A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) fegyelmi ügyében a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. október 1. napján, RFGY16/2019 sz. alatt hozott határozata ellen, az eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán, 2022. március hó 2. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. október 1. napján, RFGY16/2019. szám alatt hozott határozatát részben megváltoztatja, kiegészíti azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, egyebekben az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyja.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
(...)
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata:
1. A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság RFGY16/2019 számú határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért 200.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta. Kötelezte eljárás alá vont ügyvédet a pénzbírság és a 80.000 Ft eljárási költségnek 30 napon belül történő megfizetésére. Megállapította, hogy az eljárásban addig felmerült 50.000 Ft II. fokú fegyelmi költséget a Békés Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában tényállásként megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2018. szeptember 1-én adásvételi szerződést szerkesztett és jegyzett ellen a ... hrsz. alatt nyilvántartott mezőgazdasági művelés alatt álló zártkerti ingatlan fele részét érintően, amely szerződésben megbízást kapott a vevő tulajdonjog bejegyzésig felmerülő valamennyi hivatalos eljárásban szerződő felek jogi képviseletének ellátására.
A határozatban megállapította azt is, hogy eljárás alá von ügyvéd az eladó által az adásvételi szerződésbe rögzített vevőtől elfogadott vételi ajánlatot az előírt 8 (nyolc) napos határidőben nem nyújtotta be az illetékes jegyzőhöz a szerződésnek az elővásárlási jogosultakkal való közlése érdekében, továbbá a szerződés hatósági jóváhagyását követően nyitva álló 30 napos határidőn belül elmulasztotta a vevő tulajdonjogának bejegyzésre irányuló kérelmét az illetékes földhivatali osztályhoz előterjeszteni.
A határozat rögzítette, hogy ezen pontatlanságok ellenére a szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyta, illetve a földhivatali osztály a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A határozat felhívta, hogy a szerződés megkötése és a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése közötti időben a szerződés tárgyát képező ingatlanra bejegyzett további teherért az eljárás alá vont ügyvéd nem tartozik felelőséggel.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a határozatában megjelölte, hogy eljárás alá vont ügyvéd - álláspontja szerint - milyen jogi normákat hagyott figyelmen kívül eljárása során. A határozatot hozó álláspontja szerint sérültek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek - Üttv. - 1. § (3) bekezdésének előírásai, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzatnak a 2.2. és a 2.4. pontjai, továbbá a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdésének előírása. Az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint kötelességszegéseiért az Üttv. 107. § a) pontja alapján eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősséggel tartozik.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál a fegyelmi tanács enyhítő és súlyosító körülményeket vett figyelembe és az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat - Fesz. - 40.2. pontja alapján kötelezte eljárás alá vont ügyvédet a felmerült eljárás költségének a megfizetésére.
2. A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd élt - részletesen indokolt - fellebbezéssel.
Álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget, eljárása során figyelemmel volt a vonatkozó törvényi előírásokra, azokat megtartva, másoknak kárt nem okozva, végezte ügyvédi tevékenységét.
Eljárás alá vont ügyvéd védekezésében előadta:
- Az eladó által aláírt kifüggesztési kérelemnek a jegyző részére való átadásával a vevőt bízta meg, nem ő, hanem a vevő adta be a kérelmet határidőn túl a jegyzőnek.
- A szerződés hatósági jóváhagyását követően szólította fel az ingatlan társtulajdonosát a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezésén nyugvó elővásárlási jog gyakorlására, a felszólítás teljesíthetősége határidejének lejártát követően haladéktalanul benyújtotta a vevő tulajdonjogának bejegyzésre irányuló kérelmét az illetékes földhivatalba, ahol a tulajdonjog bejegyzésére sor is került.
- A szerződéskötés és a vevő tulajdonjognak ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése közötti időben bejegyzett, az ingatlan érintő további teher nem függ össze ügyvédi tevékenységével.
- Az ügyvédi munkájával kárt nem okozott sem az eladónak, sem a vevőnek.
3. A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi biztosa észrevételében indítványozta az elsőfokú fegyelmi határozat helybenhagyását.
4. A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2022. március hó 2. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyalást, amikor is az érintettek megjelentek és nyilatkozataikat - eljárás alá vont ügyvéd fellebbezését - fenntartották.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat - a továbbiakban Fesz. - 35.2 pontja szerint a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd fellebbezését nem találta alaposnak.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. október 01. napján, RFGY16/2019. szám alatt hozott határozatát a fegyelmi vétségek rendbeliségének meghatározásával kiegészítette, indoklását részben megváltoztatva a határozat rendelkező részét helyben hagyta, valamint határozatában kötelezte eljárás alá vont ügyvédet a másodfokú eljárásában felmerült általányköltség megfizetésére.
III. A másodfokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása
5. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. október hó 01. napján, RFGY16/2019. szám alatt hozott határozatának indokolását a következők szerint pontosítja, illetve egészíti ki:
A fegyelmi eljárás tárgyát képező magatartások értékelésénél az anyagi jogszabályokat érintően az elkövetés ideje a meghatározó, míg a fegyelmi eljárásra általánosságban az elbírálás idején hatályos jogot kell alkalmazni. Ezen elveket helyesen tartalmazza a határozat, de az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyó fegyelmi eljárás menetének leírása és az elkövetés idején hatályban volt jogi normák pontosításra szorulnak.
a) A fegyelmi eljárás leírása, az alapeljárásban hozott határozatok:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi ügyében a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. november 06. napján, RFGY16/2019 sz. alatt hozott határozata ellen, az eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán, 2021. május hó 19. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson FF/017/2021. szám alatt az alapeljárásban határozatot hozott, amely határozatában a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának RFGY16/2019. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására utasította. A határozatban megállapításra került a másodfokú eljárás 50.000 Ft. összegű költsége, amelyről a megismételt eljárásban kellett az elsőfokú fegyelmi tanácsnak rendelkeznie.
