A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021.10.29. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
Ezért vele szemben az Üttv. 108. § a) pontja szerinti
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetést szab ki.
Az eljárási költséget 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint összegben állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) napon belül 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11713005–20403120 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére. A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon. Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Fegyelmi előzménye nincs, a személyi körülményeire nem terjesztett elő nyilatkozatot.
Bejelentő a 2021. június 17. napján érkezett bejelentésében kifogásolta eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét.
Bejelentésében előadta, hogy eljárás alá vont ügyvédnek 2019. évben adott megbízást, hogy képviselje ....... ügyvéd elleni kártérítési ügyében. Az iratokhoz csatolta az ügyvédi meghatalmazást, illetve az ügyvédi megbízási szerződést. Az ügyvédi megbízás 2017. december 8. napján kelt és ugyanezen dátummal került aláírásra az ügyvédi megbízási szerződés is.
Előadta bejelentő, hogy a fenti ügyében a Törvényszék sorsz. ítéletével a keresetét elutasította és kötelezte, hogy fizessen meg alperesnek 1.500.000 Ft összegű perköltséget. Előadta, hogy a 2020. szeptember 22. napján tartott tárgyaláson – melyen az ítélet kihirdetésre került – jogi képviselőjével közösen jelen volt és eljárás alá vont ügyvéd közölte vele, hogy a jogorvoslati határidő az ítélet kézbesítésekor kezdődik, így határidőben meg tudják beszélni, hogy kívánnak-e fellebbezni az ítélet ellen vagy sem.
Előadása szerint a tárgyalást követően élettársa is érdeklődött eljárás alá vont ügyvédnél, akinek szintén megerősítette, hogy várja az írásba foglalt ítéletet és ezt követően beszélnek a fellebbezésről. Élettársa ezt követően november végén is hívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy érdeklődött, hogy kézhez kapta-e már az ítéletet, amire azt a választ kapta, hogy még nem kapott semmit, valószínűleg a járványhelyzet miatt az írásba foglalásra később kerül sor.
2021. februárjában ismét telefonon érdeklődött eljárás alá vont ügyvédnél, ekkor az ügyvédi iroda egy alkalmazottja már arról tájékoztatta, hogy novemberben kézbesítésre került az ítélet. Bejelentő előadta, hogy ezen tájékoztatást követően röviddel megkapta az ítéletet és a jogerősítő záradékot, amely szerint az ítélet 2020. decemberében jogerőre emelkedett.
Ezt követően levelet intézett eljárás alá vont ügyvédhez, melyet mellékelten csatolt és közölte vele, hogy mulasztása kárt okozott számára és kérte, hogy legalább az alperes felé megállapított perköltséget fizesse meg részére. Válaszlevelében eljárás alá vont ügyvéd a kártérítési igényt elutasította. Bejelentő ekkor újabb levelet intézett az eljárás alá vont ügyvédhez, részletezve benne az ügy körülményeit, melyre válaszképpen az eljárás alá vont ügyvéd azzal mentegetőzött, hogy mindig el szokták küldeni az ítéleteket, és az alkalmazottak szokták hívni az ügyfeleket is.
Bejelentő beadványához csatolta az ügyvédi megbízási szerződést, és az ügyvédi meghatalmazást, a Törvényszék ítéletét, bejelentő felszólító levelét, eljárás alá vont ügyvéd válaszlevelét
Az eljáró fegyelmi biztos a bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot 2021. június 18. napján kelt határozatával indította meg. Álláspontja szerint az ügyvéd azon magatartása, mely szerint elmulasztotta megbízóját tájékoztatni az ítélet kézhezvételéről, illetve az ezzel kapcsolatos jogorvoslati határidő megindításáról elkövethette az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat (továbbiakban: ÜESZ) 2.4., valamint 2.12. c) pontjába ütköző magatartást. Az előzőekre tekintettel tehát fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja állhat fent.
Eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentését 2021. június 29. napján küldte meg a Kamara részére, amelyben előadta, hogy 2017. januárjában került kapcsolatba a bejelentővel, majd hosszabb szünet után, decemberben hatalmazta meg a perbeli képviseletre. Előadta, hogy a kapcsolattartás e-mail útján volt jellemző a bejelentővel. A perbeli bizonyítékok begyűjtése is részben e-mailben, részben postán történt. A panasz tárgyát képező eljárásban a bíróság a 2020. szeptember 22. napján tartott tárgyaláson hirdetett ítéletet, ez alkalommal a bejelentő is jelen volt. Eljárás alá vont ügyvéd a kereset elutasítására tekintettel az ítélet kihirdetését követően hosszasan beszélt a bejelentővel a lehetőségekről. Az eljárás folytatását nem javasolta, akkor ezzel a bejelentő is egyetértett, de volt szó a fellebbezés lehetőségéről, illetve annak határidejéről is. Eljárás alá vont ügyvéd megerősítette, hogy a bejelentő telefonon érdeklődött az ítélet felől. Az ítélet 2020. november 19. napján került letöltésre és az iroda gyakorlata szerint e-mail útján továbbították az ügyfél felé. Előadta, hogy 2021. februárjában váratlanul érte a bejelentő telefonhívása, amelyben az ítélet felől érdeklődött, ekkor tájékoztatta bejelentőt arról, hogy e-mailben továbbították neki az ítéletet, de a bejelentő állítása szerint ezt a levelet nem kapta meg. Előadta, hogy ritkán, de előfordult már korábban, hogy az ügyvédi iroda egyes leveleit az ügyfelek levelezőrendszere a „spam” mappába helyezi, de ezt a jelenséget a rendszergazdájuk tájékoztatása szerint teljesen kiküszöbölni nem lehet. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a bejelentővel a szóbeli megállapodásuk az volt, hogy nem fognak fellebbezni, így amikor nem kapott választ az e-mailjére, ez a tény is csak a korábbi megállapodásukat erősítette a szemében. Előadta, hogy az ügyfél egyébként az eljárás során végig aktív volt. Eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, így a fegyelmi felelősségét vitatta. Beadványához csatolta a meghatalmazást, a tényvázlatot és megbízási szerződést, az ügynyilvántartó rendszer képernyőfotóját, egy 2021. június 29. napján, a ...... e-mail címre elküldött, bejelentőnek címzett levelet, valamint a rendszergazdával folytatott levelezést. Ezt követően 2021. július 13. napján kiegészítette a nyilatkozatát azzal, hogy tévedésből nem a megfelelő –email üzenetet küldte meg és csatolta a 2020. november 19. napján az ....... e-mail címre küldött, azonos tartalmú tájékoztató levelét.
Az eljáró fegyelmi biztos 2021. július 5. napján meghozott határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi biztos a határozatában az alábbi tényállást állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő között megbízási szerződés jött létre ügyvéd elleni perben történő jogi képviseletre. A bejelentő, mint felperes keresetét a Törvényszék .... számú ítéletével elutasította és kötelezte bejelentőt, mint alperest, hogy 1.500.000 Ft összegű perköltséget fizessen meg a felperes részére. Bejelentő 2021. február 9. napján írásban fordult eljárás alá vont ügyvédhez, melyben kifogásolta azt a tényt, hogy eljárás alá vont ügyvéd határidőben nem küldte meg részére az elsőfokú ítéletet, így ezzel elzárta a fellebbezés lehetőségétől és kártérítés címén kérte az ítéletben meghatározott összeg megfizetését a saját maga, vagy pedig közvetlenül a felperes részére. Eljárás alá vont ügyvéd 2021. március 8-án kelt levelében bejelentő kérését mind jogalapját, mind összegszerűségét vitatta a követelést. Levelében arra hivatkozott, hogy telefonon történt egyeztetés közöttük és bejelentő nem volt határozottan biztos abban, hogy kíván-e fellebbezni, illetve kifogásolta, hogy bejelentő azt írta, miszerint az ügyvédi iroda nem kereste egyetlen egyszer sem őt. Eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra, hogy a tárgyalást követően az ítélet együttes meghallgatása után a bíróság folyosóján hosszan beszélgettek az esetleges fellebbezés lehetőségéről és esélyeiről, illetve az ezzel együtt járó újabb költségekről. A levélben foglaltak szerint bejelentő ott nem nyilatkozott arról, hogy igazán szeretne fellebbezni, de gondolkozni fog rajta és a későbbiekben ad majd választ. Ezt követően bejelentő 2021. március 19. napján újabb felszólító levelet küldött eljárás alá vont ügyvédnek, melyben gyakorlatilag megismételten a 2021. február 9-én kelt levélben írtakat. Eljárás alá vont ügyvéd iratokhoz 4. számú mellékletként csatolt email üzenetéből – mellyel az ítélet megküldését kívánta igazolni – megállapítható, hogy az 2021. június 29. napján került elküldésre az email fejléce szerint.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd nem tudta igazolni, hogy az ítélet kézhezvételét követően valóban megküldte bejelentő részére az ítéletet. A határozatok megküldésének módja, illetve annak ellenőrzése, hogy az ügyfél átvette-e a részére eljuttatott iratot, nyilvánvalóan a jogi képviselő felelőssége. Eljárás alá vont ügyvéd nem tudta igazolni, hogy a bejelentő részére határidőben megküldte az iratot, erre nem volt alkalmas a 4. számú mellékletként csatolt email üzenet, az 5. számú mellékletként csatolt rendszergazdai nyilatkozat, illetve az ítélet letöltését igazoló ügyviteli szoftver sem.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint a fenti tényállás alkalmas az Üttv. 107. § a) pontjában foglalt fegyelmi vétség elkövetésére figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd megszegte az alábbi szabályokat:
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.4 pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.
