A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) fegyelmi ügyében, a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. június 28. napján, 2020.F.227/7. sz. alatt hozott határozata ellen, az eljárás alá vont volt ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán, 2021. október 20. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. június 28. napján, 2020.F.227/7. sz. alatt hozott határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
Az eljárás alá vont ügyvéd 1977. március 01. napjától tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Kamrai tagsága, lemondás folytán 2020. június 30. napján szűnt meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeiről az I. fokú határozattal szemben előterjesztett fellebbezésből szerzett tudomást a II. fokú fegyelmi tanács, mely szerint kamarai tagságról történt lemondását követően, 127.000 Ft nyugdíjon kívül, leromlott egészségi állapota miatt, tartalékai feléléséből él, háztartásbeli feleségével.
Eljárás alá vont ügyvéddel szemben, az alábbi fegyelmi eljárások voltak folyamatban:
– (...) megrovás, (jogerős: 1996. október 21.),
– (...) – 50.000 Ft pénzbírság, (jogerős: 2005. február 23.),
– (...) – 125.000 Ft pénzbírság, (jogerős: 2006. november 13.),
– (...) – 400.000 Ft pénzbírság, (jogerős: 2015. november 27.),
– (...) – 300.000 Ft pénzbírság, (jogerős: 2017. november 10.),
– (...) – 300.000 Ft pénzbírság, (jogerős: 2019. június 22.),
– (...) – írásbeli megrovás, (jogerős: 2021. július 11.),
– (...) – 600.000 Ft pénzbírság, (jogerős: 2019. május 06.),
– (...) – 2018. október 29. – eljárás felfüggesztve a büntető eljárás jogerős befejezéséig,
– (...) – 750.000 Ft pénzbírság, végrehajtása három évre felfüggesztve, (jogerős: 2020. szeptember 10.).
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata
Bejelentő Budapesten, 2020. március 08. napján kelt, a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2020. március 23. napján érkezett bejelentést terjesztette elő, melyben az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztését és eljárását kifogásolta.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa Budapesten, 2020. április 27. napján, 2020.V.157/2. szám alatt, az előzetes vizsgálatot elrendelte és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratok nyolc napon belül történő megküldésére és észrevételeinek előterjesztésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd Budapesten, 2020. május 18. napján kelt, a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2020. május 25. napján érkezett észrevételeiben vitatta a fegyelmi felelősségét és kérte az eljárás megszüntetését.
Észrevételében értetlenségének adott hangot, álláspontja szerint, igazán nem is tudja, hogy mi ellen kell védekeznie. Részletesen előadta, hogy hogyan került sor a bejelentés tárgyát képező okirat megszerkesztésére, illetve az értékkülönbözet letétbe helyezésére.
Állítása szerint, az okirat felek által történt aláírását követően, abból mindkét fél átvett egy példányt, így a bejelentő azon kérését, hogy minden általa aláírt példányt küldjön meg a részére, megalapozatlannak tartotta.
Részletesen érvelt amellett, hogy az elutasító önkormányzati választ követően, tájékoztatta az ügyfeleket, hogy álláspontja szerint az elutasító nyilatkozat többszörösen jogszabálysértő és jognyilatkozat pótlása iránti per megindítását javasolta, melynek nyomán a pernyertesség egyértelmű lett volna. Javaslata ellenére, azonban a felek úgy döntöttek, hogy nem indítanak pert és a csere kerüljön még egyszer beadásra, azonban ez sem vezetett eredményre.
Álláspontja szerint a lakáscsere ügyintézése során minden szempontból a jogszabályoknak és az ügyfelek érdekeinek szem előtt tartásával járt el.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa, a 2020. április 27. napján indult előzetes vizsgálatot Budapesten, 2020. július 22. napján, 2020.V.157/5. szám alatt, további három hónappal meghosszabbította.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Budapesten, 2020. október 21. napján kelt, 2020.V.157/6. számú határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Határozatában az ügyvédi tevékenységről szóló, 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdését, 47. § (2) bekezdését, 51. § (1) bekezdését, 52. § (3) bekezdését, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESz) 6.10. és 12.3. pontját jelölte meg, mint az eljárás alá vont ügyvéd által megsértett normákat és két rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását indítványozta.