Ilyen előzményeket követően, a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a megismételt eljárásban, hozott 2021. október 1. napján, RFGY16/2019 sz. alatt új határozatot.
A megismételt eljárásban hozott határozatnak az FF/017/2021. számú fellebbviteli eljárást érintően megállapított költsége viseléséről szóló rendelkezése ellen fellebbezés nem érkezett, az elsőfokú határozatnak ezen költség viseléséről szóló rendelkezése jogerőre emelkedett. Ezen másodfokú költséget a Békés Megyei Ügyvédi Kamara viseli, amelyet az eljárási költség átutalására vonatkozó határozati rendelkezés szerint köteles a Békés Megyei Ügyvédi Kamara a Magyar Ügyvédi Kamarához átutalni.
b) A mezőgazdasági földek forgalmára vonatkozó előírások pontosítása:
A Kúria Kfv.37.220/2017/8. sorszámú ítéletében - eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztését megelőzően - iránymutatást adott a társtulajdonost megillető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos eljárás jogértelmezésre. Az ítélet közzé lett téve, indokolása megismerhető volt eljárás alá vont ügyvéd részéről is.
Irányt mutató anyagi és eljárási jogi rendelkezések a következők a kúria döntése alapján:
Az eljárásban figyelemmel kell lenni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:81. § (1) bekezdésére, amely az elővásárlási jogot a tulajdonostársi minőséghez köti. A Kúria utalt az Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésére, mely közvetlen közlési kötelezettséget ír elő ezen elővásárlási joghoz. A tulajdonos elővásárlási joga a szerzési képességétől független, és a Földforgalmi tv.-nek nincs olyan rendelkezése, amely előírná az eladónak, hogy a közlési kötelezettség szempontjából a tulajdonostárs szerzési képességét vizsgálnia kellene.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: Fétv.) 17. § (2) bekezdésének előírása sérül, ha nem a szerződés aláírásától számított 8 napon belül történik a társtulajdonos felhívása elővásárlási joga gyakorlására. Megvalósul a szabálytalanság akkor is, ha 8 napon belül a kifüggesztési kérelem és mellékletei nem érkeznek meg a jegyzőhöz.
Eljárás alá vont ügyvéd figyelmen kívül hagyta ezen rendelkezéseket, megsértette az elővásárlási jog közlésére vonatkozó jogi előírást, amelynek következtében a mezőgazdasági igazgatási szervnek az Földforgalmi tv. 23. § (2) bekezdése alapján az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási jogszabályok megsértése miatt meg kellett volna a szerződés jóváhagyását tagadni. A jóváhagyó határozat a Földforgalmi tv. 23. § (2) bekezdésébe ütközik, de az eljárás során ennek megállapítása elmaradt. Ettől függetlenül az ügyvéd kitette a szerződő feleket szabálytalan eljárásával a szerződés jóváhagyása megtagadása alkalmazhatóságának.
A jogszabályi előírást figyelmen kívül hagyó ügyvédi magatartásért az eljárás alá vont fegyelmi felelősséggel tartozik attól függetlenül, hogy időközben az elővásárlási jog közlésével összefüggő eljárásra vonatkozó jogi normák megváltoztak.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács határozatában felhívja, hogy a tulajdonjog bejegyzési kérelem benyújtásának 30 napos határidejét az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. § rendelkezései tartalmazzák. Ezen rendelkezésekkel a Másodfok Fegyelmi Tanácsa az elsőfokú fegyelmi határozat jogi indoklását kiegészíti.
A felhívott törvényhely rendelkezései a következők:
(4) A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.
(4a) Abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, azonban a szerződést az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője közreműködésével kell közölni, a bejegyzésre irányuló kérelmet a kifüggesztett szerződésnek az ingatlan tulajdonosa által történő kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. (5) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.
Eljárás alá vont ügyvéd a felhívott törvényi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva járt el, amikor is 30 napot meghaladó időben nyújtotta be a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelmét és a késedelmes ügyintézésével lehetőséget teremtett a késedelmi bírság alkalmazására. A bírság elmaradása és a vevő tulajdonjogának az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelsőségét nem szünteti meg.
6. A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre. Nem volt jogi lehetőség a fellebbezési kérelem szerint a fegyelmi eljárásnak fegyelmi vétség hiányából történő megszüntetésére. A másodfokú fegyelmi tanács arra sem talált lehetőséget, hogy a kiszabott fegyelmi büntetést enyhítse.
7. Az elsőfokú határozatnak a rendelkező rész szerinti részbeni módosítására az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja adott lehetőséget. Az elsőfokú fegyelmi határozat egyéb rendelkezéseit - indoklását kiegészítve - a Másodfokú Fegyelmi Tanács helyben hagyta.
IV. Költségekre vonatkozó és keresetindítási lehetőségre vonatkozó rendelkezés indokolása
8. A másodfokú eljárás költségét a Másodfokú Fegyelmi Tanács a Fesz. 40.2. c) pontja alapján állapította és annak megfizetésére az eljárás alá vont ügyvédet kötelezte.
A másodfokú fegyelmi határozat a Fesz. 35.5 pontjában előírtak értelmében a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2022. május 23. napján végrehajtható.