A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) fegyelmi ügyében, a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. szeptember 13. napján, 2021.F.141/14. sz. alatt hozott határozata ellen, az eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán, 2022. január 26. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson meghozta a következő
határozatot
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. szeptember 13. napján, 2021.F.141/14. sz. alatt hozott határozatát részben megváltoztatja, a kizárás fegyelmi büntetés kiszabását és annak felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket mellőzi, egyebekben az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
1. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság 2021. F. 141/2014. számú határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 (két) rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el és ezért kizárás, valamint 500.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta. A kizárás fegyelmi büntetés időtartalmát 5 (öt) évben határozata meg, amelynek végrehajtását 3 évre felfüggesztette. Kötelezte eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft eljárási költség 30 napon belül történő megfizetésére is.
A határozat az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei között megállapította (....)
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata:
2. Az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy a 2018. április 16-án, majd 2018. április 18-án eladó és vevő között megkötött adásvételi szerződésekben eladó lakcímét a lakcímkártyáján feltüntetett lakóhelyétől eltérő címen tüntette fel, nem ellenőrizte elektronikus módon a szerződő felek adatainak helyességét, valamint nem készített minden lényeges kérdést magába foglaló tartalmú ügyvédi megbízási szerződést.
Eljárás alá vont ügyvéd - az elsőfokú fegyelmi határozatban rögzítettek szerint - a következő, az elkövetés idején hatályban volt jogi normákat szegte meg:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek 32. § (9) bekezdése előírását - nem végzett elektronikus ellenőrzést,
- a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 7. § és 73. § rendelkezését, nem végzett előírt ügyfélazonosítást,
- az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdésének a) pontja előírását - nem bejegyzett lakcímet tüntetett fel a szerződésekben,
- az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzatnak az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalásának szabályait.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál a fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte a cselekmények tárgyi súlyát, a kötelességszegések nagy számát, míg enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban még nem indult fegyelmi eljárás.
3. A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd élt - részletesen indokolt - fellebbezéssel. Álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget, eljárása során figyelemmel volt a vonatkozó törvényi előírásokra, azokat megtartva, másoknak kárt nem okozva végezte ügyvédi tevékenységét.
Előadta, hogy a szerződő feleket korábbról ismerte, személyi irataikból azonosította őket, az eladó tényleges lakcímét tüntette fel a szerződésben, amelyet a szerződés aláírását követően az eladó lakcímkártyájának módosításával igazolható módon bejegyeztetett a nyilvántartásba. Az ügyvédi megbízást az adásvételi szerződésekbe foglalta, és nem észlelt olyan körülményt, amely az adásvételi szerződésekbe foglalt megbízás kiegészítését indokolta volna.
Hivatkozott azon körülményre is, hogy a Pest Megyei Ügyvédi Kamara tagjaként vált ügyvéddé és már 29 éve folytat ügyvédi tevékenységet.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi biztosa észrevételében indítványozta az elsőfokú fegyelmi határozat helybenhagyását.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2022. január 26-án tartott másodfokú fegyelmi tárgyalást, amikor is az érintettek megjelentek és nyilatkozataikat - eljárás alá vont ügyvéd fellebbezését - fenntartották.
4. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat - a továbbiakban Fesz. - 35.2 pontja szerint a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. szeptember 13. napján, 2021.F.141/14. sz. alatt hozott határozatának I. fejezetének az eljárás alá vont volt ügyvéd személyi adatait érintő részét kiegészíti (...)
III. A tényállás
5. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. szeptember 13. napján, 2021.F.141/14. sz. alatt hozott határozatának az irányadó jog felsorolására vonatkozó V. fejezetét a következők szerint pontosítja:
Megalapozottan vont le következtetést az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács, hogy az anyagi jogszabályokat érintően az elkövetés ideje a meghatározó, míg a fegyelmi eljárásra általánosságban az elbírálás idején hatályos jogot kell alkalmazni. Ezen elveket helyesen tartalmazza a határozat, de az elkövetés idején hatályban volt jogi normák pontosításra szorulnak.
A határozat tévesen utal az irányadó etikai szabályzat számára, az új etikai kódex a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat, amelyet 2018. III. 28-án tettek közzé és ekkor hatályba is lépett. Az elkövetés idején az új etikai kódex volt már hatályban és nem a régi.