Álláspontja szerint, alapos gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy
– a lakáscserével vegyes adásvételi szerződésben, az értékkülönbözetet, a valóstól eltérő összegben tüntette fel, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését,
– a letéti szerződés alapján letétbe vett különbözetet a Kamara által vezetett elektronikus nyilvántartásba nem rögzítette, az Üttv. 51. § (1) bekezdésében írtakat sértette meg,
– a megbízás, nem vitásan teljesítés nélküli megszűnése esetén, a megbízó felé, az átvett megbízási díjjal nem számolt el, az ÜESz. 6.10. pontját sértette meg,
– a megbízó kérését negligálva, a kért iratokról a bejelentőnek nem adott ki példányokat, megsértette az Üttv. 52. § (3) bekezdésében írt szabályokat
és ezen magatartásával 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Álláspontja szerint azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd iratcsatolási kötelezettségének csak kis részben tett eleget, megsértette az ÜESz. 12.3. pontjában írt kötelezettségét, mellyel további 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Budapesten, 2020. november 23. napján kelt, 2020.F.227/2. szám alatt, az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés alapján, a fegyelmi tárgyalás kitűzését és annak megtartását a veszélyhelyzet megszűnéséig elhalasztotta.
A veszélyhelyzet elmúltával, a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2021. június 28. napjának 10.00 órájára tűzött fegyelmi tárgyalást és arra eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt megidézte. A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki. Bejelentő szabályszerű idézésre megjelent.
A fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi biztos végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglalt tényállást és a minősítést egyaránt. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. fegyelmi vétséget valósított meg, enyhítő körülményre nem nyilatkozott, súlyosbító körülményként kérte viszont értékelni az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét. A fokozatosság elvének szem előtt tartásával, a Kamarából való kizárás fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Budapesten, 2021. június 28. napján meghozott I. fokú határozatában eljárás alá vont ügyvédet 1. rb. szándékos – folytatólagosan megvalósított – fegyelmi vétség elkövetése miatt 600.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta és kötelezte 80.000 Ft átalányköltség 30 napon belül történő megfizetésére is.
Álláspontja szerint, az ügyben nem volt vitás, hogy a bejelentő megbízta az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy a lakáscserével vegyes adásvételi szerződést készítse el és a bejelentőt az önkormányzat előtti eljárásban képviselje.
A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd a szerződést elkészítette és ellenjegyezte, azonban a csereszerződésben – valótlanul – 3.000.000 Ft összegű értékkülönbözetet tüntetett fel annak ellenére, hogy tudomása volt a felek megállapodásáról, mely szerint 8.500.000 Ft különbözeti összeget vállalt megfizetni a bejelentő a cserepartner részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd tehát valótlan tartalmú okiratot szerkesztett, ráadásul a valótlan tartalmú okirat mellett, a valós adatokat tartalmazó letéti szerződést is benyújtotta az önkormányzat részére, így fordulhatott elő az, hogy az önkormányzat a cserét nem hagyta jóvá.
Ezt követően, az eljárás alá vont ügyvéd – a felek megbízásából –, újabb lakáscserével vegyes adásvételi szerződést készített, melyet a felek 2020. február 03. napján aláírtak, azt eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyezte. Ezen szerződés egyébként szó szerint megegyezik a korábban benyújtott – 2019. október 21. napján kelt – szerződéssel, nincs utalás benne arra, hogy a felek már kötöttek korábban egy ilyen tartalmú szerződést.
Tekintettel arra, hogy ezen, második szerződést, az eljáró Lakásgazdálkodási Osztály már nem is terjesztette a döntéshozó bizottság elé, így az ügylet véglegesen meghiúsult.
A bejelentő kérésére, az eljárás alá vont ügyvéd, a 8.500.000 Ft összegű letétet a bejelentő részére visszautalta, azonban az általa átvett 300.000 Ft összegű megbízási díjjal nem számolt el, annak ellenére sem, hogy a megbízás teljesítése elmaradt.
