A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021.12.10. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
Dr. szül:
an:
cím:
fegyelmi előzménye: nincs
eljárás alá vont személy felelősségét 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében megállapítja, ezért a Fegyelmi Tanács
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetést szab ki vele szemben.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt arra, hogy 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11713005-20403120 sz. bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett halasztó hatályú - fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
Eljárás alá vont ügyvéd a Pest Megyei Ügyvédi Kamara tagja, fegyelmi előzménye nincs.
panaszos bejelentése saját kézzel aláírt papír alapú okiratban került benyújtásra, így a bejelentés alkalmas volt a panasz érdemi vizsgálatára (Fegyelmi eljárásról szóló 20/2018 (XI. 26.) MÜK szabályzat - FE - 13.1.). A panaszbejelentés a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2021. július 26-án érkezett, a panaszban a panaszos kifogásolta dr. eljárás alá vont ügyvéd büntetőeljárásában végzett tevékenységét: aránytalannak tartotta a panaszos a ténylegesen végzett védői tevékenységet és az általa kifizetett ügyvédi díj összegét, mellyel nem számolt el a megbízás megszűnésekor; előadta, hogy írásbeli megbízás nem készült és a szükséges azonosítást és okmány ellenőrzést sem végezte el az eljárás alá vont ügyvéd.
A fegyelmi biztos panasza alapján indult eljárásban előzetes vizsgálatot rendelt el 2021.08.06.-án. Az előzetes vizsgálat ideje alatt az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat csatolt, igazoló jelentést terjesztett elő 2021.09.04. napján illetve azt kiegészítette a 2021.09.21. napján. Az előzetes eljárás lefolytatását követően a vezető fegyelmi biztos 2021.10.05. napján kelt határozatában fegyelmi eljárást kezdeményezett. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért őt az Üttv. 108. § b) pontjában meghatározott pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtsa, egyben kötelezze az eljárás költségei megtérítésére. A pénzbíróság mértékére az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt keretek között akként tett indítványt, hogy a kiszabandó pénzbírság a kiszabható fegyelmi büntetés középmértékét érje el.
A fegyelmi vétség alapja, „Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat” (a továbbiakban: ÜESZ) 6.10 pontja szerinti elszámolási kötelezettség megsértése továbbá az Üttv. 29. § (1) bekezdésben írt, az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalására vonatkozó kötelezettség megszegése.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a becsatolt és rendelkezésre álló iratok - így különösen: panaszos által tett bejelentések, a panaszlott ügyvéd nyilatkozatai és az általa csatolt iratok alapján állapította meg.
1. A panaszos bejelentésében előadta, hogy megbízási szerződést kötött eljárás alá vont ügyvéddel a Szombathelyi Törvényszék előtt folyamatban lévő másodfokú büntetőeljárásban ügyvédi képviseletre. A megbízáskor bejelentő 1.035.000 Ft készpénzt adott át eljárás alá vont ügyvédnek, aki ezen összegről számlát állított ki részére. Bejelentő előadása szerint ezt követően eljárás alá vont ügyvéd tényleges védői tevékenységet nem végzett, mivel csak egy pár soros fellebbezés indokolást készített el, amely bejelentő álláspontja szerint minősíthetetlen ügyvédi munka volt. Ezt követően megingott bizalma eljárás alá vont ügyvédben és két héttel a megbízási szerződés szóbeli megkötését követően a megbízást felmondta.
A megbízás felbontását követően eljárás alá vont ügyvéd a korábban részére átadott iratokat postai úton visszaküldte bejelentő részére, de az átvett pénzzel, illetve annak egy részével nem volt hajlandó elszámolni, a visszafizetéstől elzárkózott bejelentő előadása szerint. Ezt követően pedig bejelentő számára elérhetetlenné vált eljárás alá vont ügyvéd.
Igazoló jelentésében, illetve annak kiegészítésében eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget. Előadta, hogy 2021. június 22. napján kereste fel bejelentő az ügyvédi irodájában, hogy folyamatban lévő büntetőeljárásokban a védelmét lássa el. Előadta, hogy rövid tényvázlatot készített, illetve ugyanezen a napon ügyvédi meghatalmazás és megbízás is aláírásra került. E mellett kiállította az ügyvédi munkadíjról szóló számlát.
Ezt követően igazoló jelentésében részletesen ismertette, hogy milyen ügyvédi tevékenységet végzett a fenti megbízása során. Az igazoló jelentés 9. pontja szerint eljárás alá vont ügyvéd azt nyilatkozta, hogy 2021. július 7. napján kérte bejelentő, hogy címére küldje vissza az átvett dokumentumokat, melynek eljárás alá vont ügyvéd 2021. július 8. napján eleget tett.
Eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében arra hivatkozott, hogy a mai napig nem jelezte felé bejelentő, hogy az ügyvédi munkájára nem tart igényt. Vitatta, hogy elérhetetlenné vált volna, hiszen a Pest Megyei Ügyvédi Kamara nyilvántartásában szereplő telefonszámokon elérhető volt. Igazoló jelentésében észrevételezte eljárás alá vont ügyvéd, hogy egyéb ügyekben is segítségére volt bejelentőnek, így gépjármű adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügyben adott szóbeli és írásbeli tájékoztatást, illetve hivatalos levelet fogalmazott meg más ügyben bejelentő részére. Igazoló jelentése mellékleteként többek között csatolt képernyőfotót, mely szerint 2021. július 13. napján a bejelentő elszámolásra hívta fel eljárás alá vont ügyvédet az ügyvédi munkadíjjal összefüggésben.
