Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.154/6. (2020. V. 413.) határozata

ügyfél-azonosítási, -átvilágítási, pénzmosási kötelezettség megsértéséről, letétkezelés szabályainak megszegéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. szeptember 10. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi

fegyelmi határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért őt

500.000 Ft azaz (Ötszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

Az előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a Budapesti Ügyvédi Kamara hivatalból indított eljárást a kamarai ellenőrzésről készült feljegyzésbe foglalt határozat alapján a letétkezelési, ügyfélazonosítási, valamint a pénzmosási szabályok megsértése miatt.

Az előzetes vizsgálati eljárás elrendelését követően megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása 8 napon belüli észrevételeinek megtételére és iratainak megküldésére. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában a határidő 15 nappal történő meghosszabbítását kérte, azonban iratokat a meghosszabbított határidőben sem csatolt.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította, továbbá ismételten felszólította 8 napos határidővel az eljárás alá vont ügyvédet az iratcsatolásra.

Az eljárás alá vont ügyvéd becsatolta a rendelkezésére álló iratokat.

A fegyelmi biztos meghozta fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát.

A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:

A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kamarai ellenőrzésről készült feljegyzésbe foglalt határozat b.) pontja szerinti 1350. számon nyilvántartott engedményezési, letétkezelési ügyletnél az ügyfél-azonosítási és -átvilágítási, valamint a letétkezelés kamarai bejelenése iránti kötelezettségeinek megszegésével az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.

A fegyelmi biztos beadványában fenntartotta korábbi álláspontját és pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában méltányos elbírálást kért az ügyben.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd irodájában a Budapesti Ügyvédi Kamara letétellenőrzést végzett, melynek alapjául a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájának értesítése szolgált.

A kamarai letétellenőrzés az alábbi megállapításokkal zárult:

a) Az eljárás alá vont ügyvéd irodájában 1242. számon nyilvántartott ügyben az adásvételi szerződésen felül más irat nem állt rendelkezésre.

b) Az eljárás alá vont ügyvéd irodájában 1350. számon nyilvántartott ügyben a megbízási szerződés megkötésére és a felek JÜB ellenőrzésére sor került, a felek Pmt. szerinti tájékoztatása és nyilatkozataik azonban hiányoznak. A nagy összegű készpénzfelvétel és kifizetés bizonylatai nem érhetők el, az eljárás alá vont ügyvéd vállalta a bizonylatok pótlólagos rendelkezésre bocsátását.

c) Az eljárás alá vont ügyvéd irodájában 1390. számon nyilvántartott ügyben a megbízási szerződés rendelkezésre áll, a JÜB ellenőrzés megtörtént, ellenben a felek Pmt. szerinti tájékoztatása és a nyilatkozataik hiányoznak.

A fegyelmi eljárást elrendelő határozat az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének megállapítását a fenti három esetből végül csak a b) pontbeli esettel kapcsolatban kérte, ezért a határozati tényállás is csak ezen esetre terjed ki.

A S. Srl. megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy szerkesszen engedményezési szerződést a R. Kftvel a P. Kft. 615.587.262 Ft összegű díjtartozása tárgyában.

A megbízás alapján a R. Kft. engedményező és a S. Srl. engedményes között létrejött engedményezési szerződést az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte. Az engedményezési szerződésben az engedményező a P. Kft-vel szemben fennálló 615.587.262 Ft összegű követelését 30.000.000 Ft ellenérték fejében az engedményesre engedményezte.

A S. Srl. „letevő” és az eljárás alá vont ügyvéd letéteményes letéti szerződést kötött, amelynek 2. pontja alapján - a letevő és a P. Kft. között létrejött, s az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett, de az iratokhoz nem csatolt és a felek által utóbb alá nem írt „Megállapodásra” hivatkozással - az eljárás alá vont ügyvéd vállalta a P. Kft. által fizetendő tartozás letétbevételét, illetve a „letevőnek” a rendelkezése szerint történő kifizetését.

A P. Kft. 99.300.000 Ft-ot utalt át az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára. Az eljárás alá vont ügyvéd 25.000.000 Ft-ot, további 25.000.000 Ft-ot, majd 48.000.000 Ft-ot készpénzben felvett a letéti számlájáról.

Az eljárás alá vont ügyvéd 99.300.000 Ft-ot a S. Srl ügyvezetője részére készpénzben kifizetett.

