A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa Dr. (...) ügyvédjelölt fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. november 08. napján 2021.F.176/9. szám alatt hozott határozata ellen a fegyelmi biztos részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. március 11. napján megtartott tárgyalásán a következő meghozta az alábbi
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.176/9. számú határozatát helybenhagyja.
A másodfokú eljárás költségének - 50.000 Ft - viselésére a Budapesti Ügyvédi Kamarát kötelezi.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának a 2021. november 8-án kelt 2021.F.176/10. számú határozatában a lefolytatott bizonyítási eljárás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt személyi körülményeire vonatkozó adatok:
(...)
a) 2020.F.176.
(...) Kft. ügyvezetőjeként 2020. december 10. napján érkezett bejelentésében Dr. (...) ügyvédjelölt ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegéseit kifogásolta.
2020. december 22. napján a BÜK vezető fegyelmi biztosa 2020.V.547/3. számú határozatával elrendelte az előzetes vizsgálatot.
2021. március 8. napján a fegyelmi biztos 2020.V.547/8. számú határozatával az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.
2021. június 29. napján a fegyelmi biztos 2020.V.547/12. számú határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. Azt rótta az eljárás alá vont személy terhére, hogy eljárás alá vont ügyvédjelölt ügyvédi felszólító levelet küldött az ellenérdekű fél részére, amelynek tartalma sem felelt meg az akkor már eljárás alá vont ügyvédjelölt által is ismert tényeknek, továbbá magát valótlanul, ügyvédi minőségben tűntette fel, valamint ezen felszólító levelet egy nem valós adatokat tartalmazó bélyegzővel látta el. Mindezzel fegyelmi biztos határozata szerint az eljárás alá vont személy 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el. Fegyelmi biztos indítványozta a 2020.V.552. számon indult eljárás iratainak beszerzését és az ügyek egyesítését.
b) 2020.F.177.
(...) bejelentő 2020. december 14. napján érkezett bejelentésében Dr. (...) ügyvédjelölt ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegéseit kifogásolta.
2020. december 22. napján a BÜK vezető fegyelmi biztosa 2020.V.552/2. számú határozatával elrendelte az előzetes vizsgálatot.
2021. március 8. napján a fegyelmi biztos 2020.V.552/6. számú határozatával az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.
2020. június 29. napján a fegyelmi biztos 2020.V.552/7. számú határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. Azt rótta az eljárás alá vont személy terhére, hogy eljárás alá vont ügyvédjelölt ügyvédi felszólító levelet küldött az ellenérdekű fél részére, amelynek tartalma sem felelt meg az akkor már eljárás alá vont ügyvédjelölt által is ismert tényeknek, továbbá magát valótlanul, ügyvédi minőségben tűntette fel, valamint ezen felszólító levelet egy nem valós adatokat tartalmazó bélyegzővel látta el. Mindezzel fegyelmi biztos határozata szerint az eljárás alá vont személy 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el. Fegyelmi biztos indítványozta a 2020.V.547. számon indult eljárás iratainak beszerzését és az ügyek egyesítését.
2020. július 29. napján a Fegyelmi Tanács a 2020.F.177. (2020.V.552.) számú ügyet,
2020.F.177/3. számú határozatával a 2020.F.176. (2020.V.547.) számú ügyhöz egyesítette.
Az eljárás alá vont személy az ügyek vizsgálati szakaszában érdemi nyilatkozatot tett a bejelentésben foglaltakat ténybelileg nem vitatta, ugyanakkor a levelek tartalmát helytállónak vélte és az általa igénybe vett gépírónő tévedéseiként jelölte a téves ügyvédi minőség feltüntetését és a valótlan adatokat tartalmazó bélyegző használatát
Az elsőfokú fegyelmi tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
a) 2020.F.176. - ... Kft. -
Eljárás alá vont személy a (...) Kft. képviseletében eljárva 2020.10.08. napján kelt ügyvédi felszólító levelet küldött meg a (...) Kft. ellenérdekű fél részére, melyen magát valótlanul, ügyvédi minőségben tűntette fel. A felszólító levelet egy a munkáltatója adatait nem a valóságnak megfelelően tartalmazó bélyegző-lenyomattal látta el.
b) 2020.F.177. - (...)
