A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. ......... ügyvéd fegyelmi ügyében a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának 2021. február 3. napján DRFB-17/2020. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. június 4. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának DRFB-17/2020. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos, ebből 2 rendbeli folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Debreceni Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást, és a 2021. február 3. napján kelt DRFB-17/2020. (Sz12/2020). számú határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 10 (tíz) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amelyből 4 (négy) rendbelit folytatólagosan valósított meg, ezért vele szemben kizárás, kamarai közügyektől való eltiltás, valamint ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetést szabott ki. A kizárás időtartamát 3 (három) évben, a kamarai közügyektől való eltiltás időtartamát 5 (öt) évben, míg az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltást 5 (öt) évben határozta meg. A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását a Fegyelmi Tanács 3 évre felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben .... panaszos tett bejelentést, melyben hivatkozott az ingatlan-nyilvántartási eljárásban történt mulasztásokra és iratkiadás megtagadására, számlaadási kötelezettség elmulasztására, hanyag munkavégzésre, a kapcsolattartás és tájékoztatási kötelezettség elmulasztására. Előadta továbbá, hogy az ügyvéd az ő többszöri kérése ellenére az elvállalt megbízásoknak a bejelentés napjáig nem tett eleget és nem is törekszik annak megoldására.
A beadvány szerint bejelentő megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek 2017. novemberében a közte és és fia közötti ingatlan ajándékozási szerződés elkészítésére és ügyintézésére a Budapest XIX., ..../15/A/2 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan. Az ajándékozási szerződéssel kapcsolatban információja nincs, a beadvány beküldésekor iratokat erről nem csatolt.
2017. november 27-én a bejelentő férje, mint meghatalmazott által képviselt fia és D. M közötti adásvételi szerződés elkészítésére adtak megbízást az ügyvédnek, valamint annak ingatlan-nyilvántartási ügyintézésére.
Az adásvételi szerződéssel kapcsolatban előadta, hogy fia megvásárolta a miskolci ingatlan-nyilvántartásban ..../1/A/30 hrsz. alatt felvett lakást. Az adásvételi szerződést 2017. december 1. napján aláírták, azonban a vevő tulajdonjoga a bejelentés napjáig nem került bejegyzésre. A szerződésen a bejelentő több hibát, elírást észlelt, azt a földhivatal „visszadobta” 2019-ben, emiatt az ügyvéd a szerződést „átjavította” 2019. decemberében úgy, hogy postán küldte ki az eladónak aláírásra az adásvételi szerződést. A bejelentő ezt követően több alkalommal kereste meg e-mail üzenetben, telefonon az eljárás alá vont ügyvédet, de érdemi választ egy alkalommal sem kapott. A földhivatal ügyintézője 2020. február 17-én telefonon azt közölte vele, hogy a tulajdoni lapon semmilyen bejegyzés nincsen. Az ügyvéd a szerződés készítéséért 70.000 forintot kért és kapott, azonban számlát erről nem adott.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke a bejelentést más ügyvédi kamara kijelölése céljából felterjesztette a Magyar Ügyvédi Kamarához ... A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2020. április 21. napján kelt I.19/2020. és V/144/2020. számú határozatával az előzetes vizsgálat lefolytatására a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki.
Az előzetes vizsgálat elrendelésére 2020. május 4. napján került sor, a vezető fegyelmi biztos felhívta a panaszolt ügyvédet, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül csatolja be. Az ügyvéd megbízottja a felhívást 2020. május 7-én átvette, azonban eljárás alá vont ügyvéd a felhívásnak nem tett eleget. Az iratcsatolásra a vezető fegyelmi biztos még egyszer felhívta eljárás alá vont ügyvédet, azonban ez is eredménytelen maradt.
