A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, dr. (...) volt ügyvéd fegyelmi ügyében a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2021.10.08. napján kelt F/42/2020. sz. alatt hozott határozata ellen eljárás alá vont részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. 03. 21. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának F/42/2020. sz. határozatát részben és akként változtatja meg, hogy az elsőfokú határozatban szándékos fegyelmi vétségének minősített magatartást, gondatlannak minősíti. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalányköltséget. A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pest Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
Az I. fokon eljárt Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2021. október 08. napján kelt határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 1. rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért vele szemben az Üttv. 108. § a) pontja alapján írásbeli megrovás büntetést szabott ki és kötelezte 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint eljárási költség megfizetésre.
Az I. fokú határozat megállapított tényállása rögzíti, hogy a panaszolt ügyvéddel szemben (...) lakos tett panaszt 2020. május 20. napján, mivel álláspontja szerint eljárás alá vont a volt felesége képviseletében eljárva azt a bejelentést tette munkáltatójánál, hogy vele szemben zaklatás miatt büntetőfeljelentést kezdeményezett. Véleménye szerint ezen bejelentés kifejezetten annak érdekében történt, hogy őt a munkaviszonyával kapcsolatosan hátrány érje és ez szerinte fegyelmi vétséget valósít meg.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelemi biztosa 2020. június 25. napján az előzetes vizsgálatot a panaszolt ügyvéddel szemben elrendelte és felhívta A fegyelmi eljárásról szóló szabályzat 14.2. c) bekezdésében foglalt iratcsatolási kötelességére. Egyidejűleg megküldte részére az előzetes vizsgálat elrendelésére okot adó bejelentés másolatát és annak mellékleteit.
Panaszolt ügyvéd, az ügyben keletkezett iratait nem csatolta be az eljárás során.
Az előzetes vizsgálat lefolytatását követően a fegyelmi biztos 2020. október 22. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett és a fegyelmi tanácstól annak megállapítását kérdte, hogy a panaszolt ügyvéd 2 rb., az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy az ellenérdekű fél vonatkozásában a jogerős hátósági döntések mellett joghátrányt kívánt okozni a munkáltatójánál, másrészt pedig azért, mert a panaszolt ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendelését követően az ügyben keletkezett iratait nem csatolta be.
Az I. fokon eljárt Fegyelmi Tanács a nem nyilvános szóbeli tárgyalást követően az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásban csak 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget látott megállapíthatónak az iratcsatolási kötelezettség elmulasztását, ezért vele szemben írásbeli megrovás büntetést szabott ki.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2021. november 22. napján kelt nyilatkozatában a vezető fegyelmi biztost nem utasította a határozat elleni fellebbezésre, míg a panaszolt ügyvéd a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt a határozat ellen, elsődlegesen a panasz elutasítását kérte, mint alaptalant, másodlagosan pedig az I. fokú Fegyelmi Határozat oly módon történő módosítását kérte, hogy az általa elkövetett fegyelmi vétség gondatlan.
A II. fokon eljáró Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztosa a 2022. január 06. napján kelt észrevételében az Üttv. 138. § (1) c) pontja alapján az I. fokon hozott döntés helybenhagyását kérte azzal, hogy a II. fokú Fegyelmi Tanács kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet a II. fokú eljárás költségeinek megfizetésre is.
Az I. fokú határozatot a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának II. Fegyelmi Tanácsa a panaszolt ügyvéd fellebbezésre figyelemmel annak keretei között felülbírálta és megállapította, hogy a jogorvoslat részben alapos.
Az I. fokon eljárt Fegyelmi tanács az eljárása során az eljárási szabályokat betartotta, az ügy megítélése szempontjából releváns valamennyi beszerzett bizonyítékot megfelelően értékelte és ennek eredmény képen megalapozott tényállást állapított meg, tévedett azonban akkor, amikor a panaszolt ügyvéd terhére megállapított fegyelmi vétséget szándékosnak minősítette.
Az nem vitás és maga a panaszolt ügyvéd sem vitatta, hogy felhívásra nem csatolta az ügyben keletkezett iratit, s ezzel megszegte A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2. c) pontjában írtakat. Ezen magtartását azonban azzal indokolta, hogy a részére megküldött előzetes vizsgálatot elrendelő határozathoz csatolva lett részére a panaszos által előterjesztett panasz és annak mellékletei, melyen túlmenően más irattal az ügyben ő sem rendelkezett, ezért nem volt mit csatolnia. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy az eljárás során a panaszolt által becsatolt mellékleteken kívül más okirat nem került felhasználásra.
Mindezekekre figyelemmel a II. fokú Fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd, ilyen körülmények közötti magatartása csak gondatlan fegyelmi vettséget valósít meg mivel láthatta magatartásának következményeit azonban könnyelműen bízott annak elmaradásában.
Ezen változtatásra figyelemmel a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának II. Fegyelmi Tanácsa az Üttv. 138. § b) és c) pontjaira figyelemmel részben megváltoztatva az I. fokú határozatot helybenhagyta, mert az a cselekmény tárgyi súlyánál fogva megfelelő fegyelmi büntetést állapított meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése csak kis részben vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése valamint A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7. pontja 40.2. c) pontja alapján a II. fokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai átalány költség megfizetésére kötelezte a II. Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
A II. fokú határozat jogerőre emelkedéséről a II. fokú Fegyelmi Tanács az Fe. 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2022. június 1. napján végrehajtható.