Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.160/6. határozata

bv. szabályok megszegéséről (ügyvédhez méltatlan magatartás)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. július 23. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

250.000 Ft, azaz Kettőszázötvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A büntetés-végrehajtási intézet képviselője fordult beadvánnyal a Budapesti Ügyvédi Kamarához, melyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését, ügyvédhez méltatlan magatartását kifogásolta.

A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, és az erről szóló értesítésével egyidejűleg felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az iratcsatolási kötelezettségére és az ügyre vonatkozó észrevételeinek megtételére.

A fegyelmi biztos felhívta a bejelentőt, hogy csatolja az eljárás alá vont ügyvéddel szemben történt intézkedéssel összefüggésben keletkezett iratokat. A bejelentő a fegyelmi biztos felhívására megküldte a büntetés-végrehajtási intézet jelentését, valamint az alkohol teszter fényképét.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.

A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását.

A fegyelmi biztos a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálását támogatta, végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének 1 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben való megállapítását kérte, pénzbírság fegyelmi büntetés megállapítása mellett.

A Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi biztos indítványát azzal a felhívással küldte meg az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy észrevételeit 15 napon belül tegye meg, egyúttal tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd a büntetés-végrehajtási intézet objektumában ügyvédi beszélőre jelentkezett védencéhez.

Beléptetéskor az eljárás alá vont ügyvéddel szemben alkohol teszter került alkalmazásra, amely 0,385 mg/l légalkohol szintet mért, mely az igen enyhe fokú (0,26 - 0,4 mg/l) ittasság körébe esik.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ittasság tényét kezdetben vitatta és az intézkedő bv. századossal szemben feljelentést helyezett kilátásba, majd a mérést követően elismerte az ittasságot és távozott az objektumból.

A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány alapján állapította meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd annak ellenére, hogy az előzetes vizsgálat elrendelésére vonatkozó fegyelmi biztosi határozat szabályszerűen kézbesítésre került a részére, nem csatolta az ügy iratait és észrevételt sem tett a bejelentésben foglaltakra.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Üttv.) 107. § a) pontjában rögzítetteket, mellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács a kiszabható alsó határhoz közeli pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon, egyúttal marasztalja az eljárás költségeiben.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban ÜESZ) 8.11. pontja rögzíti, hogy az ügyvédi beszélőknél a védő betartja a fogvatartó intézet szabályait, egyúttal megköveteli a védői jogok maradéktalan érvényesítését.

A büntetés-végrehajtási szervek területére történő be- és kilépés, valamint a büntetés-végrehajtási szervek területén tartózkodás részletes szabályairól szóló 44/2007. (IX. 19.) IRM rendelet 2. § (3) bekezdése alapján az ittas vagy bódult állapotban lévő személy beléptetését meg kell tagadni. Az ittas állapot ellenőrzéséhez annak megállapítására alkalmas eszköz igénybe vehető.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban FESZ) 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi kar tagjaitól elvárható a példamutató, jogkövető magatartás, különös tekintettel a hatóságok, bíróságok előtt végzett tevékenységük ellátása során. Az ügyvédi kar megítélése szempontjából nem kizárólag az ügyfelek értékelésének van jelentősége, hanem kiemelt relevanciával bír az ügyvédi kar különböző hatóságok előtti megítélése is. Az eljárás alá vont ügyvéd által tanúsított, ügyvédhez nem méltó megatartás alkalmas az ügyvédi hivatás tekintélyének csorbítására.

Az eljárás alá vont ügyvéd rendszeresen lát el védői tevékenységet, 2019. december 18. napja óta szerepel a kirendelhető védők listáján, ezért tudomással kellett bírnia a büntetés-végrehajtási intézet területére történő belépés szabályairól, így ismert kellett, hogy legyen előtte a 44/2007. (IX. 19.) IRM rendelet 2. § (3) bekezdése is, mely szerint az ittas vagy bódult állapotban lévő személy beléptetését meg kell tagadni.

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során többszöri felhívás ellenére sem nyilatkozott, védekezést nem terjesztett elő, így a Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentés alapján állapította meg.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy igen enyhe fokban, de ittas állapotban jelent meg a büntetés-végrehajtási intézet objektumában ügyvédi beszélőre, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, a 44/2017. (IX. 19.) IRM rendelet 2. § (3) bekezdését, valamint az ÜESZ 8.11. pontját, mellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét. Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, amelynek mértékét mérlegeléssel - figyelemmel az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára is - a rendelkező rész szerint állapította meg.

A Fegyelmi Tanács a határozatát az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján tárgyalás tartása nélkül hozta meg, figyelemmel arra is, hogy az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre álltak, a megállapított fegyelmi vétség egyértelmű, a fegyelmi felelősség megállapításához további bizonyítás felvétele nem vált szükségessé.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 29. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 160.)


  Vissza az oldal tetejére