2. A panaszos a bejelentésében előadta, hogy a megbízás létesítésekor megbízási szerződés nem lett aláírva, előadta, hogy az csak szóban jött létre. Az előzetes eljárás során az eljárás alá vont ügyvéd csatolta az általa aláírt 2021.06.22. napján kelt megbízási szerződést.
3. A panaszos előadta még beadványában, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyfél azonosítást és a személyi okmányok ellenőrzését nem végezte el. Panaszolt ügyvéd igazoló jelentése kiegészítése 3. pontjában nyilatkozott, miszerint az okmány és személyellenőrzést elvégezte.
A kijelölt vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, és indítványozta az eljárás alá vont személlyel szemben a fegyelmi felelősség megállapítását, 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében továbbá pénzbírság büntetés kiszabását valamint az eljárással okozott költségek megtérítését. A fegyelmi felelősség alapját a jelen határozat III. részében írtak szerint határozta meg.
A fegyelmi eljárás folyamatban léte alatt 2021.11.29. napján érkezett a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához eljárás alá vont ügyvéd és a panaszos között 2021.11.28. napján kelt megállapodás az ügyvédi megbízás megszüntetéséről és ezzel összefüggésben a felek közötti elszámolásról, továbbá a panaszos ugyanezen napon kelt beadványa, mely szerint félreértés történt és a panaszát visszavonja.
Az ügyben eljáró Fegyelmi Tanács a 2021.12.10. napon tartott tárgyalást, azon az eljárás alá vont személy nem jelent meg, vélhető covid betegségére hivatkozva mentette ki magát, a panaszos pedig már a beadványában jelezte, hogy mivel panaszát nem tartja fenn, személyesen nem jelenik meg a tárgyaláson.
A tárgyaláson a fegyelmi biztos - figyelemmel a panasz visszavonására - végindítványában indítványát akként tartotta fenn, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben 1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétség elkövetését látta megállapíthatónak és írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta, a felmerült 80.000 Ft átalányköltségben való marasztalás mellett. A fegyelmi vétség alapját az Üttv. 29. § (1) bekezdésben írt, az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalására vonatkozó kötelezettség megszegésében jelölte meg.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló adatok és tényállás alapján osztotta a fegyelmi biztos indítványát és az alábbi jogszabályok alapján hozott döntést.
Alkalmazott jogszabályok:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontja szerint:
Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 108. § szerint:
A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők: a) írásbeli megrovás
Fentiek alapján a Fegyelmi Tanácsnak vizsgálnia kellett, hogy az eljárás alá vont személy cselekménye valamely szabályzatot sértett-e vagy sem, így megvalósult-e fegyelmi vétség.
Az Üttv. 1. § szerint:
(3)Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 29. § (1) szerint: A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
A Fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat - FE - szerint:
1.1. Ezt a szabályzatot
a) a fegyelmi vétségre vonatkozó bejelentésnek (a továbbiakban: bejelentés) vagy
b) egyébként hivatalból a vezető fegyelmi biztos, a fegyelmi biztos, az országos vezető fegyelmi főbiztos vagy az országos fegyelmi főbiztos tudomására jutott fegyelmi vétség gyanújának
a kivizsgálására (a továbbiakban: előzetes vizsgálat), az előzetes vizsgálat alapján lefolytatandó, a fegyelmi felelősség megállapítása tárgyában folytatott eljárásra (a továbbiakban: fegyelmi eljárás), valamint a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtására kell alkalmazni.
1.3. A bejelentés visszavonása az előzetes vizsgálat elrendelését, lefolytatását, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezését és lefolytatását nem akadályozza.
A fegyelmi eljárás folyamatban léte alatt a panaszos visszavonta a panaszát, csatolásra került az az okirat, mely a megbízás megszüntetését rögzítette és azt a tényt, hogy a panaszos és a panaszolt ügyvéd egymással elszámoltak. Erre figyelemmel a fegyelmi tárgyaláson a kijelölt vezető fegyelmi biztos végindítványát az általa az eljárás során hivatalból észlelt, a megbízási szerződés írásba foglalásának mulasztásának okán 1 rb. fegyelmi vétség elkövetésében tartotta fenn. A Fegyelmi Tanácsnak erre tekintettel csupán e körben kellett döntést hoznia.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló adatok alapján tényként megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd a megbízás során a panaszossal, mint megbízóval írásbeli megbízási szerződést nem kötött: az általa csatolt megbízási szerződésen csak az ő aláírása szerepelt, a megbízóé nem. Ezzel a magatartással eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 29. § (1) bek.-ben foglaltakat, így fegyelmi vétséget követett el.
A büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd hosszabb ideje végzi ügyvédi tevékenységét, fegyelmi előzménye nincsen. Ezt értékelve jutott arra a következtetésre az eljáró Fegyelmi Tanács, hogy az adott ügyben az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az elkövetett fegyelmi vétséggel arányban álló írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szab ki.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. § (1) bekezdése teszi lehetővé, míg a fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére vonatkozó kötelezés az Üttv. 142. § (2)-(3) bek-en és a FE 40.2. a) pontján alapul.
A Fegyelmi Tanács határozatát a törvényes határidőben foglalta írásba és kézbesíti a jogszabályban írt személyek részérre, figyelemmel az Üttv. 116/A. §-ra, miszerint: Az e részben meghatározott határidőbe nem számít bele december 24-től január 1-ig terjedő időszaka.
Kihirdetve: Budapest, 2021.12.10.
Írásba foglalva: Budapest, 2022.01.09.
Záradék: A határozat 2022.01.31. napján jogerős és végrehajtható.