A letéti számláról felvett 98.000.000 Ft és az elismervény szerint kifizetett 99.300.000 Ft közötti 1.300.000 Ft összegű különbözetet az eljárás alá vont ügyvéd irodájának saját készpénzállományából fedezte, mivel a készpénz a bankfiókban nem állt rendelkezésre.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 99.300.000 Ft letétbevételét és a letét kifizetését a kamara elektronikus letéti nyilvántartásában nem rögzítette.

Az eljárás alá vont ügyvéd elkészítette a R. Kft. törvényes képviselőjeként fellépő P.A. által aláírt ügyfélazonosító adatlapot, valamint rendelkezésére állt a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat, továbbá a képviselő útlevelének, lakcímkártyájának fénymásolata és a 2019. 07. 26. napi JÜB lekérdezés eredménye. Az eljárás alá vont ügyvéd a R. Kft. cégkivonatát nem szerezte be, de az ügyvezetőként fellépő személy képviseleti jogát és az általa megadott cégazonosító adatok valóságtartalmát, illetve a céget a www.opten.hu online adatbázisban ellenőrizte. Erről okirat nem áll rendelkezésre.

Az eljárás alá vont ügyvédnél rendelkezésre áll a S. Srl törvényes képviselőjeként fellépő G.N. által aláírt ügyfélazonosító adatlap, valamint a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat, G.N. útlevélmásolata és a 2019. július 26. napján kelt JÜB ellenőrzés eredménye.

Az ügyfélazonosítási adatlap és a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat a cég nevét „S. Sro”ként megjelölve rögzíti, továbbá tartalmazza a székhelyadatot és egy nyilvántartási számot. Az adószám feltüntetésére egyik okiratban sem került sor. A S. Srl cég létezését és adatait egy 2005. május 6. napján kiállított okirat igazolja. A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat nyilatkozatot tevő személyként a R. Kft. ügyvezetőjét, P.A-t tünteti fel a személyi adatok kitöltését mellőzve, a nyilatkozattal érintett jogi személyként azonban a S. „Sro”-t nevezi meg, amely céget a nyilatkozat szerint G.N. képviseli. Az okiratban a nyilatkozatot tevő a tényleges tulajdonosról (tényleges tulajdonos személye és adatai, a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke) nem nyilatkozott.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában ügyiratok csatolása mellett úgy nyilatkozott, hogy az 1350es ügyben nem merült fel olyan körülmény, amely bejelentés megtételét indokolta volna.

Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy a S. Srl. adószáma az ügyfélazonosító lapra nem lett felvezetve, viszont vitatta azt a tényt, hogy a cég létezését igazoló okirat nem állna rendelkezésre, illetve állította, hogy a céget az online cégnyilvántartási adatbázisban ellenőrizte, de azt nem nevezte meg, hogy ez milyen adatbázis volt. A magyar cég vonatkozásában előadta, hogy a cég adatait az Opten adatbázisban ellenőrizte, továbbá az eladó képviselője átadta neki eredetben a közjegyzőhelyettes által hitelesített aláírási címpéldányát is. Elismerte, hogy elmulasztotta az Üttv. 32. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat beszerzését az eladótól. Előadta továbbá, hogy 2016 márciusában súlyos betegséggel diagnosztizálták, melyből 2 év alatt gyógyult fel. Álláspontja szerint az a tény, hogy a NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága által lefolytatott jogkövetési vizsgálat a működését mindenben jogszerűnek találta, igazolja, hogy nem követett el fegyelmi vétséget. Kérte a Fegyelmi Tanácsot, hogy amennyiben fegyelmi büntetést szabna ki a fentiek ellenére, akkor járjon el méltányosan betegségére és e miatt korlátozott munkaképességére tekintettel.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2019. július hónapban és azt követően következett be, így az elkövetés és elbírálás időpontjában is az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 107. § kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Az Üttv. 32. § (1) bekezdése szerint a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.

Az Üttv. 32. § (9) bekezdésének 2018. december 31-ig hatályos rendelkezése szerint az ügyvéd közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt köteles a (2) bekezdés szerinti természetes személy tekintetében a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni.

A fenti törvényhely módosítása révén, 2019. január 1-től az adatigénylési kötelezettségre az alábbi szabályok az irányadók:

A (7) bekezdés alapján a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd - a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében - a (2)-(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.