Az I. fokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd gyakorlatilag a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban, terhére rótt magatartásaival 1. rb. szándékos – folytatólagosan megvalósított – fegyelmi vétséget követett el. Az I. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint, mivel az eljárás alá vont ügyvéd magatartásai egy konkrét megbízással összefüggésben valósultak meg, így 1. rb. szándékos – folytatólagosan megvalósított – fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.
Az I. fokú fegyelmi tanács a fegyelmi biztos indítványának abban a vonatkozásban nem adott helyt, hogy az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása miatt is marasztalja az eljárás alá vont ügyvédet, mert álláspontja szerint, az eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentéséhez túlnyomórészt csatolta a rendelkezésre álló iratait, bár kétségtelen, hogy nem minden iratot. Álláspontja szerint, iratcsatolási kötelezettség elmulasztása csak olyan kis mértékben valósult meg, hogy az nem érte el a fegyelmi vétség szintjét.
A fegyelmi biztos kizárásra irányuló indítványával szemben, pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazott, annak mértékét pedig a középmértéket némileg meghaladó összegben határozta meg. Súlyosbító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét és azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása a letétkezeléssel is részben összefügg. Enyhítő körülményként az idő múlását értékelte.
Álláspontja szerint, a pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása elegendő a büntetés kiszabási célok elérése érdekében, továbbá a pénzbírság tekinthető az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak.
Az I. fokú határozattal szemben, eljárás alá vont ügyvéd terjesztett elő, határidőben fellebbezést, részben iratellenességre, részben megalapozatlanságra hivatkozással, hatályon kívül helyezést indítványozott, illetve enyhébb fegyelmi büntetés kiszabását kezdeményezte. Állította, hogy a megbízás minden kritériumának eleget tett és jóval több munkát kellett végeznie, mint amennyire a megbízás elvállalásakor gondolt.
Döntően azonban a pénzbírság alkalmazását sérelmezte, nevezetesen azt, hogy számára kevésbé lett volna hátrányos a kizárás fegyelmi büntetés alkalmazása, mint a kifejezetten magas összegű pénzbírság.
Az Országos Fegyelmi Főbiztos megváltoztatást indítványozott, a kiszabott pénzbírság jelentős mérséklését kérte.
III. A tényállás
A II. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint, tényként állapítható meg, hogy a bejelentő a (...) belterület 239 hrsz. alatt nyilvántartott lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, 1712 m2 nagyságú, kizárólagos tulajdonát képező ingatlanát szerette volna elcserélni egy budapesti önkormányzati lakás bérleti jogára.
Ennek keretében ismerkedett meg XY-nal, aki a Budapest (...) kerület (...) szám alatti önkormányzati lakás bérlője volt. Nevezett személy javaslatára keresték fel eljárás alá vont ügyvédet, az adásvétellel vegyes csereszerződés elkészítésére és ellenjegyzésére és a cseréhez szükséges önkormányzati hozzájárulás beszerzésére, valamint a földhivatali eljárásban történő képviseletük ellátására.
Előzetes egyeztetéseket követően, 2019. október 21. napján került sor az eljárás alá vont ügyvéd irodájában a lakáscserével vegyes adásvételi szerződés aláírására, amit az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett és ellenjegyzett.
Tekintettel arra, hogy az elcserélni kíván ingatlanok forgalmi értéke között különbözet mutatkozott, ezért szerződő felek abban állapodtak meg, hogy a bejelentő 8.500.000 Ft-ot fizet meg különbözetként XY részére. Nevezett személy kifejezett kérése volt, hogy ezt az összeget a bejelentőnek ügyvédi letétbe kellett helyeznie az eljárás alá vont ügyvédnél, melyről letéti szerződés készült.
A letéti szerződésben a felek tényleges megállapodásának megfelelően, 8.500.000 Ft került rögzítésre, azonban a lakáscserével vegyes adásvételi szerződésben, az értékkülönbözet összegeként – eljárás alá vont ügyvéd tanácsára – 3.000.000 Ft került meghatározásra.
