A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2021. szeptember 7. napján DRFB 60/2019-II/3. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd és jogi képviselője részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. április 28. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának DRFB 60/2019-II/3. sz. határozatát részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy az első tényállás alapján megalapozatlan az elsőfokú határozat, erre tekintettel eljárás alá vont ügyvéd nem követte el az első tényállás szerint terhére rótt 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget, így e vonatkozásban az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást megszünteti.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa megállapítja, hogy a második tényállás vonatkozásában eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa erre tekintettel megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért vele szemben írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmaz.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa észlelte, hogy az elsőfokú fegyelmi határozat bevezető részében a fegyelmi tanács megnevezése téves, erre tekintettel ezen megnevezést kijavítja, amely helyesen „A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa”.
Egyebekben az elsőfokú fegyelmi határozatnak az eljárási átalányköltségre vonatkozó rendelkezéseit helybenhagyja.
A határozat jogerős.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa - megismételt - fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember 7. napján megtartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd tekintetében megállapította, hogy vétkes 2 (két) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, ezért 150.000 Ft, azaz (Egyszáz ötvenezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta valamint 80.000 Ft. (azaz nyolcvanezer forint) elsőfokú eljárási átalányköltség, valamint 50.000 Ft (ötvenezer Forint) másodfokú eljárási átalányköltség, továbbá az elsőfokú eljárásban felmerült 5917 Ft (azaz ötezer-kilencszáztizenhét forint) tételes költség megfizetésére kötelezte. A pénzbírság fegyelmi büntetés végrehajtását 2 évre felfüggesztette.
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozatai, a tanú meghallgatások alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A Debreceni Járásbíróságon P.(...)/2018. szám alatt folyamatban volt ügyben felperes kölcsöntartozás megfizetése.
2018. szeptember 20. napján tartott bírósági tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd azzal képviselte ügyfele álláspontját és érdekeit, hogy mivel a felperesek a pénzt a temetésükre kívánták félrerakni, ezért annak visszakövetelése időelőtti, hiszen a felperesek élnek. Akként nyilatkozott, hogy ha ez (felperesek halála) bekövetkezne, alperes vállalja a rá eső rész viselését. Eljáró bíró felhívta alperesi képviselőt arra, hogy tartózkodjon a felperesek temetési költségeire való utalástól, mert az sérti a felpereseket. Ezt követően a bíró e körben többször figyelmeztette alperesi képviselőt, aki nem válaszolt, hogy megértette-e a figyelmeztetést, hanem más irányba terelte nyilatkozatát. Ezt követően eljáró bíró 20.000 Ft rendbírsággal sújtotta eljárás alá vont ügyvédet. A végzés indokolásában rögzítette, hogy alperesi jogi képviselő a tárgyalás során olyan tartalmú nyilatkozatot tett, amely szerint „az alperes vállalja adott esetben ha ez bekövetkezne (felperesek halála) a temetési költség reá eső részét viselné”.
A tárgyalást vezető bíró felhívta az alperesi képviselőt, hogy ilyen tartalmú nyilatkozatot ne tegyen, mert az felperesekre sértő kijelentés. Ezzel összefüggésben kérdést intézett az alperesi jogi képviselőhöz, hogy a figyelmeztetést megértette-e vagy sem. A tárgyalást vezető bíró öt alkalommal is feltette ezen kérdést az alperesi képviselőnek, aki azonban arra nem válaszolt, ellenkezőleg nyilatkozatát más irányba terelte. Erre tekintettel a bíróság az eljárás alá vont ügyvédet, alperesi képviselőt pénzbírsággal sújtotta.
Eljárás alá vont ügyvéd a pénzbírságot kiszabó végzést megfellebbezte, többek között arra hivatkozással, hogy a nyilatkozata a per tárgyával összefüggött és hogy a bírság kiszabásának kilátásba helyezéséről előre nem tájékoztatta, nem figyelmeztette a bíróság. A fellebbezés hatására, az elsőfokú bíróság a kiszabott pénzbírságot saját hatáskörben eljárva hatályon kívül helyezte, végzése indokolást nem tartalmazott.
