Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/015/2021. határozata

tájékoztatási kötelezettségről

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. .... ügyvéd fegyelmi ügyében, a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. szeptember 17. napján, RFK 7/2020/11. sz. alatt hozott határozata ellen, az eljárás alá vont volt ügyvéd által bejelentett fellebbezések folytán, 2021. május 26. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson meghozta a következő

határozatot

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. szeptember 17. napján, RFK 7/2020/11. sz. alatt hozott határozatát részben megváltoztatja és megállapítja, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el, kiegészíti azzal, hogy a megrovás büntetést írásbeli megrovásra változtatja, egyebekben az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve előterjeszteni.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.

Indokolás

I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete

Az eljárás alá vont ügyvéd 1997. 02. 17. napja óta tagja a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarának. Az I. fokú eljárásban feltárt információk szerint eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban egy ízben indult fegyelmi eljárás, mely még folyamatban van.

Eljárás alá vont ügyvéd a személyi körülményeiről nem nyilatkozott, azonban az elsőfokú eljárás során orvosi igazolásokat csatolt arról, hogy egy 2016. évi agyérkatasztrófa következményeként 2019. és 2020. évben keresőképtelen volt, amely tényt az elsőfokú határozat rögzített.

II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata

Panaszos 2020. május 25. napján terjesztett elő panaszt eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Panaszos állítása szerint eljárás alá vont ügyvéd 2016. évben elvállalta jogi képviseletét egy peres ügyben. Panaszos átutalt 25.200 Ft eljárási illetéket eljárás alá vont ügyvéd számlájára és készpénzben megfizetett 20.000 Ft-ot az első tárgyaláson való részvételre. Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd a telefonhívásait nem fogadta, e-mail üzeneteire nem válaszolt és 2019. december. 19. napján, illetve 2020. január 22. napján küldött levelei „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza. A panaszos csatolta az általa küldött e-mail és levél másolatát, valamint az átutalási igazolás.

2020. március 2. napján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot. 2020. március 30. napján eljárás alá vont ügyvéd e-mailben küldte meg az ügyben keletkezett iratokat és kérte az eljárás megszüntetését, mivel álláspontja szerint a panasz alaptalan. Az eljárás alá von ügyvéd az alábbi iratokat csatolta: igazolási kérelem, bankszámlakivonat az illeték átutalásáról, nyilatkozat, informatikai igazolás, kölcsönadási szerződés, orvosi igazolás, ügyvédi meghatalmazás, panaszos-felperes keresetlevele, 2 db xml file, átvételi értesítő, fellebbezés 11 28, 22.235-2016-6.pdf, letöltési igazolás, igazolási kérelem 11 28, panaszos elutasító végzés 2017 01 17, panaszos keresetlevél 10 18, panaszos OBH Kekcs. Jár 1112.

A vezető fegyelmi biztos 2020. május 15. napján e-mailben hívta fel eljárás alá vont ügyvédet a küldött xml file-ok nyomtatott formában történő megküldésére. 2020. május 25. napján a vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás határidejét 3 hónappal, 2021. szeptember 2. napjáig meghosszabbította.

Eljárás alá vont ügyvéd 2021. május 26. napján olvasható formátumban megküldte a vezető fegyelmi biztos által kért xml fileokat, illetve csatolta a Kecskeméti Járásbíróság P. /2020/3. számú végzését, mely a panaszos-felperes eljárás alá vont-alperes ellen folyamatban volt pert megszüntette.

A vezető fegyelmi biztos 2020. június 11. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. Álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyfél nem megfelelő tájékoztatásával, illetve a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének rendelkezését, valamint a megbízás teljesítés nélküli megszűnése esetén az átvett ügyvédi díjjal nem számolt el, így megsértette a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (etikai szabályzat) 6.10. pontjának rendelkezését, továbbá a részére küldött postai küldemények átvételét nem biztosította, ezzel megsértette az 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat (irodamegfelelési szabályzat) 1.5. pontjában foglalt rendelkezését, és így az etikai szabályzat 12.1. pontjának rendelkezését.

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2020. szeptember 17. napján tárgyalást tartott, melyre eljárás alá vont ügyvédet 2020. augusztus 18. napján kézbesített idézéssel, míg panaszost, mint tanút 2020. augusztus 26. napján kézbesített idézéssel idézte.

Panaszos 2020. augusztus 26. napján kelt beadványában úgy nyilatkozott, hogy „alaptalan” bejelentését teljes egészében visszavonja és kéri az eljárás megszüntetését. Úgy nyilatkozott, hogy az üggyel kapcsolatban 2016-ban eljárás alá vont ügyvédtől tájékoztatást kapott, illetve eljárás alá vont ügyvéddel teljes körűen elszámolt. Panaszos a tárgyaláson nem kívánt részt venni.

