A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsának
FEGYELMI HATÁROZATA
Az ügy száma: -
Határozat száma: -
Eljáró tanács: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa
Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője neve:
- Ügyvédi Iroda tagja
Határozat meghozatalának módja:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 127. §-a szerint tárgyaláson kívül
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa az eljárás alá vont, irodai tag ügyvéd (ügyvédi iroda neve: -; székhelye: -; kamarai azonosító száma: -; születési helye, ideje: -; anyja neve: -; kamaránál bejelentett lakcíme: -) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyaláson kívül, zárt ülésen meghozta, majd kihirdette az alábbi
HATÁROZATOT:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd, eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja alapján vétkes
- egy rendbeli, gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében, mivel az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő Üttv. 36. § (2) bek. harmadik fordulatában, illetve a Be. 42. § (4) bek. a) pontjában meghatározott kötelességét megszegte, továbbá
- egy rendbeli, gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében, mivel az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, Etikai szabályzat 8.10. pontjában meghatározott kötelességét megszegte, továbbá
- egy rendbeli, gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében vétkes, mivel az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő Üttv. 36. § (2) bek. második fordulatában, illetve a Be. 42. § (4) bek. e) pontjában meghatározott kötelességét megszegte,
így a fentiekre tekintettel a fegyelmi tanács
100 000 Ft (azaz százezer forint) pénzbírság büntetést szab ki vele szemben.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a pénzbírságot és 30 000 Ft átalányköltséget és 3288 Ft egyéb költséget 30 napon belül fizessen meg a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Somogy Megyei Kamara 11743002-20014627 számú bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, míg az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki
A fellebbezésben elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott elektronikus kapcsolattartás az ügyvédi kamarák tagjai és nyilvántartottjai számára kötelező.
Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2001. január 1. napja óta a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara ügyvéd tagja.
Az eljárás adatai:
Bejelentő (lakcíme: -.; a továbbiakban: bejelentő) a Magyar Ügyvédi Kamara által 2020. május 21. napján iktatott beadványában eljárás alá vont ügyvéd, ügyvéddel (a továbbiakban: eljárás alá vont ügyvéd) szemben fegyelmi vétségre vonatkozó bejelentést tett.
A Magyar Ügyvédi Kamara az ügy illetékes területi kamarához történő áttéléről június 3. napján gondoskodott.
A bejelentés alapján a fegyelmi biztos 2020. június 23. napján az eljárás alá vont személlyel szembeni előzetes vizsgálat elrendeléséről határozott. Az előzetes vizsgálat --- ügyszámon volt folyamatban.
Az előzetes vizsgálat elrendeléséről a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2020. június 23. napján tájékoztatta a bejelentőt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívására megküldte a vizsgálat lefolytatásához álláspontja szerint szükséges iratokat, illetve észrevételeket tett a bejelentésre, amely a területi kamarához 2020. július 9. napján érkezett be.
2020. szeptember 23. napján a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményére tekintettel fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont személlyel szemben, azon az alapon, hogy az szándékos magatartásával megsértette az Üttv. 36. § (2) bekezdés első fordulatát, míg gondatlan magatartásával megsértette az Üttv. 36. § (2) bekezdés harmadik fordulatát.
A fegyelmi tanács elnöke 2021. április 8. napján az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról határozott.
2021. április 19. napján az eljárás alá vont ügyvéd ismételten észrevételeket tett az eljárásra.
A fegyelmi tanács tárgyaláson kívül, zárt ülésen megállapította, hogy a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozata részben alapos.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg:
A bejelentő (mint terhelt) ellen - számon a Siófoki Rendőrkapitányságon indult büntetőeljárást. A bejelentő beadványában foglaltak szerint az eljárás alá vont ügyvédet a nyomozó hatóság ebben az eljárásban hivatalból rendelte ki.
A fegyelmi tanács nem értett egyet a fegyelmi biztos azon álláspontjával, miszerint az ügyben nem merült fel adat, ami alátámasztaná, hogy a bejelentő hallássérült lett volna. A bejelentő és az eljárás alá vont személy egyezően állítják, hogy a bejelentő hallássérült.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény („Be.”) 46. § (1) bek. alapján a nyomozó hatóság védő kirendeléséről akkor határoz hivatalból, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs meghatalmazott védője. A kirendeléskor hatályos Be. 44. § c) pontja alapján a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a terhelt hallássérült. Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy a kihallgatás időpontjáról értesült.
A bejelentő sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kirendelést követően semmilyen módon nem kereste meg őt. Az eljárás alá vont személy az észrevételében elismerte, hogy a kirendelést követően a bejelentőt nem kereste, ennek oka az volt, hogy az eljárás alá vont személy nem tartotta kötelességének a kapcsolatfelvételt.