A fegyelmi eljárás tárgyát képezte még ezen kívül a bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között 2019. június 20. napján lezajlott telefonbeszélgetés szövege, amelyben bejelentő eljárás alá vont ügyvédtől érdeklődött arról, hogy mikor fogják aláírni azt az adásvételi szerződést, amivel megszűnik a házastársi vagyonközösség eljárás alá vont ügyvéd ügyfele és bejelentő között. A telefonbeszélgetésben kölcsönösen provokatívan léptek fel egymással szemben, és a beszélgetés végén eljárás alá vont ügyvéd bejelentő azon kérdésére, hogy „Miért akadályozza Ön az eladást?”, eljárás alá vont ügyvéd azt mondta „Kurva anyádat”! majd letette a telefont. Bejelentő tanúvallomásában előadta, hogy ő maga személyesen nem vett részt a 2018. szeptember 20-i tárgyaláson, hanem az ott történekről a szülei elmondásából és a tárgyalási jegyzőkönyvből értesült. Sérelmezte eljárás alá vont ügyvéd fellépését, arrogáns, lekezelő stílusát, de leginkább azt, hogy az általa becsatolt telefonbeszélgetésben „lekurvázta” az édesanyját eljárás alá vont ügyvéd.
Bejelentő kérte, hogy a Debreceni Ügyvédi Kamara eljárás alá vont ügyvédet a rágalmazó, minősíthetetlen hangnem és viselkedés abbahagyására szólítsa fel, illetőleg vonja felelősségre az édesanyjára irányuló szidalmai miatt.
2019. szeptember 4. napján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, kijelölte a fegyelmi biztost az előzetes vizsgálat lefolytatására és megkereste az eljárás alá vont ügyvédet nyilatkozatának megtétele és az összes irat megküldése érdekében.
Ugyanezen a napon a Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke tájékoztatta a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről.
2019. október 11-én eljárás alá vont ügyvéd megküldte nyilatkozatát.
Kérte az eljárás megszüntetését, ugyanis álláspontja szerint a panaszos által előadottak alaptalanok, állításai valótlanok és semmi olyan cselekményt nem követett el, ami miatt felelősségre vonható lenne.
A panaszos szülei és volt felesége közötti perben elhangzottakra előadta egyrészt, hogy a panasz ebben a részében nem a jogosulttól származik, ugyanis panaszos a peres eljárásban nem volt fél, az állítólagos sértés nem panaszost, hanem annak szüleit érintették, másrészt a bíróság a rendbírságot kiszabó végzést, mint alaptalant, saját hatáskörében hatályon kívül helyezte.
Nyilatkozta, hogy a vagyonközösség megszüntetése körében folytatott levelezés az egyezségi ajánlatot tartalmazta, soha nem zsarolta panaszost, nem tett illetlen megjegyzést sem rá, sem családjára. Megjegyezte, hogy éppen panaszos volt az, aki sértő, gyalázkodó sms üzeneteket küldött folyamatosan részére, amelyekre azonban eljárás alá vont ügyvéd nem is reagált. Csatolta a bírság kiszabásával kapcsolatos fellebbezését, az ennek hatására hozott végzést, mely szerint hatályon kívül helyezte a bíróság a bírságoló végzést, tárgyalási jegyzőkönyvet annak alátámasztására, hogy (...) támadólag lépett fel, valamint a bejelentő által számára írt emaileket, amelyekkel azt kívánta alátámasztani, hogy éppen a bejelentő az, aki gyalázkodó módon lép fel vele szemben.
A fegyelmi biztos a tényállás tisztázása érdekében megkereste a bejelentőt, szüleit és a jogi képviselőjét.
2019. november 05. napján került sor a bejelentő meghallgatására. A panaszban leírtakat fenntartotta, azt kiegészítve előadta, hogy ő hivatásos állományban dolgozik és már kétszer feljelentették zaklatás miatt, de nem tudja, ki volt a feljelentő, azonban az eljárást mindkét alkalommal megszüntették, hiszen alaptalanok voltak. Ő nem is tudott ezekről az ügyekről, mikor szűntek meg, de volt felesége és eljárás alá vont ügyvéd igen, hiszen ő volt a feljelentő, ennek ellenére azzal igyekeztek őt nyomás alatt tartani, hogy tudomásuk van arról, hogy folyik a nyomozás panaszos ellen.
Eljárás alá vont ügyvéd a Bejelentő ügyvédjével, dr. (...) is „úgy beszélt, mint a kutyával” a bírósági folyosón, hátráltatta magatartásával a panaszos volt feleségével közös ingatlan értékesítését is.
