A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság dr. .................... – fegyelmi ügyében a 2022. április 19. napján tartott tárgyalásán az alábbi határozatot hozta:
F.14/2021. Határozat
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. .................... irodája címe: .................... ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 107. § a) pontja alapján 2. rb. szándékos, fegyelmi vétséget követett el, ezért nevezettet
pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek összegét 100.000 Ft, azaz százezer forintban állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács továbbá kötelezi a panaszlott ügyvédet, hogy fizessen meg 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől 30 napon belül köteles az ügyvéd a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamarának átutalással megfizetni.
E határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd és a fegyelmi biztos, az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, fellebbezést nyújthat be.
A fellebbezés a határozat végrehajtásra halasztó hatályú.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a rendelkezésre álló iratok és nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A Panaszos bejelentésében előadta, hogy T......... L.......... ismerősüknek hitelbírálat céljából 1.500.00 Ft.-ra volt szüksége. Ezt az összeget kölcsönkérte a bejelentőtől egy hónapi időtartamra. T..... L..... kérése az volt, hogy a kölcsön összegét ne közvetlenül neki, hanem az ügyvéd számlájára utalják át.
A bejelentő többször próbálta elérni az ügyvédet sikertelenül, ezért december elején személyesen kereste fel. Elmondása szerint az ügyvéd ekkor nem emlékezett semmilyen letéti összegre.
Végül 2021. május 10. napján kapott az ügyvédtől egy e-mailt, mely szerint az ügyvédi letét T.......... L............ részére került kifizetésre.
A vezető fegyelmi biztos felhívása alapján az ügyvéd fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el. Védekezésének lényege, hogy ő a bejelentővel jogviszonyban nem állt, Csak T.......... L............, akivel letéti szerződést kötött és a letéti szerződés alapján szabályszerűen járt el. Csatolta a letéti szerződést és az átutalásokat tartalmazó számlakivonatot.
A vezető fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozatában 3 rendbeli fegyelmi vétség megállapítását indítványozta.
1. Az ügyvéd nem csatolt megbízási szerződést
2. Az ügyvéd nem számára adott megbízáshoz kapcsolódóan vett át letéti összeget
3. A letét adatait nem rögzítette az elektronikus letéti nyilvántartásban.
A csatolt 2020. november .......... napján kelt letéti szerződés alapján megállapítható, hogy a letéti szerződés az ügyvéd, mint letéteményes és T.......... L............ mint „letevő-kölcsönvevő” között jött létre. A szerződés 1. pontja szerint a letevő úgy helyez el 1.500.000 Ft. pénzletétet, hogy azt az ügyvéd számlájára „az érdekkörében eljáró kölcsönadó” Panaszos utalja át.
A 2. pont alapján a letéteményes ügyvéd a letétet a letevő-kölcsönvevő választása alapján, a letevő-kölcsönvevő javára köteles teljesíteni.
A csatolt számlakivonat szerint a letéti összeget a bejelentő 2020. november napján utalta át az ügyvéd letéti számlájára, aki az összeget még aznap átutalta T.......... L............ részére.
Az eljáró tanács megállapította, hogy a bejelentő és az ügyvéd között megbízási jogviszony nem jött létre. E megállapítást követően vizsgálta a vezető fegyelmi biztos indítványát.
1. Az ügyvéd nem csatolt megbízási szerződést
Az ügyvéd írásbeli védekezésében előadta, hogy a letéti szerződés egyben megbízási szerződés is. Tárgyalási meghallgatásán előadta, hogy megbízási szerződéssel rendelkezik és ennek csatolását vállalja.
Az eljáró tanács elfogadta az ügyvéd védekezését és e körben nem találta megállapíthatónak fegyelmi vétség elkövetését.
2. Az ügyvéd nem számára adott megbízáshoz kapcsolódóan vett át letéti összeget.
Nem vitás, hogy A bejelentő és a letevő T........ L............. között kölcsönszerződés jött létre 1.500.000 Ft. összegű kamatmentes kölcsön nyújtására egy havi lejárattal. A letét ehhez a kölcsönügylethez kapcsolódik.
Az ügyvéd mind írásbeli védekezésében, mind pedig tárgyalási meghallgatása során határozottan állította, hogy a kölcsönügyletben nem járt el egyik fél megbízása alapján sem.
Üttv. 47. § (1) Az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére, vagy
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.
Az eljáró tanács álláspontja szerint a letét nem önálló megbízás, hanem mindig egy megbízási jogviszonyhoz kapcsolódik.
E szempontból a tárgyalás során a tanács megnyilatkoztatta az ügyvédet az alap megbízási jogviszonyra vonatkozóan. Az ügyvéd védekezésében előadta: „Az ügyvédi tevékenység az, hogy az ügyvédi számlára amennyiben a kettő kölcsön összeg beérkezik, akkor én ügyvédként, mivel ügyvédi letéti számlára érkezik be, azt továbbítom a részére. Ebben járok el.”
Az ügyvéd által jelzett ügyvédi tevékenység – mint megbízás – az egyenlő a letéti tevékenységgel. A letét egy olyan kölcsönügylethez kapcsolódott, amelyben az ügyvéd nem járt el megbízottként.
Fentek alapján az ügyvéd megsértette az Üttv 47 (1) bekezdésben foglalt rendelkezést, mely szerint nem megbízáshoz kapcsolódóan bonyolított letétet, ezért az eljáró tanács 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.
3. A letét adatait nem rögzítette az elektronikus letéti nyilvántartásban.
Üttv. 51. § (1) Az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.
Az ügyvéd elismerte, hogy a letétet az elektronikus letéti nyilvántartásban nem rögzítette. Védekezésül előadta, hogy ő a jogszabályi rendelkezést úgy értelmezte, hogy az egy napon belül történő tranzakciókat nem kell rögzíteni.
Az eljáró tanács nem fogadta el az ügyvéd védekezését és megállapította 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az eljáró tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
1. Az ügyvéd nem számára adott megbízáshoz kapcsolódóan vett át letéti összeget. (Üttv. 47. § (1) bekezdés)
2. A letét adatait nem rögzítette az elektronikus letéti nyilvántartásban. (Üttv. 51. § (1) bekezdés) A büntetés kiszabása során az eljáró tanács súlyosító körülményt nem észlelt. Enyhítő körülményként vette figyelembe az ügyvéd részbeni ténybeli beismerését.
Fentiek alapján az eljáró tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, melynek összegét az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontjának keretei között 100.000 Ft, azaz százezer forintban állapította meg.
Az eljáró fegyelmi tanács a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) számú fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 40.2. a) pontja alapján, kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
A határozat ellen a fellebbezés lehetőségét az Üttv. 135. §-a biztosítja.
A határozat aláírása a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 27.7. pontja alapján történt.
A határozat 2022. június 16. napján jogerős.