A vezető fegyelmi biztos 2020. szeptember 22-én hozta meg a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát, melyet szeptember 24-én az iratokkal együtt megküldött a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamarának. B.A.Z. Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke 2020. október 22-én az eljáró fegyelmi bizottság kijelölését kérte a MÜK Országos Fegyelmi Bizottság Elnökétől, aki 2020. október 25-én F/129/2020/Kij. határozattal a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottságot jelölte ki az eljárás lefolytatására.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács Elnöke az előzetes vizsgálat kiegészítését rendelte el. A fegyelmi biztos 2020. november 10-én a bejelentőt és az eljárás alá vontat további iratcsatolásra, illetőleg nyilatkozattételre hívta fel. A bejelentő további iratokat csatolt, míg az eljárás alá vont ügyvéd e felhívásnak nem tett eleget. A vezető fegyelmi biztos felhívására mind a B.A.Z. Megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztálya, mind a BFKH Földhivatali Főosztálya megküldte a földhivatali iratokat, illetőleg nyilatkozott azok hiányáról.
2020. december 7-én a vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát kiegészítette.
A fegyelmi eljárást elrendelő határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolta be az előzetes eljárásba az iratokat, sem az ajándékozási, sem az adásvételi szerződés vonatkozásában. Az ajándékozási szerződést nem nyújtotta be a földhivatalba a megajándékozott tulajdonjogának bejegyzése végett, nem adott számlát az általa átvett ügyvédi munkadíjról, úgy ellenjegyezte az általa készített adásvételi szerződést, hogy azt az eladó az ő távollétében írta alá, nem tartotta ügyfelével a kapcsolatot és nem adott részére tájékoztatást, továbbá az iratokat nem adta ki ügyfelének, amikor az azt kérte. Mindezek alapján álláspontja szerint több rendbeli fegyelmi vétséget valósított meg.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács Elnökének felhívására az adásvételi szerződés eladója, valamint a bejelentő további iratokat küldött meg és nyilatkozatokat terjesztett elő. A 2021. február 3. napján tartott tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa 2021. február 3. napján nem nyilvános, zárt ülésen határozott az ügyben.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
1. Eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte a 2017. november 17. napján kelt ajándékozási szerződést, amely szerint bejelentő a fiának ajándékozta a Budapest XIX. kerület ..../15/A/2 hrsz. alatti 1193 Budapest, ....... számú ingatlant. A szerződés 13. pontjában „a felek jelen szerződésbe foglaltan meghatalmazzák egyéni ügyvédet az ajándékozási szerződés elkészítésével, és a megajándékozott tulajdonszerzése során a teljes jogkörű jogi képviselettel.” Az ügyvéd a szerződést ellenjegyezte, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a mai napig nem kezdeményezte. Az ingatlan jelenleg is az ajándékozó 1/1 arányú tulajdonában van.
2. Eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte a 2017. december 1. napján kelt adásvételi szerződést, amely szerint az eladó: D.M. eladja az 1/1 arányú tulajdonát képező ...../1/A/30 hrsz-ú, természetben 3532 Miskolc, ...... szám alatti ingatlant 5.300.000 Ft vételárért a vevőnek. A szerződéskötéskor 1.000.000 Ft foglaló került átadásra, a hátralékos 4.300.000 Ft kifizetését 2017. december 20. napjáig vállalta a vevő. A szerződésben „K. Zs. meghatalmazással képviseli K. A-t.”, mint vevőt. Ezzel szemben a valóságban K.Z-t képviselte K. A. T.
A szerződésben helytelenül szerepel a vételár összegének betűvel történt kiírása, továbbá az aláírásnál K.A. szerepel K.A.T. helyett, valamint az eladó személyi igazolványának száma is hiányosan került feltüntetésre.
Az adásvételi szerződés 16.) pontja szerint a felek megbízást adtak eljárás alá vont ügyvédnek az adásvételi szerződés elkészítésére, valamint a tulajdonjog bejegyzéséhez kapcsolódó „munkálatok elvégzésére”.
