A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa dr. ... eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi ügyében a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának 2021.06.21. napján kelt DRFB 4/2021 sz. (JNSZ27/2020) sz. alatt hozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán a 2021.10.07. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának 2021.06.21. napján kelt DRFB 4/2021 sz. (JNSZ27/2020) sz. határozatát helybenhagyja, azzal, hogy az elsőfokú fegyelmi határozatot hozó elsőfokú fegyelmi tanács megnevezése helyesen Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Heves Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Heves Megyei Ügyvédi Kamara jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék 1kizárólagosan illetékes.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa DRFB 4/2021 sz. (JNSZ27/2020) számon megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 150.000 Ft, azaz (egyszázötven ezer forint) pénzbírság, továbbá kamarai közügyek gyakorlásától való eltiltás fegyelmi büntetéssel sújtotta valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezte. A kamarai közügyek gyakorlásától való eltiltás időtartama 3 (három) év.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd élt fellebbezéssel és elsődlegesen kérte, hogy az elsőfokú határozatot a másodfokú fegyelmi bizottság akként változtassa meg, hogy a három rendbeli vétkes szándékos fegyelmi vétség tekintetében mentse fel, vele szemben az eljárást szüntesse meg, mentesítse a pénzbírság illetve a kamarai közügyek gyakorlásának az eltiltásától. Amennyiben a másodfokú tanács megállapíthatónak és igazolhatónak tekinti a fegyelmi vétséget, akkor annak enyhítését kérte, a kamarai közügyek gyakorlásától való eltiltást mellőzze.
A MÜK Országos Fegyelmi Főmegbízottja észrevételeiben az I. fokú határozat helybenhagyását indítványozta az Üttv. 138. § (1) bek. c. pontja szerint. A kamarai közügyektől eltiltás időtartamában szükséges dönteni.
Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2021. október 7. napján tárgyalást tartott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a lefolytatott eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Bejelentő panasza eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2020. június 2. napján érkezett a Heves Megyei Ügyvédi Kamarához, ebben kifogásolta azt, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek adott meghatalmazás ellenére a bírósági eljárásban kereset elleni ellenkérelem benyújtását elmulasztotta, illetve tájékoztatási- és iratküldési kötelezettségét megszegte. Csatolta az üggyel kapcsolatos iratait.
Bejelentő, mint az önkormányzat polgármestere 2019. szeptember 25. napján írásban meghatalmazást adott eljárás alá vont ügyvéd részére, a jogi képviseletének ellátására XY felperes által az önkormányzat és a bejelentő, mint alperesek ellen a ... Járásbíróság előtt P..../2018. szám alatt indított peres eljárásban. A meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvéd elfogadta, majd 2019. október hó 10. napján napon benyújtotta azt az ... Törvényszékhez - figyelemmel arra, hogy időközben a ... Járásbíróság megállapította hatáskörének hiányát és elrendelte a keresetlevél áttételét az ... Törvényszékhez -, és kérte a keresetlevél részére történő megküldését.
Az ... Törvényszék az előtte P. .../2019. szám alatt folyamatban lévő peres eljárásban a 14. sorszámú végzésével kézbesítette a felperes keresetlevelét az eljárás alá vont ügyvéd részére, valamint felhívta az alpereseket ellenkérelem előterjesztésére. A felhívást tartalmazó végzést az ügyvéd - a bíróság által igazoltan - 2019. október hó 15. napján töltötte le a tárhelyéről.
Mindeközben, a 2019. október hó 13. napján megrendezésre került önkormányzati választásokon a bejelentőt nem választották meg polgármesternek, a bejelentő ezen időponttól nem látta el ezt a tisztséget, erre tekintettel nem volt arról tudomása, hogy ezt követően milyen érdemi tájékoztatást adott az eljárás alá vont ügyvéd az Önkormányzat részére. Neki, mint magánszemélynek semmiről nem volt az üggyel kapcsolatosan tudomása.
A bírósági meghagyásról a bejelentő az önkormányzat facebook-oldalán közzétett bejegyzés útján értesült, továbbá az ... Törvényszék előtti eljárás felperese 2020. február hó 20. napján kelt leveléből, amelyben felszólította a bejelentőt, mint alperest, hogy fizesse meg a költségeit. Az önkormányzat képviselői is a felperestől értesültek a már jogerőssé vált bírósági meghagyásról.
