A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Dr. ..................... – fegyelmi ügyében a 2022. március 1. napján tartott tárgyalásán az alábbi határozatot hozta:
F.20/2021. Határozat
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. ..................... irodája címe: ..................... ügyvéd fegyelmi vétséget nem követett el, ezért vele szemben a
fegyelmi eljárást megszünteti
egyben mentesíti az eljárás alá volt ügyvédet a költségek megfizetése alól.
E határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd és a fegyelmi biztos, az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, fellebbezést nyújthat be.
A fellebbezés a határozat végrehajtásra halasztó hatályú.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a rendelkezésre álló iratok és nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Panaszos ......................... sz. alatti lakos bejelentő 2017. november ......................... napján vállalkozási szerződést kötött a . ..................... Szolgáltató Kft.-vel, a tulajdonában lévő, B. ......................... hrsz. alatt felvett ingatlanon lakóépület szerkezetépítési és generál kivitelezési munkálataira. A felek között a kivitelezéssel és az elszámolással kapcsolatban vita támadt, ezért a bejelentő az ügyvédnek megbízást adott, aki a szerződést 2019. április ............. napján kelt levelével felmondta.
A bejelentő a TSZSZ eljárását kezdeményezte. A 2019. április napján megtartott helyszíni szemle során megállapításra került, hogy a vállalkozót bruttó 55.897.038 Ft illeti meg.
Ilyen előzmény után az ügyvéd a bejelentő képviseletében a ................... Járásbíróságon ...../2019. szám alatt pert indított. keresetében kérte az alperesi vállalkozó 14.418.224 Ft. visszafizetendő vállalkozói díj, és 6.265.014 Ft. meghiúsulási kötbér megfizetésére kötelezését. A kereset 17. pontjában a következő bizonyítási indítvány került előterjesztésre: „lndítványozom továbbá, hogy az általam benyújtott TSZSZ szakvéleményben írtak értelmezésének szükségessége esetén hallgassa meg a szakértői tanács elnökét és tagjait.”
Ezzel az ügyvéd természetes személyek meghallgatását indítványozta, amely tanú meghallgatási indítványt jelent.
A járásbíróság 46/–1 számú ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a bejelentőnek kellett bizonyítania, hogy 70.315.262 Ft-ot megfizetett az alperesnek. Utalt arra, hogy a bejelentő e körben bizonyítékként egyrészt arra hivatkozott, hogy a vállalkozó a TSZSZ eljárása során ezen összeg megfizetését elismerte, mivel a TSZSZ véleményben rögzítésre került az, hogy „a kérelmező és a kérelmezett a kifizetések tényét és számszerűségét nem vitatták.” A bíróság álláspontja szerint ezen mondat a bejelentő állítását nem támasztja alá. Ugyanis a véleményhez kapcsolódó – fél által aláírt – jegyzőkönyvben ez nem került rögzítésre. Álláspontja szerint a TSZSZ szakvéleményének nem képezheti tárgyát a megrendelő által történt teljesítés vizsgálata.
Az ítélet utal arra, hogy az e körben történő meghallgatásra vonatkozó indítvány a perfelvétel lezárását került előterjesztésre ezért annak nem adott helyt.
A bejelentő panaszában az ügyvéd teljes tevékenységét kifogásolta. Tételes kifogás hiányában az eljáró tanács a fegyelmi biztos indítványában jelzett azon magatartást vizsgálta, hogy a tanúbizonyítási indítványnak az érdemi tárgyaláson történő előterjesztése során megvalósít-e fegyelmi vétséget.
Az új Polgári Perrendtartás számos olyan kérdést vet fel, amelyet hosszú évek gyakorlata fog tisztázni. Jelen esetben az ügyvéd tanúbizonyítást terjesztett elő. Annak eldöntése, hogy a tanút meglehet-e és milyen körben lehet meghallgatni a bíróság hatásköre. Ezt előre látni és eldönteni teljes biztossággal nem lehet.
A bejelentő által történt kifizetéseket a vállalkozó nem ismerte el. Tehát ha a TSZSZ képviselőit, ha meg is hallgatták volna erre vonatkozólag – amire ráadásul nincs is hatáskörük – a vállalkozó vitatása alapján a tanúvallomások, nem bizonyítanák a bejelentő keresetét. Azért, pedig, hogy a TSZSZ eljáró képviselői a bejelentő által elhangzott kritikus mondatot a jegyzőkönyvben nem rögzítették az ügyvéd felelőssé nem tehető. Továbbá önmagában elhangzó ilyen kifejezés egy vállalkozási szerződéssel kapcsolatos jogvitában nem bizonyítja a teljesítést, olyan bizonylatok hiányában, melyet a jogszabályok és a szakmai szokások megkövetelnek.
Fentiek alapján az eljáró tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az ellene folyó fegyelmi eljárást megszűntette és mentesítette az eljárási költség megfizetése alól
A határozat ellen a fellebbezés lehetőségét az Üttv. 135. §-a biztosítja.
A határozat aláírása a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) számú fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 27.7. pontja alapján történt.
A határozat 2022. április 20. napján jogerős.