Az Üttv. 36. § (2) bek. harmadik fordulata alapján a kirendelt ügyvéd köteles a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni. A Be. 42. § (4) bek. a) pontja az előzőekkel összhangban rögzíti, hogy a védő köteles a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni, míg a Be. 42. § (4) bek. c) pontja a védő kötelezettségeként írja elő, hogy a védő [az eljárás során] köteles a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni, a kötelezettségeire figyelmeztetni.
A bejelentő előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont személy 2019. július 3. napján nem volt jelen a gyanúsítotti kihallgatáson. Az eljárás alá vont személy az észrevételében nem vitatta, hogy a gyanúsítotti kihallgatáson nem vett részt. A fegyelmi tanács eljárása során nem merült fel adat arra nézve, hogy az eljárás alá vont személy a távolmaradását kimentette volna, helyettesítéséről gondoskodott volna, vagy a kirendelés alóli felmentését kezdeményezte volna.
A Be. 42. § (4) bek. e) pontja alapján a védő akadályoztatása esetén - előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülését kivéve - köteles a helyettesítéséről gondoskodni, egyidejűleg az akadályoztatás tényéről az eljáró bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot tájékoztatni. Az Üttv. 36. § (2) bek. második fordulata alapján a kirendelt ügyvéd köteles a nyomozó hatóság idézésének eleget tenni, azaz a gyanúsítotti kihallgatáson is köteles - idézésre - megjelenni. Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat („Etikai szabályzat”) 8.7. pont a) alpontja alapján a védő a feladata teljesítése során lehetőség szerint jelen van a nyomozati cselekménynél, annak során a magatartásával a védekezést segíti elő.
A bejelentő állítása szerint az eljárás alá vont személy a jogerősen befejezett eljárásról sem tájékoztatta semmilyen módon. A tájékoztatás elmaradását az eljárás alá vont személy nem vitatta.
Az Etikai szabályzat 8.10. pontja alapján védő tájékoztatja ügyfelét az ügy állásáról, a várható eljárási cselekményekről, jogairól és kötelezettségeiről, valamint a terheltet az ügy mindenkori állásának megfelelően a megállapodás kötésének a lehetőségéről.
A bejelentő sérelmezte továbbá, hogy 2020. július 20. napján e-mailen megkereste az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy terjesszen elő perújítási indítványt, illetve tájékoztassa a bejelentőt arról, hogy ehhez milyen bizonyítékok szükségesek. Az eljárás alá vont ügyvéd aznap válaszolt a bejelentőnek, amely válaszában kérte a bejelentőt, hogy indítványozza más ügyvéd kirendelését, tájékoztatta a bejelentőt a perújítások gyakori sikertelenségéről és hosszasan a perújítás törvényi feltételeiről is. A bejelentő még aznap ismét felszólította az eljárás alá vont személyt, hogy az a törvényi kötelezettségeinek tegyen eleget és lássa el a védői feladatait a perújítás során is. A perújítás alapjául szolgáló bizonyítékot ugyanakkor nem szolgáltatott.
A Be. 48. § (1) A kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a perújításra is. A Be. 42. § (4) bek. b) pontja értelmében a védő köteles a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni. Az Etikai szabályzat 8.13. pontja alapján a védő a jogorvoslat lehetőségével minden olyan esetben él, amikor annak jogi lehetősége fennáll és védence is élt ezzel, vagy ha önállóan bejelentett jogorvoslatával védence érdekeit bizonyosan szolgálja.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonását azon az alapon kérte, hogy az a perújítási indítvány elkészítésének megtagadásával, szándékosan megsértette az Üttv. 36. § (2) bekezdés első fordulatát, míg a kapcsolatfelvétel elmulasztása kapcsán gondatlanul megsértette az Üttv. 36. § (2) bekezdés harmadik fordulatát.
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban fegyelmi eljárás folyt 2005 februárjában, amely figyelmeztetés fegyelmi intézkedéssel zárult. Bizonyítási indítványt az eljárásban részt vevő, erre jogosult személyek nem terjesztettek elő.
A fegyelmi tanács a bejelentő által kifogásoltakat és a fegyelmi biztos indítványát is megvizsgálta.
A)
A jelen eljárásban megállapításra került, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a védői kirendelését követően nem kereste meg a bejelentőt, holott ez az Üttv. 36. § (2) bek. harmadik fordulata, illetve a Be. 42. § (4) bek. a) pontja alapján védői kötelessége lett volna.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadásából a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti eljárási szabályokat annak ellenére nem ismeri, hogy rendszeresen eljár védőként. Az eljárás alá vont személy cselekménye lehetséges következményeit, tehát a fegyelmi vétség elkövetését azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét gondatlanságból megszegi.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fent leírt magatartása kapcsán az Üttv. 107. § a) pontja szerinti, egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében vétkes, hiszen az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő Üttv. 36. § (2) bek. harmadik fordulatában, illetve a Be. 42. § (4) bek. a) pontjában meghatározott kötelességét megszegte.
