Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.184/11. határozata

okirati ellenjegyzés szabályainak megsértéséről, iratcsatolás elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. november 10. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 (három) rendbeli - ebből 1 (egy) esetben gondatlan, 2 (kettő) esetben szándékos - fegyelmi vétséget követett el, ezért

340.000 Ft, azaz Háromszáznegyvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat

A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamaránál elővásárlási jog szabályai megsértését kifogásoló bejelentést tett, melyhez mellékletet csatolt.

A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatának alapjául megállapított tényállás szerint a [...] szám alatti osztatlan közös tulajdonában álló ingatlan tulajdonostársai M.M., H.G. és a bejelentő voltak.

A fent megjelölt ingatlant H.G. tulajdonostárs értékesíteni kívánta. Az értékesítésre vonatkozó ingatlan adásvételi szerződést az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette, és az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos felhívást is ő küldte meg bejelentő részére. A felhívást a bejelentő 2020. október 13. napján vette át.

Az eljárás alá vont ügyvéd a nyilatkozattételhez megküldte a tulajdonostárs, H.G. és a vevők között 2020. szeptember 7. napján kelt ingatlan adásvételi szerződést, melynek 2.) pontjában az ingatlan vételára 17.000.000 Ft-ban került megjelölésre. Az adásvételi szerződést az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyezte.

A bejelentő 2020. október 14. napján postázott nyilatkozatával bejelentette, hogy az elővásárlási jogával élni kíván. Ezt követően telefonon egyeztetett az eljárás alá vont ügyvéddel, aki közölte vele, hogy a megküldött szerződésben elírás történt, a helyes vételár nem 17.000.000 Ft, hanem 18.600.000 Ft és a szerződés nem 2020. szeptember 7., hanem 2020. október 7. napján kelt.

A bejelentő az elővásárlási jogát a módosított feltételek szerint is fenntartotta és így H.G. eladó és közte, mint vevő között az adásvételi szerződés megkötésre került.

A kifejtettekből következően alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy i.) az általa ellenjegyzett okiratban nem a felek valós akaratának megfelelő vételárat rögzítette, valamint ii.) az okirat készítésének és az ellenjegyzés időpontját nem a valóságnak megfelelően rögzítette, valamint iii.) a Kamara felhívására nem csatolta az ügyre vonatkozó iratokat, megsértette Üttv. 1. § (3) bekezdés, 44. §, és az ÜESZ 2.2., 12.2. a) és 12.3. pontjai rendelkezéseit, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás

A Fegyelmi Tanács az irányadó tényállást a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatával egyezően állapította meg.

A bejelentő a bejelentéséhez mellékelte a nem hiteles tulajdoni lap szemle másolatát, a H.G. eladó, valamint a vevők között megkötött, 17.000.000 Ft vételárat és ebből 1.860.000 Ft foglalót meghatározó, 2020.09.07-i keltű adásvételi szerződést, valamint az ugyanezen felek között megkötött, 18.600.000 Ft vételárat és ebből 1.860.000 Ft foglalót meghatározó, 2020.10.07-i keltű adásvételi szerződést, továbbá a 2020.10.07-i keltű „Tényvázlat”-ot, melyben a felek megbízzák az eljárás alá vont ügyvédet az adásvételi szerződés elkészítésével, ellenjegyzésével és a földhivatali eljárásban való képviseletükkel.

A „Tényvázlat” 18.600.000 Ft-ban rögzíti az ingatlan vételárát és azt is, miszerint a szerződés hatályosulásának feltétele, hogy az elővásárlásra jogosultak határidőben nem élnek elővásárlási jogukkal.

Csatolta a bejelentő az eljárás alá vont ügyvédtől kézhez vett 2020.10.07-i keltű levelet, az elővásárlási jog gyakorlását tartalmazó, 2020. 10. 13-i és 2020. 10. 01-i keltű nyilatkozatát, a H.G. eladó és közte, mint vevő között létrejött, 2020. 10. 19-i keltű adásvételi szerződést, bejegyzési engedélyt, Tényvázlatot, Letéti Szerződést, ingatlan-nyilvántartási kérelmet és ügyvédi munkadíj számlát. A bejelentő bejelentésében akként nyilatkozott, hogy tulajdonjoga a földhivatalban bejegyzésre került.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése

Az eljárás alá vont ügyvéd sem az előzetes vizsgálati eljárásban, sem azt követően iratokat nem csatolt. Az idézés kézhezvételét követően az eljárás alá vont ügyvéd tanúbizonyítási indítványt tett a szerződő felek meghallgatására, akik a szerződéskötés időpontjáról, menetéről tudnak értékelhető vallomást tenni.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson fegyelmi felelősségét nem ismerte el.

Előadása szerint az ügy iratait azért nem csatolta, mert úgy értelmezte a felhívást, hogy ennek hiányában is lefolytatásra kerül a fegyelmi eljárás.

Nyilatkozata szerint az adásvételi szerződést az eladó és a vevők 2020. október 7-én kötötték meg, 18.600.000 Ft vételárban állapodtak meg a felek. A szerződést másnap, október 8-án megküldte bejelentőnek és a másik tulajdonostársnak, ennek feladóvevényét csatolta.