Az ügyvéd a 2017. december 1. napján kelt, hibás szerződést a bejelentő többszöri kérésére - ismeretlen időpontban - több helyen kézzel átjavította, de a földhivatalhoz csak 2019. szeptember 25-én nyújtotta be első alkalommal, ekkor csatolta a 2017. december 20. napján kelt tulajdonjogról lemondó nyilatkozatot is.
Az adásvételi szerződéssel kapcsolatos kérelmet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal 2019. október 11-én kelt 62283/2019. számú határozatával visszautasította azzal az indokkal, hogy a kérelem és a benyújtott okirat tartalma a vevő megjelölése tekintetében ellentmondó.
„A 2017. december 20-án kelt nyilatkozatban K. Zs. van megjelölve vevőként, az ingatlan nyilvántartási kérelemben is az ő javára kérik a tulajdonjog bejegyzését, azonban a kérelemhez csatolt 2017. december 1. napján kelt adásvételi szerződés értelme szerint K. A. a vevő.”
„A beadvány további hiányossága, hogy a szerződés nem tartalmazza az ellenjegyző ügyvéd kamarai azonosító számát, valamint a kérelemhez nem csatolt meghatalmazást sem.”
Az ügyvéd részére postáztak 2 példány eredeti szerződést és 1 tulajdonjogról lemondó nyilatkozatot.
A bejelentő ezt követően számtalan e-mailben, telefon üzenetben sürgette az eljárás alá vont ügyvédet, folyamatosan érdeklődve az ingatlan tulajdonjogi bejegyzéséről. Az érdeklődésére az ügyvéd vagy nem válaszolt, vagy az általa nyilvánvalóan tudott tényekkel ellentétes nyilatkozatot tett.
Végül 2020. januárjában egy 2017. december 17-i keltezésű, az eredeti szerződéssel azonos szövegezésű, de már a meghatalmazotti név és egyéb elírás javításával készült adásvételi szerződést íratott alá eljárás alá vont ügyvéd a vevő meghatalmazottjával. Hiába készült 2017. december 20-án az ügyvéd szerkesztésében tulajdonjogról lemondó nyilatkozat a vételár teljes kifizetésének igazolásával, az ügyvéd ezt a tényt 2020. januárjában nem jelölte meg a szerződésben, továbbra is tulajdonjog fenntartással eladás szerepelt benne a vételár teljes kifizetéséig. Ekkor az ügyvédnek már nem az volt a székhelye, amelyet a szerződésen megjelölt. Ugyanakkor az ellenjegyzéshez használt bélyegző ugyanazon szerződésen már az új székhelyet jelöli.
Eljárás alá vont ügyvéd a szerződést 2020. február 11-én postán küldte ki az eladó részére, aki azt az új irodai (jelenlegi) székhelyre aláírás után visszaküldte - postán.
Az ügyvéd az adásvételi szerződést csak 2020. március 10-én nyújtotta be az ingatlan- nyilvántartási hatósághoz, ekkor a tulajdonjog bejegyzési engedélyt nem csatolta a szerződéshez, kérte a 6 hónapos függőben tartást. Mivel ez a határidő eredménytelenül telt el, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal 2020. november 9-én kelt 51283/2020. számú határozatával a tulajdonjog bejegyzési kérelmet elutasította.
Az ügyvéd a vezető fegyelmi biztos 2020. május 4-i (átvéve: 2020. május 7.), 2020. július 7-i (átvéve: 2020. július 10.), 2020. november 16-i (átvéve: 2020. november 19.), és a Fegyelmi Tanács elnökének 2020. november 4-i felhívására (átvéve: 2020. november 9.) az eljárás teljes időtartama alatt nem csatolt egyetlen iratot sem, és nyilatkozatot sem tett.