A bejelentő semmilyen tájékoztatást nem kapott az eljárás alá vont ügyvéd részéről a peres eljárásban született bírósági meghagyásról, végzésekről, ezért 2020. március 6-án levélben kereste meg az ügyvédet, de arra választ nem kapott.
Az ügyvédet a bejelentő telefonon sem érte el, ezért nyújtott be panaszt 2020. május hó 28. napján a Heves Megyei Ügyvédi Kamaránál az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
Kijelölés folytán az ügyben a Debreceni Ügyvédi Kamara járt el.
Eljárás alá vont ügyvéd az ügyben észrevételt tett. Ebben tagadta a bejelentő állításait, vitatta, hogy fegyelmi vétséget követett el, az üggyel kapcsolatos iratokat nem csatolta, csak egy október 21 -i keltezésű általa aláírt levelet küldött. Annak feladását, illetve a címzettek általi átvételét nem igazolta.
2019. november 6-án kelt felhívásában a vezető fegyelmi biztos a bejelentőt 2020. november 17. napjára személyes megjelenésre és további iratok csatolására kérte.
A vezető fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvédet ismételten iratcsatolásra szólította fel, különös tekintettel a meghatalmazásra, bírósági iratokra. Az ügyvéd a felhívást 2020. november 16-án átvette, iratot nem küldött.
2020. november 17-én a vezető fegyelmi biztos a bejelentőt személyesen meghallgatta, ekkor átvette a bejelentő által benyújtott további iratokat.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 3 hónappal meghosszabbította, az erről szóló értesítést az eljárás alá vont ügyvéd 2020. november 20-án átvette.
A vezető fegyelmi biztos továbbította az eljárás alá vont ügyvéd részére a bejelentő meghallgatásáról készült jegyzőkönyv másolatát, amit az ügyvéd 2020. november 20-án átvett.
2020. november 17-én a vezető fegyelmi biztos megkereste az ... Törvényszéket az ügyben keletkezett iratok megküldése céljából, amelynek a Törvényszék eleget tett, az iratok 2020. november 24-én érkeztek a kamarába.
A vezető fegyelmi biztos továbbította az ügyvéd részére az ... Törvényszék által megküldött iratokat, kérve észrevételei megtételére. Az ügyvéd 2020. november 27-én az iratokat átvette, észrevételt nem tett, iratokat továbbra sem csatolt.
A vezető fegyelmi biztos 2021. január 18-án 20/2020. számú határozatával az előzetes vizsgálat eredményeként a fegyelmi eljárás kezdeményezett, mivel álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (2) és (3) bekezdését, az Üttv. 39. § (3) bekezdését, amelyekkel 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az ügyvéd a határozatot 2021. január 19. napján átvette.
A vezető fegyelmi biztos 2021. január 19-én az iratokat a Heves Megyei Ügyvédi Kamara részére megküldte.
Kijelölés folytán a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa folytatta le az elsőfokú eljárást.
Az F / 31/2021 /Kij. számú, 2021. március 5-én keltezett kijelölő határozat az iratokkal 2021. március 17. napján érkezett a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottsághoz.
A Fegyelmi Tanács elnöke 2021. március 31. napján a vezető fegyelmi biztost az előzetes vizsgálat kiegészítésére hívta fel, aki írásban megkereste az Önkormányzat polgármesterét és jegyzőjét, azonban tőlük választ nem kapott.
A vezető fegyelmi biztos 2021. április hó 8. napján írásban jelezte a Fegyelmi Tanács elnökének, hogy jelen ügy iratanyagát - előzetes vizsgálat kiegészítésére figyelemmel - nem kapta vissza. A Fegyelmi Tanács Elnöke 2021. április 9. napján papír alapon is megküldte az iratokat.
A vezető fegyelmi biztos a tanács elnökének előzetes vizsgálat kiegészítésére irányuló felhívását másolatban kiküldte az eljárás alá vont ügyvédnek.
A vezető fegyelmi biztos 2021. május 20-i keltezéssel - érdemi kiegészítés nélkül az iratokat visszaküldte a Fegyelmi Tanács részére. A Kamarába 2021. május 27-én érkezett az irat.
