A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi ügyében a Székesfehérvári Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. november 8. napján kelt 3-2019F-5. sz. alatt hozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. március 24. napján megtartott tárgyalásán az alábbi
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Székesfehérvári Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. november 8. napján 3-2019F-5. szám alatt meghozott határozatát helybenhagyja.
Kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint másodfokú átalány eljárási költséget.
A területi ügyvédi kamara a fellebbezési eljárással kapcsolatban felmerült átalányköltséget 15 napon belül köteles a Magyar Ügyvédi Kamara részére átutalni.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A jelen másodfokú határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint az országos fegyelmi főbiztos a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban Kp.) irányadó szabályai szerint keresettel a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat. A keresetet az Országos Fegyelmi Bizottság ellen kell előterjeszteni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara tagja.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a jelen eljárásban hozott határozat meghozatalát megelőzően folyamatban volt fegyelmi eljárásokat az elsőfokú határozat részletesen tartalmazza.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. január 29. napja óta az ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztés hatálya alatt áll.
(...)
A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsa a 2020. november 8. napján hozott 3-2019F-5 számú határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 (kettő) rendbeli szándékosnak minősülő fegyelmi vétséget követett el és ezért 600.000 Ft, azaz hatszázezer forint összegű pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, továbbá kötelezte az eljárás során felmerült átalány- és tétes eljárási költségek megfizetésére.
Az előzetes vizsgálat elrendelésére a bejelentő 2019. december 17. napján kelt panasza alapján 2020. január 30. napján került sor.
Ezt követően az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi biztos nyilatkozattételre hívta fel, majd ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatására is sor került 2020. február 25. napján, továbbá 2020. február 27. napján az eljárás alá vont ügyvéd írásban nyilatkozatot tett az eljárásban.
A fegyelmi eljárás elrendelésére 2020. március 31. napján került sor.
Az elsőfokú fegyelmi tanács 2020. június 2. napján - tárgyalás tartása nélkül - hozott határozatában az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapította.
Az eljárás alá vont ügyvéd kérelmére figyelemmel a 2020. július 30. napján és 2020. október 19. napján megtartott tárgyalás alapján került sor az elsőfokú határozat meghozatalára, amely határozat a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés vonatkozásában 2020. december 15. napján kiegészítésre került.
Az elsőfokú határozat megállapítása szerint az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás teljesítése során hanyag módon járt el az elvállalt polgári peres eljárás a reá bízott peres ügy intézése során, amikor nem fizette meg az átvett peres illetéket és a keresetlevél visszautasításáról a panaszost nem tájékoztatta.
Az elsőfokú határozat megállapítása szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2018. június hónapban elvállalta a bejelentő megbízása alapján fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezését. A benyújtott fizetési meghagyás a kötelezett ellentmondása folytán perré alakult. Ezt követően a bejelentő által az eljárás alá vont ügyvéd részére átadott 21.890 Ft összeget - amely megfelelt a peres eljárásra figyelemmel fizetendő kiegészítő eljárási illeték összegének - sem az előírt határidőben, sem a bíróság felhívása alapján nem rótta le megfelelően, amely körülményre figyelemmel a bíróság a keresetlevelet visszautasította. A bejelentőt az eljárás alá vont ügyvéd mindezekről nem tájékoztatta.
A bejelentő a NAV illetékfizetésre felhívást tartalmazó határozatából szerzett tudomást arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a részére adott megbízást nem teljesítette.
Az eljárás során vált ismertté, hogy az OTP Bank Nyrt. tájékoztatása szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem az ügyvédi tevékenység gyakorlása során kötelezően fenntartandó pénzforgalmi számlájáról, hanem az ún. magánszámlája terhére adott megbízást a pénzintézet részére az eljárási illeték átutalása érdekében, azonban az eljárás alá vont ügyvéd ezen megbízása a számlán lévő fedezet hiányában nem teljesült.