Az új pénzmosási szabályzat ugyan még nem lépett érvénybe, de hatályban volt az 1/2017. (VII. 10.) MÜK szabályzat, amely a 2017. évi LIII. törvénynek - Pmt. - az egyéni ügyvédekre és egyszemélyes ügyvéd irodára vonatkozóan rendelkezéseinek a végrehajtási szabályait tartalmazta. Sem a Pmt., sem a szabályzat még nem „ismerte” a JÜB rendszert. Az ügyvéd 2018. áprilisában nem JÜB-ölt, de eleget tett az 1/2017. (VII. 10.) szabályzat előírásainak az ügyfelek átvilágítása során. A 14/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 11.2. d) pontja helyezte hatályon kívül az 1/2017. (VII. 10.) szabályzatot 2018. 08. 01-ei hatállyal, a szerződéskészítés idején rendelkezései érvényben voltak. Hatályban volt továbbá az Üttv. 32. § (9) bekezdése, amely okiratszerkesztésekre nézve speciális ügyfélátvilágítási szabályt tartalmazott.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról a 1992. évi LXVI. törvény volt hatályban, amely időközben módosult, de 2018. áprilisi rendelkezéseit az eljárás során figyelembe kell venni. A lakcímek nyilvántartása - általában - a polgár bejelentése alapján történt.
Irányadó jogot tartalmaz még az új Ptk. is, a 2013. évi V. törvény. Különösen az alapelvek szintjén, valamint az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét érintően.
6. A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a fegyelmi vizsgálat tárgyává tett magatartásokat a következők szerint értékelte:
a) Eladó lakcíme
A szerződéskötéskor az eladó lakcímkártyáján a szerződésbe felvett lakcímtől eltérő, más lakcím volt feltüntetve, de ténylegesen a szerződésben szereplő címen lakott. A polgárok lakcímét a hatóság általában a polgár bejelentése alapján tartja nyilván. A nyilvántartott lakcím egy vélelem, amely megdönthető. Az ügyvédnek a szerződésben a lakcímkártyán lévő lakcímet fel kellett volna tüntetnie, megjegyezve, hogy az eladó ténylegesen - nyilatkozata szerint - egy másik lakcímen tartózkodik, illetve életvitel szerűn lakik. Ez nem így történt, a nyilvántartott lakcímet az okiratok nem tartalmazzák. A lakcím feltüntetésével összefüggő okiratszerkesztési anomália elhárult, ugyanis a szerződéskötést követően az eladó bejelentkezett a szerződésben feltüntetett címére.
b) A JÜB-ölés elmulasztása
A szerződéskötést megelőzően az ügyvéd választási helyzetben volt: ügyfél azonosításra vagy az 1/2017. (VII. 10.) MÜK szabályzat előírásait tartja meg (igazolványokat értékel és másol), vagy az új Üttv. - 2017. évi LXXVIII. törvény - 32. § (9) bekezdésének akkor hatályos szövegének előírása szerint elektronikus módon ellenőrzi a bemutatott igazolványok adatai helyességét. Ez utóbbi előírást nem tartalmazták a Pmt.-nek határozatban felhívott szabályai, sem a MÜK szabályzata. Az ügyvéd az Üttv. 32. § (9) bekezdés törvényi előírása szerinti azonosítást, adatellenőrzést elmulasztotta. A szerződő felek azonosítása megtörtént, de az igazolványok adatainak elektronikus ellenőrzése elmaradt. A Pmt., a MÜK szabályzat, illetve az új Üttv. 32. § (9) pontjának előírása nem volt szinkronban. Az ügyvédtől azonban elvárható volt, hogy ilyen esetben is jó döntést hozzon és az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó speciális szabály, az Üttv. 32. § (9) bekezdése szerint járjon el.
c) Ügyvédi megbízási szerződés, tényvázlat problematikája
Az Üttv. 29. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhassa. Az adásvételi szerződések szövegezése nem felel meg a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat - Etikai kódex - 5.14. pontján alapuló tájékoztatási kötelezettségnek, valamint a 6.1 pontja alapján alapuló, az ügyvédi díj fizetési feltételek meghatározásának. Ebből következően a szerződéseknek az ügyvédi megbízásra és a tájékoztatásra vonatkozó részeit ki kellett volna - akár külön okiratokban - egészíteni az ügyvédnek, ami elmaradt. Az ügyvéd nem tett eleget ebből következően az Üttv. 29. § (1) bekezdésébe foglalt azon előírásnak, hogy az ügyvédi megbízást okiratszerkesztés esetén írásba kell foglalni. A részlegesség nem pótolja a teljességet.
