A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. május 6. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadványában iratkiadás elmulasztását kifogásolta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte.
A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett. Határozatában rögzítette, hogy alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem adta ki az ügyfélnek az iratokat, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének és 52. § (2) bekezdésének, valamint az ÜESZ 2.4. pontjának rendelkezéseit, mellyel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását és joghátrányként írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását, valamint az eljárás alá vont volt ügyvéd eljárási költségek megfizetésére kötelezését.
A kijelölt fegyelmi tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A tényállás:
A bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvéd között 2011. év óta állt fenn megbízási jogviszony, mely az Igazságügyi Hivatal közreműködésével jött létre.
E megbízási jogviszony keretén belül a bejelentő arra adott megbízást az eljárás alá vont volt ügyvédnek, hogy lássa el jogi képviseletét öt ingatlan jogi sorsának rendezésével kapcsolatban, többek között kezdeményezzen polgári peres eljárást elbirtoklás megállapítása érdekében.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd - miután 2012-ben, majd 2014-ben a bejelentő képviseletében benyújtott keresetlevelet az eljárt bíróságok idézés kibocsátása nélkül elutasították arra tekintettel, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a kiadott hiánypótlásban foglaltaknak nem tett eleget, mely eljárásával összefüggésben a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa másik fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapította - a bejelentő képviseletében 2016. évben ismételten keresetlevelet terjesztett elő a bíróság előtt. A peres eljárás az eljárás alá vont volt ügyvéd kérelmére szünetelt, majd hat havi szünetelés után megszűnt. A bíróság erre vonatkozó végzése jogerőre emelkedett. A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvédet nem érte el, ügyéről felvilágosítást, tájékoztatást nem kapott, az eljárás megszűnéséről bírósági iratbetekintés során szerzett tudomást.
Ezt követően a bejelentő ismételten beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben. A kamara az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapította, vele szemben pénzbírságot rótt ki.
A bejelentő feljelentést tett az eljárás alá vont volt ügyvéd ellen, azonban a hatóság az eljárást - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - megszüntette.
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvédet nem érte el, korábbi hivatalos iratait nem juttatta vissza a bejelentő részére, továbbá az eljárás alá vont volt ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara előzetes vizsgálatot elrendelő határozatát helyettes átvevő útján átvette, ugyanakkor a Kamara felhívására nem reagált, nem csatolta az ügyre vonatkozó iratait.
Eljárás alá vont volt ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában rögzített álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) és az 52. § (2) bekezdését, az ÜESZ 2.4. pontját azzal, hogy nem adta ki az ügyfélnek az iratokat, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rb szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Figyelemmel arra, hogy a bejelentő által a jelen eljárásban kifogásolt magatartás ideje 2018. 05. 17. napját követően valósult meg, így annak elbírálására az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezései az irányadók.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ÜESZ 2.4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az Üttv. 52. § (2) bekezdése értelmében „az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.”
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívül meghozott jelen határozatával azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd - megvalósítva az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat - megszegte az Üttv. 1. § (3) és az 52. § (2) bekezdését, emellett az ÜESZ 2.4. pontját is, mellyel - tekintettel arra, hogy mindezen szabályszegéseket az eljárás alá vont volt ügyvéd tudata is átfogta - 1 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
A fentiekre és az ügy összes körülményére tekintettel - így figyelemmel a tárgyi üggyel összefüggésben, azonban eljárás alá vont más cselekménye miatt folyamatban volt fegyelmi eljárásra is - a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás büntetés kiszabását találta indokoltnak.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. június 3. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 108.)