Az eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartásával 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a fegyelmi biztos felhívására nyilatkozattételi és iratcsatolási kötelezettségének határidőben nem tett eleget, további 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése keretében a fegyelmi felelősségét vitatta, álláspontja szerint a bejelentő tájékoztatása az ügy állásáról megtörtént, az eljárási illeték részéről átutalásra került, ugyanakkor a bíróság működési körén belül fennálló adminisztrációs hiba miatt nem került az az iratokhoz csatolásra.
Az elsőfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd a törvényes határidőn belül 2020. december 10. napján terjesztett elő fellebbezést.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezését részletesen indokolta, ennek keretében egyrészről vitatta, hogy a fegyelmi vétsége két rendbeli, figyelemmel arra, hogy a fegyelmi eljárás során nyilatkozatát időben előterjesztette, másrészről a pénzbírság mértékét eltúlzottnak tartotta és annak mérséklését kérte. Fellebbezése indokolásában felelősségét érdemben nem vitató nyilatkozatokat tett a terhére rótt ügyintézési hiányosságok körében. Hivatkozott továbbá személyi körülményeire a pénzbírság mértékének csökkentése érdekében.
A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottja az elsőfokú fegyelmi határozat helyben hagyását indítványozta 2021. január 27. napja keltezésű átiratában, az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontját mindenben osztva.
A másodfokú fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, további nyilatkozatot nem tett.
Az elsőfokú határozat ellen előterjesztett fellebbezésében az elsőfokú eljárás szabályszerűségével kapcsolatban a fellebbezés nem tartalmazott erre vonatkozó indokot.
A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az elsőfokú eljárás lefolytatásának szabályszerűsége teljeskörűen megállapítható. Az elsőfokú eljárás során nem történt semmiféle eljárási szabálysértés. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi határozat a tényállást teljeskörűen és helyesen állapította meg, a határozat érdemben megalapozott, annak kiegészítése, akár részben történő megváltoztatása sem szükséges.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében nem hivatkozott semmiféle olyan indokra, amely érdemi vizsgálatot tenne szükségessé. Az általánosságban tett észrevételek érdemi indoknak nem minősülnek.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében a fegyelmi eljárás során tett nyilatkozatának határidőn túl történt előterjesztését vitatta.
A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azon állítása, mely szerint ő az ügyfél irányába fennálló tájékoztatási kötelezettségének eleget tett volna, erre vonatkozó bizonyíték hiányában nem megalapozott.
Az eljárás alá vont ügyvéd semmiféle olyan bizonyítékot nem adott elő állítása bizonyítására, amely azt alátámasztotta volna. A bizonyítatlanság következményeit viselni köteles.
A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az iratcsatolási és nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos fellebbezésben hivatkozott indokok ugyancsak megalapozatlanok. A másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd azon, fegyelmi felelősség megállapítása szempontjából figyelembe nem veendő tényt, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd a részére az eljárási illeték fedezetéül átadott összeget nem a pénz- és letétkezelés szabályai szerint eljárva kezelte és a magánszámlájáról kísérelte meg teljesíteni az átutalást, a büntetés kiszabása keretében értékelte.
Az Ütv. 3. § (2) bekezdése alapján az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
Mivel az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében előadott indokok nem voltak egalapozottak, a másodfokú fegyelmi tanács az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjának előírása figyelembevételével az elsőfokú fegyelmi tanácsa határozatát helybenhagyta.
A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint nincs olyan enyhítő körülmény, amely az elsőfokú határozat megváltoztatását indokolná és lehetővé tenné.
Rámutat a másodfokú fegyelmi tanács arra, hogy az elsőfokú határozatban kiszabott pénzbírság fegyelmi büntetés a csak látszólag kis tárgyi súlyú fegyelmi vétség elkövetésére figyelemmel nem eltúlzott, figyelemmel az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában megfelelően értékelt és mérlegelt súlyosító körülményekre figyelemmel.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjának előírása figyelembevételével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 pontja és 40.2. bekezdés c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai átalány költség megfizetésére kötelezte a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a Fe. 35.5. pontja alapján rendelkezett. A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani.
A határozat jogerős és 2021. szeptember 6. napján végrehajtható.