A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... egyéni ügyvéd (KASZ: ...) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év április 5. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ... szül: ...
an: ...
lakcím: ...
iroda: ...
eljárás alá vont ügyvéd
1/egy/ rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget, továbbá 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
200.000 Ft (Kettőszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 200.000 Ft pénzbírságot és a 40.000 Ft (azaz Negyvenezer Forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd 2009. április 01. napjától a Bács-Kiskun Megyei ügyvédi kamara bejegyzett tagja. Tevékenységét egyéni ügyvédként folytatja.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban egy ízben indult fegyelmi eljárás, az eljáró fegyelmi tanács 2018. évben 1 rb. szándékos fegyelmi vétség miatt pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeiről előadta, hogy a havi jövedelme 120.000–150.000 Ft. Már alig dolgozik, mivel két infarktusa után napi hét szem gyógyszert szed és rendszeresen orvosi vizsgálatra jár. Nincs olyan hozzátartozója, akire számíthat, ugyanakkor a lányát terhelő tartozások egy részét magára vállalta, amelyeket fizet, miközben neki magának is több millió forintos tartozása halmozódott fel. Mivel dolgozni már nehezen tud, az idei évben tervezi a nyugdíjba vonulását.
2021. június 8-án érkezett a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához ... bejelentése, melyben az eljárás alá vont ügyvédnek a külterületi termőföldre vonatkozó adásvétel szerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzési, valamint a kifüggesztési eljárásban való ügyintézési tevékenységét, valamint az együttműködésének hiányát kifogásolta.
A bejelentés részletes tartalma szerint a bejelentő és férje, mint vevők 2018. szeptember 9. napján végleges szerződést kötöttek az ingatlan tulajdonosával a Tiszaalpár külterület ... helyrajzi számon felvett „tanya, szántó” megjelölésű, természetben a Tiszaalpár, .... szám alatti ingatlan adásvételéről. A szerződésben a vételárat a felek 4.000.000 Ft-ban határozták meg, a fizetés módjában pedig akként egyeztek meg, hogy azt a vevők négy egyenlő részletben 2018. december 5. napjáig fizetik ki az eladónak.
A szerződés tartalmazta, hogy az ingatlan a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény hatálya alatt áll, továbbá azt is, hogy az eladó köteles eleget tenni a kifüggesztési kötelezettségének, ugyanakkor az adásvételi szerződés 32. pontjában foglaltak alapján a felek megbízták és meghatalmazták az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy őket valamennyi, az adásvétellel összefüggő eljárásban képviselje, továbbá tegye meg a szükséges intézkedéseket.
A bejelentő és házastársa az ügyvédi díjat kifizették, a vételárat a szerződésben foglaltak szerint kiegyenlítették és abban a hiszemben voltak, hogy a tulajdonjoguk bejegyzése folyamatban van.
A vevők az ingatlant sokáig nem kívánták birtokba venni, csupán akkor merült fel ennek az igénye, amikor 2021. év elején a házasságuk felbontásra került. Ekkor a bejelentő megkereste az illetékes okmányirodát annak érdekében, hogy az ingatlanba bejelentkezzen és szembesült azzal, hogy a tulajdonjoguk nem került bejegyzésre, illetve – ami még nagyobb meglepetés volt számára – valaki másnak került a tulajdonába az általuk megvett és kifizetett ingatlan.
Ezt követően a bejelentő próbálta az eljárás alá vont ügyvédet többször telefonon, interneten, valamint a ... szám alatti irodájában személyesen elérni, valamint üzeneteket hagyott a részére, azonban az eljárás alá vont ügyvéd elérhetetlen maradt és az üzenetekre sem reagált.
Időközben a bejelentő maga próbálta az ügyét megoldani, így az eladó közreműködésével és egy másik ügyvéd segítségével sikerült kiderítenie, hogy a harmadik személynek történt eladás nem az eladó rosszhiszeműsége, hanem téves helyrajzi szám megadása miatt történt és az eljárás időpontjában intézkedések történtek annak érdekében, hogy a téves bejegyzés törlésre, egyidejűleg a vevők tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön, tehát a bejelentőt nem éri súlyos hátrány az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásai miatt.
Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2021. június 11-én P.287/2021. számon elrendelte és meghatározta, hogy az előzetes vizsgálatot Dr. Baksa Erika fegyelmi biztos folytatja le. Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 /nyolc/ napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Dr. Baksa Erika fegyelmi biztos 2021. szeptember 11-én az előzetes vizsgálat időtartamát további 3 /három/ hónappal meghosszabbította.
Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte meg az ügyvédi kamarának és nem tett észrevételt sem.
Dr. Baksa Erika fegyelmi biztos 2021. december 11- én – az előzetes vizsgálat eredményeként – az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás elrendelését kezdeményezte.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tartalma szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdésének rendelkezését az elérhetőség hiányában és a megfelelő kapcsolattartás sorozatosan előforduló mulasztásával.
– Az Üttv. 39. § (3) bekezdését a vállalt megbízás elmulasztásával.
– Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontját, amely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
Dr. Péterfi Tamás a Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke az eljáró fegyelmi tanácsot kijelölte, az eljáró fegyelmi tanács elnöke a 2021. december 19-én az ügy iratait átvette. A Fegyelmi Tanács 2022. április 5-én tartott tárgyalást az ügyben.
Eljárás alá vont ügyvéd, valamint a bejelentő és a megidézett tanú, Jakó Emőke eladó a szabályszerű idézés alapján a tárgyaláson megjelentek, valamint a tárgyalást megelőzően, 2022. március 26. napján az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozatot terjesztett elő.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő 2021. június 8-án érkezett bejelentése és mellékletei (2018. szeptember 9-én kelt adásvételi szerződés, 2021. május 25. napján kiadott nem hiteles tulajdoni lap), a bejelentő és a tanúként megidézett eladó 2022. április 5-én tartott fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata, az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli beadványa, valamint a tárgyaláson szóban előadott tájékoztatása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzésével 2018 szeptember 9-én készült adásvételi szerződés – amely a Tiszaalpár külterület ... helyrajzi számon felvett „tanya, szántó” megjelölésű, természetben a Tiszaalpár, ... szám alatti ingatlan adásvételéről szól – alapján a vevők ½- ½ tulajdonjoga nem kerülhetett bejegyzésre, mivel az ingatlan a kivett tanya és szántó megjelölésre tekintettel termőföld ingatlannak minősül, így szükséges volt a szerződés mezőgazdasági igazgatási szerv általi jóváhagyása, melyhez kapcsolódóan az elővásárlásra jogosultakat hirdetményi eljárás lefolytatásával kellett értesíteni.
Eljárás alá vont ügyvéd nem tette meg a szükséges intézkedéseket a hozzájárulás és a jóváhagyás beszerzésére, és az adásvételi szerződést az ingatlanügyi hatósághoz sem nyújtotta be tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemmel, holott a teljes vételár kiegyenlítésre került a vevők részéről. Ezen vétségek elkövetését az eljárás alá vont ügyvéd elismerte.
Ezen túlmenően az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő megkereséseire nem válaszolt, hosszú időn keresztül nem lehetett elérni, kapcsolattartási kötelezettségét elmulasztotta.
Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentők bejelentése alapján ellene megindított előzetes vizsgálat során az ügy iratait nem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére.
Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját lényegében fenntartotta, és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos és 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétségben indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapítani.
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdése szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az általa szerkesztett adásvételi szerződéshez kapcsolódóan a jogügylet teljesedésbe menéséhez szükséges hirdetményi eljárást, ahhoz kapcsolódóan a mezőgazdasági igazgatási szerv előtti eljárást nem folytatta le és nem gondoskodott a tulajdonjog bejegyeztetéséről az ingatlanügyi hatóságnál, az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegte, ami 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
Az Etikai Szabályzat 13.10. pontja szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentőt nem tájékoztatta az általa ellátott ügy állásáról, a bejelentő őt semmilyen fórumon elérni nem tudta, az üzeneteire nem reagált az Etikai Szabályzat 13.10. pontja szerinti kötelezettségét megszegte, ami 1 rb. folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
Az Etikai Szabályzat 12.3. pontja szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az ellene indult előzetes vizsgálat során az ügyben azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult nem küldte meg a fegyelmi biztosnak (és a fegyelmi eljárás során később sem csatolta az Etikai Szabályzat 12.3. pontja szerinti kötelezettségét megszegte, ami 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács – a fentiek alapján – az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos és 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétségben rendbeli állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéknél (500.000 Ft) alacsonyabb összegben meghatározva.
A Fegyelmi Tanács kiemelten figyelemmel volt az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire és teljesítőképességére, azt enyhítő körülményként és méltányossági okként értékelte.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére, azonban annak megállapításánál is méltányosságot alkalmazott.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2022.05.18. napján jogerős és végrehajtható.