A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. .... egyéni ügyvéd (KASZ: ....) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év december hó 15. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
| dr. .... | ||||
| szül: .... | ||||
| an: .... | ||||
| lakcíme: .... | ||||
| iroda: .... |
eljárás alá vont ügyvéd
2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
150.000 Ft (Egyszázötvenezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 150.000 Ft pénzbírságot és a 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd 1996. szeptember 1-től a Bács-Kiskun Megyei ügyvédi kamara bejegyzett tagja.
Tevékenységét egyéni ügyvédként folytatja.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban nem indult fegyelmi eljárás.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei vonatkozásában további adat nem áll rendelkezésre.
2021. május 11-én érkezett a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához .... bejelentése, melyben az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztési tevékenységét kifogásolta. Előadta, hogy egy lakóház és egy udvar ingatlant vásárolt meg ...né eladótól, később kiderült, hogy az ingatlanhoz tartozik egy kert is, amit eladtak másnak, így őt „megvezetve” egy osztatlan közösben lévő ingatlant adtak el neki.
Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2021. május 18-án P.234/2021. számú határozatával elrendelte, és meghatározta, hogy az előzetes vizsgálatot dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos folytatja le. Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 /nyolc/ napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Dr. Sulyok Miklós a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2021. május 18-án az eljárás alá vont ügyvédet tájékoztatta az előzetes vizsgálat elrendeléséről, továbbá arról, hogy az előzetes vizsgálat időtartama 3 /három/ hónap, ami további 3 /három/ hónappal meghosszabbítható.
Eljárás alá vont ügyvéd irat csatolási kötelezettségének határidőben eleget tett és a bejelentésre vonatkozó észrevételeit is megtette.
Előadta, hogy az ügy tárgyát képező ... hrsz. ingatlan közös tulajdonként 650/4839 arányban ..., 4189/4839 arányban .... tulajdonát képezte.
Elismerte, hogy az adásvételi szerződésben a ... eső tulajdoni hányadot helytelenül tüntette fel, de a szerződés szerinti 600 (helyesen 650) m2 területnagyság a 650/4839 tulajdoni hányadnak pontosan megfelel.
Előadta, hogy a bejelentő javára erre a tulajdoni hányadra a tulajdonjogot a Bácsalmási Földhivatal vétel jogcímén bejegyezte, mely bejegyzés ellen nem fellebbezett a bejelentő.
Előadta, hogy .... 2021. év elején megerősítette, hogy a kerten mint saját tulajdonán túl semmiféle igényt nem támaszt a többi részre.
Előadta továbbá, hogy a további vita elkerülése érdekében megrendelte a saját és .... költségére az ingatlan megosztását, az ehhez szükséges vázrajzot ... földmérő elkészítette. Eljárás alá vont ügyvéd ennek alapján az eljárás megszüntetését kérte.
Bejelentő 2021. május 27-én a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához becsatolta azt a korábbi adásvételi szerződést, amellyel ....né és .... az ingatlant ...né eladótól 2016. április 22-én megvásárolta. Bejelentő kifogásolta, hogy – az önkormányzatnál általa kapott tájékoztatás szerint – a lakóházat és udvart illetve a kertet nem lehet így külön eladni és ismételten közölte, hogy így nem tart igényt az ingatlanra.
Bejelentő 2021. június 6-án becsatolta a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához az újabb birtokába került iratokat, .... nyilatkozatát arról, hogy a jogügylet vonatkozásában nem kíván élni az elővásárlási jogával, továbbá a tulajdonjog bejegyzéséről az ingatlanügyi hatóság egyszerűsített határozatát.
Bejelentő ismételten hangsúlyozta, hogy – véleménye szerint – „nagy problémák vannak a szerződéssel”.
Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2021. augusztus 16-án az előzetes vizsgálat időtartamát további 3 /három/ hónappal meghosszabbította.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. november 8-án érkezett észrevételében korábbi előadását kiegészítette azzal, hogy a bejelentő beköltözött az ingatlanba, belekezdett annak felújításába és csak 2021. májusában jelentkezett nála azzal a problémával, hogy nem állt szándékában közös tulajdonú ingatlant vásárolni.
Eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint megállapodott a bejelentővel abban, hogy részben saját, részben .... tulajdonostárs költségén gondoskodnak az ingatlan megosztásáról, annak érdekében, hogy a bejelentőnek önálló ingatlant alakítsanak ki.
