A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa ... ügyvéd fegyelmi ügyében a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. november 5. napján F.65/2021. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. március 4. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.65/2021. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 30 napon belül köteles 80.000 Ft elsőfokú eljárási költség megfizetésére, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pest Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen - elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást és az F.65/2021. szám alatt meghozott határozatával az eljárás alá vont ügyvédet 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, kötelezte 80.000 Ft eljárási átalányköltség megfizetésére.
Eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában (...) debreceni lakos terjesztett elő bejelentést.
Panaszában előadta, hogy fizetési meghagyást kezdeményezett (...) lakossal szemben 4.750.000 Ft tőke és a jelzett összegnek 2005. december 23. napjától a kifizetés napjáig járó havi 5% szerződésben kikötött kamatai megfizetése iránt.
A fizetési meghagyás kézbesítését követően a kötelezett 2018. január 22. napján ügyvédi megbízási szerződést kötött eljárás alá vont ügyvéddel, a megbízott ügyvéd ellentmondást terjesztett elő.
A peres eljárást a (...) Járásbíróság folytatta le, a ...P..../2018. számú eljárásban hozott 14. sorszám alatti ítéletével kötelezte az alperest 4.750.000 Ft tőke, és annak kamatai, valamint 586.625 Ft perköltség megfizetésére.
Kölcsönös fellebbezés folytán a (...) Törvényszék a 2019. szeptember 12. napján jogerőssé vált ...Pf..../2019/5. szám alatti ítélete az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperesi marasztalás összegét 4.500.000 Ft-ra leszállította, a tőke után fizetendő késedelmi kamat mértékét havi 5%-ra felemelte, a kamatfizetés kezdő időpontját 2007. december 24. napjában határozta meg.
A fizetési meghagyással kapcsolatos közjegyzői eljárásban és a peres eljárásban az alperes jogi képviseletét végig az eljárás alá vont ügyvéd látta el. Az alperes fizetési kötelezettségét nem teljesítette, így végrehajtási eljárás indult ellene. A végrehajtási eljárásban megállapításra került, hogy az adósnak lefoglalható vagyontárgya nem volt, így a végrehajtó a végrehajtási eljárást felfüggesztette.
Panaszos előadta, hogy a fizetési meghagyásos eljárás megindításakor az adós tulajdonát képezte a (...) Kft. 33,33%-os üzletrésze. A (...) Kft. cégalapítását az eljárás alá vont ügyvéd készítette el 2016. október 18. napján, azt a (...) Cégbírósága 2016. október 24-én a cégjegyzékbe bejegyezte.
Panaszos bízott abban, hogy a követelése biztosítva lesz a (...) Kft. 33,33%-os üzletrészéből.
A bejelentő előadása szerint a fizetési meghagyásos eljárás folyamán (...) megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a nevén lévő 33,33%-os üzletrészt ajándékozási szerződéssel írja át a gyermeke (...) javára.
Eljárás alá vont ügyvéd 2018. szeptember 10-én elkészítette az üzletrész átruházásához szükséges iratokat, azt benyújtotta az illetékes Cégbíróságra, a változás a cégnyilvántartásban átvezetésre került, (...) tulajdonjoga, tagi jogviszonya megszűnt.
A panaszos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt azzal, hogy az üzletrész átruházása során a követelés fedezetét elvonó okiratot készített, így magatartásával közreműködött a tartozás fedezetének elvonásában, így tevékenysége a végrehajtás eredménytelenségét okozta.
Panaszos a kialakult helyzetre is figyelemmel a (...) Járásbíróságon a 2018. szeptember 10. napján megkötött üzletrész átruházási szerződés hatálytalanságának a megállapítása iránt peres eljárást kezdeményezett. A peres eljárás ....P..... szám alatt került lefolytatásra.
A peres eljárás folyamán (...) és a lánya (...) 2020. október 26-án írásbeli ellenkérelmet terjesztett elő, melyben elismerték, hogy az üzletrész átruházásával fedezet elvonásra került sor, a kereset jogszerűségét nem vitatták.
Az írásbeli ellenkérelmet (...) és (...) alperesek nevében dr. (...) ügyvéd készítette el.