Eljárás alá vont ügyvéd szülei halálára, temetésükre sértő megjegyzéseket tett, kacarászott, lenéző, kioktató, agresszív stílusban nyilvánult meg minden alkalommal. E meghallgatása alkalmával bejelentő becsatolta a 2019. június 20. napján folytatott telefonbeszélgetés szó szerinti leiratát is, amely így zárul az ügyvéd részéről: „a kurva anyádat”.
Ugyancsak 2019. november 05. napján került sor a bejelentő szüleinek, (...) a meghallgatására. Előadták, hogy a 2018. szeptember 20. napján tartott bírósági tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd azt mondta nekik, hogy majd, ha ők meghalnak, ráér az ügyfele akkor megfizetni a pénzt, amit félretettek a temetési költségekre. Mikor a bíró figyelmeztette, hogy ne sértegesse őket, még legalább ötször elismételte ugyanazt és még azt is hozzátette, nem úgy néznek ki, mint akik hamarosan meghalnának, kinevette, sértegette őket, gúnyos stílusban beszélt velük és az ügyvédjükkel, sőt a bíróval is.
Ezen az eseten túlmenően is ellenséges velük szemben az eljárás alá vont ügyvéd, olyan is volt, hogy azt mondta nekik, ha visszavonják a nagyszülői láthatási kérelmüket, akkor ő garantálja a láthatást, azonban, mikor ennek eleget tettek, mégsem tudtak találkozni unokáikkal. Az eljárás alá vont ügyvéd minden alkalommal lenéző, flegma, kioktató stílusban beszélt velük, pedig ők erre nem adtak okot.
Fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában rögzítette, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben az eljárás hivatalból indult meg, és a tárgya az ügyvéd tevékenységéből eredő kötelességszegésének vizsgálata, ezért nem releváns, hogy az tett-e bejelentést, akit sértegettek, illetve az sem, hogy az ügyvédnek milyen sértő üzeneteket küldött a panaszos vagy más.
A csatolt iratokból Fegyelmi Biztos azt állapította meg, hogy az iratok, amiket az eljárás alá vont ügyvéd küldött egyezségi ajánlatot tartalmaznak, hangneme nem sértő, pressziót nem tartalmaznak.
Ugyanakkor a bírósági tárgyalás jegyzőkönyvéből kiderül, hogy az ügyvéd valóban többször megjegyzést tett a (...) házaspár halálára, temetésére, amit a bíró többszöri figyelmeztetése ellenére is tovább folytatott, amely nem összeegyeztethető az ügyvédi hivatás és a bíróság méltóságával, tekintélyével. A felvett telefonbeszélgetés hangneme - az eljárás alá vont ügyvéd tiltakozása miatt - nyilván nem rekonstruálható, de a trágár, a panaszos édesanyjára vonatkozó kifejezés elhangzásának megtörténte egyértelműen megállapítható.
Fegyelmi Biztos szerint, a panaszos egyéb sérelmei: az ellene tett feljelentések kérdése és a Dr. (...) való megbeszélés tartalma nem megállapítható bizonyítékok hiányában.
Fegyelmi Biztos által előadottak alapján, álláspontja szerint, az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. folytatólagos, szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy
- a peres eljárás során tanúsított magatartásával megsértette a 2013. évi V. törvény 2:42. § (2) bekezdését, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.5.,13.16 és 13.3.a./ pontjaiban foglaltakat
- a bejelentővel történt telefonbeszélgetése alkalmával megsértette a 2013. évi V. törvény 2:42. § (2) bekezdését, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 13.1. pontjában foglaltakat.
2019. december 5. napján került kijelölésre az eljáró Fegyelmi Tanács, és a Fegyelmi Tanács elnöke 2020. január 21. napjára kitűzte az első fegyelmi tárgyalást.
2020. január 15-én a bejelentő telefonon kimentette mind a saját, mind a férje megjelenését a fegyelmi tárgyalásról, hivatkozással egészégi állapotukra és idős korukra, valamint arra, hogy nem kívánnak találkozni az eljárás alá vont ügyvéddel, mert az ügyvédnő nagyon csúnyán beszélt velük.
2020. február 11. napján a bejelentő és házastársa írásbeli beadványával bejelentette, hogy a Fegyelmi Biztos előtt tett nyilatkozatukat fenntartják azt kiegészíteni nem kívánják és a tárgyaláson nem jelennek meg.