Az ÜESZ 5.12. c) pontja szerint az ügyvéd a jogügylet létrehozásával jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatással köteles ellátni az ügyfelet. Az előzőekben meghatározott szabályok megszegésére tekintettel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el eljárás alá vont ügyvéd.
A Fegyelmi Tanács az ügyben 2021. október 29. napján tartott tárgyalást, amelyen mind eljárás alá vont ügyvéd, mind pedig a bejelentő megjelent. Eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson is akként nyilatkozott, hogy nem ismeri el a fegyelmi felelősségét, álláspontja szerint az irodája mindent megtett az ítélet kézbesítése iránt. Részben ismerte el a felelősségét annyiban, hogy nem kért a kézbesítésről telefonos megerősítést. Ismét előadta azt a bejelentővel lefolytatott korábbi beszélgetés alapján, hogy nem számított fellebbezésre az ügyben, a bejelentő már maga mögött kívánta tudni az ügyet. Kérdésre előadta még, hogy a 2021. június 29. napi levél próbaképpen került elküldésre az iroda informatikusához, ugyanis utólag próbálták felderíteni a kézbesítés meghiúsulásának technikai okát is.
A bejelentő a tárgyaláson az írásbeli beadványában foglaltakat fenntartotta. Megerősítette azt, hogy az e-mail címe az ...... Ezen túlmenően a bejelentő a tárgyaláson az írásbeli beadványában foglaltakat ismételte meg.
A fegyelmi biztos a végindítványában az írásban írt történeti tényállást fenntartotta, előadta, hogy ítéletet, illetve más fontos iratot cégkapun, postai úton vagy ügyfélkapun, azaz igazolható módon kell megküldeni. Tekintettel arra, hogy ebben az ügyben ez nem történt meg, így álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. fegyelmi vétséget követett el az Üttv. 107. § a) pontja alapján és erre tekintettel a 108. § b) pontja alapján pénzbírság kiszabását indítványozta. Kérte továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárási szabályzat 40.2 pontja alapján 80.000 Ft költséget is az eljárás alá vont ügyvédre terhelje.
Eljárás alá vont ügyvéd a záró nyilatkozatában előadta, hogy nem szándékosan követte el ezt a cselekményt és a legjobb tudásom és szándékom szerint látta el ezt az ügyet az egész eljárás során. Álláspontja szerint az ügyet kellő körültekintéssel látta el, bár kétségtelen tény, hogy többszörösen le kell ellenőrizni azt a körülményt, amikor fontos irat kerül megküldésre az ügyfélnek. Előadta, hogy vannak olyan bírói döntések, ahol az email küldést bizonyító erejűvel fogadják el és az álláspontját védhetné informatikai okokkal, de összességében akként látja, hogy az ügyfelek érdeke az elsődleges. Ismét előadta, hogy kérhetett volna telefonos megerősítést is, de akkor úgy gondolta, és az eljárás során tapasztalt körülményekből is arra következtetett, hogy a bejelentő nem kíván fellebbezni. Továbbra is fenntartotta, hogy valóban fontos iratot küldött át a bejelentőnek és meg kellett volna győződnie arról, hogy azt valóban meg is kapja.