A (...) Járásbíróság a ....P...../2020/5. szám alatti ítéletévvel megállapította, hogy a 2018. szeptember 10. napján megkötött üzletrész átruházási szerződés (...) felperessel szemben hatálytalan.
Panaszos álláspontja szerint az üzletrész átruházásának időpontjában a Kft. értéke mintegy háromszázmillió forint volt, a (...) Járásbíróság ítélet hozatalának időpontjában a cég már értéktelenné vált.
A panaszos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt a Kft. értékével, tudott a peres eljárásról, megfelelő információk birtokában volt, így tevékenyen közreműködött a fedezet elvonásában.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával kárt okozott a panaszosnak. A bejelentő az előterjesztett panaszához az állításait igazoló mellékleteket csatolta.
2021. május 13. napján a Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa tájékoztatta a MÜK elnökét arról, hogy a panaszolt ügyvéd a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökségének tagja, így a Debreceni Ügyvédi Kamara nem járhat el az ügyben.
2021. május 20-án a MÜK elnöke kijelölte a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosát az előzetes vizsgálat lefolytatására.
2021. június 21. napján a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke és vezető fegyelmi biztosa elfogultságot jelentett be a MÜK elnöke felé, kérték másik kamara kijelölését.
2021. június 30-án a MÜK elnöke az előzetes vizsgálat lefolytatására kijelölte a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát.
2021. július 15-én az előzetes vizsgálat elrendelésére került sor.
2021. július 23-án az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt terjesztett elő, és iratokat csatolt. Az ügyvéd észrevételében nem vitatta, hogy ellátta a jogi képviseletét (...) a fizetési meghagyásos, valamint a peres eljárásban.
Előadta, hogy az ellentmondás benyújtása után, de a perré alakulásról szóló értesítést megelőzően 2018. szeptember 10-én kapott megbízást az üzletrész átruházásával kapcsolatos okiratok elkészítésére és a cégbíróság előtti eljárásra.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem ismerte el a felelősségét, álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget.
Hivatkozása szerint az ajándékozási szerződés elkészítése során a megbízást kapó ügyvédnek nem kötelessége annak felderítése, hogy az ajándékozó milyen vagyoni helyzetben van, erre a megbízott ügyvédnek nincs is lehetősége.
Ugyancsak nem lehetséges annak felderítése, hogy az ajándékozóval szemben milyen ismert, vagy ismeretlen követelések állnak fenn. Az okirat elkészítésekor nem merült fel adat, információ arra vonatkozóan, hogy az ajándékozónak csak ez az egy vagyontárgy képezné a tulajdonát.
Az átruházott üzletrészt semmilyen teher nem terhelte, az jogi szempontból nem volt a panaszos követelésének a fedezete.
2021. augusztus 24-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte az Üttv. 1. § (5) bekezdésében foglaltakat, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat 5.8. a) pontjába ütköző rendelkezést, így magatartásával 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. A fegyelmi biztos az ügy iratait megküldte a Debreceni Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottsága elnökének.
2021. augusztus 30-án a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke elfogultságot jelentett be az Országos Fegyelmi Bizottság elnökéhez, aki 2021. szeptember 1-én a fegyelmi eljárás lefolytatására a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottságot jelölte ki.
2021. szeptember 7-én a Pest Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa fenntartotta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa által kezdeményezett fegyelmi eljárást, indítványozta, hogy az eljáró fegyelmi tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, az ügyvédi tevékenysége során megszegte az Üttv. 1. § (3) és (5) bekezdésében foglalt szabályokat, továbbá a MÜK 6/2018. (III. 26.) számú szabályzatának 5.8. a) pontjában foglalt rendelkezést, pénzbírság, fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. szeptember 28-án bizonyítási indítványt terjesztett elő. Csatolta (...) és (...) írásbeli tanúvallomását, mely a (...) Járásbíróságon folyamatban lévő pótmagánvádas eljárásban került becsatolásra. Kérte, hogy ezen vallomásokat a fegyelmi eljárás folyamán vegyék figyelembe. Egyben jelezte azt is, hogy (...) 2021. szeptemberben elhalálozott. Jelezte, (...) olyan mentális állapotban van, hogy képtelen Budapestre utazni, vallomás tételére nem képes.