A bejelentő sürgetései ellenére sem határidőben, sem azt követően nem intézkedett a tulajdonjog bejegyzése érdekében. Részére, kérése ellenére sem adta ki az iratokat ügyintézésre. Ezt igazolja a bejelentő 2018. október 31-i és a 2020. március 1. napján ügyvédhez írt e-mail üzenete, amelyben arra kéri, legalább a részükre adja ki a szerződéseket, hogy ők továbbíthassák azt a földhivatalnak.
A bejelentés szerint az ügyvéd 70.000 Ft munkadíjat kért és kapott az adásvételi szerződés aláírásakor, amelyről számlát nem adott. Ezt a tényt az ügyvéd nem vitatta, ennek ellenkezőjét nem bizonyította.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a megállapított tényállásra figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy eljárás alá vont ügyvéd több rendbeli fegyelmi vétséget követett el az alábbi magatartásokkal, illetve mulasztásokkal:
- azzal a magatartásával, hogy a 2017. december 1. napján kelt adásvételi szerződést csak 2019. szeptember 25. napján nyújtotta be a földhivatalba, megsértette az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (a továbbiakban: Üt.) 3. § (2) bekezdését, valamint az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdését, a 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Etikai Kódex) 3/4. pontját, valamint a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.4. pontját, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. (a továbbiakban: Inytv.) 26. § (4) bekezdését.
- azzal a magatartásával, hogy az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyértelműen a vevő, illetőleg a meghatalmazott személye, joghatás kiváltására alkalmatlan adásvételi szerződést készített, mellyel megsértette az Üt. 1. §-át, 27. § (1) bekezdés a) pontját, valamint az Etikai Kódex 3/3. és 3/4. pontját.
- azzal a magatartásával, hogy a vevő által aláírt, javított tartalmú adásvételi szerződést postai úton küldte meg az eladó részére aláírás céljából és ezáltal a szerződés elkészítése és ellenjegyzése során nem tekintette meg az eladó eredeti okmányait, valamint a JÜB ellenőrzést nem folytatta le, elmulasztotta az ügyfél azonosítási kötelezettségeit és ezzel megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, 32. §-át, a 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat 3.1. a) pontját, valamint a Pmt törvény mindezekkel összhangban álló rendelkezéseit;
- azzal a magatartásával, hogy az eladó által távollétében aláírt adásvételi szerződést ellenjegyezte, megszegte az ellenjegyzési szabályokat és ezzel megsértette az Üttv. 44. § (1) bekezdését;
- azzal a magatartásával, hogy a 2020. februárjában készített, javított tartalmú adásvételi szerződésben a valóságtól eltérően került rögzítésre a keltezés dátuma, az első vételárrész kifizetésének napja, az eljárás alá vont ügyvéd irodájának címe, az eredeti adásvételi szerződéshez képest időközben bekövetkezett változásokat és a megbízók érdekeit figyelmen kívül hagyva nem került rögzítésre a második vételárrész megfizetésének ténye a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez történő eladói hozzájárulás, valamint a birtokbaadás ténye, valótlan tartalmú, a felek érdekeinek nem megfelelő okiratot készített és ezzel megsértette az Üttv. 1. § (5) bekezdését, 44. § (1) bekezdés a) pontját, 42. § (4) bekezdését, 44. § (1) bekezdés b) pontját, valamint az ÜESZ 2.4. pontját;
- azzal a magatartásával, hogy a fegyelmi eljárásban a fegyelmi biztos háromszori és a Fegyelmi Tanács elnökének felhívása ellenére az ügyben keletkezett iratokat nem küldte meg és ezzel elmulasztotta az iratok csatolását, megsértette az ÜESZ 12.3. pontját;
- azzal a magatartásával, hogy a megbízókat nem, vagy valótlanul tájékoztatta a megbízás teljesítéséről, az ügy állásáról, megsértette a Ptk. 6:275. § (1) bekezdését;
- azzal a magatartásával, hogy a 2017. november 17. napján kelt ajándékozási szerződést nem nyújtotta be a földhivatalba, megsértette az Üt. 3. § (2) bekezdését, az Üttv. 1. § (3) bekezdését, az Etikai Kódex 3/4. pontját, az ÜESZ 2.4. pontját, valamint az Inytv. 26. § (4) bekezdését;
- azzal a magatartásával, hogy elmulasztotta a számlaadási kötelezettségét, megsértette az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) 159. § (1) bekezdését;
- azzal a magatartásával, hogy a bejelentő többszöri kérése ellenére sem adta ki részére a birtokában lévő szerződéseket és egyéb okiratokat, megsértette a Ptk. 6:273. § (1) bekezdését.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló bizonyítékokat határozatában tételesen felsorolta és értékelte.