A (8) bekezdés szerint a magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.

A Pmt 73. § (1) bekezdése értelmében ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha az Üttv. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti bizalmi vagyonkezelői tevékenységet végez, vagy ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,

b) ingatlan tulajdonának átruházása,

c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,

d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat,

e) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.

Az ügyfél-átvilágítás keretében

- a megbízott köteles az ügyfelet (meghatalmazottat, rendelkezésre jogosultat, képviselőt is) azonosítani és a személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. (Pmt. 7. §)

- A természetes személy ügyfél köteles arról nyilatkozatot tenni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. (A tényleges tulajdonos rögzítendő adatai: családi és utónév, születési családi és utónév, állampolgárság, születési hely és idő, lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely.) (Pmt. 8. §) - Az ügyfél arra vonatkozóan is köteles nyilatkozatot tenni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek. (Pmt. 8. §)

- A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője - az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján - köteles nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról. (A tényleges tulajdonos rögzítendő adatai: családi és utónév, születési családi és utónév, állampolgárság, születési hely és idő, lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely, tulajdonosi érdekeltség jelleg és mértéke.) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatában köteles minden, a 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként. (Pmt. 9. §)

- A természetes személy ügyfél köteles nyilatkozni arról, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)-(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információkat. (Pmt. 9/A. §)

- A megbízott köteles továbbá - az üzleti kapcsolat létesítésekor - az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatokat rögzíteni (szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt, hogy az ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony, a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód), információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről. (Pmt. 10. §)

Az Üttv. 51. § (1) bekezdése előírja, hogy az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.

A (2) bekezdés szerint az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell

a) a letétkezelő ügyvéd nevét és kamarai azonosító számát,

b) a letéti szerződés ügyazonosítóját,

c) a letét típusát,

d) a letét tárgyát,

e) ha a letétkezelő ügyvéd a letétet alszámlán helyezi el, az alszámla számát,

f) pénzletét esetében a ténylegesen letétben levő pénz összegét és devizanemét,

g) a letéti szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének a dátumát,

h) az adatok letéti nyilvántartásban való rögzítésnek, illetve a rögzített adatok módosításának a dátumát.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve azok változását az ügyvéd a letéti szerződés megkötésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott adatok változásától számított egy munkanapon belül minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott elektronikus nyilatkozat megtételével rögzíti. Az elektronikus nyilvántartás a letéthez egyedi azonosító számot rendel.

A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. és a Pmt. ügyfélazonosítási és ügyfél átvilágítási szabályainak betartását olyan letéti ügyletben mulasztotta el, amelyben a nem azonosított magyar cég 99.300.000 Ft-ot helyezett letétbe, amely összeget az eljárás alá vont ügyvéd a szintén nem azonosított külföldi cégnek készpénzben fizetett ki, amely körülmények alappal vetik fel az ügylet Pmt. szerinti magas kockázati szintjét. Ezen körülmény okán a R. Kft. cégkivonata beszerzésének elmaradását a jelen tényállásnál annak ellenére sem lehetett a fegyelmi vétség szintjét el nem érő mulasztásnak tekinteni, hogy a cég adatait az eljárás alá vont ügyvéd azonosító adatlapon feltüntette. Ilyen körülmények mellett ugyanis a fokozott körültekintés, a különösen gondos eljárás az elvárható.

A S. Srl letevő és az eljárás alá vont ügyvéd irodája, mint letéteményes között létrejött letéti szerződés 1. pontja rögzíti, hogy „letevő „Megállapodást” kötött a P. Kft-vel, mely okiratot Letéteményes ügyvéd szerkesztett és ellenjegyzett”. A „Megállapodás” vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd azt nyilatkozta, hogy az végül nem került aláírásra, ezért nem is csatolta az iratok közé. Mivel azonban a letétkezelés az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett engedményezési szerződésen és az ahhoz kapcsolódó „Megállapodáson” alapult, nem követhető egyértelműen nyomom a letéttel kapcsolatos ügymenet, így nem állapítható meg a letét kifizetés jogszerűsége sem.