2021. október 8-án panaszos nyilatkozatot terjesztett elő. Jelezte, hogy a korábban benyújtott panaszát változatlan tartalommal fenntartja, továbbá iratokat csatolt az ajándékozással érintett Kft. éves beszámolójáról, egyben levezette a Kft. elértéktelenedésének folyamatát.
A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2021. november 5-én fegyelmi tárgyalást tartott. A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd személyesen megjelent. Előadta, hogy fegyelmi felelősségét nem ismeri el, fegyelmi vétséget nem követett el, kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését.
Álláspontja szerint különbséget kell tenni a fedezet elvonása és a szerződés relatív hatálytalansága között. A kettő nem ugyanaz a kategória. A fedezetelvonás büntetőjogi kategória, melynek megvalósulása esetén az büntetőjogi következményekkel bír. A panaszos által tett feljelentés nem eredményezett vádemelést, így megállapítható, hogy jelen ügyben fedezetelvonás nem történt.
Fenntartotta azon korábbi nyilatkozatát is, hogy nyilvánvalóan, mint eljáró ügyvédnek nem volt rálátása arra, hogy a Kft. mikor, milyen vagyoni körülményekkel bírt. Kötelezettsége és lehetősége sem volt arra, hogy ellenőrizze azt, hogy 2018-ban (...-nak) milyen vagyontárgyai voltak a nevén.
Ezt követően az eljáró Elsőfokú Fegyelmi Tanács a bizonyítást befejezettnek nyilvánította, az ügyben határozatot hozott.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás szerint néhai (....) a vállalkozása által felvett 10.000.000 Ft kölcsöntartozásért készfizető kezességet vállalt.
A 4.750.000 Ft tőke és járulékai megfizetése iránt kibocsátott fizetési meghagyásos eljárásban a 2018. január 22. napján kelt megbízás szerint a kötelezett jogi képviseletét az eljárás alá vont ügyvéd látta el, aki az ügyben ellentmondással élt.
A perré alakult eljárásban a (...) Törvényszék 2019. szeptember 12-én meghozott jogerős ítéletében 4.500.000 Ft tőke és járulékai megfizetésére kötelezte (...), akinek képviseletében az eljárás alá vont ügyvéd járt el.
Eljárás alá vont ügyvéd 2018. szeptember 10-én megbízás alapján közreműködött (...) tulajdonát képező (...) Kft.-ben lévő 1.000.000 Ft névértékű üzletrésznek lánya javára történő ajándékozási szerződés elkészítésében, a cégbírósági eljárás során jogi képviseletük ellátásában. Az üzletrész átruházás a cégnyilvántartásban átvezetésre, az ajándékozó tagi jogviszonya törlésre került.
A 2019. évben indult végrehajtási eljárás során megállapítást nyert, hogy az adósnak nincs végrehajtás alá vonható vagyona, erre tekintettel a végrehajtási eljárás szünetelt.
A (...) Járásbíróság ....P..../2020/5. számú ítéletében megállapította, hogy az üzletrész átruházás a panaszos vonatkozásában hatálytalan. Az üzletrészt a végrehajtó lefoglalta. (...) 2021. szeptemberben meghalt.
Az elsőfokú határozat megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt a fegyelmi tanács írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, kötelezte 80.000 Ft eljárási átalányköltség megfizetésére.
Az eljáró Elsőfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértette az Üttv. 1. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakat, ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget megvalósító kötelezettségszegést követett el.
Ugyanakkor az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat 5.8. a) pontjába ütköző rendelkezés megszegésében nem találta megalapozottnak a fegyelmi tanács a fegyelmi biztos indítványát, az eljárás alá vont ügyvéd magatartása nem ütközik közerkölcsbe, így a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 5.8. a) pontjában szabályozott rendelkezést nem sértette meg az eljárás alá vont ügyvéd.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, kérte, hogy az elsőfokú határozatot a Másodfokú Fegyelmi Tanács változtassa meg, a vele szemben indult fegyelmi eljárást szüntesse meg.
