A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. március 31. napján tartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács
eljárás alá vont ügyvéddel szemben indított fegyelemi eljárásban az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) és 107. § b) pontja alapján, felelősségét 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében megállapítja, ezért a Fegyelmi Tanács
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetést szab ki vele szemben.
Eljárás alá vont ügyvéd a Pest Megyei Ügyvédi Kamara tagja, fegyelmi előzménye nincs.
A Fegyelmi Tanács kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) napon belül a 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 1171300520403120 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi- ugyseged oldalon. Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Vízirendészeti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának 2021. október 21. napján érkezett bejelentése alapján indult. A hivatkozott rendőrkapitányság bü. számú megkeresése szerint eljárás alá vont ügyvédnek, a 2012. évi C. Törvény 236. § (1) bekezdésébe ütköző és az (1) bekezdése szerint minősülő gépi meghajtású úszólétesítmény vezetésével elkövetett ittas járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőügyben, gyanúsítottként történő kihallgatására került sor, 2021. július 19. napjának 10:22. perckor.
A hivatkozott Vízirendészeti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának bejelentése alapján, a fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el 2021. október 18.-án. Az előzetes vizsgálat ideje alatt az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat csatolta, igazoló jelentést terjesztett elő 2021. október 18. napján. Az előzetes eljárás lefolytatását követően a vezető fegyelmi biztos 2021. október 26. napján kelt határozatában fegyelmi eljárás kezdeményezett. Indítványozta, hogy az eljáró Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdés szerint tárgyalás tartása nélkül hozzon határozatot, és a fegyelmi eljárást az Üttv. 140. § (1) bekezdése alapján függessze fel, valamint kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetőeljárás menetéről (3 havonta) írásban legyen köteles jelentést tenni a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére, illetve a büntetőeljárás jogerős befejezését követően haladéktalanul küldje meg az eljárást lezáró határozatot.
Az eljáró Fegyelmi Tanács 2021. november 4. napján a fegyelmi eljárást, tárgyaláson kívül hozott határozatával felfüggesztette az Üttv. 140. § (1) bekezdése alapján, egyúttal kötelezte eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetőeljárás menetéről 3 (három) havonta írásban tegyen jelentést a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére, illetve a büntetőeljárás jogerős befejezését követően haladéktalanul küldje meg az eljárást lezáró határozatot.
A felfüggesztett fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont ügyvéd jelentési kötelezettségének nem tett eleget 2021. november 4. és 2022. december 12. közötti időszakban. Ezt követően a Fegyelmi Bizottság Elnökének felhívására, utólag eleget tett jelentési kötelezettségének 2022. december 12. napján. A büntetőeljárásban 2023. február 6. napján kelt jogerős ítéletet 2023. február 15. napján csatolta, ami szerint vele szemben a Járásbíróság sz. jogerős ítéletében, megállapította, hogy bűnös járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk. 236. § (1) bekezdés], ezért őt 120 napi tétel pénzbüntetésre és 10 hó gépi meghajtású úszólétesítmények vezetésétől eltiltásra ítélték. Egy napi tétel összegét 3.000 Ft összegben állapították meg, így összesen 360.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére kötelezték.
A kijelölt fegyelmi biztos indítványt tett az eljárás során, miszerint kérte, hogy a Fegyelmi Tanács az FE 29.1 pontja alapján rendelje el a fegyelmi eljárás folytatását és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Üttv.) 128. § (1) bekezdése alapján, az FE 24.1 pontja alapján tárgyalás tartásával állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § b) pontjába ütköző 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, figyelemmel arra, hogy a büntetőügyben a vád tárgyát képező bűncselekmény bizonyítottá vált, amely az ügyvédi tevékenységen kívüli, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan sértő magatartással megvalósult fegyelmi vétség megállapítására alkalmas. Kérte továbbá, hogy állapítsa meg a Fegyelmi Bizottság, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, figyelemmel arra, hogy Kamarának nem jelentette be a gyanúsítás közlését és ezzel megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 12.4 pontját, valamint annak a kötelezésnek sem tett eleget, hogy a büntetőeljárás menetéről 3 (három) havonta írásban tegyen jelentést a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére, ezért az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 108. § b) pontjában meghatározott pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtsa.