Eljárás alá vont személy a (...) Kft. képviseletében eljárva 2020.10.08. napján kelt ügyvédi felszólító levelet küldött meg az (...) Kft. ellenérdekű fél részére, melyen magát valótlanul, ügyvédi minőségben tűntette fel. A felszólító levelet egy a munkáltatója adatait nem a valóságnak megfelelően tartalmazó bélyegző-lenyomattal látta el.
Az elsőfokú fegyelmi tanács 2021. október 11. és 2021. november 8. napján tartott tárgyalást az ügyben.
Az eljárás alá vont személy a 2021. október 11-én megtartott tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A 2021. november 8. napján tartott tárgyaláson szabályszerű idézésre megjelent. Fegyelmi felelősségét elismerte, rögzítette, hogy nem írhatott volna alá ügyvédként. Kitárt rá, hogy az irodavezető, a felesége akkor nem volt az irodában és egy beugró titkárnő volt segítségére, mert a másik titkárnő beteg volt, aki nem is tud különbséget tenni, hogy ki ügyvéd és ki jelölt. Előadta, hogy nem olvasta el az iratot aláírás előtt és a bélyegzőt a beugró titkárnő tette rá. Saját szavai szerint óriásit hibázott, ezért a fegyelmi felelősségét az ügyvédjelölti minőség fel nem tüntetésével és a pecséttel kapcsolatosan elismerte. Nagyon megbánta a hibázását. Ugyanakkor a levél tartalmával kapcsolatosan a felelősségét nem ismerem el, úgy vélte, hogy a levelekben tényszerű közlést tett. Előadta, hogy nagyon nehéz volt számára a vizsgált időszak, mert születése óta súlyos cukorbetegségben szenved és akkortájt amputációval járó műtétei is voltak, nagy volt a munkateher is és ezért nem volt kellően körültekintő. Kitért rá, hogy nagyon szerencsétlen ez a helyzet, hogy még mindig ügyvédjelölt és utalt rá, hogy már próbálta korábban a szakvizsgákat letenni, de az utolsó vizsgája előtt szintén kórházi kezelésen kellett átesnie és így végül az nem sikerült. Szándékai szerint szeretne a pályán maradni és letenni a szakvizsgákat.
A bejelentő a 2021. november 8. napján megtartott tárgyaláson szabályszerű idézésre megjelent és előadta, hogy a felszólító levélben szereplő mondatokat miszerint „(...) (bejelentő) bűncselekmény útján megvalósított megkeresése alapján az Önkormányzat a (...) Kft. által bérelt területre vonatkozó bérleti jogviszonyát 2015.06.01-i hatállyal átírta a (...) Kft.-re.”, valamint „A csalárd módon átruházott bérleti jogviszony során, illetve a bérlemény birtokba vétele során a (...) Kft. nem csak a területet vette birtokba, hanem jogszerűtlen módon az azon található felépítményeket, illetve az ott tárolt álló és forgó eszközöket.”- sérelmezi, ezért a bejelentésemben foglaltakat továbbra is fenntartotta.
Kérdésre úgy nyilatkozott, hogy az iratok között elfekvő BKKB büntető ítéletet ismeri, abban jogerősen valóban elmarasztaltak, de ettől függetlenül sérelmezte eljárás alá vont ügyvédjelölt által írtakat. Előadta, hogy eljárás alá vont ügyvédjelölt vele szemben mindig ügyvédként nyilatkozott. Kifejtette, hogy kára nem származott jelen ügy kapcsán.
A fegyelmi biztos végindítványában az eljárást kezdeményező határozatokban foglaltakat pontosította. A rendelkezésre álló ítéletek és a tárgyaláson elhangzottak alapján a levelek tartalmára vonatkozó tényállási pontot nem tartotta fenn.
