Típus: elsőfokú határozat, megállapító
Jogkövetkezmény: megrovás
Jogerős: 2021.12.30
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. .......ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év július hó 07. napján, a 2021. év szeptember hó 17. napján, a 2021. év november hó 12. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács dr. ........................ eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, megállapítja, hogy elkövette az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget. Ezért vele szemben az Üttv. 108. § a) pontja szerint írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szab ki.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) napon belül 20 000 Ft, azaz húszezer forint eljárási költséget fizessen be a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara 11713005-20403120 számú bankszámlaszámára.
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtandó, a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, indokolt fellebbezést terjeszthet elő az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint (Üttv. 135. § (1) bekezdése).
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja. (Üttv. 135. § (2) bekezdése).
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papíralapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok:
Ügyvédi tevékenység gyakorlásának formája: egyéni ügyvéd
Ügyvédi igazolvány száma: Ü-
Tevékenységének kezdete:
Fegyelmi előzménye: több van
Ügyvédi tevékenység felfüggesztése:
1. Bejelentés:
A .... Járási Ügyészség vezető ügyésze a .... napján kelt átiratában bejelentéssel élt dr. ... ügyvéddel szemben. Az átirat szerint XX és társai ellen büntetőeljárás van folyamatban, mely eljárásban dr. ... ügyvéd ZZ gyanúsított védelmét látta el. ZZ gyanúsított ...napjáig letartóztatás alatt állt a .... Fegyház és Börtönben.
..... napján eljárás alá vont ügyvéd beszélőt kezdeményezett a gyanúsítottal Skype alkalmazás segítségével. A büntetésvégrehajtási intézet biztosította a technikai feltételeket, majd a felügyelet nélküli beszélő biztosítása érdekében az intézet felügyelője el akarta hagyni a helyiséget, amikor észlelte, hogy a vonal másik végén az eljárás alá vont ügyvéden kívül további három személy tartózkodott az ügyvéd által elfordított kamera előtt. A bejelentés szerint az eljárás alá vont ügyvéd tiltott kapcsolattartás elkövetésére kísérelte meg rábírni a gyanúsítottat, amely következtében védencét joghátrány érhette volna. A bejelentés alátámasztására becsatolta az eljárás alá vont ügyvéd részére adott ügyvédi meghatalmazást, a .... Fegyház és Börtön II. objektumában 2021.... napján készült eljáráson kívüli meghallgatási jegyzőkönyvet, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd védence ZZ elismerte a bejelentésben írtakat, valamint becsatolta ... intézetparancsnok átiratát, és indokoltnak tartotta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének a vizsgálatát.
2. Előzetes vizsgálat:
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2021. .... napján kelt F32/2021. határozatával elrendelte az előzetes vizsgálatot.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatával felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, a bejelentésre észrevételeit pedig jogosult a Pest Megyei Ügyvédi Kamarának megküldeni. A Fegyelmi Biztos az előzetes vizsgálat elrendelésére okot adó bejelentést és annak mellékleteit is megküldte az eljárás alá vont ügyvédnek.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2021. ... napján kelt levelével értesítette a bejelentő Ügyészséget arról, hogy az előzetes vizsgálat megkezdődött dr. .... ügyvéddel szemben.
3. Igazoló jelentés:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. .... napján eleget tett iratcsatolási kötelezettségének, egyben előterjesztette észrevételeit, vitatta fegyelmi felelősségét. Becsatolta a ... Járásbíróság ..... számú, .... napján kelt végzését, amellyel az eljárás alá vont ügyvédet mint meghatalmazott védőt az eljárásból kizárták; a döntés ellen tett fellebbezését; a védence és szülei tanúvallomásait; a ... Törvényszék mint másodfokú bíróság ....számú, ..... napján kelt jogerős határozatát, amely az elsőfokú végzést hatályában fenntartotta, végül a Skype alkalmazás képernyő fotóját, mely a kapcsolattartás 1 perc 38 másodperces időtartamát igazolta.