Bejelentő azonban a ... Bt. által elkészített megosztási vázrajz és az ahhoz kapcsolódó okiratok aláírását megtagadta – mondván, hogy a Kamara döntését megvárja.
Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos 2021. november 17-én meghozott határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tartalma szerint az eljárás alá vont ügyvéd az alábbi kötelezettségeknek nem tett eleget:
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban Etikai Szabályzat) 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 42. § (6) bekezdése szerint az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.
Az Üttv. 45. § akként rendelkezik, hogy az ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.
Dr. Péterfi Tamás a Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke az eljáró fegyelmi tanácsot kijelölte, az eljáró fegyelmi tanács elnöke az ügy iratait 2021. november 23-án átvette. A Fegyelmi Tanács 2021. december 15-én tartott tárgyalást az ügyben.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. december 10-én érkezett észrevételében korábbi előadását azzal egészítette ki, hogy az eladó birtokában lévő egyszerűsített határozat alapján készítette el az adásvételi szerződést, és hangsúlyozta, hogy a bejelentőnek tudomása volt az ingatlan osztatlan közös tulajdoni állapotáról.
Elismerte, hogy hibázott abban, hogy mivel a bejelentő a 650/4839 tulajdoni hányadot nem értelmezte, a bejelentő megnyugtatására 600 m2 (helyesen 650 m2) területet tüntetett fel az adásvételi szerződésben.
A Fegyelmi Tanács a bejelentőt a 2021. december 15-én tartott tárgyaláson meghallgatta. A bejelentő személyes meghallgatása során azt adta elő, hogy a sarki házat a kerttel együtt akarta megvenni, hogy legyen egy kis kertje és tudjon tartani baromfit is. Úgy nyilatkozott, hogy csak a házat nem akarta megvenni. Nem emlékezett arra, hogy a házat az eladó hol és hogyan, milyen adatokkal hirdette.
A Fegyelmi Tanács ezt követően a 2021. december 15-én tartott tárgyaláson határozatot hozott az ügyben.
A Fegyelmi Tanács bejelentő 2021. május 10-én kelt bejelentése és annak mellékletei (a 2020. augusztus 14-én kelt adásvételi szerződés, a 2020. szeptember 15-én kelt,..... számú egyszerűsített határozat), az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 4-én kelt észrevétele és annak mellékletei (a 2020. augusztus 14-én kelt adásvételi szerződés, a 2020. szeptember 15-én kelt, ..... számú egyszerűsített határozat), a bejelentő 2021. május 25-én kelt kiegészítése és annak melléklete (a 2016. április 22-én kelt adásvételi szerződés) a bejelentő 2021. június 3-án kelt kiegészítése és annak mellékletei (a 2020. szeptember 15én kelt, .... számú egyszerűsített határozat, a 2020. augusztus 14-én kelt adásvételi szerződés, a 2020. szeptember 7-én kelt nyilatkozat) az eljárás alá vont ügyvéd 2021. november 2-án kelt észrevétele és annak mellékletei (a 2020. augusztus 14-én kelt adásvételi szerződés, a 2020. szeptember 15-én kelt, .... számú egyszerűsített határozat, a .... Bt. által kibocsátott ... számú számla), az eljárás alá vont ügyvéd 2021. december 9-én kelt észrevétele és annak mellékletei (a 2016. május 5-én kelt .... számú egyszerűsített határozat, a 2020. március 4. és 2020. március 5. napjára vonatkozó határidő napló bejegyzés) és a bejelentő 2021. december 15-én tartott fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Eljárás alá vont ügyvéd 2020. augusztus 14-én ingatlan adásvételi szerződést szerkesztett ... korábbi tulajdonos mint eladó és a bejelentő mint vevő között (melyben félként szerepel ..., az eladó lánya mint holtig tartó haszonélvezeti jogról lemondó is), a Madaras belterület ... hrsz. ingatlanra vonatkozóan. Az adásvétel tárgya a Madaras belterület ... hrsz. ingatlan 650/4839-ed tulajdoni hányada volt, azonban az eljárás alá vont ügyvéd a részarányt nem tüntette fel a szerződésben.