A szerződés első változatánál a dátumban és az összegben is elírás történt. A minta használatból eredhetett a hiba.

Mindenki kapott az elírást tartalmazó szerződés példányból olvasásra, de a hibát az aláírás előtt észlelte, kijavította. Azt nem észlelte, hogy a hibás példányokból is aláírásra került egy példány és ezt küldte el az elővásárlási jog gyakorlására jogosult bejelentőnek.

A bejelentő jelentkezett nála, hogy 17.000.000 Ft-ért élni kíván az elővásárlási jogával: ekkor észlelte, hogy a hibás példányból küldhetett neki, de ezután postázta a helyes tartalmú szerződést is. A bejelentő a 18.600.000 Ft-os árral is megvásárolta az ingatlant.

Az eljárás alá vont a fegyelmi tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy elvégezte a jogügyleti biztonsági ellenőrzését a feleknek.

A Fegyelmi Tanács felhívta az eljárás alá vont ügyvédet ennek igazolására és csatolására, az ügy releváns irataival együtt.

Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásra akként nyilatkozott, hogy a vevők régi ügyfelei, őket korábban JÜB-ölte, H.G. lekérdezését jelenleg nem találja irattárában. Iratokat nem csatolt.

A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd akként nyilatkozott, hogy „Úgy emlékeztem, hogy elhangzott a múltkori tárgyaláson, hogy a bejelentő minden iratot csatolt és ebből én arra következtettem, hogy nekem nem kell csatolni semmit. Nem hoztam magammal mára semmilyen iratot”.

A bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánítását és a fegyelmi biztos végindítványának megtételét követően az eljárás alá vont ügyvéd zárónyilatkozatának megtételére történt felhívásra adta elő, hogy „A kocsimban vannak az iratok, amelyeket tudok csatolni, ha erre szünet elrendelésével kapok lehetőséget”.

A Fegyelmi Tanács a bejelentőt is megidézte, aki azonban távolmaradását - betegségére hivatkozással - előzetesen kimentette.

A vevők tanúkénti idézésüket követően távollétüket előzetesen írásban kimentették, írásban nyilatkoztak, melyhez csatolták a H.G. eladó és köztük, mint vevők között aláírt, 2020. 10. 07-i keltű adásvételi szerződés eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett eredeti példányát.

H.G. és neje, mint tanúk előadták, hogy ingatlanközvetítőt bízták meg az ingatlan hirdetésével, 19.800.000 Ft-ért.

A vevők 2020 őszén jelentkeztek. Először 19.800.000 Ft vételárról volt szó, de végül 18.600.000 Ft vételárban és 10% foglalóban állapodtak meg. A foglalót a vevők a szerződés aláírásakor készpénzben kifizették az eladónak. Az eljárás alá vont ügyvédet a vevők ajánlották. Az ingatlanközvetítő nem volt jelen a szerződés aláírásakor.

Az ügyvéd a jelenlétükben írta meg a szerződést, majd odaadta olvasásra és ekkor észlelte, hogy hiba van benne - a tanú emlékezete szerint - a születési dátumot kellett javítani. A vevőktől tudták meg, hogy a bejelentő élni kívánt elővásárlási jogával.

A fegyelmi biztos végindítványa

A lefolytatott bizonyítási eljárást követően a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást elrendelő határozatában írt tényállást azzal egészítette ki, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget az ügyfél-azonosítási kötelezettségének, és nem szerzett be tulajdoni lapot, tekintve, hogy ezeket nem igazolta. Ezért e két kérdésben a határozati tényállást ki kellett egészítenie.

Az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ellenjegyzés szabályait: gondatlan volt, amikor az ellenjegyzés előtt nem ellenőrizte a szerződés adattartalmát. Önálló fegyelmi vétség, hogy nem tett eleget iratcsatolási kötelezettségének.

A fenti magatartással az Üttv. 1. § (3) bekezdését, 32. § (7) bekezdését, 45. §-át, valamint az Etikai Szabályzat 2.2, 5.17., 12.2/a. és 12.3. pontjait sértette meg, és ezzel 3 rendbeli - egy esetben gondatlan - fegyelmi vétséget valósított meg.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, a kiszabható mérték harmadának megfelelő összegben és marasztalja az eljárási költségekben.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által kifogásolt tevékenyégét a 2018. január 1. napjától hatályos, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) hatályba lépését követően követte el, a jelen eljárásban e jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eljárásjogi szempontból az előzetes vizsgálati eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat elrendelésére 2021. március 22. napján került sor.

Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi..

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése alapján „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”.

Az Üttv. 32. § (7) bekezdése kimondja: (7) A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd - a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében - a (2)-(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.

Az Üttv. 45. §-a szerint: 45. § Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.

Az ÜESZ 2.1. pontja szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.”