2020. szeptember 7. napján eljárás alá vont ügyvéd a Fegyelmi Tanács részére megküldte a 2016. évben bekövetkezett agyérkatasztrófa következményeként 2019. és 2020. évekre vonatkozóan keresőképtelenségének igazolását. Eljárás alá vont ügyvéd 2020. szeptember 17. napján elektronikus levélben kérte az eljárás megszüntetését arra tekintettel, hogy panaszos visszavonta az általa is alaptalannak nyilvánított bejelentését.

2020. szeptember 17. napján a Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont ügyvéd és panaszos nem vett részt. A tárgyalási jegyzőkönyv rögzítette, hogy eljárás alá vont ügyvéd a szabályszerű idézésre megjelent, azonban a korábbi tárgyalások elhúzódásának okán a tárgyalást nem tudta megvárni és kérte annak távollétében történő megtartását. A tárgyaláson a vezető fegyelmi biztos írásbeli indítványát módosította, és indítványozta 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását eljárás alá von ügyvéd terhére. Álláspontja szerint a tájékoztatási kötelezettség megsértése a panaszos 2020. május 26. napján kelt beadványára tekintettel nem állapítható meg eljárás alá vont ügyvéd terhére.

Az I. fokú Fegyelmi Tanács 2020. szeptember 17. napján kelt határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, kötelezte továbbá 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére. A határozat szerint eljárás alá vont ügyvéd a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával, valamint a postai küldemények átvételének biztosítására vonatkozó kötelezettség megszegésével valósította meg a 2 rendbeli fegyelmi vétséget.

A határozat 2021. január 14. napján került kézbesítésre eljárás alá vont ügyvéd részére, mellyel szemben - törvényes határidőben - eljárás alá vont ügyvéd 2021. január 25. napján fellebbezést jelentett be arra hivatkozva, hogy a határozat nem tartalmazza, hogy a panaszos maga minősítette alaptalannak bejelentését, így az eljárás megszüntetésének van helye.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa 2021. február 18. napján terjesztette elő észrevételeit, melyben kifejtette, hogy nem osztja az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésben előterjesztett indokait. Álláspontja szerint a következetes gyakorlat szerint a bejelentésben foglaltak visszavonása nem jelenti az eljárás megszüntetését, ugyanis ha a bejelentésben foglaltak fegyelmi vétség elkövetését tartalmazzák, az eljárást le kell folytatni. Az országos fegyelmi főbiztos észrevételezte, hogy bár az összefoglaló vizsgálati jelentés tartalmazta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a panaszossal nem számolt el, ezt a fegyelmi határozat nem állapította meg, illetőleg az sem került tisztázásra, mikor szűnt meg a megbízás. Az országos fegyelmi főbiztos rámutatott, hogy az eljárás nem a panaszos és eljárás alá vont ügyvéd közötti eljárás, hanem az illetékes területi kamara és tagja közötti eljárás. Megítélése szerint megfontolandó a 6/2017. számú MÜK szabályzat 1.5. pontja szerinti vétség megállapítása a két darab át nem vett levélre tekintettel, különösen mivel eljárás alá vont ügyvéd orvosi igazolást nyújtott be tevékenységének akadályoztatásának alátámasztására. Az országos fegyelmi főbiztos a határozat megváltoztatására tett indítványt a fentiek szerint, azzal az észrevétellel, hogy az alkalmazott fegyelmi büntetés helyes megnevezése „írásbeli megrovás”.

Az országos fegyelmi főbiztos a fegyelmi tárgyaláson a határozat helybenhagyását indítványozta, észrevételezve, hogy a panaszos utólagos bejelentése enyhítő körülményként értékelendő.

III. A tényállás

A Másodfokú Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:

Panaszos 2016. szeptember 7. napján megbízást adott eljárás alá vont ügyvédnek egy ellentmondás folytán perré alakuló ügyben a keresetlevél megszerkesztésére és bíróság részére történő benyújtására, valamint jogi képviseletre. Az eljárási illetéket - 25.200 Ft-ot - panaszos 2016. szeptember 6. napján utalta át eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára. A fegyelmi eljárás során megbízási szerződés nem került csatolásra.

2016. október 18. napján eljárás alá vont ügyvéd az általa szerkesztett keresetlevelet megkísérelte elektronikusan benyújtani a Kecskeméti Járásbíróságra, illetve az eljárási illetéket átutalta a bíróság részére. 2016. október 27. napján a Kecskeméti Járásbíróság megszüntette a pert, mivel felperes nem tett eleget tényállás-előadási és bizonyíték-előterjesztési, valamint illetékfizetési kötelezettségének. 2016. november 28. napján eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést nyújtott be a megszüntető végzés ellen, valamint igazolási kérelmet terjesztett elő. 2016. december 22. napján a Kecskeméti Járásbíróság az igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította elkésettség okán.

Panaszos e-mailben megkísérelte felvenni a kapcsolatot eljárás alá vont ügyvéddel, majd 2019. december 17. és 2020. január 22. napján tértivevényes levelet küldött eljárás alá vont ügyvéd részére, melyben kérte az ügyvédi munkadíj visszafizetését és az eljárási illeték bíróságtól való visszaigénylését. A levelek „Nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza. 2020. február 25. napján panaszos fizetési meghagyás kibocsájtása iránti kérelmet terjesztett elő eljárás alá vont ügyvéddel szemben és bejelentést tett a kamaránál.

IV. A Másodfokú Fegyelmi Tanács jog álláspontjának leírása

A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárásról szóló, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül, és azt állapította meg, hogy fellebbezés részben alapos, ezért azt részben megváltoztatta, valamint indokolását kiegészítette és pontosította.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács osztotta az országos fegyelmi főbiztos írásbeli indítványában kifejtetteket, miszerint a tényállásban megállapított két darab postai küldemény át nem vétele nem alapozza meg a 6/2017. számú MÜK szabályzat 1.5. pontja szerinti fegyelmi vétséget.

Az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló, 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.5. pontja szerint az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.

A fegyelmi eljárás során megállapítást nyert, hogy eljárás alá vont ügyvéd egészségügyi okokból tartósan akadályoztatva volt munkája ellátásában, mely azonban önmagában nem menti fel a küldemények átvételére vonatkozó kötelezettség alól. Az ügyvéd - akadályoztatása esetén is - köteles biztosítani, hogy a postai küldemények átvételének folyamatossága a vonatkozó szabályzat szerint megvalósuljon. A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította azonban, hogy eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás során is átvette küldeményeit, az ügyvédi kamarával a kapcsolattartás folyamatosan biztosítva volt. A Másodfokú Fegyelmi Tanács értékelési körébe vonta továbbá, hogy a panaszos bejelentésében szereplő két darab postai küldeményen túl nem merült fel adat arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd az átvételt nem biztosította folyamatosan. A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rövid időközzel küldött két levél átvételének elmulasztása - különös tekintettel az időszakra eső munkaszüneti napokra is - nem alapozza meg a fegyelmi vétséget.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Ennek körében az ügyvéd köteles a megbízót tájékoztatni az ügy állásáról. A tájékoztatási kötelezettség objektív kötelezettség, azonban annak módját az egyedi ügyhöz mérten kell teljesíteni. A Másodfokú Fegyelmi Tanács rámutat, hogy azon eljárások során, ahol a hatóság közvetlenül nem tájékoztatja az ügyfelet, különös figyelemmel kell lenni az ügyvédet terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítésére. Az ügyvédet terheli annak igazolása, hogy a tájékoztatási kötelezettségnek eleget tett.

Eljárás alá vont ügyvéd panaszos vonatkozásában nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének. Ezzel kapcsolatos kifogásait panaszos írásbeli beadványában is előterjesztette. A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint - különös tekintettel a panaszos ügyének negatív kimenetelére, és arra a tényre, hogy a hatóság döntéseit az ügyfél részére közvetlenül nem küldte meg - eljárás alá vont ügyvédtől elvárható lett volna az írásbeli vagy elektronikus tájékoztatás nyújtása panaszos részére. Eljárás alá vont ügyvéd ezzel a mulasztásával egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács rámutat, hogy a tényállás pontos megállapításának feltétele az írásbeli megbízási szerződés, mely azonban nem került csatolásra a fegyelmi eljárás során. Az Üttv. 29. § (1) szerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. Az írásbeli megbízási szerződés hiánya önmagában is fegyelmi vétséget valósít meg, azonban tekintettel az FE 35.2. pontjára e körben a Másodfokú Fegyelmi Tanács nem állapítja meg eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fentiek alapján a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. szeptember 17. napján, RFK 7/2020/11. sz. alatt hozott határozatát részben megváltoztatta és megállapította, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte eljárás alá vont ügyvéd egészségügyi állapotát, az ügy csekély tárgyi súlyát, valamint azt a tényt, hogy a fegyelmi eljárás során elmulasztott kötelezettségeit pótolta, így vele szemben a legenyhébb fegyelmi büntetést alkalmazta. A másodfokú fegyelmi tanács - pontosítva az elsőfokú határozatot - írásbeli megrovás fegyelmi büntetésben részesítette eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 108. § a) pontja alapján.

V. Költségviselésés keresetindítási lehetőség indoklása

A Másodfokú Fegyelmi Tanács az első fokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta, és az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint az FE 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére az eljárás alá vont ügyvédet kötelezte.

A perindítás lehetőségéről szóló tájékoztatás az Üttv. 139. § illetve a 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezésein alapul. A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE 35.5. pontján alapul.

A másodfokú fegyelmi határozat a Fesz. 35.5 pontjában előírtak értelmében a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

A jogerős fegyelmi határozat közigazgatási perben való megtámadására az Üttv. 139. § szabályai megtartásával van lehetőség. A keresetindítás részletes szabályairól a Másodfokú Fegyelmi Tanács határozatában tájékoztatást adott.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.

A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.

A határozat jogerős és 2021. augusztus 23. napján végrehajtható.