A pénzbírság mértékére az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt keretek között akként tett indítványt, hogy a kiszabandó pénzbírság a kiszabható fegyelmi büntetés középmértékét ne érje el.
Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) a) pontja alapján kötelezte 80.000 Ft fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
A Fegyelmi Bizottság 2023. március 31. napján nem nyilvános szóbeli tárgyalást tartott, melyen az eljárás alá vont ügyvéd megjelent. A tárgyalás során a Fegyelmi Biztos összefoglaló jelentésében foglaltakat fenntartotta, amit annyiban egészített ki, hogy 100.000 Ft pénzbírság megfizetésére kérte kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet.
A 2023. március 31. napján tartott tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd a felelősségét elismerte, előadta továbbá, hogy 5 gyermeket nevel, jövedelmi viszonyai tekintetében úgy nyilatkozott, hogy havonta 300–400.000 Ft bevételre tesz szert. Az ügy érdemében úgy nyilatkozott, hogy egy 5 LE ladikot vezetett, nem kellett hozzá jogosítvány, a cselekmény során a feleségétől vette át a motorcsónak irányítását, amikor ki kellett kerülni egy ladikot és egy bedőlt fát. Pont azt az igazoltató rendőrt kerülte ki ezzel a manőverrel, aki később őt igazoltatta és mindössze 2 percre akartam átvenni a feleségétől a csónak irányítását. Ő akkor erre hivatkozott az igazoltató rendőrnél is, majd az igazoltató rendőr későbbi tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy nem akarta megfújni a szondát. A bíróság álláspontja az volt, hogy evezni kellett volna, de ott, az akkori körülmények miatt arra esély sem volt. A bíróság nem állapította meg a végszükséget, de a legenyhébb büntetést szabta ki a megállapított pénzbüntetéssel. Jelentési kötelezettségének elmulasztása vonatkozásában pedig azt adta elő, hogy a cselekmény súlya miatt eszébe sem jutott, hogy be kellett volna jelentenie a kamara felé a büntetőeljárás megindítását. Előadta továbbá, hogy két fröccsöt fogyasztottam a cselekmény elkövetésekor. Enyhe fokban volt ittas és álláspontja szerint ezekre tekintettel nem volt szándékos a bejelentési kötelezettség elmulasztása. Előadta továbbá, hogy a felelősségét elismeri, e tekintetben hivatkozott arra, hogy 5 gyermeket nevel, a jövedelmi viszonyai tekintetében pedig úgy nyilatkozott, hogy havi 300–400.000 Ft-os bevételekre teszek szert.
A fegyelmi Tanács a tényállást a becsatolt rendelkezésre álló iratok – így különösen a becsatolt Járásbíróság /9. sorszámú ítélete, valamint a Vízirendészeti Rendészeti Rendőrkapitányság bejelentése alapján az alábbiak szerint állapította meg.
A Vízirendészeti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya bü. számú megkeresése eljárás alapján megállapítható volt, hogy eljárás alá vont ügyvédet 2021. július 19. napján gyanúsítottként hallgatták meg, a 2012. évi C. Törvény 236. § (1) bekezdésébe ütköző és az (1) bekezdése szerint minősülő gépi meghajtású úszólétesítmény vezetésével elkövetett ittas járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőügyben, gyanúsítottként. Az eljárás alá vont ügyvéd nem jelentette be a Pest megyei Ügyvédi Kamarának, hogy vele szemben büntető eljárás van folyamatban.
A büntetőeljárás eredményeként a Járásbíróság .... sz. jogerős ítéletében, megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk. 236. § (1) bekezdés] bűnös, ezért Őt 120 napi tétel pénzbüntetésre és 10 hó gépi meghajtású úszólétesítmények vezetésétől eltiltásra ítélték. Egy napi tétel összegét 3.000 Ft összegben állapították meg, így összesen 360.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére kötelezték.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
Az Üttv. 107. § szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 12.4. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója – eljáró hatóság, illetve bíróság nevének és az ügy számának a feltüntetésével – köteles bejelenteni a területi ügyvédi kamarának, ha
a) közvádra üldözendő eljárásban gyanúsítottként hallgatták meg,
Megállapítható volt, hogy eljárás alá vont ügyvéd a Kamarának nem jelentette be a gyanúsítás közlését és ezzel megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 12.4 pontját, mely kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója – az eljáró hatóság, illetve nevének és az ügy számának feltüntetésével – köteles bejelenti az ügyvédi kamarának, ha közvádra üldözendő eljárásban gyanúsítottként hallgatták meg. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a hivatkozott etikai szabályzat nem tesz különbséget a cselekmények súlya szerint, hanem egységesen minden közvádra üldözendő eljárás megindulása esetén fennáll a bejelentési kötelezettsége az eljárás alá vont ügyvédnek, erre tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd ebben a körben tett nyilatkozatát figyelembe venni nem tudta.