A rendelkezése álló iratok alapján az állapítható meg, hogy a R. Kft. a P. Kft-vel szembeni követelését a S. Srl-re engedményezte, majd a S. Srl. „Megállapodást” kötött a P. Kft-vel a tartozás kiegyenlítéséről, akként, hogy annak összegét az eljárás alá vont ügyvéd letéti számlájára kell teljesíteni, aki a befolyt összeget a S. Srl-nek köteles kifizetni a rendelkezése szerint. Ezen „Megállapodás” elnevezésű okirat nem áll rendelkezésre, azonban az megállapítható, hogy a P. Kft. átutalt az eljárás alá vont ügyvéd számlájára 99.300.000 Ft-ot, melyet aztán eljárás alá vont ügyvéd készpénzben fizetett ki a S. Srl-nek.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a 99.300.000 Ft-ot ügyvédi letétbe helyező P. Kft-t az eljárás alá vont ügyvéd egyáltalán nem azonosította és nem világította át. A letevő vonatkozásában tehát az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. és a Pmt. szerinti kötelezettségeit egyáltalán nem teljesítette.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy az engedményezési jogügylet során az érintett cégek egyes adatai ugyan rögzítésre kerültek a hiányosan kiállított azonosító lapokon, azonban az eljárás alá vont ügyvéd nem szerezte be az adatmegállapítás alapját képező hatályos cégkivonatot, illetve a külföldi cég létezését és adatait igazoló, a nyilvántartó szerv által kiállított hatályos igazolást. A magyar cég vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd állította, de nem bizonyította, hogy az Opten adatbázisból lekérte az adatokat, a külföldi cég vonatkozásában pedig szintén az online adatbázisban történt ellenőrzésre hivatkozott, de ezt nem igazolta, illetve csatolt egy idegen nyelvű cégigazolást, amely semmiképpen sem tekinthető hatályosnak. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem győződött meg a szerződéskötéskor a cégek létezéséről, nem győződött meg a nyilatkozó személyek által megjelölt cégadatok valóságáról, s nem ellenőrizte a cégek nevében fellépő személyek képviseleti jogosultságát.

A készpénzben történő letétkifizetés tekintetében feloldatlan ellentmondás továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a számlájára átutalt 99.300.000 Ft letétből 98.000.000 Ft-ot vett fel készpénzben, a kedvezményezettnek történő kifizetés igazolása azonban 99.300.000 Ft átadásáról szól, így nem ismert a 1.300.000 Ft különbözeti összeg eredete, erre vonatkozó nyilatkozatát - mely szerint az ügyvédi iroda pénztárából pótolta ki - az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen okirattal nem igazolta, nem bizonyította (pl: ügyvédi iroda pénztári kiadási bizonylata stb.).

A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd érdemileg elmulasztotta a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkozatok beszerzését is, ugyanis az arra alkalmazott formanyomtatvány kitöltetlen maradt. Az irat érdemi nyilatkozattétel nélküli aláírása nyilvánvalóan nem valósítja meg azt a követelményt, hogy a cégek képviselői jelöljék meg a tényleges tulajdonost és a személyi adatait, s nyilatkozzanak a tulajdonosi érdekeltség mibenlétéről, valamint a közszereplői jellegről.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 99.300.000 Ft összegű letét kezelését nem rögzítette a kamarai elektronikus letétnyilvántartásban, s ezzel megszegte az Üttv. 51. § (1) bekezdésében foglalt követelményt is. Az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott kamarai igazolás nem a jelen ügyben érintett, 2019. évben kezelt letétre, hanem egy 511.760.000 Ft összegű letétre, s annak 2020. szeptember 7-i rögzítésére vonatkozik, így az a felelősség kimentésére nem alkalmas.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy azonosítási és átvilágítási kötelezettségét nem, illetve nem teljes körűen teljesítette, megsértette az Üttv. 32. § (1) bekezdését, (7)-(8) bekezdését, továbbá a Pmt. 73. § (1) bekezdésében foglaltakat.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a letétet nem jelentette be a kamarai letéti nyilvántartásba, megsértette az Üttv. 51. § (1)-(3) bekezdésében pontjában írtakat.

Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács - mivel az eljárás alá vont ügyvéd megvalósította az Üttv. 107. § a.) pontjában írtakat -, 1 rb. folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségben látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 110. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak és az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyával arányban állónak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg, figyelemmel a 400.000.000 Ft-os felső büntetési tételhatárra is.

Enyhítő körülménykén értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd részbeni beismerését és egészségi állapotát.

Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40. 2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. október 21. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 154.)


  Vissza az oldal tetejére