Az eljárás alá vont ügyvéd, a nála letétbe helyezett 8.500.000 Ft-os összegről, 2019. november 07. napjával letéti szerződést kötött a bejelentővel, azonban a letétet az ügyvédi kamara által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban nem rögzítette.
A lakáscserével vegyes adásvételi szerződés és a cseréhez történő önkormányzati hozzájárulás iránti kérelem 2019. november 12. napján került benyújtásra a Budapest Főváros (...) kerület (...) Önkormányzat Szociális és Lakásügyi Bizottságához. A bizottság 2019. december 17-én megtartott ülésén meghozott, (...)/2019. (XII. 17.) sz. határozatával a cseréhez nem járult hozzá, melyről a bejelentőt az (...) Vagyonkezelő Nonprofit Zrt., a 2019. december 19. napján kelt levelében tájékoztatta. A bejelentő érdeklődésére az ügyintéző elmondta, hogy a lakáscserével vegyes adásvételi szerződés mellett, az ügyvédi letéti szerződés is becsatolásra került, melyből megállapították, hogy ellentmondás áll fenn a két becsatolt okiratban megjelölt különbözeti érték között, így ez lehetett az elutasítás oka.
Szerződő felek az eljárás alá vont ügyvéddel való egyeztetést követően, abban állapodtak meg, hogy ismételten kezdeményezik a cseréhez történő hozzájárulást az önkormányzatnál, ezért 2020. február 03. napján ismételten aláírták a lakáscserével vegyes adásvételi szerződést, melyet szintén az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett és ellenjegyzett, majd az, 2020. február 11. napján ismételten benyújtásra került a lakáscseréhez történő hozzájárulás iránti kérelemmel együtt.
Az (...) Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. a 2020. február 25. napján kelt levelében, hivatkozva az első kérelmet elutasító, 225/2019. (XII. 17.) lakásbizottsági döntésre, arról tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kérelmet nem terjeszti a döntéshozó bizottság elé, tekintettel arra, hogy az ügyben korábban már döntés született és az újabb kérelem újabb tényt, vagy körülményt nem tárt fel.
Tekintettel arra, hogy a felek által kívánt jogügylet meghiúsult, bejelentő az ügyben keletkezett, általa aláírt, valamennyi iratból 1 pld. kiadását kérte, továbbá kérte az ügyvédi letétbe helyezett összeg és az ügyvédi megbízási díj visszafizetését. Az eljárás alá vont ügyvéd a letétbe helyezett 8.500.000 Ft-ot visszafizette a bejelentő részére, a 300.000 Ft ügyvédi megbízási díjat azonban nem, azzal el sem számolt, továbbá a kért iratokat sem küldte meg a bejelentőnek.
IV. A másodfokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem alapos.
A II. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint, az I. fokú fegyelmi tanács a bejelentő I. fokú fegyelmi tárgyaláson történő személyes meghallgatásával, az iratok, dokumentumok beszerzésével alaposan feltárta a tényállást és abból alapvetően helyes jogkövetkeztetést vont le akkor, amikor az eljárás alá vont ügyvédet 1 rb. szándékos – folytatólagosan megvalósított – fegyelmi vétség elkövetésében találta vétkesnek és 600.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A II. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint, az I. fokú határozat helyesen hivatkozik az Üttv. 1. § (3) bekezdésére, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Helyesen hivatkozik továbbá az I. fokú határozat az Üttv. 107. § a) pont rendelkezéseire, mely szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A letéttel kapcsolatban ugyancsak helyesen hivatkozik az I. fokú határozat az Üttv. 51. § (1) bekezdésére, mely szerint az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.
Helyesen utalt továbbá az I. fokú határozat az Üttv. 52. § (3) bekezdésére, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem köteles kiadni a fogalmazványait, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, az ügyfél érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; az ügyfél kérésére az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni.