A névhasználatot, névvalódiságot, ügyvédjelölti pozíció feltüntetését és a többi tényállási részt változatlanul irányadónak tekintette, utalt rá, hogy ebben a körben beismerő nyilatkozat is rendelkezésre áll. A folytatólagosságra való utalását is mellőzte, utalt ugyanakkor a halmazatara, amit súlyosító körülményként kért figyelembe vennie. Álláspontja szerint az enyhítő körülmények azonban túlsúlyban vannak, így kisebb súllyal az időmúlás, majd a beismerő vallomás, a személyi és egészségügyi körülmények, a megbánás és a makulátlan fegyelmi előélet. Utalt arra is, hogy kár nem keletkezett, következménye lényegében nem lett ezen leveleknek. Kérte figyelembe venni az alacsonyabb jövedelmi viszonyokat is. Álláspontja szerint más büntetés nem jöhet szóba, mint a lehető legenyhébb, így a megrovás alkalmazását indítványozta.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt megalapozottnak találta, annak helyt adott és az eljárás alá vont ügyvédet írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta és kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére az alábbi indokok alapján:
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolja.
Az Üttv. 4. § (1) bekezdése alapján ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében
a) ügyvéd,
b) európai közösségi jogász,
c) külföldi jogi tanácsadó,
d) kamarai jogtanácsos,
e) alkalmazott ügyvéd,
f) alkalmazott európai közösségi jogász,
g) ügyvédjelölt és
h) ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó)
folytathat.
A (2) bekezdés kimondja, hogy ügyvédi tevékenység az e törvényben meghatározott keretek között folytatható.
Az Üttv. 8. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység természetes személy gyakorlója a saját családi és utónevét vagy a születési nevét, valamint doktori címét használja a 4. § szerinti - az európai közösségi jogász és az alkalmazott európai közösségi jogász az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott - minőségére való utalással.
Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók névhasználatának részletes szabályairól szóló 5/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat 1.2. pontja rögzíti, hogy a névvalódiság követelménye értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlása során használt elnevezésben (a továbbiakban: kamarai névben) nem szerepelhet olyan kifejezés, amely az ügyvédi tevékenység gyakorlója személyét, működési formáját vagy tagját illetően megtévesztésre alkalmas.
A Szabályzat 6.5. pontja alapján az ügyvédi nedves bélyegzőn az ügyvéd, illetve az ügyvédi iroda kamarai bejegyzése szerinti neve, címe tüntethető fel, de feltüntethető az ügyvédi iroda rövidített neve, az ügyvéd, illetve az ügyvédi iroda telefonszáma, bankszámlaszáma, e-mail-címe, adószáma, valamint az ügyvéd kamarai azonosító száma vagy az ügyvédi iroda kamarai nyilvántartási száma is.
A Szabályzat 6.5.2. pontja értelmében a kamarai jogtanácsoson kívül az ügyvédi tevékenységet munkaviszonyban gyakorló személy
a) ügyvédi tevékenysége során a saját nevében iratok aláírására nem jogosult, és
b) az aláírása fölött az általa helyettesített nevét, a helyettesként való eljárásra való utalást,
illetve az aláírása alatt a kamarai nevét, a működési formáját és a kamarai azonosító számát köteles feltüntetni.
Ebben az ügyben az eljárás alá vont személy elismerte fegyelmi felelősségét és a rendelkezésre álló adatok alapján az elsőfokú fegyelmi tanács aggálytalanul állapította meg a tényállást. Az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédjelölt azzal a magatartásával, hogy az általa írt és aláírt felszólító leveleken magát ügyvédként tüntette fel és valótlan adatokat tartalmazó bélyegzőt használt megsértette a fentebb hivatkozott törvényben és kamarai szabályzatokban rögzített kötelezettségeit.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a fentiek alapján az eljárás alá vont személy terhére összesen két rendbeli, szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapított meg, mert két különböző címzettnek megküldött felszólító-levélre vonatkozó megbízás keretében sértette meg az eljárás alá vont személy a hivatkozott jogszabályhelyeket, etikai normákat. A szándékos minősítést pedig az indokolja, hogy az eljárás alá vont személy a vonatkozó jogszabályokat, kamarai előírásokat ismerni köteles és ezekkel ellentétes eljárása során a magatartása (mulasztása) következményeivel tisztában volt, azokat kívánta, vagy e következményekbe belenyugodott.
Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügy összes körülményére tekintettel, figyelemmel az enyhítő körülményekre, az időmúlásra, eljárás alá vont ügyvédjelöltjelölt személyes körülményeire, egészségi állapotára, beismerésére, megbánó magatartására is találta indokoltnak az Üttv. 108. § a) pontja alapján írásbeli megrovás alkalmazását, amelynél figyelemmel volt a fegyelmi vétség súlyára, illetve az eljárás alá vont ügyvédjelölt fegyelmi előéletére is.
Miután az eljárás alá vont személy felelőssége megállapításra került, így az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ. 40.2. a) pontja alapján kötelezte az átalányköltség megfizetésére
Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a fegyelmi biztos a területi ügyvédi kamara elnökének utasítására a 2021. július 27. napján kelt és a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2021. december 13. napján - határidőben - érkezett fellebbezést terjesztett elő.
Fellebbezésében részletesen kifejtette azon indokait, amelyekre figyelemmel - hivatkozással az Üttv. 137. § (1) bekezdés b) pontjára - az elsőfokú határozat kiegészítését és megváltoztatását, továbbá a cselekmény súlyával arányban álló, súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa észrevételében - a fegyelmi biztos fellebbezésében foglaltakkal egyetértve - az első fokon eljárt fegyelmi tanács által hozott határozat kiegészítésére és megváltoztatására tett indítványt. Álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a lényegében tényállást megállapította, indokolási kötelezettségének eleget tett, azonban a kiszabott büntetés nem áll arányban a fegyelmi vétségek tárgyi súlyával, ezért a tényállás indítványozott kiegészítésével indokolt annak súlyosítása.
A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2022. március 11. napján tartott fellebbezési tárgyalást, melyen a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa - Zoom rendszeren útján -, míg az eljárás alá vont ügyvédjelölt személyesen is megjelent.
A fellebbezési tárgyaláson a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa az indítványában foglaltakat változtatás nélkül fenntartotta, szóbeli kiegészítést nem tett.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt szóbeli nyilatkozatában nem vitatta fegyelmi felelősségét, újra hangsúlyozta megbánását és kérte az elsőfokú fegyelmi határozat helybenhagyását.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot az FE. 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között teljes terjedelmében felülbírálta, és azt állapította meg, hogy a fegyelmi biztos fellebbezése megalapozatlan.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az első fokon eljárt fegyelmi tanács a bizonyítást a határozathozatalhoz szükséges mértékben lefolytatta, a történeti tényállást helyesen rögzítette, mindezekért a Másodfokú Fegyelmi Tanács a panasz alapját képező és az elsőfokú fegyelmi tanács által megállapított történeti tényállást a fellebbezési eljárásban is irányadónak tekintette, azt megállapította, és valónak elfogadta, és azt állapította meg, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács abból helyes következtetéseket levonva állapította meg eljárás alá vont ügyvédjelölt fegyelmi felelősségét.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztosnak az elsőfokú határozat kiegészítésére irányuló indítványát megalapozatlannak tartotta, ezért azt elutasította. Már az elsőfokú határozat is tartalmazza az Indokolás I. pontjában, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt 1994. ...-től bejegyzett ügyvédjelöltje a Budapesti Ügyvédi Kamarának, és azt is, hogy munkáltatója a Dr. (...) Ügyvédi Iroda. Ugyan úgy tartalmazza az indokolás, hogy mindkét, a fegyelmi eljárás tárgyát képező levelet saját nevében, mint ügyvéd írta alá, amiből értelemszerűen írta alá - ez az indokolásból kitűnik -, hogy erre nem lett volna jogosult, illetve a saját neve, és ügyvédi titulusa (valótlan) feltüntetéséből is kitűnik, hogy nem szerepel az, hogy helyettesként jár el, nem szerepel az, hogy ügyvédjelölt, és nem szerepel az, hogy név szerint ki az az ügyvéd, akinek helyetteseként eljárt.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy az elkövetett fegyelmi vétség súlyával a kiszabott fegyelmi büntetés arányban áll, ezért annak súlyosbítására nem látott okot. A kifejtettek alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot ezért az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján helybenhagyta.
Miután a fegyelmi biztos fellebbezése megalapozatlan volt, ezért az FE 40.2. c) pontja alapján kötelezte a Budapesti Ügyvédi Kamarát a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére is.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a Fe 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2022. június 9. napján végrehajtható.