A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa Dr. ... ügyvéd (...) fegyelmi ügyében a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2021. október 29. napján F.34/2019. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. április 28. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának F.34/2019. sz. határozatát helyben hagyja azzal a kiegészítéssel, hogy a személyi körülményeknél feltünteti a fegyelmi előéletre vonatkozóan figyelembe vett adatokat.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(..) lakos - 2019. március 25. napján - bejelentéssel élt (...) ügyvéd ellen. Előadta, hogy 2018. év január hó 18. napján megbízást adott a panaszolt ügyvédnek négy egymással összefüggő ügyben történő képviseletre. A megbízás előzményeként rögzítette, 2012. év március hó 6. napján adásvétellel vegyes csereszerződést kötött (...)val. A szerződést dr. (...) budapesti ügyvéd készítette és jegyezte ellen. A szerződés tartalma szerint a bejelentő a Budapest (...). szám alatti önkormányzati bérlakásának bérleti jogát cserélte el (...) 1/1 arányú tulajdonát képező (...) szám alatti ingatlan tulajdonjogára.
A panaszos perben állt hosszú évekig az Önkormányzattal.
A cserepartnerek között a szerződés teljesedésbe ment. Az ingatlan nyilvántartásba nem került bejegyzésre a bejelentő tulajdonjoga az eljárás alá vont ügyvédnek adott megbízásig nem került bejegyzésre, ugyanakkor a (...) ingatlan tulajdoni lapján több végrehajtási jog bejegyzése történt.
Időközben a cserepartner meghalt és hagyatéki eljárás indult.
A panaszos felkereste az eljárás alá vont ügyvédet, és a közreműködését kérte abban, hogy a (...) ingatlan tulajdonjoga a nevére kerüljön, a (...) ingatlanra bejegyzett végrehajtási jogok, az élettársi jogok törlésre kerüljenek, a cserepartner hagyatéki eljárásában is vegyen részt. A megbízás szükség esetén kiterjedt a (...) Kerületi Önkormányzat előtti eljárásra is. A panaszos állítása szerint az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás ellenére az ügyeket nem intézte el és az iratokat sem küldte vissza a részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeiben előadta, és mellékelte az ügyvédi feljegyzéseit, melyek tényvázlatnak felelnek meg. A panaszos közel hat évig nem tett semmit az ügyében. (...) elrendelték az ő kamarai kizárását és csak 2018. december 22.-én tudta átadni az ügyeit az irodagondnoknak. A panaszost értesítette és kérte, hogy az irodagondnokkal vegye fel a kapcsolatot. Az iratkiadás 2019. február 25.-én történt - a feljegyzés szerint vette át az iratokat a panaszos, mely tényt a panaszos aláírása igazolja.
Előadta, hogy az adott ügyben két alkalommal járt el a Budapest (...). Kerületi Polgármesteri Hivatalnál, valamint tájékozódott a hagyatéki ügyben illetékes közjegyzőnél.
Ügyvédi tevékenységet 2018. október 12. napjától 2019. május 15. napjáig nem folytathatott.
Tájékoztatta a fegyelmi biztost egészségi állapotáról.
A fegyelmi biztos indítványában középmértékű pénzbírság kiszabását indítványozta, költségekben való marasztalást kért. Súlyosító körülményként kérte értékelni az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előzményeit és indítványozta az ügyvéd egy évre az ügyvédjelölti foglalkoztatástól való eltiltását.
Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2020. február 14. napján F.34/2019. számú határozata rendelkező része szerint az eljárás alá vont ügyvéd a 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 300.000 Ft, azaz (háromszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, valamint 80.000 Ft, (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezte.
A fegyelmi határozat 10. oldal első bekezdése szerint az Üttv. 108. § b) pontja szerint pénzbírság fegyelmi büntetést és a 108. § d) pontja szerint 1 (egy) évre eltiltotta ügyvédjelölt foglalkoztatástól.
A fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd élt fellebbezéssel.
(...)
A másodfokú fegyelmi tanács az Üttv. 138. § (1) bek. a) pontja szerint az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására utasította, mert az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés mellett hozták meg az elsőfokú határozatot és az elsőfokú fegyelmi eljárás szabálytalansága nem volt kiküszöbölhető a másodfokú eljárásban.
Egyébként a másodfokú fegyelmi tanács osztotta a fegyelmi főbiztos indítványának azt a részét, hogy figyelembe véve az eljárás alá vont ügyvéd igazolt egészségi állapotát, valamint a cselekmény tárgyi súlyát az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítása esetén az alkalmazott enyhébb joghátrány alkalmazása is elengedő a fegyelmi eljárás céljának eléréséhez.
A megismételt elsőfokú eljárásban az elsőfokú fegyelmi tanács 2021. július 9. napjára tűzött ki tárgyalási határnapot.
A fegyelmi biztos 2021. május 28. napján nyújtotta be indítványát, melyben összefoglalta a másodfokú eljárás lényegét, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltak szerint tartotta fenn a tényállást, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat, valamint a megbízás elvállalásakor hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. MÜK szabályzattal módosított 8/1999. MÜK Szabályzat 3.1 és 12.4 pontjában leírtakat illetve a 6/2018. MÜK Szabályzat (ÜESZ) 2.1. és 2.4. pontjában foglaltakat, ezért 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el és a középmértéket elérő pénzbírság kiszabására tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd - a fegyelmi biztos indítványának az ismeretében - bizonyítási indítványt terjesztett elő, melyben indítványozta a bejelentő megidézését és a vele való szembesítést. Kiemelte, hogy az Országos Fegyelmi Főbiztos szerint a csereszerződés a földhivatalhoz nem volt benyújtható, és hogy enyhébb joghátrány is alkalmazható lett volna az ügyében. (...) Kérte az eljárás megszüntetését, illetve másodlagosan lényegesen enyhébb szankció alkalmazását. Fenntartotta azon jogát, hogy a fegyelmi biztos ellen elfogultságot jelentsen be, továbbá arra az esetre, ha a Fegyelmi Tanács a kérelme ellenére tárgyalást tartana, ha azon a bejelentő is megjelenik, úgy kérdések feltevését indítványozta a bejelentő felé. Kérte a tárgyalási jegyzőkönyv kiadását.