Előadta, hogy az 1 perc 38 másodpercig tartó kapcsolattartásból 1 perc 10 másodpercet vett igénybe az ő azonosítása, majd ezt követően - mivel zavart látott védence arcán és zajokat is hallott - megkérdezte tőle, hogy egyedül van-e a helyiségben. Ennél fogva nem helytálló, hogy az őr a helyiségbe visszafordulva látta, hogy az ügyvéd elfordítja a kamerát, mivel szerinte az őr el sem hagyta a helyiséget. Továbbá a bejelentés nyelvtani értelmezése alapján is megállapítható, hogy nem láthatott további három embert az őr, mivel, ha a bejelentés szerint elfordítja a kamerát, akkor ő már nem lett volna látható. Előadta, hogy az őr egy másodperc alatt lecsapta a laptop tetejét, nem volt szó semmiféle tájékoztatásról, amint azt a bejelentés helytelenül tartalmazza. Nem vitatta, hogy a videó telefonálás időpontjában védencének a három hozzátartozója tartózkodott nála, azonban védence szülei és féltestvére az előre megbeszélt időpont előtt jelentek meg, ekként nem tudta az adott szituációban - mely mindössze 5-10 másodpercig tartott - megakadályozni azt, hogy a váratlanul megérkező szülők és a védence féltestvére a háta mögé lépjenek, és megpróbálják üdvözölni a védencét.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a büntetésvégrehajtási intézetben a védencét megfenyegették, és ily módon vették arra rá, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakat - amely terhelő rá nézve - a védence aláírja.
Megítélése szerint nem alapoz meg fegyelmi vétséget, hogy nem tudta megakadályozni azt, hogy védence szülei pár másodpercig láthatók legyenek a telefonján, amint integetnek a fiúknak, akit másfél hónapja nem láttak, továbbá ez nem minősíthető a védence elleni tevékenységnek, figyelemmel arra is, hogy 2021.... napján szabadlábra helyezték ügyfelét.
4. Fegyelmi eljárás elrendelése:
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa 2021. május 31. napján kelt határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a rendelkezésre álló okiratok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi eljárást elrendelő határozatban foglaltak szerint dr. .... vezető ügyész ..... napján kelt átiratában előadott tényállás szerint kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonását.
Az előzetes vizsgálat elrendelését követően az eljárás alá vont ügyvéd védekező iratot nyújtott be, benyújtotta az elsőfokú bírósági határozat ellen előterjesztett fellebbezését, valamint három, a védence hozzátartozói részéről kézzel írt nyilatkozatot. Igazoló jelentésében nem vitatta, hogy a Skype útján történő beszélő időpontjában védence három hozzátartozója tartózkodott az ügyvédi irodájában, azonban ezt pusztán véletlennek jelölte. Állítása szerint védence szülei és féltestvére előre nem bejelentett időpontban keresték fel az ügyvédi irodájában, ajándékot kívántak átadni neki. Éppen akkor, amikor a Skype beszélő megkezdődött. Állítása szerint nem tudta az adott szituációban megakadályozni azt, hogy a váratlanul megérkező szülők és féltestvér a háta mögé lépjenek és megpróbálják üdvözölni a védencét. Fenntartotta védekezését.
A Fegyelmi Biztos hivatkozott arra, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, amennyiben az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában, a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.
A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy dr. .... eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § a) pontjában rögzítetteket és a védencével való elektronikus úton történő kapcsolattartás körében tiltott kapcsolattartás elkövetésére kísérelte meg rábírni védencét.
A bejelentő által előadottak alapján megállapítható az 1 rb. szándékos, az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétség elkövetése. Életszerűtlen az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése, hogy az előre megállapított kapcsolattartás időpontjában, mintegy véletlenül a védence közvetlen hozzátartozói nála megjelennek. Szemben az eljárás alá vont ügyvédi állítással, amely szerint a védence hozzátartozói mögé léptek és így próbáltak kapcso latot teremteni a hozzátartozójukkal, ez a nyilatkozat aktív ügyvédi magatartást jelent, ami súlyos fegyelmi vétség.
