A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. .... ügyvéd fegyelmi ügyében a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának 2021. február 3. napján DRFB-1/2021. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. május 7. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának DRFB-1/2021. számú határozatát részben megváltoztatja akként, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli, ebből egy rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el, az elsőfokú határozatban megállapított pénzbírság fegyelmi büntetés összegét 100.000 Ft-ra, azaz Egyszázezer forintra mérsékli, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába 20.000 Ft, azaz Húszezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Debreceni Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást, és a 2021. február 3. napján kelt DRFB-1/2021. (P50/2020) számú határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amelyből 1 (egy) rendbelit folytatólagosan valósított meg, ezért vele szemben kamarai közügyektől való eltiltás és pénzbírság alkalmazását tartotta indokoltnak, melynek mértékét 200.000 Forintban, míg a kamarai közügyektől való eltiltás időtartamát 5 (öt) évben határozta meg.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben .... közjegyző tett bejelentést 2020. június 8. napján kelt és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamarához 2020. június 10-én beérkezett végzésében ügyvédi mulasztás és iratkiadás megtagadása miatt.
Beadványában arról tájékoztatta az Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - mint néhai ...... ügyvéd irodájának felszámoló irodagondnoka - sem a Közjegyzői Iroda 2020. február 20. napján kelt első, majd még további három alkalommal megküldött megkeresésének, sem a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara titkárának hozzá intézett felhívásának nem tett eleget, amikor a közjegyző előtt folyó hagyatéki ügyhöz nem küldte meg a néhai ügyvéd által készített végrendelet eredeti példányát.
Figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálat lefolytatására a Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki.
2020. augusztus 28-án a Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelemi biztosa a P50/2020. számú határozatában elrendelte az előzetes vizsgálatot és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az ügyben keletkezett iratok és észrevételei megküldésére. A felhívást az eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazottja 2020. szeptember 3-án átvette.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti felhívásra nem csatolta az iratokat és nyilatkozatot sem terjesztett elő.
A Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2020. október 28-án fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, álláspontja szerint az eljárás alávont ügyvéd 2 rendbeli szándékos, ebből 1 rb. folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el azon magatartásával, hogy:
- a közjegyző többszöri megkeresése ellenére nem tett eleget az irodagondnokról szóló 7/2017. MÜK Szabályzat 3.13. pontja d) alpontjában foglaltaknak, amikor a gondnokolt ügyvéd ügyfelei (jelen esetben az örökösök érdekében) az őket megillető iratokat nem adta ki a közjegyzői eljárásban történő felhasználásra, valamint
- a vezető fegyelmi biztos felhívására nem küldte meg az eljárás lefolytatása érdekében az ügy iratait (az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: ÜESZ) 12.3.).
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke 2020. december 17. napján kelt határozatával a fegyelmi eljárás lefolytatására a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottságot jelölte ki.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa 2021. február 3. napján nem nyilvános, zárt ülésen határozott az ügyben.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján 2021. február 3. napján hozott határozatában az alábbi tényállást állapította meg:
A ... közjegyző 2020. február 20-án írásban megkereste az eljárás alá vont ügyvédet, mint néhai .... ügyvéd irodagondnokát, hogy a részére fénymásolatban megküldött végrendelet eredeti példányát a hagyatéki eljárás lefolytatása érdekében küldje meg az eljáró közjegyzőnek. Az ügyvéd a felhívást meghatalmazottja útján 2020. február 21-én átvette, azonban nem intézkedett, a közjegyzőnek nem válaszolt.
2020. március 25-én a közjegyző ismételten felhívta írásban eljárás alá vont ügyvédet, aki meghatalmazottja útján 2020. március 26-án átvette a felhívást, amelyre ismételten nem válaszolt.
2020. április 24-én a közjegyző, az előző megkereséseit feltüntetve ismételten felhívta eljárás alá vont ügyvédet, azzal, hogy az ügyvédi kamara segítségét kéri ha „az ügyvéd úr továbbiakban sem reagál a közjegyzői megkeresésekre.” Az eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazottja útján a harmadik felhívást 2020. április 27-én átvette, amelyre nem válaszolt.
A közjegyző ..../N/21/2020/20. végzésben foglaltak szerint a Sajószentpéteren 2019. október 21. napján elhunyt .... volt Sajószentpéter, .... szám alatti lakos örökhagyó hagyatéki ügyében eljárva kérte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet, mint néhai dr. .... ügyvéd irodájának irodagondnokát, hogy tegyen eleget a részére megküldött és másolatban mellékelt közjegyzői megkeresésében foglaltaknak annak érdekében, hogy az örökhagyó hagyatéki ügyét be lehessen fejezni. A végzésben a bejelentő tájékoztatta az Ügyvédi Kamarát, hogy három alkalommal postai úton és egy alkalommal elektronikus úton kereste meg az ügyvédet, mely megkereséseket az ügyvéd irodájának meghatalmazottja átvette, azonban a közjegyzői megkeresésekben foglaltaknak nem tett eleget.
