A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. június 7. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő kft-k képviselői összeférhetetlen ügyvállalást kifogásolva bejelentést tettek az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa előzetes vizsgálatot rendelt el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a beadványában fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Álláspontjának alátámasztására csatolta az önkormányzat birtokvédelmet elutasító határozatát, e-maileket, megbízási szerződést.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást határozatával megszüntette. A határozatot a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke tudomásul vette, melyről és a határozat tartalmáról a fegyelmi biztos a bejelentőket a tájékoztatta.
A bejelentők a megszüntető határozat ellen kifogást terjesztettek elő, amelyhez e-maileket, egyéb iratokat csatoltak.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi biztosa a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosát fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát visszavonta és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az utasítás alapján a fegyelmi biztos a tényállást módosította akként, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentők és az AS. Kft, valamint az AK. Kft közösen bízták meg.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a bejelentő kft2 hitelező kérelmére folyamatba tett felszámolási eljárásban az AS. Kft. adós jogi képviseletét ellátta, valamint azzal, hogy az AS. Kft. kérelmező által Zs.L. és Zs.L-né kérelmezettek elleni birtokvédelmi eljárásban a kérelmező jogi képviseletét ellátta, a bejelentők vonatkozásában megsértette az Üttv. 20. § (4) bekezdésében foglaltakat, és az Üttv. 107. § a.) pontjába ütköző, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint alapos a gyanúja annak is, hogy az együttműködési szerződés megszerkesztésére - az AS. Kft-től és az AK. Kft-től, valamint a bejelentőktől - kapott ügyvédi megbízás Üttv. 29. § (1) bekezdésén alapuló írásba foglalási kötelezettségének megszegésével további, az Üttv. 107. § a.) pontjába ütköző, 1 rendbeli szándékos vétséget követett el az eljárás alá vont ügyvéd.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2015 decemberétől a N.B. által képviselt AP. Kft., az AS. Kft., valamint a N.B. tulajdonában álló egyéb cégek, mint kapcsolt vállalkozások jogi képviseletét látta el állandó megbízási szerződés keretében.
A N.B. által képviselt AK. Kft., az AS. Kft., valamint a bejelentő kft1, illetve a bejelentő kft2 között 2017 évtől napelemes kiserőmű létrehozatalára és működtetésére irányuló együttműködési tárgyalások, levelezések folytak, a bejelentő kft1 által már 2017. május 2-án megküldött szindikátusi szerződéstervezettel kapcsolatosan e-mail váltások történtek, amelyekben eljárás alá vont ügyvéd nem vett részt.
Az eljárás alá vont ügyvédet a N.B. által képviselt AK. Kft. és az AS. Kft. 2019 évben megbízta azzal, hogy az együttműködési megállapodást foglalja írásba. Mivel az eljárás alá vont ügyvéd állandó megbízási szerződése a megbízó és a hozzá tartozó kapcsolt vállalkozásai jogi képviseletének általános és teljes körű ellátására szólt, a felek külön megbízási szerződést nem kötöttek.
Az eljárás alá vont ügyvéd e-mailben a felek részére vázolta az elvégzendő feladatokat és tartalmában a sikeres együttműködés esetére az együttműködési megállapodás elkészítésére, valamint az e-mailben megjelölt és felvázolt feladatok ellátására - az óradíj összegének és a felek közötti költségmegosztás megjelölése nélküli - óradíjas javaslatot tett, amelyet a bejelentő kft2 képviseletében K.P. elfogadott, a M.Gy. által képviselt bejelentő kft1 válasz nélkül hagyott. Az e-mail tartalmazza, hogy a szerződések vonatkozásában a munka megkezdése előtt megbízási szerződést küld ki eljárás alá vont ügyvéd az elfogadott díjjal kapcsolatban, amelyet, ha aláírva visszakap, nekilát a feladatoknak. Megbízási szerződés aláírására nem került sor, az eljárás alá vont ügyvéd állandó megbízása keretében megbízója utasításai alapján - a bejelentők észrevételeit is figyelembe véve - készítette el a tervezeteket, ügyvédi tevékenységének díját állandó megbízója fizette.
Felek között 2020 tavaszára a viszony megromlott, az együttműködésre nem került sor. A viszony megromlását követően a bejelentő kft2 ügyvezetője e-mailben kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a költségeit számolja össze és számlázza ki a részére, amelyre az eljárás alá vont ügyvéd - a kialakult helyzetre tekintettel - már nem válaszolt.
Az AS. Kft és az AK. Kft. 2020. május 1-jén meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a bejelentő kft1 és a bejelentő kft2 előtt, továbbá az ellenük és törvényes képviselőik ellen induló közjegyzői, bírósági és végrehajtási eljárásban a képviseletüket lássa el.