A Fegyelmi Biztos mindezekre figyelemmel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonását, azzal, hogy a büntetésre vonatkozó indítványt a tárgyaláson terjeszti elő.
5. Tárgyalás:
A 2021. július hó 07. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét továbbra sem ismerte el, állította, hogy nem akarta rábírni védencét tiltott kapcsolattartásra, és sérelmezte, hogy a fegyelmi biztos büntetésre vonatkozó indítványt a fegyelmi eljárást elrendelő határozatában nem tett.
Fenntartotta védence és szüleinek tanúkénti meghallgatását célzó indítványát, kérte az eljárás felfüggesztését a perújítási kérelme jogerős elbírálásáig. Előadta, hogy a kapcsolattartás idején a b...i nyaralójában tartózkodott, nem az irodájában, és nem fordította oda a telefonját a váratlanul érkező szülők felé, hanem ők léptek a háta mögé, amit nem tudott megakadályozni. A Fegyelmi Tanács a bizonyítási indítványt és az eljárás felfüggesztésére tett indítványt elutasította, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította.
A fegyelmi eljárás befejezetté nyilvánítását követően az eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogást terjesztett elő a fegyelmi bizottság tagjai és a fegyelmi biztos ellen.
Az elfogultsági kifogások elutasításra kerültek.
A Fegyelmi Tanács 2021. szeptember hó 17. napjára tárgyalást tűzött.
A 2021. szeptember hó 17. napjára kitűzött tárgyalás megtartásának akadályát az képezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - azt követően, hogy az előző tárgyaláson tett kifogását a Fegyelmi Bizottság elnöke elutasította -a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke ellen is kifogást terjesztett el, amelyet a Magyar Ügyvédi Kamara a tárgyalásig nem bírált el, de ezt követően az elfogultsági kifogást elutasította.
A 2021. november 12. napján megtartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy a ZZ vádlott vonatkozásában a védői tisztségből történt kizárása elleni perújítási kérelmét elutasították, egyébként fenntartotta korábbi védekezését, a felelősségét tagadta. Hivatkozott arra, hogy a Kamara feladata az is, hogy a védői jogok maradéktalan érvényesülését elősegítse.
A Fegyelmi Biztos végindítványában a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását. Előadta, hogy az etikai szabályzat 8.11 pontjába ütközik az eljárás alá vont ügyvéd magatartása, ezzel megvalósította az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 107. § a) pontba ütköző fegyelmi vétséget, ezért a 108. § b) pontja szerint pénzbírság büntetés kiszabására tett indítványt a 109. §-ban foglalt keretek között, valamint kérte, hogy kötelezze a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárással felmerült költségek megtérítésére az ügyvédi kamara részére.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bejelentés, a becsatolt okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli és szóbeli nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg a jogilag releváns tényekre vonatkozóan:
2021. ... napján ZZ gyanúsított védelmére dr. .... ügyvéd kapott meghatalmazást. A....Fegyház és Börtön II. Objektumában készült eljáráson kívüli meghallgatási jegyzőkönyvből megállapíthatóan ZZ gyanúsított 2021. .... napján dr. .... ügyvéddel Skype alkalmazás segítségével beszélőn vett részt, amelynek során az ügyvéd kérdésére tájékoztatta, hogy a helyiségben egyedül van, ezt követően meghatalmazott védő a kamerát ZZ gyanúsított szülei és unokatestvére felé fordította. Ezt észlelve a felügyelő a helyiségbe visszalépett, és a kapcsolat bontásra került.
A fegyelmi biztos indítványa a fegyelmi felelősségre vonás tekintetében alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a ...........Járásbíróság ..... számú, 2021. .... napján hozott végzése, valamint a ....i Törvényszék mint másodfokú bíróság .... számú, 2021. ... napján hozott határozata alapján állapította meg aggálytalanul, és nem fogadta el (de nem is fogadhatta el) az eljárás alá vont ügyvéd ezzel ellentétes vallomását.