Ezt követően a bejelentő további egy alkalommal, 2020. május 14. napján, elektronikus úton is megkereste eljárás alá vont ügyvédet, aki 2020. május 18-án a megkeresését letöltötte, de a felhívásnak nem tett eleget.
Az eljárás alá vont ügyvédet a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara főtitkára is megkereste 2020. június 16-án kelt tértivevényes ajánlott levélben, amelyet a meghatalmazott 2020. június 17-én átvett, de a megkeresésnek az ügyvéd nem tett eleget.
A 2020. augusztus 28. napján elrendelt előzetes eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget az iratcsatolási kötelezettségének, illetőleg a bejelentéssel kapcsolatban nyilatkozatot nem tett.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a leírtakra figyelemmel megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget követett el azzal a magatartásával, hogy a közjegyző négyszeri felhívására sem adta ki néhai dr. .... ügyvéd irodagondnokaként az elhunyt ügyvéd által készített végrendelet eredeti példányát, amely miatt a hagyatéki eljárást a közjegyző lefolytatni nem tudja.
Eljárás alá vont ügyvéd e magatartásával megsértette az Ügyvédi tevékenyégről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Megsértette továbbá az ÜESZ 2.4. pontját is, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével. Megsértette továbbá az iroda gondnokról szóló 7/2017. MÜK szabályzat 3.13. pontjának egyes rendelkezéseit is, amely magatartásával 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács önállóan, 1 rb. szándékos fegyelmi vétségként értékelte azt a magatartást is, hogy eljárás alá vont ügyvéd a területi ügyvédi kamara főtitkárának eseti felhívását nem teljesítette és ezzel megsértette az ÜESZ 12.2. a) pontját, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló eseti felhívásának.
Az eljárás alá vont ügyvéd továbbá 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal a magatartásával is, hogy a fegyelmi eljárásban a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére az ügyben keletkezett iratokat nem küldte meg, amellyel megsértette az ÜESZ 12.3. pontját, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd kötelezettségének a határozat meghozatala napjáig sem tett eleget.
A vezető fegyelmi biztos az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 3 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítása mellett indítványozta pénzbírság kiszabását és a kamarai közügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés alkalmazását, annak maximális időtartamában.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos indítványát megalapozottnak tartotta. A tényállást a rendelkezésre álló iratokból és a bejelentő nyilatkozatából állapította meg. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson nem jelent meg, nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos büntetésre tett indítványával egyetértett és pénzbírságot, valamint kamarai közügyek gyakorlásától való eltiltást, fegyelmi büntetést alkalmazott. Ennek időtartamát a kiszabható maximális mértékben 5 évben határozta meg, mivel az eljárás alá vont ügyvédet méltatlannak találta arra, hogy az ügyvédi kamarában elnökségi tisztséget viseljen, illetve, hogy irodagondnok legyen. Erre a teljes eljárás alatti közönyössége, a saját kamarája felhívásának a teljes figyelmen kívül hagyása adott okot, valamint az örökösök érdekeinek semmibevétele. A pénzbírság mértékét a kiszabható érték alsó határához közeli értékben állapította meg a fegyelmi tanács. Súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, még a fegyelmi eljárás ideje alatt sem intézkedett, valamint azt, hogy mulasztásával ügyvédhez kirívóan méltatlan hozzáállásával az ügyvédi kar tekintélyét is csorbította. Enyhítő körülményeket megállapítani nem tudott.
Az elsőfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd nyújtott be határidőben indokolt fellebbezést.
Fellebbezésében előadta, hogy a támadott határozatban szereplő történeti tényállást nem, illetve csak kevéssé tudja vitatni. Előadta, hogy a néhai kollega irodájának felszámolásakor rendkívül nagy rendezetlenséget és hiányt tapasztalt, ezért számos más ügyfél hasonló megkeresése sem volt nagy részben teljesíthető. Mentségéül előadta, hogy ebben az időszakban magánéletében hirtelen és drasztikus változások történtek. Mentálisan nagyon rossz állapotban volt, ezért a megkeresésekre érdemben nem tudott reagálni. Az ebben az időszakban megvalósított magatartása, illetve mulasztásai miatt több fegyelmi eljárás is indult ellene. Vitatta, hogy szándékosság vezette volna, ügyfelet nem akart megkárosítani, de a felelősségteljes munkavégzésre képtelen állapotban volt. Előadta, hogy a panaszos közjegyző részére utóbb a megfelelő tájékoztatást megadta, melyet fellebbezéséhez csatolt is. ...