A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a tényállást az alábbiak szerint állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő között 2017. december 8. napján megbízási szerződés jött létre ügyvéd elleni perben történő jogi képviseletre. A bejelentő, mint felperes keresetét a Törvényszék ...... számú ítéletével elutasította és kötelezte bejelentőt, mint alperest, hogy 1.500.000 Ft összegű perköltséget fizessen meg a felperes részére. A 2019. szeptember 19. napján tartott ítélethirdetésen mind eljárás alá vont ügyvéd, mind pedig bejelentő jelen volt. Eljárás alá vont ügyvéd az írásba foglalt ítéletet 2020. november 19. napján vette át és küldte meg a bejelentő e-mail címére azzal a felkéréssel, hogy a bejelentő nyilatkozzon, kíván-e fellebbezni az ítélettel szemben. A bejelentő ezen emailt nem kapta meg, ezért eljárás alá vont ügyvéd e-mailjére választ nem adott. Bejelentő 2021. február 9. napján írásban fordult eljárás alá vont ügyvédhez, melyben kifogásolta azt a tényt, hogy eljárás alá vont ügyvéd határidőben nem küldte meg részére az elsőfokú ítéletet, így ezzel elzárta a fellebbezés lehetőségétől és kártérítés címén kérte az ítéletben meghatározott összeg megfizetését a saját maga, vagy pedig közvetlenül a felperes részére. Eljárás alá vont ügyvéd 2021. március 8-án kelt levelében bejelentő kérését mind jogalapját, mind összegszerűségét vitatta a követelést. Ezt követően bejelentő 2021. március 19. napján újabb felszólító levelet küldött eljárás alá vont ügyvédnek részletezve benne az ügy körülményeit, de az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét továbbra sem ismerte el.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos az alábbiak szerint:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.)
107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése során azt a megállapítást tette, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tanúsított kellő körültekintést az elsőfokú ítélet kézbesítése kapcsán. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint annak ellenére, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között az e-mail útján történő kommunikáció volt elsődleges az eljárás folyamán, egy olyan, nagyobb jelentőséggel bíró irat, mint az elsőfokú ítélet kézbesítésére az e-mail csak akkor megfelelő, ha kellően meg lehet arról bizonyosodni, az ügyfél valóban megkapta a levelet. A bizonyossághoz legalább az adott ügyfél telefonos értesítése is hozzá tartozik, bár a Fegyelmi Tanács megjegyzi, hogy egy esetleges rosszhiszemű bejelentés esetén az ügyvéd ebben az esetben sem képes hitelt érdemlő módon igazolni a kézbesítés megtörténtét. A Fegyelmi Tanács osztja a fegyelmi biztos azon álláspontját, hogy a fontos iratok kézbesítésének megfelelő módja az ügyfélkapura történő, illetőleg a postai kézbesítés. A kézbesítés elmaradásának bizonyára megvoltak a technikai okai, azonban ez nem mentesíti eljárás alá vont ügyvédet a felelősség alól a tekintetben, hogy kétség esetén neki kell bizonyítania a kézbesítés megtörténtét.
A fentiek alapján eljárás alá vont ügyvéd ezzel a magtartásával megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, amely a következőképpen rendelkezik:
„(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Megsértette továbbá a 6/2018. MÜK szabályzat 2.4. és 5.12. c) pontját is:
„2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
5.12. A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között – az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában –
c) a jogügylet létrehozásával, jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet. A tájékoztatási kötelezettség nem terjed ki az ügyfél által közölt tényállástól eltérő forgatókönyvek kidolgozására, valamint jogi értékelésére.”
Az előzőekben meghatározott szabályok megszegésére tekintettel 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el eljárás alá vont ügyvéd eltérően a fegyelmi biztos álláspontjától, aki 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását kérte. A megállapított tényállásra tekintettel szándékosság nem volt megállapítható, hiszen az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő részére az ítélet 2020.11.19. napján történt emailben történő megküldését igazolta, azonban annak kézbesítését bizonyítani nem tudta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt nem tárt fel.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte azt, hogy eljárás alá vont ügyvédnek nincs fegyelmi előzménye, illetőleg azt, hogy a felelősségét elismerte.
A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményére tekintettel indokoltnak találta az Üttv. 108. § a) pont szerinti írásbeli megrovás alkalmazását.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
Üttv: 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)
– 16/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai Kódex)
Jogerős 2021.12.15.
Végrehajtható: 2021.12.16.