A Fegyelmi Tanács észlelte az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében és szóbeli védekezésében előadott ellentmondásokat, ezek áthidalására nem került sor, mindezeknek azonban a cselekmény elbírálása szempontjából azért nem volt jogi jelentőségük, mert a Fegyelmi Tanács a tényállást csak a bírósági döntésekre alapozhatta.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartásával, hogy az ügyvédi beszélő alkalmával a telefonja kameráját a védence rokonai irányába fordította, megszegte a büntetésvégrehajtási intézetben tanúsítandó magatartási szabályokat, és ezzel a tevékenységével az ÜESZ 8.11. pontjába ütköző fegyelmi vétséget valósított meg.
A BV magatartási szabályoknak az eljárás alá vont ügyvéd általi megszegése önmagában megalapozza az ügyvéd fegyelmi felelősségét. A fegyelmi felelősség megállapításának nem feltétele, hogy a védő ezzel a tevékenységével a védencének, ZZ gyanúsítottnak hátrányt okozzon.
A Fegyelmi Tanács az első tárgyaláson elutasította az eljárás alá vont ügyvédnek a fegyelmi eljárás felfüggesztésére irányuló indítványát, mivel a fegyelmi eljárás lefolytatása és a döntéshozatal nem függött előzetes kérdés eldöntésétől.
A Fegyelmi Tanács ZZ gyanúsítottnak és rokonainak mint tanúknak a meghallgatását célzó bizonyítási indítványt elutasította, mivel a fegyelmi eljárást megalapozó tényállást közokiratok tartalmazták: az első-és másodfokú bírósági döntések tartalmazták, amelyekben rögzített tényállástól a Fegyelmi Tanács nem térhetett el.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség kisebb súlyára tekintettel az írásbeli megrovás büntetést tartotta indokoltnak. Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd megromlott egészségi állapotát, idős korát.
A Fegyelmi Tanács a mérlegelési tevékenysége során az alábbi szabályokra alapította döntését: Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ..... kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat előírja:
8.11. Az ügyvédi beszélőknél a védő betartja a fogvatartó intézet szabályait, egyúttal megköveteli a védői jogok maradéktalan érvényesítését.
FE 27.2/A. előírja:
A fegyelmi tanácsot az eljárást befejező határozata meghozatalánál köti
a) a büntetőbíróság bűnösséget megállapító ítélete annyiban, hogy nem állapíthatja meg, hogy a vádlott a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, valamint
b) a közigazgatási perrendtartásban meghatározott körben a közigazgatási bíróság határozata.
27.2/B. A fegyelmi tanács a 27.2/A. pontján kívül az általa ismert bírósági határozat rendelkező részétől, valamint az indokolásában megállapított tényállástól csak a fegyelmi eljárásban feltárt olyan bizonyíték alapján térhet el, amelyet a bírósági eljárásban nem bíráltak el.
Üttv. 140. § (3) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2)-(3) bekezdései, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 40.2., valamint 9. pont alapján kötelezte a fegyelmi eljárás költségének megfizetésére, azonban annak összegét méltányosság keretében jelentősen csökkentette, és 20 000 Ft-ban állapította meg, figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire, továbbá egészségi állapotára.
Üttv. 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FESZ: 40.2. A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80 000 Ft,
FESZ: 40.9. Az eljáró fegyelmi tanács méltányolható okból az eljárás alá vont személyt terhelő kamarai átalányköltséget mérsékelheti.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5)A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
Tájékoztatás:
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FE 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
Alkalmazott jogszabályok:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat
Kihirdetve: Budapest, 2021. 11. 12. napján
Írásba foglalva 2021. 12.07. napján.
Záradék: A határozat 2021. december 30. napján jogerős és végrehajtható.