Álláspontja szerint az elsőfokú határozatban megállapított tényállás hiányos, a bizonyítékok értékelése során nem került figyelembe vételre az általa becsatolt két személy, (...) és (...) írásbeli tanúvallomása, illetve nem adta indokát annak az Elsőfokú Fegyelmi Tanács, hogy azokat miért hagyták figyelmen kívül.
Az országos vezető fegyelmi főbiztos álláspontja szerint a tényállás megállapítása és az abból levont következtetés helyes, az előterjesztett fellebbezés nem alapos, az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt.
A fellebbezés nem megalapozott.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban FE) rendelkezései alapján, annak 35.2. pontjában írtakra is figyelemmel, a fellebbezési kérelem keretein belül felülbírálta az elsőfokú határozatot, megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetve szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból megfelelően járt el, a határozat indokolási kötelezettségének eleget tett.
Az eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
Mindebből okszerűen következik, hogy azt a fegyelmi ügyet, amely a regionális fegyelmi bizottságok megalakulását követően indult meg, az Üttv. eljárási szabályai szerint kell lefolytatni.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2022. március 4. napján megtartott tárgyaláson az ügy teljes iratanyagát áttekintette, megállapította, hogy az elsőfokú határozat a jogszabályi előírásoknak megfelel, az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat jogilag helyesen értékelte.
A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a rendelkezésre álló bizonyítékok, dokumentumok, adatok, nyilatkozatok alapján helyes és megalapozott tényállást állapított meg, a tényállás kellően felderített, nem hiányos, logikusan felépített, az iratok tartalmával megegyező.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a panaszolt ügyvéd tevékenységét a kötelezettségszegés, fegyelmi vétséget megalapozó magatartás vonatkozásában az Elsőfokú Fegyelmi Tanács jogi indokolásával megegyezően ítélte meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésben írt álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a bizonyítékok értékelése során nem vette figyelembe az általa 2021. szeptember 28-án becsatolt, az ügyben érintett személyek, (...) és (...) írásbeli tanúvallomását.
Ezen írásbeli tanúvallomások vonatkozásában a Másodfokú Fegyelmi Tanács arra a megállapításra jutott, hogy ezen nyilatkozatok egy büntető eljárásban keletkeztek, kerültek becsatolásra. Ebből az is következik, hogy ezek a nyilatkozatok büntetőjogi védekezések, a fegyelmi eljárásban ennek figyelembe vételével értékelhetők.
Jelen ügy elbírálása szempontjából a (...) Járásbíróság előtt folyamatban volt ....P..../2020. szám alatti ügyben becsatolt, (...) és (...) által tett nyilatkozat bír megatározó jelentőséggel.
A 2020. október 26. napján kelt írásbeli ellenkérelem elnevezésű iratban a jogi képviselővel eljáró fent nevezett alperesek elismerték, hogy a keresetlevélben írt helyes tényállítás alapján megállapítható, hogy jogi szempontból az üzletrész ajándékozási szerződés a felperes követelése szempontjából fedezetelvonónak tekintendő, ezért az ezzel kapcsolatos kereset jogszerű.
A (...) Járásbíróság ....P..../2020/5. számú ítéletében megállapította, hogy az alperesek a felperes kereseti kérelmének teljesítését nem ellenezték, a kereseti kérelem teljesítését illetően elismerő nyilatkozatot tettek.
Ezen keresetet elismerő nyilatkozat alapján állapította meg a bíróság, hogy a (...) és (...) között létrejött üzletrész átruházási szerződés a felperessel szemben hatálytalan.
A (...) Járásbíróság ....P..../2020/5. szám alatti ítéletéből az is megállapítható, hogy (...) és (...) jogi képviselővel jártak el, tisztában voltak nyilatkozatuk tartalmával, és annak következményeivel, így a peres eljárásban keletkezett alperesi nyilatkozatokat, az abból levont jogi következtetéseket eredménnyel nem támadhatja az eljárás alá vont ügyvéd.