A vezető fegyelmi biztos 10 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt, melyből 4 rendbeli folytatólagosan valósult meg, indítványozta a fegyelmi felelősség megállapítását és magas összegű pénzbírság kiszabását.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács összegezve megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a feladatát a határozat meghozatalának napjáig nem végezte el, az ajándékozási és az adásvételi szerződésben szereplő jogosultak részére a tulajdonjog a mai napig nincs bejegyezve, ezzel a megbízásokat nem teljesítette, az adásvételi szerződést az aláírását követő 21 hónappal később nyújtotta be a földhivatalhoz, a bejelentő részére valótlan tájékoztatást adott, az eljárásban az iratokat nem csatolta be, joghatás kiváltására alkalmatlan szerződést készített, elmulasztotta az ügyfél azonosítást, megsértette az ellenjegyzési szabályokat, nem adott az ügyfelének számlát, az ügyfele kérésére sem adta ki a nála lévő iratokat, ezzel 10 rendbeli szándékosan, ebből 4 esetben folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos fegyelmi felelősség megállapítására irányuló indítványát megalapozottnak tartotta, ugyanakkor a büntetésre tett indítványánál szigorúbb szankciót alkalmazva kizárás, kamarai közügyektől való eltiltás, valamint ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetéssel sújtotta eljárás alá vont ügyvédet. A kizárás időtartamát 3 évben határozta meg, melynek végrehajtását 3 évre felfüggesztette, míg a kamarai közügyektől való eltiltás, illetőleg az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás időtartamát 5-5 évben határozta meg.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az időközben hatályba lépett jogszabályváltozásokra figyelemmel megállapította, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben, továbbá a cselekmények közül a befejezetlenség a mai napig fennáll, emiatt az eljárásban az Üttv. 107. § szerinti fegyelmi vétség fogalmát kellett alkalmazni.
A kiszabott büntetéseket az elkövetett kötelezettségszegésekkel, fegyelmi vétségek tárgyi súlyával és az eljárás alá vontnak az eljárás során tanúsított magatartásával arányosan állapította meg. Az eljárás alá vont ügyvéd sorozatos mulasztásaival, hanyag munkavégzésével, a fegyelmi eljárásban tanúsított közönyös magatartásával kifejezésre juttatta azt, hogy nem alkalmas arra, hogy az ügyvédi kamarájában bármilyen tisztséget töltsön be, illetve arra sem, hogy ügyvédjelöltet foglalkoztasson, hiszen részére nem tud megfelelő példát mutatni. A fegyelmi tanács enyhítő körülményt értékelni nem tudott. Utalt arra, hogy enyhítő körülmény lehetett volna az, ha az eljárás alá vont ügyvéd az általa okozott jogsérelmet és tényleges kárt enyhítve az eljárásokat befejezte volna, azonban ezt a fegyelmi eljárás alatt sem teljesítette.
Az elsőfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd nyújtott be határidőben indokolt fellebbezést.