Az elszámolási kötelezettség körében helyesen hivatkozott az I. fokú határozat az ÜESz. 6.10. pontjára, mely szerint, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
Az iratok kiadása körében helyesen hivatkozott az I. fokú határozat az ÜESz. 12.3. pontjára, mely szerint, az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
A II. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint, helyesen foglalt állást az I. fokú határozat, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1. rb. szándékos – folytatólagosan megvalósított – fegyelmi vétséget követett el, hiszen az eljárás alá vont ügyvéd magatartása, szabályszegése egy konkrét megbízással összefüggésben valósult meg, ezért 1. rendbeli, de ezen megbízással összefüggésben több kifogásolható magatartást is tanúsított, ezért folytatólagos. Magatartásának szándékos minősítéséhez sem férhetett kétség, hiszen tisztában kellett lennie az Üttv.-ben és az ÜESz-ben foglalt szabályokkal, melyek megsértése szándékos elkövetésnek minősül.
Abban a kérdésben is osztja a II. fokú fegyelmi tanács az I. fokú határozat álláspontját, hogy az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeihez csatolta az ügyben keletkezett iratokat, dokumentumokat, melyből fakadóan, ezen magatartása nem minősül önálló fegyelmi vétségnek.
A büntetés kiszabása körében helyesen értékelte az I. fokú határozat az időmúlást mint enyhítő és az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, mint súlyosító körülményt. Helyes további súlyosító körülményként értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szabályszegése az ügyvédi szakma egyik legfontosabb privilégiumával, a letétkezeléssel is összefügg, ill. a folytatólagosságot, vagyis, hogy egy megbízási szerződéssel összefüggésben több különböző szabályt is megszegett.
A II. fokú fegyelmi tanács, eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése ellenére, nem látott okot a pénzbírság fegyelmi büntetés, kizárás fegyelmi büntetésre történő megváltoztatására, álláspontja szerint ugyanis a pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása elegendő a büntetés kiszabási célok elérése érdekében, ill. ez a fegyelmi büntetés tekinthető az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak.
Ugyanakkor a II. fokú fegyelmi tanács, az Országos Fegyelmi Főbiztos pénzbírság összegének jelentős mérséklésére vonatkozó indítványát sem tartotta alaposnak, mert a szándékosan, folytatólagosan elkövetett cselekmény tárgyi súlya, a korábbi jogerős pénzbírságok összegét is figyelembe véve, legalább ilyen mértékű pénzbírság kiszabását indokolja.
Megjegyzi a II. fokú fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd Budapesten, 2020. május 18. napján kelt észrevételeihez egy olyan, Budapesten, 2020. február 03. napján kelt, lakáscserével vegyes adásvételi szerződést csatolt, melynek fejlécében nem is bejelentő, hanem, jelen eljárás szempontjából teljesen idegen, (...) adatai szerepelnek, azonban az aláírásoknál márt a bejelentő neve és szerződéses pozíciója került feltüntetésre.
Megjegyzi továbbá a II. fokú fegyelmi tanács, hogy az I. fokú határozatban, annak 3. oldalán, a 2. bekezdésben tévesen szerepel, hogy a bejelentő a (...) belterület 239 hrsz-ú ingatlanán fennálló 1/2 arányú tulajdoni hányadát szerette volna elcserélni, ugyanis a II. fokú tanács által, a II. fokú fegyelmi tárgyalás napján beszerzett tulajdoni lap tanúsága szerint, bejelentő kizárólagos tulajdonosa a (...) belterület 239 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlannak.
V. Költségviselés- és keresetindítási lehetőség indoklása
A határozat rendelkező részének helyben hagyását kimondó rendelkezés a 2017. évi LXXVIII. törvény (a határozatban Üttv.) 138. § (1) bekezdés c.) pontján alapul.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a II. fokú költségek viselésére köteles az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján.
A határozat rendelkező részének átalány költségek viselésére vonatkozó rendelkezése a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) szabályzat (a továbbiakban: FE.) 40.2.c.) pontján alapul.
A költség kamarák közötti átutalására vonatkozó rendelkezés az FE. 40.11. pontján alapul.
A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE. 35.5. és 38.1. pontján alapul.
A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat jogerős és 2021. december 31. napján végrehajtható.