IV. A másodfokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása
7. A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa eljárás alá vont ügyvéd fellebbezését részben találta alaposnak.
a) A fellebbezés egyik melléklete egy panasz beadvány - adatok kiszivárgása miatt - amelyet nem lehet a jelen fegyelmi eljárás keretében elbírálni. A panasz kivizsgálása BÜK Fegyelmi Főmegbízottja hatáskörébe tartozik.
b) A fellebbezésben hivatkozik a pénzbírság 50 illetve 500 forintos összegének meghatározására, amelyet külön határozatban már elbíráltak, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
c) Az érdemi része a fellebbezésnek
Az ügyvéd fellebbezésében - tartalmát tekintve - az eljárás megszüntetését kérte, mert álláspontja szerint nem követetett el fegyelmi vétséget. A kiszabott fegyelmi büntetés enyhítésére irányuló kérelmet nem terjesztett elől, de a Másodfokú Fegyelmi Tanács a megszüntetésre irányú kérelmen belül a fellebbezést a kiszabott fegyelmi bűntetetések enyhítésre irányú fellebbezésként is értékelte.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács osztja az elsőfokú fegyelmi határozat minősítését, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli, folytatólagosan elkövetetett szándékos fegyelmi vétséget elkövette. A határozatban kifogásolt magatartások megítélése a jelen határozat előző részben kifejtettek szerint változnak.
d) Fegyelmi büntetés
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa álláspontja szerint a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa eljárás alá vont ügyvédnek a jelen fegyelmi eljárás keretében elbírált magatartásainak tárgyi súlyát túlértékelte és az elkövetett kötelességszegésekhez képest eltúlzott mértékű fegyelmi büntetéseket alkalmazott.
Az eljáró fegyelmi tanácsok csak azt vizsgálhatják, amit a fegyelmi eljárás tárgyává tettek. A szerződés érvénytelenségét, vagy esetleges egyéb körülményeknek vizsgálatát nem tették a fegyelmi eljárás tárgyává. Mindezekre tekintettel az eljárt I. és II. fokú tanácsok nem vizsgálhatják, hogy valójában megtévesztették-e az eladót, hogy kifizetésre került-e a vételár, hogy a további fennmaradó vételár készpénzben történő kifizetése megtörtént-e. Az adatokból csak az állapítható meg, hogy az eladó a szerződés megkötését követően meghalt, a fegyelmi eljárást is törvényes örököse indítványozta.
Az I. fokú fegyelmi tanács által kiszabott fegyelmi büntetés igen súlyos, amiben az a feltevés szerepel, hogy valamilyen jogellenes körülmény állt fenn a szerződések elkészítése során. Önmagában az úgynevezett JÜB-ölés elmaradása, vagy a megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradása, kizárás fegyelmi büntetést nem vonhat maga után, hiszen a fegyelmi tanácsok eddigi gyakorlata ezt nem támasztja alá.
Mérlegelte a II. fokú fegyelmi tanács, hogy hatályon kívül helyezés esetén, az elsőfokú tanács vizsgálhatja-e a fent említett egyéb körülményeket: a szerződés létre nem jöttét vagy érvénytelenségét?
A II. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint ezen körülmények csak külön eljárásban vizsgálhatók, amennyiben azt a fegyelmi főmegbízott elrendeli, így a hatályon kívül helyezést mellőzte.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál kizárólag a fegyelmi eljárásban elbírált kötelességszegéseket lehet alapul venni. Az elbírált kötelezettségszegések tárgyi súlya nem indokolja, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a legsúlyosabb, kizárás fegyelmi büntetés alkalmazható lehessen, még annak időtartamát lerövidítve és végrehajtását felfüggesztve sem, egy magas összegű pénzbüntetés kiszabásával együtt.
Eljárás alá vont ügyvéd kiegészített személyi körülményeit, továbbá azon körülményt, hogy az ingatlan-nyilvántartásba, mint közhiteles nyilvántartásba valótlan adatok nem kerültek bejegyzésre az ügyvéd mulasztásai következtében, a Másodfokú Fegyelmi Tanács a határozata rendelkező részében meghatározott mértékben enyhítette a kiszabott fegyelmi büntetést.
8. Az elsőfokú határozatnak a rendelkező rész szerinti részbeni módosítására az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja adott lehetőséget. Az elsőfokú fegyelmi határozat egyéb rendelkezéseit - indoklását kiegészítve - a Másodfokú Fegyelmi Tanács helyben hagyta.
V. Költségekre vonatkozó és keresetindítási lehetőségre vonatkozó rendelkezés indokolása
9. A másodfokú eljárás költségét a Másodfokú Fegyelmi Tanács a Fesz. 40.2. c) pontja alapján állapította meg és annak megfizetésére az eljárás alá vont ügyvédet kötelezte, figyelemmel arra, hogy vétkességét a II. fokú fegyelmi tanács is megállapította.
A másodfokú fegyelmi határozat a Fesz. 35.5 pontjában előírtak értelmében a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
10. Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.