2020. február 17. napján tartott tárgyaláson került sor eljárás alá vont ügyvéd meghallgatására, valamint bejelentő tanúkénti meghallgatására. A tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője írásbeli beadványt nyújtott be, amelyben kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését és megfogalmazta az üggyel kapcsolatos következő eljárásjogi kifogásait. Vezető fegyelmi biztos nem jelölte meg, hogy az előzetes vizsgálatot bejelentés alapján vagy hivatalból rendelte-e el. Álláspontja szerint ez aggályos, mert így nem tisztázható az eljárás kezdeményezőjének jogosultsága, az eljárás megindulásának körülményei, melyek sértik a tisztességes eljáráshoz fűződő jogosultságot.
Ugyanakkor észrevételezte azt is, hogy esetleges indulatszavak használata a kialakult bírói gyakorlat szerint nem lehet felelősségre vonás tárgya, legfeljebb mint esztétikai kategória értékelhető és álláspontja szerint nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy jelentősége van az ellenérdekű fél provokatív kezdeményezésének.
A Fegyelmi Tanács 2020. február 17. napján határozatot hozott a DRFB60/2019. (P50/2019) számon megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 80.000 Ft, azaz (nyolcvanezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, valamint 80.000 Ft, (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezte. A pénzbírság fegyelmi büntetés végrehajtását 1 évre felfüggesztette. A fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazott jogi képviselője útján fellebbezéssel élt, amelyben kérte az elsőfokú fegyelmi határozat megváltoztatását és annak megállapítását, hogy fegyelmi vétséget nem követett el.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2020. október 29. napján FF/035/2020 szám alatti határozatával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú tanácsot új eljárás lefolytatására kötelezte, az Üttv. 138. § 1. bek. a. pontja szerint, mivel az elsőfokú határozat megalapozatlan.
A FE 35.2. szerint a másodfokú fegyelmi tanács a támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálja.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében hivatkozott a megalapozatlanságra, és az elsőfokú határozat megváltoztatását kérte.
A FE 35.3 szerint megalapozatlan az elsőfokú határozat, ha a tényállás nincs felderítve, vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve helytelen ténybeli következtetést tartalmaz.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács véleménye szerint a Debreceni Járásbíróság előtt a P... / 2018 számú polgári peres ügyben - felperesek (bejelentő szülei) és alperes ellen kölcsön visszafizetése iránt- rögzített tárgyalási jegyzőkönyv nem bizonyítja az ügyvéd által elkövetett szándékos fegyelmi vétséget.
2021. május 20. napján DRFB fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűzött ki 2021. június 16. napjának 10:00 órájára, amelyre megidézte eljárás alá vont ügyvédet, jogi képviselőjét, valamint tanúkat és a Járásbíróság bíráját, a fegyelmi tanács tagjait és a fegyelmi biztost.
2021. szeptember 07. napján tárgyalás tartására került sor, amelyen meghallgatásra kerültek a tanúk, illetve a Fegyelmi Tanács meghozta és kihirdette fegyelmi határozatát.
A Fegyelmi Tanács a Fegyelmi Biztos indítványát alaposnak tekintette elfogadta azon érvelését, hogy az eljárás hivatalból indult meg, és a tárgya az ügyvéd tevékenységéből eredő kötelességszegésének vizsgálata, ezért nem releváns, hogy az tett-e bejelentést, akit sértegettek, illetve az sem, hogy az ügyvédnek milyen sértő üzeneteket küldött a panaszos vagy más. Ugyancsak osztotta Fegyelmi Biztos álláspontját a tanács abban a kérdésben, hogy a bírósági tárgyalás jegyzőkönyvéből kiderül, hogy az ügyvéd valóban többször megjegyzést tett a (..) házaspár halálára, temetésére, amit a bíró többszöri figyelmeztetése ellenére is tovább folytatott, amely nem összeegyeztethető az ügyvédi hivatás és a bíróság méltóságával, tekintélyével. Az a körülmény, hogy a bíróság a bírságoló határozatát hatályon kívül helyezte, nem teszi az ügyvéd másokat sértő magatartását meg nem történtté, hiszen a bíróság jegyzőkönyvben is rögzítette, hogy ötször figyelmeztette az ügyvédet a sértő viselkedése abbahagyására. A fellebbezés arra irányult, hogy a bíróság nem figyelmeztette előzetesen a bírság kiszabására az ügyvédet és ezzel eljárási hibát vétett. Feltehetően ezt felismerve helyezte a bírságoló határozatát hatályon kívül a bíróság. A jegyzőkönyv tartalma az ügyvéd helytelen viselkedésére azonban változatlanul maradt, amelyet megerősített a tanúként meghallgatott és közvetlen információkkal rendelkező tanúk vallomása is, valamint alátámasztotta a közvetett információkkal rendelkező bejelentő nyilatkozata.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem tett nyilatkozatot a tárgyaláson és kérdésekre sem válaszolt, szembesíteni a tanúval nem lehetett, a tényállást a becsatolt iratokból tanúvallomásából állapította meg.