Fellebbezésében előadta, hogy a támadott határozatban szereplő történeti tényállást nem, illetve csak kevéssé tudja vitatni. Előadta, hogy az adásvételi szerződés megkötése amiatt, hogy az eladó nem Miskolcon lakott, rendkívül nehézkesen ment, a 2020-as új szerződés postán történő megküldése azt a célt szolgálta a felek érdekében, hogy ezeket a technikai nehézségeket áthidalják. Elismerte fellebbezésében, hogy az ellenjegyzési szabályokat megsértette. Ugyancsak állította, hogy az átvett munkadíjról adott számlát és ígérte, hogy ezt a másodfokú tárgyaláson másolatban felmutatja, erre azonban ténylegesen nem került sor.
Előadta, hogy ebben az időszakban magánéletében hirtelen és drasztikus változások történtek ... melynek következményeként hónapokig munkaképtelen volt. Mentálisan nagyon rossz állapotba került, ezért a megkeresésekre érdemben nem tudott reagálni. Az ebben az időszakban megvalósított magatartása, illetve mulasztásai miatt több fegyelmi eljárás is indult ellene. Vitatta, hogy szándékosság vezette volna, ügyfelet nem akart megkárosítani, de a felelősségteljes munkavégzésre képtelen állapotban volt. ...
Mindezekre figyelemmel kérte, hogy a Másodfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség megállapítása alól elsődlegesen mentse fel, míg másodlagosan a kiszabott joghátrány enyhítését kérte. Kérte továbbá fellebbezése méltányos elbírálását.
Az országos fegyelmi főbiztos az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatának helybenhagyását indítványozta arra figyelemmel, hogy a tényállás felderítésre került, az nem ellentétes az iratok tartalmával, megfelelő ténybeli következtetéseket tartalmaz, széles körű indokolás mellett.
A fellebbezés alaptalan.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból is megfelelően járt el, ezzel összefüggésben a határozat indoklási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügy teljes iratanyagát áttekintette és a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül. Megállapította, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok, adatok, dokumentumok alapján helyes és megalapozott tényállást állapított meg, az kellően felderített, nem hiányos, az iratok tartalmával megegyező.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 1.4. pontja szerinti előírásnak megfelelően járt el, a fegyelmi felelősséget az eljárás tárgyát képező magatartás megvalósulásakor hatályban volt jogszabályi előírásokat figyelembe véve bírálta el.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által a határozatban hivatkozott rendelkezéseket az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e.
Ebben a körben a Másodfokú Fegyelmi Tanács teljes egészében egyetértett az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatában foglaltakkal, azt kiegészíteni semmivel nem kívánja.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta a szándékosság kérdését is, és azt állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd kötelezettségeit szándékosan sértette meg azok teljesítésének elmulasztásával. Tudatában kellett legyen annak, hogy milyen kötelezettségeket rónak az elvállalt ügyek a meghatalmazott ügyvédre, ennek ellenére nem intézkedett, ez a magatartás pedig csak szándékos magatartásként értelmezhető, mert magatartása következményeit előre kellett, hogy lássa, még ha azokat nem is kívánta.
Nem értett egyet viszont a Másodfokú Fegyelmi Tanács az Elsőfokú Fegyelmi Tanáccsal a rendbeliség kérdésében. A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fegyelmi vétség rendbelisége megahatározóan a megbízások számához igazodik. Az egy megbízási jogviszony keretein belül azonos megbízó sérelmére elkövetett egy vagy több olyan magatartás, amely több kötelességszegést is megvalósít, az egy rendbeli folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétségnek minősül. Erre figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége három rendbeli szándékos, ebből két rendbeli folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétségben állapítható meg. Az eljárás alá vont ügyvédnek ugyanis két megbízást adtak, egy ajándékozási és egy adásvételi szerződés elkészítésére és a kapcsolódó eljárások lefolytatására, míg önálló fegyelmi vétségként értékelhető az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása. Ennek alapján volt megállapítható a három rendbeli fegyelmi vétség elkövetése.