A Tanács elnöke aznap írásban megkereste az önkormányzat polgármesterét, aki postafordultával írásban nyilatkozott és iratokat csatolt.
2021. június 21. napján a Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd - szabályszerű idézés ellenére - nem jelent meg, távollétét hivatali elfoglaltságára tekintettel írásban kimentette, nyilatkozatot nem tett.
A tárgyalás során a jegyzőkönyv rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen - ezt megelőzően - két alkalommal indult fegyelmi eljárás: ... Ez utóbbi fegyelmi ügyben keresetlevél beadása, perbeli képviseletre szóló megbízás teljesítésének az ügyfél tájékoztatásának, valamint iratcsatolásának elmulasztása miatt.
A vezető fegyelmi biztos az eljárást kezdeményező határozatában leírtakat tartotta fenn végindítványában, azaz az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos vétséget követett el, amikor megszegte az Üttv. 1. § (3) és az Üttv. 39. § (3) bekezdését és indítványozta, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács pénzbüntetést szabjon ki, és kötelezze az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás átalányköltségének a megfizetésére.
A vezető fegyelmi biztos végindítványára az eljárás alá vont ügyvéd - mivel távol volt - nyilatkozatot tenni nem tudott. Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd részére valamennyi iratot szabályszerűen kézbesítettek.
Az elsőfokú fegyelmi tanács az alábbiakat állapította meg:
A vezető fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapításához a bejelentő következetes és egybehangzó előadását, valamint az általa becsatolt okiratok tartalmát, az önkormányzat polgármesterének írásbeli nyilatkozatát, továbbá az ... Törvényszék által megküldött iratokat vette figyelembe. Ezek az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásait kétséget kizáróan bizonyítják.
Az ügyvéd nyilatkozatában a fentieket vitatta, bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, iratokat - felhívás ellenére 1 kivételével - nem csatolt.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló adatokat elegendőnek találta döntésének meghozatalához:
1. Az eljárás alá vont ügyvéd az alperesi perbeli képviselet ellátására adott ügyvédi meghatalmazás alapján a bejelentő és az önkormányzat érdekében nem járt el megfelelően, sem írásbeli ellenkérelmet vagy más perfelvételi nyilatkozatot nem terjesztett elő a bíróság erre irányuló felhívására az alperes képviseletében, majd az ennek folytán a bíróság által kibocsátott bírósági meghagyással szemben sem nyújtott be az alperes nevében ellentmondást, sem más perbeli nyilatkozatot ezekre nem tett. Ennek eredményeként a bírósági meghagyás jogerőre emelkedett, a bejelentő perben előadni kívánt védekezése rendes peres eljárásban már nem érvényesíthető többé.
Ezzel megállapítható, hogy a rábízott feladatát nem végezte el, a meghatalmazás szerinti eljárást nem folytatta le, és nem merítette ki a bejelentőnek a jogai gyakorlására rendelkezésre álló lehetőségeket.
2. Tájékoztatási kötelezettségeinek sem tett eleget folytatólagosan az eljárás alá vont ügyvéd, ugyanis sem a perfelvételi iratok tételére felhívó végzés, sem a bírósági meghagyás tartalmáról, jogkövetkezményeiről, a lehetséges intézkedésekről és azok elmaradásának jogkövetkezményeiről, sem pedig arról nem tájékoztatta a bejelentőt, hogy semmilyen érdemi nyilatkozatot nem tesz a perben. A bejelentő a végzésekről és azok jogerőre emelkedéséről csak az ellenérdekű fél felszólításából értesült.
3. A vezető fegyelmi biztos már az előzetes vizsgálati eljárás kezdetén tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy az iratok megküldése kötelező, annak elmulasztása fegyelmi vétséget képez, amelyet elmulasztott teljesíteni az ügyvéd. A kifejezett figyelmeztetés ellenére is csak egy levelet küldött meg, amelynek elküldését, címzettek általi átvételét nem igazolta, annak átvételét a bejelentő és az önkormányzat jelenlegi polgármestere is tagadta, így a vezető fegyelmi biztos az iratokat a bejelentőtől és a bíróságtól szerezte be.
A fent részletezett mulasztásokat az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 2018. január hó 1. napján történt hatályba lépését követően követte el.