(...)
A fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd megszegte a 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat, megszegte továbbá a megbízás elvállalásakor hatályban lévő, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. MÜK szabályzattal módosított 8/1999. MÜK szabályzat 3.1 és 12.4 pontjában előírtakat, illetve a megbízás teljesítése során hatályba lépett 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1 és 2.4 pontjában foglalt előírásokat. A fentiekre tekintettel kérte megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el, és a középmértéket elérő pénzbírság kiszabására tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson nyilatkozott, hogy nem kíván elfogultsági indítványt tenni sem a fegyelmi tanács tagjaival, sem a fegyelmi biztossal szemben.
A fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Előadta, hogy a Kamarából történt kizárása tönkre tette az egzisztenciáját. (...)
Előadta, hogy a vitatott ügyben eljárt az Önkormányzatnál, a közjegyzőnél és a jogutódoknál is, álláspontja szerint nem mulasztott.
A megismételt elsőfokú eljárásban Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta és 80.000 Ft, (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezte.
Az elsőfokú határozat indokolásában a fegyelmi tanács az alábbiakat fejtette ki:
Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi biztos indítványát részben tartotta alaposnak.
Az eljáró ügyvédnek valóban nehéz volt az ügyfelével kapcsolatban a kommunikáció felvétele, azonban véleményük szerint az eljárás alá vont ügyvéd a csereszerződés tekintetében beszerezhette volna a Budapesti (...). Kerületi Önkormányzat jóváhagyó határozatát, a csereszerződés birtokában a bejelentő tulajdonjogának bejegyzésére irányuló földhivatali eljárást megindíthatta volna (...).
A fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd ezzel a magatartásával megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. MÜK szabályzattal módosított 8/1999. MÜK Szabályzat 3.1 és 12.4 pontjában leírtakat és az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdésében foglaltakat.
3/1. Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.
12/4. Az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.
Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács megjegyezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által a 2018.október 19. napján kelt, Budapest Főváros (...) Kerület Önkormányzattól beszerzett nyilatkozata a megbízásban vállalt joghatás kiváltására csak részben alkalmas, hiszen ebben az okiratban csak annak a megállapítása történt, hogy a bérleti jog cseréjéhez való önkormányzati hozzájárulásban meghatározott feltétel teljesült. Az eredeti jóváhagyó határozat beszerzése tehát mindenképpen szükséges lett volna az eljárás alá vont ügyvéd részéről.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos álláspontjával ellentétben egyéb szabályszegést nem állapított meg, tekintettel arra, hogy a hagyatéki eljárásban való fellépése tekintetében elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd védekezését.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a megvalósított magatartás szándékosnak semmiképpen nem tekinthető, ezt a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján nem lehetett megállapítani, ezért a gondatlan fegyelmi vétség megállapítására került sor.
(...)
A másodfokú eljárásban megállapított 50.000 Ft fegyelmi eljárási költséget a Pest Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt nem tárt fel.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte eljárás alá vont ügyvéd nehéz anyagi helyzetét, valamint a megromlott egészségi állapotát.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) a) pontja alapján kötelezte az elsőfokú fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
A fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd élt fellebbezéssel.
A fellebbezésében azt kérte, hogy mentsék fel és töröljék az eljárási költség viselésére vonatkozó rendelkezést, egészségügyi, személyi egzisztenciális helyzetére tekintettel lényegesen kisebb összegben megállapítva az eljárási költséget.
Az Országos Fegyelmi Főbiztos észrevételében az Üttv. 138. § (1) c) pontja alapján kérte, hogy a másodfokú tanács hagyja helyben az elsőfokú fegyelmi tanács határozatát.
Kérte, hogy a másodfokú tanács tárja fel azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tekintetében milyen ügyszámon, milyen fegyelmi büntetés került már kiszabásra.
A Másodfokú Fegyelmi tanács 2022. április 28. napjára tűzte ki a tárgyalást.
Az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. OFFB előzetesen bejelentette, hogy nem vesz részt a tárgyaláson.
A Másodfokú Fegyelmi tanács ismételten áttekintette az ügyben keletkezett valamennyi iratot. Megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét (4 esetben került marasztalásra) (...).
A Másodfokú Fegyelmi tanács megállapította, hogy az első fokon eljárt fegyelmi tanács a tényállást alaposan és pontosan feltárta és a tényállásból levont jogi következtetései is helyesek. Erre tekintettel a Másodfokú Fegyelmi Tanács az első fokú határozatot a 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 138. § (1) bek. c) pontja alapján helyben hagyta.
A Másodfokú fegyelmi tanács egyetértett az Elsőfokú fegyelmi tanács határozatában megjelölt enyhítő körülményekkel is.
A másodfokon eljárt fegyelmi tanácsnak a fellebbezésben érintett elsőfokú eljárási költségeket csökkenteni nem áll módjában az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 40. § (2) a) pontja alapján.
„Üttv. 142. § (2)
Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FE 40.2. A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft,”
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a Másodfokú Fegyelmi Tanács a FE 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2022. június 30. napján végrehajtható.