Az adásvételi szerződésben az ingatlan 650 m2 területtel került feltüntetésre, ezzel szemben az ingatlan teljes területe 4839 m2. Az adásvételi szerződésben feltüntetett 650 m2 terület az adásvétel tárgyát képező 650/4839-ed tulajdoni hányadnak felel meg. Eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződés aláírásának a napján nem szerzett be tulajdoni lap másolatot az ingatlanról. Eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy az ingatlan nem 1/1 arányú tulajdon és a vevő csak részarány tulajdont tud abban szerezni. Használati megosztás nem állt rendelkezésre a tulajdonostársak egymás közti viszonylatában és az eljárás alá vont ügyvéd erre vonatkozó rendelkezéseket nem rögzített az adásvételi szerződésben sem. Eljárás alá vont ügyvéd a tulajdonostárs elővásárlási jogáról nem rendelkezett az adásvételi szerződésben nem, és a szerződés felek által történt aláírása előtt nem szerezte be a tulajdonostárs nyilatkozatát az elővásárlási joggyakorlásról. Eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt a közös tulajdonból, az elővásárlási jogból következő kockázatokról.
.... tulajdonostárs a lemondó nyilatkozatát a jogügylet vonatkozásában 2020. szeptember 7-én tette meg az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzésével.
Eljárás alá vont ügyvéd az ingatlanra ezt követően a bejelentő tulajdonjogát a megkötött adásvételi szerződés és a nyilatkozat alapján 650/4839-ed részarány tulajdonra bejegyeztette.
Bejelentő 2021. májusában kifogásolta az eljárás alá vont ügyvédnél, hogy miért részarány tulajdont szerzett az ingatlanon. Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt ekkor tájékoztatta, hogy az ingatlan megosztható, továbbá a saját és .... tulajdonostárs költségén az ehhez szükséges megosztási vázrajzot a ... Bt.-vel elkészíttette. Bejelentő a vázrajz és a megosztáshoz szükséges megállapodás aláírását megtagadta, helyette segítséget kért a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarától. (Ennek következtében került a jelen fegyelmi eljárás elrendelésre.)
A Fegyelmi Tanács a tényállást alapvetően a rendelkezésre álló okiratok alapján állapította meg, ezen kívül a tényállás a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd – nagyobb részben egyező – nyilatkozatán alapul.
Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során iratcsatolási kötelezettségét teljesítette. Nincsen az általa csatolt iratok között az ingatlanra vonatkozó, az adásvételi szerződés megkötésének napján beszerzett tulajdoni lap és nincsen az iratok között ügyvédi megbízás sem.
A 2020. augusztus 14-én kelt adásvételi szerződés bizonyítja, hogy a bejelentő 650 m2 területű lakóház, udvar önálló ingatlant kívánt megvásárolni ... eladótól. Nincsen utalás részarány tulajdonra, sem tulajdonostársra a szerződésben.
Ezzel összefüggésben a Fegyelmi Tanács megjegyzi, hogy a bejelentő a bejelentésében kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy 650 m2 területtel lakóházat és udvart kívánt megszerezni. Maga írta le: „Később derült ki, hogy az ingatlanhoz tartozik egy nagy kert is, amit eladtak másnak.”
Ezzel a korábbi nyilatkozattal ellentmondásban van a bejelentőnek az a 2021. december 15-én tartott fegyelmi tárgyaláson tett állítása, hogy „csak a házat nem akartam megvenni, és nem akarom most sem”. Ezeket a nyilatkozatokat az adásvételi szerződés tartalmával egybevetve a Fegyelmi Tanács úgy foglalt állást a kérdésben, hogy a bejelentő eredeti (a bejelentésében írásban tett) állítása az igaz.
Nem fogadta el a tárgyban a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédnek azt a védekezését, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a bejelentő tudott arról, hogy 650/4839-ed tulajdoni hányadot fog megszerezni.
Nem ez derül ki a bejelentőnek az Ügyvédi Kamarához írt leveleiből. Bejelentő éppen azt kifogásolja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta őt a közös tulajdonról.
Ezen kívül az adásvételi szerződés tartalmából szintén nem az derül ki, hogy az ingatlannak más tulajdonosa is lenne.
Eljárás alá vont ügyvéd által tárolt tulajdoni lap hiányában a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ingatlan adatait előzetesen tulajdoni lap lekérésével nem ellenőrizte.
