Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsénak 2021.F.180/6. határozata

összeférhetetlen megbízás, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év október hó 4. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

200.000 (Kétszázezer) Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd összeférhetetlen ügyvállalását kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy nyilatkozatát, illetve a panaszolt ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg a fegyelmi hatóság részére.

Az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen iratot nem csatolt, védekezést nem terjesztett elő.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntette, álláspontja szerint összeférhetetlenség alapos gyanúja nem volt megállapítható. Emellett megállapította, hogy bár az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentéssel érintett ügy iratainak benyújtása iránti kötelezettségét megszegte, mely önálló fegyelmi vétségként értékelhető, azonban e körben fegyelmi felelősség megállapítását nem látta indokoltnak, mert az előzetes vizsgálat lefolytatását és a tényállás megállapíthatóságát az iratcsatolás elmaradása nem akadályozta.

A bejelentő a határozattal szemben kifogással élt és további iratokat csatolt.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztosa a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította, rögzítve, hogy a bejelentő által csatolt iratok alapján álláspontja szerint a kifogás megalapozott, a csatolt mellékletek alapján azt lehet és kell megállapítani, hogy megszüntető határozat által megállapított tényállás hiányos és ellentétes az okiratok tartalmával.

A fegyelmi biztos határozatát visszavonta és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A határozat rögzítette, hogy az Országos Fegyelmi Főbiztos álláspontjából következően egymással összefüggő cégváltozási ügy és peres ügy az ügyfélérdekek összeütközésével járt, melyből következően alapos a gyanú arra, hogy a cégváltozási ügyben adott megbízás elvállalása összeütközésbe került a peres képviselet ellátásával, és így az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 20. § (4) bekezdésében foglalt korlátozást megszegve 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Ugyancsak rögzítette határozatában a fegyelmi biztos, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentéssel érintett ügyek iratainak benyújtása iránti kötelezettségének - a tényállás megállapítását hátráltató - megszegésével további 1 rendbeli, az ÜESZ 12.3. pontjába ütköző szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

A bejelentő, mint ügyvezető - önállóan eljárva - a 2019.06.14-én kelt taggyűlési meghívóban a D. Kft. taggyűlését 2019.07.23. napjára összehívta azzal, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt taggyűlés időpontja 2019.07.29.

A meghívó szerint K.R. tagot az üzletrésze után 30 db szavazat, G.P. tagot (aki egyben ügyvezető is volt) az üzletrész után 30 db szavazat, a B. tagot az üzletrésze után 60 db szavazat illeti meg.

A Végrehajtói Iroda árverési jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a bejelentő, mint árverési vevő a vételár megfizetésével G.P. tag üzletrészének tulajdonjogát megszerezte. A bejelentő ezt a társaság részére bejelentette.

A taggyűlésen K.R. tag nem jelent meg, de a közgyűlés határozatképes volt, mert tagként a bejelentő (25%), valamint a B. (50%) jogi képviselője volt jelen. A taggyűlés elfogadta a cég a 2018. évre vonatkozó beszámolóját, döntött az eredménytartalékról, továbbá határozatlan időtartamra, önálló cégjegyzési joggal a társaság ügyvezetőjévé választotta B.B.-t.

K.R. felperes a társaság tagjaként keresetlevelet terjesztett elő a D. Kft. alperes ellen, amelyben jogszabálysértésre hivatkozva a határozat hatályon kívül helyezését kérte a taggyűlés szabálytalan összehívására, illetve arra hivatkozással, hogy a cégjegyzék szerint 2019.07.23-án még G.P. volt az üzletrész tulajdonosa, így B.B. ügyvezetővé választása jogszabálysértő módon történt.

A törvényszék előtti perben K.R. felperes képviseletét ügyvédi meghatalmazás alapján az eljárás alá vont ügyvéd látta el. A bíróság jogerőre emelkedett végzésével az eljárást megszüntette.

K.R. és G.P. a D. Kft. 25-25%-os mértékű szavazattal rendelkező tagjaként a megismételt taggyűlésre meghirdetett 2019.07.29-i időpontban megismételt taggyűlést tartottak, amelyen a képviseletükben meghatalmazottak jártak el, s jelen volt még T.Z. A meghatalmazottak kijelentették, hogy a 2019.07.23-ai taggyűlésen sem ők, sem az általuk képviselt tagok nem voltak jelen, így az határozatképtelen volt.

A megismételt taggyűlés elfogadta G.P. által elkészített, 2018. évre vonatkozó éves beszámolót, döntött az eredménytartalékról, B.B. ügyvezető választását elutasította, s határozatlan időre, önálló cégjegyzési joggal a társaság ügyvezetőjévé választotta T.Z-t, továbbá a bejelentőt és G.P-t azonnal hatállyal visszahívta ügyvezetői tisztségükből. A megismételt taggyűlés a társaság székhelyét is megváltoztatta.

A D. Kft. képviseletében eljárva T.Z. meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a megismételt taggyűlésen alapuló cégváltozási ügyben lássa el a társaság jogi képviseletét. Az eljárás alá vont ügyvéd a részére átadott iratok alapján a változásbejegyzési kérelmet és az annak alapjául szolgáló okiratokat elkészítette és benyújtotta a cégbíróságra.

A B. tag felperes keresete alapján a törvényszék jogerőre emelkedett ítéletével a 2019.07.29-én megtartott taggyűlésen meghozott taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. Az indoklás szerint a D. Kft. alperes a felperes keresetét elismerte. A perben az eljárás alá vont ügyvéd nem járt el.