Az eljáró bíróság megállapította továbbá, hogy az alperesek elismerték az üzletrész ajándékozási szerződés fedezetelvonó jellegét.
Az elsőfokú határozatban rögzített tényállásból megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd úgy készítette el az ajándékozási szerződést, hogy azt megelőzően a fizetési meghagyásos eljárásban ellentmondást terjesztett elő. A fizetési meghagyásos eljárás ezen időben még folyamatban volt, az nem záródott le. A fizetési meghagyásos eljárásban is az eljárás alá vont ügyvéd járt el, így nem hivatkozhat eredménnyel arra, hogy nem volt tudomása a peren kívüli eljárásban ügyfelével szemben érvényesíteni kívánt jelentős összegű pénzkövetelésről.
Az üzletrész átruházásával kapcsolatos közreműködése során az ügyvéd ismeretében volt annak a körülménynek is, hogy a bejelentő követelésének érvényesítése esetén az ajándékozási jogügylet a kielégítési alap részbeni vagy egészbeni elvonását eredményezheti.
A Polgári Törvénykönyv 6:120. § (1) bekezdése szerint ilyen fedezetelvonó szerződés a harmadik személy vonatkozásában hatálytalan, hozzátartozóval kötött szerződés esetén a rosszhiszeműséget vélelmezni kell.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az előzőekben írt megállapítással az elsőfokú határozat indokolását kiegészítette.
Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezésében ismételten előadta, hogy neki nem volt rálátása arra, hogy (...) milyen vagyontárgyakkal rendelkezett az ajándékozási jogügylet megkötésekor, az ügyfele által előadottakat nem ellenőrizhette.
Ezen védekezéssel kapcsolatosan a Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek valóban korlátozott lehetősége van ügyfele vagyoni körülményeinek kivizsgálására.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint azzal azonban teljes mértékben tisztában volt az ügyvéd, hogy a (...-val) szemben előterjesztett fizetési meghagyásos eljárásban ellentmondás került benyújtásra, ismerte a követelés tényleges nagyságrendjét. Tisztában volt azzal is az ügyvéd, hogy a Pp. szabályai alapján az ellentmondás folytán a peren kívüli eljárás peres eljárássá alakulhat, így számolnia kellett azzal is, hogy az eljáró bíróság a követeléssel kapcsolatban döntést fog hozni.
A fellebbezés kiegészítésében előadottakkal kapcsolatosan a Másodfokú Fegyelmi Tanács rá kíván mutatni arra, hogy a fegyelmi eljárást megalapozó kötelezettségszegés vizsgálata során nem bír relevenciával az a körülmény, hogy az okirat szerkesztésekor még nem volt folyamatban végrehajtási eljárás.
A fegyelmi eljárásban annak van jelentősége, hogy az okirat elkészítésekor az eljárás alá vont ügyvéd tudomással bírt a potenciális követelésről, ezen körülményre is figyelemmel milyen következményei lehetnek a közeli hozzátartozó részére történő üzletrész átruházásnak.
Mindezen tények ismeretében a Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezésben előadottakat az eljárás alá vont ügyvéd javára nem tudta értékelni.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben megállapításra került, hogy kötelezettségszegésével 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, így megalapozott jogi értékeléssel jutott arra a következtetésre az Elsőfokú Fegyelmi Tanács, hogy (...) ügyvédet írásbeli megrovás fegyelmi büntetésben részesítette, egyben kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Tekintettel arra, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács nem rendelkezett az elsőfokú eljárási átalányköltség megfizetésének határidejéről, a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatot ebben a vonatkozásban kiegészítette.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál, mértékének megállapításánál az Elsőfokú Fegyelmi Tanács figyelembe vette az enyhítő körülményeket, és a kötelezettségszegés tárgyi súlyát, megfelelően értékelte a fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó szempontokat.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatot a megállapított tényállás és jogi indokolás alapján érdemben helybenhagyta az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre az Üttv. 142. § (2) bekezdés, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2. c) pontja alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács 50.000 Ft másodfokú eljárási költség megfizetéséről rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat jogerős és 2022. április 28. napján végrehajtható.