A Vízirendészeti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya ... bü. számú megkeresése eljárás alapján megállapítható volt, hogy eljárás alá vont ügyvédet 2021. július 19. napján gyanúsítottként hallgatták meg, a 2012. évi C. Törvény 236. § (1) bekezdésébe ütköző és az (1) bekezdése szerint minősülő gépi meghajtású úszólétesítmény vezetésével elkövetett ittas járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőügyben, gyanúsítottként. Az ügyvédi kamara pedig a gyanúsítáról nem az eljárás alá vont ügyvédtől, hanem a fent megjelölt szervtől szerzett tudomást, mely magatartásával megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat 12.4 pontját, így az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A büntetőeljárás eredményeként a Járásbíróság sz. jogerős ítéletében, megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk. 236. § (1) bekezdés] bűnös, ezért őt 120 napi tétel pénzbüntetésre és 10 hó gépi meghajtású úszólétesítmények vezetésétől eltiltásra ítélték. Egy napi tétel összegét 3.000 Ft összegben állapították meg, így összesen 360.000 Ft pénzbüntetés megfizetésére kötelezték, ami alapján eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § b) pontjába ütköző 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, figyelemmel arra, hogy a büntetőügyben a vád tárgyát képező bűncselekmények bizonyítottá váltak, amelyek az ügyvédi tevékenységen kívüli az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan sértő magatartással megvalósult fegyelmi vétség megállapítására alkalmas volt. Az eljárás alá vont ügyvéd azon nyilatkozatát nem lehetett értékelni, amit a büntetőeljárás alapját képező cselekménye körében tett, tekintettel arra, hogy a büntetőeljárás eredményeként megállapított tényállás tekintetében a Fegyelmi Tanács eltérő álláspontra nem helyezkedhet, kiváltképp nem az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján.
A fegyelmi biztos Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) a) pontja alapján kötelezte 80.000 Ft fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
A Fegyelmi tanács alaposnak találta a Fegyelmi biztos eljárási költségek tekintetében tett indítványát is, és annak megfelelően kötelezte eljárás alá vont ügyvédet annak megfizetésére.
A Fegyelmi Biztos fegyelmi büntetés kiszabására irányuló indítványánál súlyosító körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd jelentési kötelezettségének nem tett eleget, enyhítő körülményként azt, hogy a büntető ügyben a terhére rótt cselekményt beismerte.
A Fegyelmi Biztos indítványával szemben a Fegyelmi Tanács nem tudta súlyosító körülményként értékelni azt, hogy az eljárás alá volt ügyvéd a büntetőügy kapcsán bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, tekintettel arra, hogy ezen magatartása az eljáró ügyvédnek külön szándékos fegyelmi vétséget valósít meg, és az nem értékelhető egyúttal súlyosító körülményként is. Enyhítő körülményként vette azonban figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd beismerő nyilatkozatát, illetve a személyi körülményeit is, miszerint 5 gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, valamint azon tényt, hogy eljárás alá vont ügyvédnek fegyelmi előzménye nem volt. Mindezen körülményeket értékelve jutott arra a következtetésre az eljáró Fegyelmi Tanács, hogy az adott ügyben az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az elkövetett fegyelmi vétséggel arányban álló írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szab ki.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. § (1) bekezdése teszi lehetővé, míg a fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére vonatkozó kötelezés az Üttv. 142. § (2)–(3) bekezdésén és az FE 40.2 a) pontján alapul.
Jogerős 2023. május 17. napján
Végrehajtható: 2023. május 18. napján