondnok és az eljárás alá vont ügyvéd egyaránt fellebbezett. Dr. ... ügygondnok 2021. január 4-én előterjesztett fellebbezésében kérte a kizárás időtartamának jelentős csökkentését. Eljárás alá vont 2021. január 14-én fellebbezést terjesztett elő, melyben előadta, hogy nem követett el bűncselekményt és fegyelmi vétséget, hivatkozása szerint a büntető ítélet ellentmondásos, érthetetlen és értelmezhetetlen megállapításokat tartalmaz. Az ügyvédi foglalkozástól nem lett eltiltva, mert szabályos ügyvédi tevékenységet végzett. Nyilatkozott, hogy a fellebbezés részletes indokolását a másodfokú tanács üléséig előterjeszti. Fellebbezése előterjesztése időpontjában a Bács-Kiskun Megyei BV Intézetben karanténban tartózkodott, ezért irataihoz nem fért hozzá, és jogi képviselőjével sem tudott találkozni.
A MÜK országos fegyelmi főbiztosa a 2021. január 20-án kelt előterjesztésében kérte, hogy a Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezések keretei között vizsgálja felül Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatát és vizsgálja meg, van-e lehetőség a kizárás fegyelmi büntetés időtartamának csökkentésére.
Indítványozta az elsőfokú határozat helybenhagyását az Üttv. 138. § c) pontja alapján.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FE) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetőleg a szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból is megfelelően járt el, a határozat indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az első fellebbviteli tárgyalást 2021. március 26. napjára tűzte ki, mely tárgyalás a veszélyhelyzetre hivatkozással elhalasztásra került. 2021. április 23. napjára kitűzött második tárgyalás megtartásához az eljárás alá vont ügyvéd nem járult hozzá.
Az ügygondnok eljárás alá vont kérelméhez csatlakozott, egyúttal kérte az ügygondnoki tisztség alóli felmentését, amennyiben ügyfelének ténylegesen lehetősége nyílik a tárgyaláson történő megjelenésre. A Másodfokú Fegyelmi Tanács új tárgyalási határnapul 2021. június 4. napját tűzte ki. Határozatában felhívta az ügygondnokot, hogy az intézkedéséről az eljárás alá vont ügyvédet tájékoztassa. Rögzítette, hogy a tárgyalást a kitűzésnek megfelelően megtartja, amelyen az ügygondnok jogosult részt venni, a másodfokú fegyelmi tárgyalás az ügygondnok távollétében is megtartásra kerül. A 2021. június 4-i másodfokú fegyelmi tárgyaláson az ügygondnok a szabályszerű idézés ellenére nem vett részt, míg az országos fegyelmi főbiztos megjelent.
Az ügygondnok a 2021. június 2-án kelt beadványában azt a tájékoztatatást adta, hogy leveleit a Bács-Kiskun Megyei BV Intézet nem kézbesíti az eljárás alá vont ügyvédnek, emiatt panaszt tett a BVOP-nél. Álláspontja szerint a 2021. június 4-i tárgyalás nem tartható meg, egyebekben a fellebbezésében foglaltakat fenntartotta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a 2020. október 6-án kelt 2016.F.140/36. számú határozatban eljárás alá vont volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 23.5. pontja alapján dr. ... ügyvédet ügygondnokul kijelölte, mivel az eljárás alá vont ügyvéd személyi szabadságának korlátozása miatt nem tud az ügyben eljárni.
Az ügygondnok az eljárás alá vont személy képviseletét teljes körűen jogosult ellátni, erre is tekintettel az eljárás folytatásának, a kitűzött tárgyalás megtartásának akadálya nem volt.
Az Üttv. 135. § (3) szerint a fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az Elsőfokú Fegyelmi Tanácsnál kell benyújtani, és abban elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében a fellebbezés tényét jelentette be, ugyanakkor jelezte, hogy annak részletes indokolását a másodfokú tanácsülésre előterjeszti.
Eljárás alá vont a 2021. január 11-én kelt fellebbezésben arra hivatkozott, hogy nem követett el bűncselekményt, és ezáltal fegyelmi vétséget sem.
Dr. ... ügygondnok fellebbezésében a kizárás fegyelmi büntetés jelentős csökkentését kérelmezte.
Hivatkozott arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem foglalkozásának felhasználásával követtel a cselekményt. A bíróság ezen megállapításával a fegyelmi határozat nem lehet ellentétes, ezt a tényt a büntetés mértékének megállapításánál is figyelembe kell venni, ezen indok alapján a büntetés mértékének csökkentése indokolt.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa indítványozta az elsőfokú határozat helybenhagyását.
A fellebbezések alaptalanok.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügy teljes iratanyagát áttekintette, megállapította, hogy az első fokon eljárt fegyelmi tanács a bizonyítást a határozathozatalhoz szükséges mértékben lefolytatta.
A megállapított tényállás teljes mértékben megegyezik a Budapest Környéki Törvényszék 7.B..../2016/223. számú és a Debreceni Ítélőtábla Bf..../2019/129. számú ítéletében rögzített tényállással.
A folytatólagosan és társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének [Btk. 299. § (1) bek. és (2) bek. a) pont] elkövetése miatt eljárás alá vont volt ügyvédet a bíróság 3 év szabadságvesztésre, 200 napi tétel, napi tételként 3.000 Ft, összesen 600.000 Ft pénzkövetelésre, 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét az Üttv. 107. § b) pontja alapján ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos magatartás miatt megalapozottan állapította meg azzal, hogy a tényállás alapját képező bűncselekmény az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács külön bizonyítás lefolytatása nélkül is osztja az elsőfokú határozat azon megállapítását, hogy a volt ügyvéd a fegyelmi eljárás tárgyát képező bűncselekményt nem ügyvédi minőségében követte el, de az elkövetett, bűntettnek minősülő cselekmény eljárás alá vont ügyvédi tevékenységével szorosan összefüggött.
A bíróság jogerős ítélete a Be. 456. § (1) bek. alapján mindenkire kötelező döntést tartalmaz, a megállapított tényállás és büntetés megalapozottan képezi a fegyelmi eljárás alapját.
Nem megalapozott az eljárás alá vont ügyvéd azon hivatkozása, miszerint az elsőfokú határozat az eljárás alá vont felelősségét abban a tekintetben is megállapította, hogy a cselekményt foglalkozásának felhasználásával követte el. A határozat nem ezt a megállapítást tartalmazza, kizárólag arra utal, hogy a bűncselekmény az elkövető ügyvédi tevékenységével összefügg.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács körültekintően értékelte, és figyelembe vette az eljárás alá vont esetében alkalmazható enyhítő és súlyosító körülményeket, az elkövetett cselekmény tárgyi súlya alapján megalapozottan határozta meg a kizárás fegyelmi büntetés tartamát kilenc évben.
A fegyelmi büntetés fellebbezésben indítványozott enyhítésére a Másodfokú Fegyelmi Tanács nem lát jogszerű lehetőséget.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatát a fegyelmi felelősség megállapítása, a fegyelmi büntetés, az eljárási átalányköltség és az ügygondnoki díj vonatkozásában az Üttv. 138. § c) pontja alapján helyes indokainál fogva helybenhagyja.
Az eljárás alá vont ügyvéd és ügygondnoka fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bek., valamint az FE 40.2. c) pontja, továbbá az ügygondnoki díj vonatkozásában az FE 23.6. pont alapján másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelezte eljárás alá vontat. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a kizárás fegyelmi büntetés azonnali végrehajtását az Üttv. 138. § (2) bek. alapján rendelte el.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat jogerős és 2021. augusztus 6. napján végrehajtható.