Bár az alapeljárásban a Fegyelmi Biztos nem szabályosan hallgatta meg a bejelentőt és feleségét, amikor a tanúkat nem oktatta ki a tanúvallomás megtagadásának lehetőségére, valamit a törvényes figyelmeztetéseket is mellőzte (pl. hamis tanúzásra történő kioktatás), továbbá ugyancsak nem volt szabályos, hogy a tanúkat egymás jelenlététben hallgatta meg, de ezt a hibát a megismételt eljárásban a Fegyelmi Tanács a tanúk tárgyaláson történt személyes meghallgatásával megfelelően korrigálta
Fegyelmi Tanács kirekesztette a bizonyítékok közül a hangfelvételt, hiszen a lejátszásához nem járult hozzá eljárás alá vont ügyvéd, másrészt annak rögzítése nem szabályos körülmények között történt.
Bár a Fegyelmi Biztos indítványt tett arra, hogy ennek ellenére tegye a tanács a bizonyítás anyagává, hiszen a kialakult bírói gyakorlat, sőt a 2021. januárjában hatályba lépett Pp. módosítás is lehetővé teszi, ennek ellenére a tanács e körben nem adott helyt a fegyelmi biztos indítványának, mivel álláspontja szerint a meghallgatott tanúk e kérdésben is tudtak nyilatkozni, részben azért, mert ők meghallgatták a hangfelvételt, illetve beszámolt a történtekről nekik bejelentő, tehát ebből arra az álláspontra helyezkedett a Fegyelmi Tanács, hogy más bizonyítékkal is rekonstruálhatóak az események.
Az elsőfokú fegyelmi tanács - megismételt - fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember 07. napján megtartott tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd tekintetében megállapította, hogy vétkes 2 (két) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, ezért 150.000 Ft, azaz (Egyszázötvenezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) elsőfokú eljárási átalányköltség, valamint 50.000 Ft (ötvenezer Forint) másodfokú eljárási átalányköltség, továbbá az elsőfokú eljárásban felmerült 5917 Ft (azaz ötezer-kilencszáztizenhét forint) tételes költség megfizetésére kötelezi. A pénzbírság fegyelmi büntetés végrehajtását 2 évre felfüggesztette.
Indokolásában kifejtette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy a 2018. szeptember 20-i tárgyaláson a felpereseket sértő módon és hangnemben a temetésükre, illetve halálukra tett utalást felszólalásában, amely miatt az eljáró bíró is többször figyelmeztette és a tárgyaláson felhívta arra, hogy tartózkodjon ezen magatartásától, megszegte a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat preambulumában megfogalmazott d) pontját, megszegte továbbá az Etikai szabályzat 2.5., 13.1. és 13.3/a pontjait.
Az Etikai szabályzat preambulumában rögzített az, hogy a magyar ügyvédi kar elfogadja és tiszteletben tartja az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa által elfogadott európai jogi hivatás chartáját, mely az ügyvédi hivatás alapelveit és alapértékeit az alábbiakban határozta meg:
„d) A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve”
Az Etikai szabályzat 2.5 pontja kimondja „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója betartja a közhatalmi eljárások rendjét, és tiszteletben tartja a közhatalmi szervek méltóságát.”
Az Etikai szabályzat 13.1. pontja előírja, hogy „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja. Tovább az Etikai szabályzat 13.3./a pontja kimondja, hogy „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nyilatkozatait, beadványait és különösen perbeszédeit jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő...”
Eljárás alá vont ügyvéd a fenti magatartásával 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy a bejelentővel 2019. június 20. napján folytatott telefonbeszélgetése végén azt mondta a bejelentőnek, hogy „a kurva anyádat” majd lecsapta a telefont, megszegte a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az Etikai szabályzat 13.1 és 13.5 pontjait
Az Etikai szabályzat 13.1. pontja előírja, hogy „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.
Az Etikai szabályzat 13.5 pontja előírja Az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során távol tartja magát a felek személyes ellenszenvéből fakadó vitáktól és ügyfeleit is hasonló magatartásra ösztönzi.
Eljárás alá vont ügyvéd a fenti magatartásával 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen - jogi képviselője útján - az eljárás alá vont ügyvéd élt fellebbezéssel.
Fellebbezésében kérte, hogy a másodfokon eljáró fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács határozatát változtassa meg, állapítsa meg, hogy fegyelmi vétséget nem követett el és a fegyelmi eljárást szüntesse meg, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács határozata megalapozatlan, továbbá az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés mellett hozták meg. A fellebbezésben eljárásjogi és anyagi jogi kifogásait részletezte.
Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa észrevételében indítványozta az elsőfokú határozat helybenhagyását annak helyes indokai alapján.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács 2022. március 3. napjára tűzte ki a tárgyalását, az eljárás alá vont ügyvéd és jogi képviselője kérelmére a tárgyalást 2022. április 28. napjára halasztotta. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd személyesen megjelent, jogi képviselője nem jelent meg.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a fegyelmi tanács összetételével kapcsolatosan nincs elfogultsági kifogása. Előadta, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú fegyelmi tanács nem azt vizsgálta, amit a másodfokú fegyelmi tanács határozatában rögzített, hogy az ügyfele érdekében és a szakma szabályai szerint járt-e el.
Az eljárás alá vont ügyvéd ismételten előadta, hogy nem érzi magát - egyik ügyben sem- felelősnek. A telefonbeszélgetés nem így zajlott le. Bizonyítási indítványa nincs. További védekezést nem kívánt előterjeszteni.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács valamennyi rendelkezésére álló iratot áttekintette és megállapította, hogy az első tényállás alapján - azaz a (...) Járásbíróságon P..../2018. szám alatt folyamatban volt ügyben - megalapozatlan az elsőfokú határozat, erre tekintettel eljárás alá vont ügyvéd nem követte el az első tényállás szerint terhére rótt 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget, így e vonatkozásban az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást megszüntette.
Az iratok alapján megállapítható, hogy a felperesek (azaz a bejelentő szülei) keresetlevele tartalmazta a temetésre való utalást. A megismételt fegyelmi eljárásban semmilyen új, az eljárás alá vont ügyvédre terhelő bizonyíték ebben a körben nem merült fel. E körben fegyelmi vétséget nem követett el.
Megalapozatlan - e körben - a fegyelmi határozat, mert az elsőfokú határozat téves tényállást állapított meg amely ellentétes az iratok tartalmával és e téves tényállásból helytelen ténybeli következtetésre jutott.
Fe.35.3 pontja: Megalapozatlan az elsőfokú határozat, ha a tényállás nincs felderítve, hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve, ha helytelen ténybeli vagy jogi következtetést tartalmaz.
2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.)
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ................................
A másodfokú fegyelmi tanács a hivatkozott bírósági jegyzőkönyvet, - mely közokirat - elolvasta, értelmezte és nem találta bizonyítottnak a fegyelmi vétség elkövetését.
A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 1. §-ban megjelölt általános elvek szerint járt el így nem követett el 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa megállapítja, hogy a második tényállás - telefonbeszélgetés - vonatkozásában eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A másodfokon eljárt fegyelmi tanács közvetett bizonyíték alapján állapította meg az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősséget, azt hogy eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért vele szemben írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmaz.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd, sem az első, sem a másodfokú fegyelmi eljárásban személyi körülményei tekintetében nem tett nyilatkozatot enyhítő körülményeket a tanács nem talált.
Súlyosító körülmény viszont, hogy eljárás alá vont ügyvéd minden alkalommal szóbeli megnyilvánulásai, tárgyalási stílusa, hangneme, bíróságok előtti fellépése, kollégákkal és a perbeli ellenfeleivel szembeni magatartása miatt került marasztalásra az eddigi fegyelmi eljárásokban. A másodfokú fegyelmi tanács jelen döntésében ezt is figyelembe vette.
Az eljárási költségek tekintetében az elsőfokú fegyelmi határozatnak az átalányköltségre vonatkozó rendelkezéseit helybenhagyja.
„Üttv. 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése.
A határozat jogerős és 2022. 07.14. napján végrehajtható.