A cégbíróság végzésével az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott változásbejegyzési kérelmet elutasította, miután az alapul fekvő 2019.07.29-i taggyűlési határozatokat a törvényszék hatályon kívül helyezte.

A B. Kft. hitelező által a D. Kft. adós ellen kezdeményezett fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárásban a törvényszék az adós igazolási kérelmének helyt adott és az eljárást soron kívül megszüntette. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzéseit helybenhagyta.

A felszámolás iránti eljárásban a hitelező jogi képviseletét dr. XY ügyvéd látta el, az eljárás alá vont ügyvéd a bíróság előtt nem járt el.

A hitelező a felszámolás iránti eljárásban ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését is kérte. A kérelméhez kötődően az 508.000 Ft vagyonfelügyelői díj előlegezésére oly módon került sor, hogy a letéti összeget az eljárás alá vont ügyvéd utalta át.

Az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatával a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az ügyiratokat 8 napon belül köteles becsatolni. Az eljárás alá vont ügyvéd iratokat nem nyújtott be.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során nyilatkozatot nem tett.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítás eredményére tekintettel végindítványában továbbra sem tartotta megállapíthatónak az összeférhetetlen ügyvállalást, és mivel az eljárás alá vont ügyvéd a felszámolási eljárásban jogi képviseletet nem látott el, rögzítve, hogy a felszámolás és a taggyűlési ügyek között nincs összefüggés, a vagyonfelügyelői díj megfizetésével kapcsolatos eljárást nem is tette a vád tárgyává.

A fegyelmi biztos végindítványában a többi tényállás alapján sem látta megállapíthatónak az összeférhetetlen ügyvállalást. Arra hivatkozott, hogy eljárás alá vont ügyvéd a 2019.07.29-ei taggyűlési határozatok alapján kapott megbízást a változásbejegyzési eljárásban való képviseletre a megválasztott T.Z. ügyvezetőtől, és ez a megbízás érintette azt a korábbi, 2019.07.23-án tartott taggyűlési határozatot is, amivel ügyvezetővé választották B.B-t.

Az eljárás alá vont ügyvéd a részére adott megbízásnak eleget tett, majd K.R-tól, a Kft. tagjától kapott megbízást a 2019.07.23-ai taggyűlésen hozott határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perben való képviseletre.

Az eljárás alá vont ügyvéd eljárása egy logikailag teljesen zárt egészet képez, mely egyfajta ügyfélakaratot képvisel.

A fentiek alapján az összeférhetetlen ügyvállalás tekintetében az eljárás megszüntetésére tett indítványt.

Ugyanakkor megállapíthatónak látta a fegyelmi felelősség megállapítását az iratcsatolás elmulasztásában. Az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a kamarai szabályzatban előírt kötelezettségének, ezzel egyrendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács olyan súlyú pénzbírságot szabjon ki, mely a speciális prevenciónak megfelel, azaz alkalmas arra - a jövőre nézve is -, hogy az eljárás alá vont ügyvédet arra ösztönözze, hogy vegye komolyan a kamarai tagsággal együtt járó kötelezettségeket. Emellett kérte az eljárás alá vont ügyvéd költségekben való marasztalását is.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A Fegyelmi biztos módosított indítványa az alábbiak szerint alapos.

Az elkövetéskor hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 20. § (4) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a tájékoztatását követően - hozzájárult.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 12.3. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

A Fegyelmi Tanács a Fegyelmi biztos végindítványában foglalt jogi következtetéssel egyetértve - de a tényállást pontosítva - azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy előbb elvállalta K.R. tag perbeli jogi képviseletét a 2019.07.23-ai taggyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perben, majd ennek tudatában a 2019.07.29-én megválasztott ügyvezető megbízása alapján képviseletet vállalt a cégbíróság előtt a 2019.07.29-ei változások bejegyzése tárgyában, nem jelenti az Üttv. 20. § (4) bekezdésébe ütköző szabály megsértését.

Az első (peres) megbízás elvállalásakor az összeférhetetlenség kérdése még fel sem merülhetett, a második megbízás pedig - egyezően a fegyelmi biztos indítványában foglaltakkal - egy logikailag teljesen zárt egészet képez, mely egyfajta ügyfélakaratot képviselt, nevezetesen K.R. - korábbi ügyfél - akaratát.

Megállapította ugyanakkor a Fegyelmi Tanács, hogy az iratcsatolás elmulasztásával az eljárás alá vont ügyvéd vétett az ÜESZ 12.3. pontjában foglalt rendelkezések ellen, és ezzel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, enyhítő körülményt nem észlelt.

Teljes mértékben egyetértve a fegyelmi biztos e körben kifejtett indítványával, a Fegyelmi Tanács - a fokozatosság elvére és az összes körülményre figyelemmel az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét pedig az Üttv. 109. § (1) és (2) bekezdése alapján állapította meg, mert álláspontja szerint a kiszabott mértékű pénzbírság az a fegyelmi büntetés, mely a prevenciós célok megvalósulását szolgálja, és arra ösztönözheti az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kamarai szabályzatokat megtartva, mindenkor határidőben eleget tegyen a tagsággal együtt járó kötelezettségeknek.

A Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja értelmében nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, továbbá, hogy az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.

Ugyancsak felhívja a Fegyelmi Tanács a figyelmet az Üttv. 149. § (6) bekezdésére, mely szerint, akinek a területi kamara az ügyvédi kamarai tagságát az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott okból szünteti meg, a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 24. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 180.)


  Vissza az oldal tetejére