A büntetés kiszabása körében az országos fegyelmi főbiztos is indítványozta, hogy a Másodfokú Fegyelmi Tanács szerezze be az eljárás alá vont ügyvéd általa hivatkozott, 2018-ig tíz éven keresztül folytatott, makulátlan ügyvédi tevékenység vonatkozásában a fegyelmi előéletre vonatkozó iratokat, valamint enyhítő körülményként értékelje azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd két kiskorú gyermek eltartásáról köteles gondoskodni.
Ezen indítványnak a Másodfokú Fegyelmi Tanács eleget tett, beszerezte a fegyelmi előéletre vonatkozó iratokat, melyből megállapította, hogy kétségtelenül 2019-2021. év között rövid idő alatt négy, alapvetően hanyag munkavégzésből eredő fegyelmi eljárás indult eljárás alá vont ügyvéd ellen.
Az eljárás alá vont ügyvéd a másodfokú tárgyaláson lényegében valamennyi kötelességszegés vonatkozásában felelősségét elismerte, megbánást tanúsított, ígérte, hogy ügyvédi tevékenységének folytatása során a jövőben a magatartási szabályokat be fogja tartani és úgy kíván dolgozni, hogy ismételten méltó legyen részben családja reputációjára, részben kamarai tisztség betöltésére. Erre figyelemmel kérte a kiszabott joghátrány enyhítését. Előadta továbbá azt is, hogy megkísérelte a megbízókkal felvenni a kapcsolatot és lépéseket tenni az ügy rendezése érdekében, ettől azonban már a megbízók elzárkóztak.
...
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megvizsgálta annak lehetőségét, hogy a kizárás fegyelmi büntetés helyett esetlegesen enyhébb szankció alkalmazható-e. E körben értékelte az elsőfokú határozatban is felsorolt súlyosbító körülményeket, összevetve a figyelembe vehető enyhítő körülményekkel, így a két kiskorú gyermek eltartásáról való gondoskodási kötelezettséget, a megbánó magatartást, a kamarai tisztségről való lemondást. Azt is figyelembe kellett azonban venni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt bontóperi ítélet tanúsága szerint a peres felek életközössége 2019. december 15. napján szűnt meg, melyből következően azért az elsőfokú fegyelmi határozat meghozataláig terjedő több mint egy évnyi időtartam alatt lehetőség lett volna a helyzet orvoslására, vagy legalább a fegyelmi eljárásban való közreműködésre. Az eljárás alá von ügyvéd nem hivatkozott arra, hogy életkörülményei az életközösség megszakadását megelőzően megnehezültek volna. Jelen eljárás tárgyát képező kötelezettségszegések jelentős része 2017. évtől valósult meg.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja az, hogy az elkövetett fegyelmi vétségek vonatkozásában a büntetés kiszabása során döntően kell figyelemmel lenni az elsőfokú fegyelmi hatóságok által meghatározott szankciókra. A Másodfokú Fegyelmi Tanács az alkalmazott joghátrányon csak akkor változtat, ha a fegyelmi büntetés a fegyelmi vétség súlyával arányban nem állóan eltúlzottan súlyos vagy enyhe és nem felel meg a büntetés kiszabási gyakorlatnak. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a jelen esetben a kellően megindokolt és kellően mérlegelt büntetéskiszabás megváltoztatására nem látott indokot. Úgy értékelte, hogy a felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés próbaideje, mint visszatartó erő, jelen esetben a további kötelességszegések megakadályozása vonatkozásában nagyobb visszatartó erővel bír, mint egy magas összegben kiszabott pénzbírság.
Mindezekre figyelemmel csak a rendbeliség kérdésében változtatta meg az elsőfokú fegyelmi határozatot azzal, hogy a rendbeliség számának csökkenése nem jelenti azt, hogy a mögötte lévő kötelezettségszegések száma csökkent volna.
Mindezek alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatot az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a Fesz. 40.2. c) pontja alapján állapította meg a másodfokú eljárás költségeit.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat jogerős és 2021. augusztus 3. napján végrehajtható.