Az ÜESZ 5.17. pontja szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az Üttv. 45. §-a szerinti kötelezettségének teljesítése során az ellenjegyzést közvetlenül megelőzően lekérdezi az ingatlan hiteles vagy nem hiteles tulajdoni lapját, valamint az ellenjegyzett okiratban feltünteti a lekérdezett tulajdoni lap megrendelési számát, ennek hiányában a lekérdezett tulajdoni lapot az ellenjegyzett okirattal együttesen, annak megőrzési idejéig megőrzi.”

Az ÜESZ 12.2. a) pontja értelmében „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni a) az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának.”

Az ÜESZ 12.3. pontja értelmében „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni”.

A Fegyelmi Tanács a tényállást elsődlegesen a bejelentő bejelentésében és az ahhoz csatolt iratmellékletek alapján tudta megállapítani, kiegészítve az eljárás alá vont ügyvéd szóbeli nyilatkozatával és a tanúk meghallgatásával: mindezek alapján az irányadó, a fegyelmi határozat alapjául szolgáló tényállása aggálytalanul megállapítható volt.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tényállás szerinti magatartásával az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 3 (három) rendbeli - ebből egy esetben gondatlan, két esetben szándékos - fegyelmi vétséget valósított meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd gondatlanul járt el, amikor az általa szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződés olyan példányát küldte meg az elővásárlási jog jogosultjának, melyben az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából releváns tartalmi elemek (a vételár, az okirat kelte) elírásra kerültek.

Az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztése során megsértette az adásvételi szerződések készítésére és ellenjegyzésére kapott ügyvédi megbízás - az ügyvédi tevékenységről szóló törvény és az etikai szabályzat - alapvető rendelkezéseit azzal, hogy nem szerezte be az ingatlan tulajdoni lapját és a szerződő felek személyét, személyi adatait a jogügyletek biztonságát elősegítő adatszolgáltatási keretrendszer (JÜB) alkalmazásával nem ellenőrizte. Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügy releváns iratait nem csatolta még a fegyelmi ügyszakban, a Fegyelmi Tanács kifejezett felhívása ellenére sem, úgy kellett tekinteni és értékelni, hogy ezek az iratok nem állnak az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére a hivatkozott rendelkezések elmulasztása következtében.

Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozat egyértelmű felhívást tartalmaz az eljárás alá vont ügyvédet ebben a szakban terhelő kötelezettségről, mely kötelezettséget valamennyi praktizáló ügyvédnek, függetlenül attól, hogy ellene indul-e előzetes vizsgálat vagy fegyelmi eljárás, ismernie kell.

Erre figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd által előadott azon védekezés, miszerint a felhívást úgy értelmezte, az eljárás az iratok csatolása nélkül is lefolytatható, nem fogadható el az aktív ügyvédtől: alapvető elvárás és követelmény az ügyvédi tevékenység gyakorlóitól, hogy a rájuk vonatkozó kamarai és egyéb szabályokat ismerjék és betartsák.

A fegyelmi eljárásban a további nyilatkozat, bizonyítási indítvány megtételére vonatkozó, a Fegyelmi Tanács kifejezett felhívását, majd a bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánítását, és a fegyelmi biztos végindítványának megtételét követően már nincs mód az iratcsatolásra, erre figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd ezen időpontban tett, ezirányú indítványának a Fegyelmi Tanács nem adott helyt.

A bejelentőt a Fegyelmi Tanács két alkalommal is megidézte, második alkalommal idézése nem kereste jelzéssel érkezett vissza. Az addig lefolytatott bizonyítási eljárás és megállapított tényállás tükrében a Fegyelmi Tanács úgy ítélte meg, hogy a bejelentő személyes meghallgatása nem indokolt, a fegyelmi határozat alapjául szolgáló releváns tényállás ily módon is aggálytalanul megállapítható.

Ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés esetén a tulajdoni lap beszerzésének és a szerződő felek személyi adatinak ellenőrzésének az elmulasztása nagymértékben veszélyezteti az ilyen jellegű és tartalmú jogügyletek biztonságát és egyben az ügyvédség számára biztosított kötelező közreműködés és ellenjegyzés jogosultságát, mely össz-ügyvédi kari érdek veszélyeztetését is jelenti.

Az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentővel szembeni gondatlan magatartása alkalmas az ügyvédségbe, az ügyvédi hivatásba, tevékenységbe vetett bizalom és társadalmi megítélés csorbítására.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével: a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében - a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel - a maximálisan kiszabható 1.000.000 Ft összegű pénzbírság alapulvétele mellett - látta indokoltnak és arányban állónak a rendelkező rész szerint megállapítottal.

A Fegyelmi Tanács a pénzbírság fegyelmi büntetés mértékénél értékelte a fegyelmi vétség rendbeliségét, a magatartás két esetben szándékos, egy esetben gondatlan voltát.

Az iratcsatolás elmulasztása önálló fegyelmi vétség - az eljárás alá vont ügyvéd e körben tanúsított hozzáállását, a fegyelmi eljárás ilyen jellegű, nagyfokú negligálását a Fegyelmi Tanács különösen súlyosként értékelte.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt értékelni nem tudott.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. január 10. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 184.)


  Vissza az oldal tetejére