Elvárható lett volna az ügyvédtől, hogy a mulasztásait követően is, az ügyfelét tájékoztassa a kialakult helyzetről, és megvizsgálja a további jogi intézkedések tételének lehetőségét. Az ügyvéd azonban ezeket sem tette meg, ezzel a megbízás, a bejelentő jogai gyakorlására rendelkezésre álló lehetőségek kimerítése és a tájékoztatás elmulasztására irányuló cselekményét továbbra is - folytatólagosan - fenntartotta.
Abban az esetben is el kellett volna készítenie az ellenkérelmet, ha a 2019.október 21. napján keltezett levelét átvették volna és arra érdemi nyilatkozat nem érkezik, hiszen több alkalommal is képviselte az önkormányzatot perekben, büntetőügyben, rálátása volt a kifogásolt ügyre is. Ha további kérdések tisztázása miatt elengedhetetlen volt a találkozás a megbízóival, akkor 45 nap alatt több lehetséges módon is fel tudta volna venni velük a kapcsolatot. Az különösen súlyos hiba, hogy még arról sem tájékoztatta a megbízóit, hogy bírósági meghagyás született, ami ellen ellentmondást nyújthatott volna be.
Az iratok fegyelmi eljárásban csatolásának elmulasztása az iratok megküldésére nyitva álló határidő leteltével kezdődött, és mivel annak pótlására még azt követően, a fegyelmi tárgyalásig lett volna lehetősége az ügyvédnek, de utólag sem tette meg, e mulasztás is folyamatosan fennállt a határozathozatal napjáig.
A fenti cselekményekre az Üttv. és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Üttv. 107. § pontjában foglaltak szerint: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az elkövetett fegyelmi vétség megjelölése, a súlyosító és enyhítő körülmények
Az Üttv. 1. § (2) bekezdése szerint: „Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése előírja: A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése alapján „A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.”
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:272. §-a szerint:
„6:272. [Megbízási szerződés]
Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.”
Az ÜESZ 2.1. pontja szerint:
„2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.
Az ÜESZ 2.2. pontja szerint:
„2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”
Az ÜESZ 2.4. pontja szerint:
„2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A VI. fejezet 1. pontjában részletezett mulasztásaival az eljárás alá vont ügyvéd a rábízott feladatát nem végezte el, és nem vett igénybe minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ezzel a Ptk. 6:272. §-át, az ÜESZ 2.1. és 2.2. pontjait, az Üttv. 1. § (2) és (3) bekezdését, továbbá az Üttv. 28. § (3) bekezdését és az Üttv. 29. § (1) 39. § (3) bekezdését is megszegte, ezzel 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.”
Az ÜESZ 5.12. pontja szerint:
„5.12. A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között - az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - köteles
b) a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményein, valamint
c) a jogügylet létrehozásával/, jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet.
Az ÜESZ 13.2. pontja szerint:
„13.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója felhívja az ügyfele figyelmét a bírósági és hatósági eljárás szabályaira, azok megtartására, valamint a bíróság és a hatóság méltóságának tiszteletben tartására.”
A Ptk. 6:275. §-a szerint:
(1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
(2) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni. ’ Az eljárás alá vont ügyvéd a VI. fejezet 2. alpontjában részletezett mulasztásaival megszegte az ÜESZ 5.12. pontjának b) és c) alpontjait, valamint a Ptk. 6:275. § (1) bekezdését, ezzel további 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az ÜESZ 12.1-12.3. pontjai szerint:
„12.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.
12.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni
a) az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának,
12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója -függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni. „
Az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásával megszegte az ÜESZ 12.1. pontját, 12.2. pontjának a) alpontját és 12.3. pontját, ezzel további 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti mulasztásaival 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amelyből mindhárom cselekményét folytatólagosan valósította meg.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd élt fellebbezéssel.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa tárgyalásán az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.
A MÜK Országos Fegyelmi Főmegbízottja a - másodfokú tárgyalás során 2021. január 6. napján kelt indítványát fenntartotta, azzal, hogy a kamarai közügyektől eltiltás időtartama tekintetében az eljáró fegyelmi tanács döntését - 3 éves időtartamot - elfogadta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsának 2021.06.21. napján kelt DRFB 4/2021 sz. (JNSZ27/2020) sz. határozatát helybenhagyja, azzal, hogy az elsőfokú fegyelmi határozatot hozó elsőfokú fegyelmi tanács megnevezése helyesen: Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa.