Nem alapos a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédnek azt a védekezése, hogy mivel a bejelentő nem értelmezte a 650/4839-ed tulajdoni hányadot, megnyugatására került az ingatlan a szerződésben a 600 (helyesen 650) négyzetméterrel meghatározásra.
Ugyanis a megszerezni kívánt tulajdoni hányad az adásvételi szerződés kötelező tartalmi eleme.
.... tulajdonostárs elővásárlási jogra vonatkozó nyilatkozata később készült mint az adásvételi szerződés. Ebből arra lehet következtetni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd később vette észre, hogy a bejelentő által megvásárolni kívánt 650 m2 területű lakóház, udvar egy 4839 m2 területű ingatlan része.
A ... Bt. számlája és a bejelentő tárgyaláson tett nyilatkozata azt támasztja alá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd utólagosan mindent megtett azért, hogy a bejelentő számára az általa megvásárolt ingatlant önálló, 1/1 arányú tulajdonként biztosítsa.
A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi biztosnak a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta. A vezető fegyelmi biztos végindítványának tartalma szerint az eljárás alá vont ügyvéd az általa szerkesztett adásvételi szerződés ellenjegyzését megelőzően az ingatlan tulajdoni lapját nem szerezte be, ezzel megszegte az Etikai Szabályzat 5.17. pontjának a rendelkezését, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta a jogügylettel kapcsolatos jogi kockázatokról, ezzel az Üttv. 42. § (6) bekezdését sértette meg. A vezető fegyelmi biztos mindezek alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2 rb. szándékos fegyelmi vétség miatt pénzbírság kiszabását indítványozta.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 45. § szerint:
„Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.”
Az Etikai Szabályzat [a 6/2019. (VI. 24.) MÜK Szabályzattal hatályba léptetett] 5.17. pontja szerint:
„5.17. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az Üttv. 45. §-a szerinti kötelezettségének teljesítése során az ellenjegyzést közvetlenül megelőzően lekérdezi az ingatlan hiteles vagy nem hiteles tulajdoni lapját, valamint az ellenjegyzett okiratban feltünteti a lekérdezett tulajdoni lap megrendelési számát, ennek hiányában a lekérdezett tulajdoni lapot az ellenjegyzett okirattal együttesen, annak megőrzési idejéig megőrzi.”
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy az általa szerkesztett adásvételi szerződés elkészítése és ellenjegyzése során az ingatlan hiteles vagy nem hiteles tulajdoni lapját az ellenjegyzést közvetlenül megelőzően nem kérdezte le, az Üttv. 45. §-ban és az Etikai Szabályzat 5.17. pontjában írtakat megszegte. Ezzel a mulasztással az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Üttv. 42. § (6) bekezdése szerint:
„Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.”
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentőt nem tájékoztatta arról, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlannak más tulajdonosa is van, nem tájékoztatta a tulajdonostárs elővásárlási jogáról, az azzal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról, az Üttv. 42. § (6) bekezdésében foglaltakat megszegte. Ezzel a mulasztásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Mindezek alapján állapította meg a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 2 rb. szándékos fegyelmi vétségben.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéket (500.000 Ft) el nem érő 150.000 Ft összegben meghatározva.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát, azt, hogy az Etikai Szabályzat kifejezett, tételes rendelkezései megszegésének az esete áll fenn.
Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit, életkorát és ahhoz kapcsolódóan azt, hogy 25 éves ügyvédi pályafutása alatt az eddigiekben nem indult fegyelmi eljárás ellene.
Enyhítő körülményként értékelte továbbá a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd ténybeli elismerését is.
Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács azt, hogy a bejelentő által megvásárolt ingatlan tulajdoni hányadának a bejelentő által igényelt önálló ingatlanná alakítása érdekében a szükséges intézkedéseket utólagosan, a saját költségén megtette, az önálló ingatlan kialakítása – az eddigi adatok szerint – a bejelentő elzárkózása folytán maradt el.
A Fegyelmi Tanács ehhez kapcsolódóan rögzíti, hogy az eljárás eddigi adatai alapján nem keletkezett kára a bejelentőnek az ügyvédi kötelezettségszegéssel összefüggésben.
A Fegyelmi Tanács mindezek alapján a középmértéknél lényegesen alacsonyabb összegű pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja (és ha van 40.4. pontja) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány- és tételes költségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2022.03.22. napján jogerős és végrehajtható.