Az AS. Kft. kérelmező Zs.L-val és Zs.L-nével szemben birtokvédelmi eljárást kezdeményezett. A hivatal jegyzője a birtokvédelmi eljárást elutasította. Az eljárásban a kérelmezőt az eljárás alá vont ügyvéd képviselte. A bejelentők az eljárásban félként nem voltak érintettek.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő kft2 hitelező kérelmére indult felszámolási eljárásban az AS. Kft. adós jogi képviseletét ellátta, az eljárásban csatolta meghatalmazását és beadványt terjesztett elő. A felszámolási eljárást a hitelező az elektromos kiépítési tervek kapcsán keletkezett követelése miatt indította, egy korábbi ügyletből eredő követelést érvényesített, ez a hitelezői igény független volt az eljárás alá vont ügyvéd szindikátusi szerződéssel kapcsolatos tevékenységétől.
.-.-.
A fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűzött ki. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában a fegyelmi felelősségét változatlanul vitatta, csatolta a megbízási szerződését, e-maileket, N.B. ügyvezető nyilatkozatát.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem ismerte el, hogy a magatartásával megsértette volna az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat, vitatta, hogy fegyelmi vétséget követett volna el.
Előadta, hogy a bejelentők nem voltak ügyfelei, a feladatokat állandó megbízása keretében N.B. ügyvezető felkérésére és utasításai alapján végezte, nem kötött a bejelentőkkel megbízási szerződést, soha nem fizettek díjat a részére. Hivatkozott a korábban már mellékelt iratok tartalmára, valamint csatolta a bejelentő kft2 hitelező AS. Kft. adós ellen előterjesztett felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmét.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a végindítványában a fegyelmi eljárás megszüntetésére tett indítványt. Álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a bejelentők is megbízták az eljárás alá vont ügyvédet a feladatok ellátásával, ennek következtében a felek közötti viszony megromlását követő eljárásokban való képviselet sem róható fel az eljárás alá vont ügyvédnek, kiemelve azt is, hogy közös megbízás esetén sem lenne összefüggés a későbbi ügyvállalások és a megbízás között.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A fegyelmi tanács nem látta bizonyítottnak azt, hogy a bejelentők az eljárás alá vont ügyvédet az állandó megbízójával együttesen közösen bízták volna meg a feladatok ellátásával. M.Gy., a bejelentő kft1 ügyvezetője által N.B. részére megküldött e-mail és az annak mellékletét képező, M.Gy. által készített szindikátusi szerződés is azt támasztja alá, hogy a szindikátusi szerződést az eljárás alá vont ügyvéd az állandó megbízója képviseletében észrevételezte és egészítette ki. Az eljárás alá vont ügyvéd az állandó megbízójával kötött megbízási szerződését csatolta, amely kiterjedt a szerződésben megjelölt cégek kapcsolt vállalkozásaira is, így az írásbeli megbízási szerződés hiánya nem volt megállapítható. A fegyelmi tanács úgy ítélte meg, hogy a 2019. december 12-i e-mail üzenet nem támasztja alá a közös megbízás tényét, mivel az e-mail végén az eljárás alá vont ügyvéd kifejezetten utalt a külön megkötendő megbízási szerződésre is, amelyet a felek nem kötöttek meg, erre nézve az egész egyeztetési folyamat alatt egyetlen bejelentői jelzés és igény sem merült fel. Az a körülmény, hogy néhány alkalommal a bejelentők együttesen jelentek meg az eljárás alá vont ügyvéd irodájában, szintén nem támasztja alá a közös megbízás tényét, ez az állandó megbízása körében végzett egyeztetési folyamat részeként tekinthető. A tervezetek végén az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzőként való feltüntetése sem támasztja alá azt, hogy közös megbízás alapján járt el. N.B. ügyvezető nyilatkozata is azt támasztja alá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd állandó megbízása keretében végezte a feladatokat, megbízási díját állandó megbízója fizette, a bejelentőkkel közös megbízás nem jött létre. A felek közötti viszony megromlását követően a bejelentő kft2 képviseletében K.P. által küldött költség számlázásra vonatkozó e-mail szintén nem támasztja alá a közös megbízás létrejöttét, annál is inkább, mivel az eljárás alá vont ügyvéd válasza hiányában a bejelentő sem számlát, sem megbízási szerződést nem kért.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint még közös megbízás esetén sem ütköztek volna az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentők által sérelmezett ügyvállalásai az Üttv. 20. § (4) bekezdésében foglaltakba, figyelemmel arra, hogy a birtokháborítási ügyben a bejelentők nem voltak felek, a felszámolási eljárásban érvényesített tervezési díjra vonatkozó követelés és az eljárás alá vont ügyvéd szindikátusi szerződésre vonatkozó tevékenysége között nem állapítható meg az összefüggés.
A fegyelmi tanács a rendelkezésére álló iratok és a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt alaposnak találta és megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, mert az eljárás alá vont ügyvéd magatartása nem meríti ki az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat, így a fegyelmi vétség elkövetésének a megállapítását mellőzte, ezért az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja alapján a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A költségekről a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) szóló MÜK Szabályzat 40.6. pontja szerint határozott.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 3. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 121.)