A 11/2018. (VI. 25.) MÜK Szabályzat a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról - 1 számú melléklete felsorolja a regionális fegyelmi bizottságok elnevezését. Ennek alapján a fegyelmi bizottság helyes elnevezése: Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság.
A 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 2.1. pontja az alábbiakat tartalmazza:
„A regionális fegyelmi bizottságok elnevezését, működési területét, székhelyét és - területi ügyvédi kamarai bontásban- az ügyvéd tagjainak a számát az 1. melléklet tartalmazza.”
Az 1. melléklet szerint 8 regionális fegyelmi bizottság működik, amelyeknek az általános választásokon megválasztott és delegált tagjai vannak.
Az Üttv. 114. § (1) bek. alapján: „Az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy fegyelmi ügyében elsőfokon a regionális fegyelmi bizottságból ............ alakított fegyelmi tanács jár el.”
(2) bek.: „Az eljárás lefolytatására az a regionális fegyelmi tanács illetékes, amelynek a működési területén működő területi kamara nyilvántartásában az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában szerepel......”
Az Üttv. 169. § (1) bek. kimondja: „ A területi kamarák a fegyelmi jogkör gyakorlására regionális fegyelmi bizottságot hoznak létre, .......”.
A 20/2018. (XI. 26.) MÜK. szabályzat (FE./9.1. pontja szerint: „Ha a regionális fegyelmi bizottság működési területe több területi ügyvédi kamarára terjed ki, a regionális fegyelmi bizottság elnöke az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot, úgy jelöli ki, hogy annak legalább egy tagja ne az eljárás alá vont személyt ...... nyilvántartó kamara legyen”.
A fenti jogszabályi rendelkezésekre hivatkozással; a MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a jövőre előre mutatóan elvi éllel rögzíti, hogy az elsőfokú fegyelmi eljárásban az adott Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa hozza meg a határozatát. Az egyes területi ügyvédi kamaráknak ugyanis nincsen fegyelmi tanácsa.
A fegyelmi ügy érdemében a Másodfokú Fegyelmi Tanács áttekintette az ügyben keletkezett valamennyi iratot, és egyetértett az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállással valamint a kiszabott fegyelmi büntetésekkel és azok mértékével is - (150.000 Ft összegű pénzbírság, kamarai közügyek gyakorlásától való eltiltás 3 év időtartamra).
A Másodfokú Fegyelmi Tanács sem talált választ arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd miért szegte meg szakmájának alapvető szabályait, erre eljárás alá vont ügyvéd sem tért ki az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében.
Másodfokú Fegyelmi Tanács egyetértett azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásai alkalmasak az ügyvédi karba vetett bizalom csorbítására, a bejelentőnek kára is keletkezett, továbbá figyelembe vette azt a körülményt, hogy az ügyvéddel szemben 2019. október 19-én emelkedett jogerőre a 300.000 Ft pénzbírságot kiszabó határozat, egy időben jelen üggyel, amikor jelen megbízást elvállalta, amely fegyelmi büntetést szintén több rendbeli perbeli ügyvédi mulasztás miatt kapott.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság, továbbá a 108. § c) pontja alapján kamarai közügyek gyakorlásától való eltiltás fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet.
Olyan ügyvéd, aki ellen 7 éven belül már a harmadik fegyelmi eljárás lefolytatására és fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor méltatlan arra; hogy az ügyvédi kamarában tisztséget töltsön be. A kiszabott pénzbírság a kiszabható összeg alsó értékéhez közeli.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint is szükséges a két együttes fegyelmi büntetés kiszabása ahhoz, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a továbbiakban ne kövessen el hasonló mulasztásokat.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács észlelte és kijavította a DRFB-4/2021(JNSZ 27/2020) fegyelmi határozat alábbi elírásait: 5. oldal alulról második bekezdés első mondatában a dátum helyesen: 2019. szeptember 25, valamint a 10. oldal 5. bekezdés helyesen: fegyelmi büntetés.
A másodfokú határozat jogerejére vonatkozó tájékoztatás a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 35.5. pontján alapul.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács határozata a költségekről a FE. 40.5 pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat jogerős és 2021. december 21. napján végrehajtható.