B)
A jelen eljárásban megállapításra került, hogy az eljárás alá vont személy 2019. július 3-án nem volt jelen a bejelentő gyanúsítotti kihallgatásán, mulasztását nem mentette ki és helyettesítéséről sem gondoskodott, holott ez az Üttv. 36. § (2) bek. második fordulata alapján és a Be. 42. § (4) bek. e) pontja alapján is kötelessége lett volna.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadásából (bár a fentiek kapcsán határozott nyilatkozatot nem tett) a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti eljárási szabályokat annak ellenére nem ismeri, hogy rendszeresen eljár védőként. Az eljárás alá vont személy cselekménye lehetséges következményeit, tehát a fegyelmi vétség elkövetését azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység
gyakorlásából eredő, jogszabályban, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét gondatlanságból megszegi.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fent leírt magatartása kapcsán az Üttv. 107. § a) pontja szerinti, egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében vétkes, hiszen az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő Üttv. 36. § (2) bek. második fordulatában, illetve a Be. 42. § (4) bek. e) pontjában meghatározott kötelességét megszegte.
C)
Az eljárás során megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont személy a jogerősen befejezett eljárásról sem tájékoztatta a bejelentőt, holott ez az Etikai szabályzat 8.10. pontja alapján kötelessége lett volna.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadásából (bár a fentiek kapcsán határozott nyilatkozatot nem tett) a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti eljárási szabályokat annak ellenére nem ismeri, hogy rendszeresen eljár védőként. Az eljárás alá vont személy cselekménye lehetséges következményeit, tehát a fegyelmi vétség elkövetését azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét gondatlanságból megszegi.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fent leírt magatartása kapcsán az Üttv. 107. § a) pontja szerinti, egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében vétkes, hiszen az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, Etikai szabályzat 8.10. pontjában meghatározott kötelességét megszegte.
D)
A jelen eljárásban megállapítható volt, hogy a bejelentő kifejezett kérése ellenére az eljárás alá vont ügyvéd nem kezdeményezett a vizsgált büntetőeljárásban perújítást.
A Be. 42. § (1) bek. értelmében a védő teljeskörűen gyakorolhatja a terhelt mindazon jogát, amely jellegénél fogva nem csak a terhelt személyéhez fűződik. A védő e jogokat önállóan, védői jogokként gyakorolhatja. A Be. hivatkozott szakaszából, továbbá a védői jogok és kötelezettséget Be.-ben, Üttv.-ben, illetve az Etikai szabályzat rögzített szabályaiból következik, hogy a védő nem a polgári, illetve közigazgatási eljárásokban eljáró jogi képviselővel analóg feladatokat lát el, hiszen az ügyfél védelmét a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján, azonban nem feltétlenül az ügyfél kívánságainak megfelelően látja el. A védő nem szükségeszerűen hajtja végre az ügyfele utasításait, hiszen maga jogosult meghatározni a védekezés stratégiáját, menetét. Amennyiben a terhelt a védekezéssel nem ért egyet, a védelmére meghatalmazást adhat, illetve más védő kirendelését is indítványozhatja.
Hiába terjedt ki a kirendelés hatálya a perújításra is, az Etikai szabályzat 8.13. pontja alapján a védő a jogorvoslat lehetőségével nem köteles élni, ha annak, amikor annak jogi lehetősége nem áll fenn, különösen, ha jogorvoslatával a védence érdekeit sem szolgálja.
A fenti cselekményével az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget nem követett el.
A fegyelmi tanács az eset összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja szerinti fegyelmi büntetést (pénzbírság) találta indokoltnak és arányban állónak az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye súlyával.
Mivel a jelen ügy alapjául szolgáló ügyvédi megbízás (kirendelés) 2019. évben jött létre, a fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat („FESZ”), valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit alkalmazta.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte. Tárgyalás tartása esetén a kamarai átalányköltség 80 000 Ft.
A FESZ 40.6. pontja és az Üttv. 142. § (1) bek. értelmében alapján a fegyelmi tanács tagjának útiköltsége egyéb költségként az eljárás alá vont ügyvédet terheli.
A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A fegyelmi tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az e-mail üzenet nem minősül az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti kapcsolattartásnak.
A határozathozatal helye, ideje: Kaposvár, 2021. április 20.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa megállapítja, hogy a Fegyelmi Tanács - sz. fegyelmi határozata 2021. május 6. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható.