A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. szeptember 25. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljár megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A BRFK a 2021. június 4. napján érkeztetetten előterjesztett átirattal tájékoztatta a Kamarát arról, hogy 2021. június 1-jén gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 247. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő ügyvédi visszaélés bűntettének gyanúja miatt.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot határozatával 2021. július 1. napján elrendelte, amelyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetőeljárással kapcsolatos észrevételeit és a gyanúsítotti jegyzőkönyvet 8 napon belül küldje meg.
Határozatában egyidejűleg indítványozta, hogy a kijelölésre kerülő Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást a büntetőügy jogerős befejezéséig függessze fel.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeket tett, amelyhez mellékleteket csatolt és egyidejűleg megküldte a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet.
A Fegyelmi Tanács határozatával a vezető fegyelmi biztos indítványának helyt adva a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A BRFK 2023. január 9-én érkeztetetten küldte meg a büntetőügyben az eljárást megszüntető határozatát.
A Fegyelmi Tanács elnöke elrendelte a büntetőeljárás jogerős befejezésig felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását és az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A megállapított tényállás:
A BRFK 2022. december 22-én kelt határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a büntetőeljárást megszüntette, mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
A határozat indoklása szerint a nyomozóhatóság az alábbiakat állapította meg: 2010. november 17-én kölcsönszerződés jött létre az A. Kft és a C. Zrt között 4.000.000 euró kölcsön folyósítása tárgyában. A kölcsön nyújtására az Ügyvédi Irodával 2010. november 17. napján kelt letéti szerződés alapján letétbehelyezés útján került sor. Az Ügyvédi Iroda képviseletében az eljárás alá vont ügyvéd járt el.
Az eljárás csalás, illetőleg ügyvédi visszaélés miatt indult az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A határozat a csalás kapcsán azt rögzíti, hogy nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, miszerint a kölcsönvevőnek már a kölcsönszerződés megkötése idejében sem állt szándékában az abban foglaltakat teljesíteni, vagy azt, hogy tévedésbe ejtette a sértettet, továbbá azt sem, hogy a kölcsön összegét teljes egészében céltól eltérően használták fel. Az elvégzett nyomozási cselekmények értékelését követően a nyomozó hatóság álláspontja alapján további eljárási cselekményekkel sem nyerhetők érdemi, megalapozott gyanút eredményező adatok.
Az ügyvédi visszaéléssel kapcsolatban a lefolytatott nyomozati eljárást követően a nyomozó hatóság azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a letéti szerződéstől eltérő utalásokról minden esetben logikus és alátámasztható magyarázatot adott, valamint megállapítható, hogy a teljes összeget a szerződések céljának megfelelően és a szerződésben meghatározott jogosultak részére fizette ki annak érdekében, hogy a szerződésben foglaltak megvalósulhassanak.
Ennek értelmében az eljárás alá vont ügyvéd sem a C. Zrt-nek, sem B.S.-nek, sem az A. Kft-nek nem okozott hátrányt. Ennek megfelelően az ügyvédi hivatásból folyó kötelesség megszegése nem volt megállapítható.
A sértett által a nyomozóhatóság eljárást megszüntető határozata ellen előterjesztett panaszt a Kerületi Ügyészség határozatával elutasította. Indoklásában megállapította, hogy az első fokon eljárt nyomozó hatóság helyesen állapította meg a tényállást, és abból helyes jogi következtetést vont le akkor, amikor az eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben megszüntette. Az ügyészség sem látott alapot sem a csalás, sem az ügyvédi visszaélés alapos gyanújára.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos végindítványában – figyelemmel arra, hogy a büntetőeljárásban a terhelt marasztálására nem került sor, az eljárás megszüntetésre került – nem látta indokát annak, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben szankció kiszabására kerüljön sor.
Az ügyében olyan maradványcselekményt sem talált, ami mégis indokolná felelősség megállapítását.
Minderre tekintettel indítványozta az eljárás megszüntetését azzal, hogy az eljárással kapcsolatosan felmerült költségek a Budapesti Ügyvédi Kamara terhén maradnak.
A fegyelmi tanács döntése és jogi indokai:
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványára figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a fegyelmi eljárást megszüntette.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló és egyben az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában a büntetőeljárás tárgyává tett magatartás alapja a 2010. november 17-én kelt letéti szerződés, amely idő- pontban az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Eljárásjogi szempontból az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni tekintettel arra, hogy a vizsgálati eljárás 2019. január 1. napja után indult.
A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg.
Üt. 37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján határozatát tárgyaláson kívül hozta meg: az alapul fekvő tényállás egyértelmű, annak elemei a bejelentés és az egyéb rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, ezért a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.
A fegyelmi eljárás kezdeményezésére az eljárás alá vont ügyvédnek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 247. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő ügyvédi visszaélés bűntettének gyanúja miatti büntető eljárásban a gyanúsítottkénti kihallgatása miatt került sor, tekintettel arra, hogy a folyamatba tett büntetőügyben a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény – bizonyítottság esetén – az ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettség szándékos megszegésével megvalósult fegyelmi vétség megállapítására alkalmas.
A lefolytatott nyomozati eljárás eredményeként – mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése – az eljárás megszüntetésre került. A bűncselekmény alapos gyanúja miatt indult fegyelmi eljárásban a fegyelmi felelősség megállapításának a büntetőeljárás bűncselekmény hiányában történt megszüntetése mellett nincs alapja.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács – osztva a fegyelmi biztos indítványát – az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja szerint a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét nem állapította meg, és az eljárást megszüntette, a FESZ 40.6. alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségeit a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. október 19. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 186.)