Mindezekre figyelemmel kérte, hogy a Másodfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség megállapítása alól elsődlegesen mentse fel, míg másodlagosan a kiszabott pénzbírság összegének enyhítését kérte életkörülményei jelentős megnehezedésére és a COVID-19 járvány okozta hatásokra figyelemmel. Kérte továbbá fellebbezése méltányos elbírálását.
Utóbb 2021. május 3. napján érkezett beadványában sem vitatta, hogy a közjegyzői megkeresést jelentős késedelemmel teljesítette.
Az országos fegyelmi főbiztos indítványában lehetőséget látott arra, hogy a másodfokú eljárásban a kiszabott fegyelmi büntetés enyhítésre kerüljön.
A fellebbezés részben alapos.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból is megfelelően járt el, ezzel összefüggésben a határozat indoklási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügy teljes iratanyagát áttekintette és a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül. Megállapította, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok, adatok, dokumentumok alapján helyes és megalapozott tényállást állapított meg, az kellően felderített, nem hiányos, az iratok tartalmával megegyező.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FESZ) 1.4. pontja szerinti előírásnak megfelelően járt el, a fegyelmi felelősséget az eljárás tárgyát képező magatartás megvalósulásakor hatályban volt jogszabályi előírásokat figyelembe véve bírálta el.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által hivatkozott rendelkezéseket az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács teljes mértékben egyetértett az Elsőfokú Fegyelmi Tanáccsal abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, valamint ÜESZ 2.4., 12.2. a) pontját, valamint 12.3. pontját.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács utal arra, hogy az irodagondnokról szóló MÜK szabályzatnak az elsőfokú határozatban hivatkozott pontjai az irodagondnok számára jogosultságokat biztosítanak. Az eljárás tárgyát képező kötelezettség teljesítését más jogszabály írja elő, mégpedig a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. tv. 46. § (2) bekezdése, az itt szabályozott kötelezettséget eljárás alá vont ügyvédnek teljesítenie kellett volna.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az Elsőfokú Fegyelmi Tanáccsal egyezően megállapította az eset összes körülményeinek figyelembe vételével, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása és eljárása nem egyeztethető össze az Üttv. 1. § (3) bekezdésével, az ÜESZ 2.4. pontjával, az ÜESZ 12.2. a) pontjával, valamint az ÜESZ 12.3. pontjával. Az eljárás alá vont ügyvéd olyan magatartást tanúsított, amely ellentétes volt az ügyfelek jogos érdekeivel és a jogszabályi rendelkezésekkel.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta a szándékosság és gondatlanság kérdését is, és azt állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd kötelezettségeit szándékosan sértette meg azok teljesítésének elmulasztásával. Általa sem vitatottan a megkeresésekről tudomással bírt, ennek ellenére nem intézkedett, ez a magatartás pedig csak szándékos magatartásként értelmezhető, mert magatartása következményeit előre kellett, hogy látnia, még ha azokat nem is kívánta.
Az iratcsatolás elmulasztása kérdésében a Másodfokú Fegyelmi Tanács utal arra, hogy bár eljárás alá vont ügyvéd mulasztása következtében nála nem keletkeztek iratok, de a közjegyzőtől, illetőleg a kamarától kapott, illetőleg átvett iratokat csatolnia kellett volna a fegyelmi eljárásba, így e körben is megállapítható a fegyelmi vétség elkövetése.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása alkalmas volt arra, hogy a társadalom ügyvédi hivatásba vetett bizalmát rombolja.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács nem értett egyet azonban az Elsőfokú Fegyelmi Tanáccsal a rendbeliség kérdésében. Álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd csak 2 rendbeli, azok közül 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el, ugyanis a közjegyzői megkeresések, illetőleg a kamarai felhívás teljesítésének elmulasztásában megjelenő kötelezettségszegés ugyanahhoz az irodagondnoki tevékenységhez kapcsolódik, ezért a kamarai megkeresés teljesítésének elmulasztását külön, önálló fegyelmi vétségként értékelni nem lehet.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a kamarai közügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés alkalmazása vonatkozásában egyetértett az Elsőfokú Fegyelmi Tanáccsal és teljes egészében osztotta annak álláspontját.
Ugyanakkor a Másodfokú Fegyelmi Tanács a kiszabott pénzbírság vonatkozásában az országos fegyelmi főbiztos álláspontjára is figyelemmel lehetőséget látott a fellebbezésben előadott személyi körülményekre, valamint az elkövetett fegyelmi vétségek rendbeliségének csökkenésére figyelemmel a kiszabott pénzbírság összegének mérséklésére és annak összegét 100.000 Forintban állapította meg.
Mindezekre figyelemmel a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatot az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján részben megváltoztatta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a FESZ 40.9. pontja alapján a részben alapos fellebbezésre figyelemmel az eljárás alá vont ügyvédet terhelő másodfokú eljárási átalány költséget mérsékelte és azt 20.000 Ft-ban állapította meg.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat jogerős és 2021. július 15. napján végrehajtható.