A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. március 21. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartamát 3 (három) évben határozta meg.
A Fegyelmi Tanács egyidejűleg az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének gyakorlását a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
Felhívja az eljárás alá vont ügyvédet, hogy kamarai igazolványát és szárazbélyegzőjét a Budapesti Ügyvédi Kamarában haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül adja le.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80.000.-Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő a bejelentésében sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 2020. január 20-án kötött megbízási szerződésének nem tett eleget, amennyiben a hatóságok előtt nem járt el magyar állampolgárságának megszerzésében történő közreműködéssel. A megállapodott megbízási díj 10.000 Euró volt. A megbízás teljesítésének része volt egy ún. ellenőrzési eljárás 1.000 Euró ellenében, melyet a megbízási díjjal együtt a bejelentő a megállapodás szerint megfizetett.
A megbízási szerződés az eljárás alá vont ügyvéd teljesítése nélkül megszüntetésre került, az átadott megbízási díjjal nem számolt el az ügyvédi iroda, sem annak alvállalkozója, G.B.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte, melyről azzal értesítette az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyben szükséges releváns iratokat (különösen a megbízási szerződést, letéti szerződést, hatósági és bírósági határozatokat stb.) nyújtsa be, egyben tájékoztatta arról, hogy az ügyre vonatkozóan nem köteles nyilatkozatot tenni, azonban ez utóbbi mulasztás az előzetes vizsgálat lefolytatásának nem akadálya.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot tett, amelyben nem tagadta az állampolgársági hatósági ismeretekkel bíró G.B. javaslatára és szervezésében vállalt együttműködés fennállását, mely tevékenység kereteit foglalták a bejelentő által csatolt iratok tartalma szerinti dokumentumokba. Iratot nem csatolt arra hivatkozással, hogy a bejelentő minden, a megbízás alkalmával készült rendelkezésre álló anyagot benyújtott.
Előadása szerint a [...] Hivatal, mint hatóság előtti jogi képviselet hárult volna rá a közigazgatási bíróság előtt, ha erre sor kerülhetett volna, „azonban a panaszos jogsértő és valóságnak meg nem felelő, megtévesztő magatartása miatt lebukott a titkos szolgálat adatszerzésének hálójában, így szóba sem jöhetett bármilyen érdekérvényesítési kísérlet”.
Nem tartotta a valóságnak megfelelőnek azt az állítást, hogy nem törődött a megbízó problémájával, mert minden esetben és minden tekintetben részletesen felhívta G.B.-t az ügy tisztázására, amelyet teljesített. Álláspontja szerint az eredményes eljárást súlyos akadályok okán nem lehetett sikerre vinni, amelynek következtében a felelősség kizárólag a bejelentőt terheli.
A fegyelmi biztos további felhívására adott válaszában az eljárás alá vont ügyvéd kifejtette, hogy G.B.nel a tárgyi ügyre vonatkozóan nem volt írásban külön megállapodása. A panaszos által benyújtott iratok teljes körűek, az ügyvállalást a csatolt iratok egészében részletezik, annak tárgyalásában ő nem vett részt, mert a szükséges ügyintézés szintű ismeretek G.B.-nél biztosíthatók. Ő maga nem állt sem tárgyalási, sem elszámolási kapcsolatban az ügyféllel, az erre vonatkozó információt vele G.B. nem közölte, az ügyre vonatkozó iratokat G.B. őrzi.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, ugyanis az előzetes vizsgálat adatai alapján alaposnak találta a gyanút arra, hogy az eljárás alá vont a részére adott meghatalmazás alapján nem járt el és a bejelentő ügyében a megbízás ellenére semmilyen intézkedést nem tett. Megbízása ellátására helyettesként olyan személyt vett igénybe, aki az ügyvéd helyettesítésére nem jogosult, ezen személy részére iratokat adott át, illetve ügyvédi titok körébe tartozó információkat osztott meg, végezetül a megbízás bejelentő általi felmondását követően az ő külön kérésére az ügyre vonatkozó dokumentumokat nem adta ki, az átadott megbízási díjjal nem számolt el.
Tényállás:
A hosszabb ideje Magyarországon élő és üzleti vállalkozást fenntartó bejelentő korábban két alkalommal eredménytelenül magyar állampolgárságért folyamodott. Személyes hatósági ügyintézése alkalmával ajánlották számára segítségül a hivatalban a telefonszám átadásával G.B.-t ügyintézőnek. A bejelentő kapcsolatba lépett az általa ügyvédnek hitt G.B.-vel, aki elkísérte őt a budapesti Lurdy Házba, ahol megismerkedett az eljárás alá vont ügyvéddel. Az okiratokat a panaszos, G.B. és az eljárás alá vont ügyvéd állították össze.
2020. január 20-án dr. [...] Ügyvédi Iroda céges papírján „Ügyvédi tényvázlat (állampolgársági kérelem)” című iratot írt alá a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd, aki az iratot az aláírása mellett a nyomtatott bélyegzőjével is ellátta. Az irat tartalma szerint az eljáró ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt az állampolgársági eljárás lényegéről, annak következményeiről, az azzal járó kötelezettségekről, felelősségről és annak jogkövetkezményeiről. Megbízó - a bejelentő - kijelentette, hogy nincs tudomása az eljárást akadályozó körülményről, egyben tudomásul vette, hogy az ügyvédnek kötelessége ügyfélazonosítást végezni, amelynek költségét a panaszos köteles viselni. Ezután írásba foglalták az ún. ütemtervet, amely a bejelentő előzetes ellenőrzését határozta meg 1.000 Euró díj ellenében. Az ellenőrzési díjat a bejelentő megfizette, melyet a tényvázlat rögzít.
Az okirat tartalmazza az ügyfél ügye feltárásának eredményét, amely szerint az első kérelem benyújtásakor már a hatóság környezettanulmányt készített és olyan, a tényállásban rögzített megállapításokat tett, amelyek megléte esetén a kérelemnek nem ad helyt a hatóság. Egyben meghatározta az újabb kérelem benyújtásának előfeltételeit, és hogy az ügyintézési díj 10.000 Euró. Ugyancsak 2020. január 20-án a bejelentő és a Dr. [...] Ügyvédi Iroda (ügyben eljár az eljárás alá vont ügyvéd) ügyvédi megbízási szerződést is aláírt. A megbízási díjat 10.000 Euróban határozták meg. A szerződés 1.4. pontja szerint a megbízás az ügy befejezéséig szól, amely bármikor indokolás nélkül felmondható. Felmondás esetén a felek elszámolnak egymással, ilyenkor a megállapodás szerinti, az egyeztetett munkaórára számolt munkadíj, költségátalány és költségtérítés jár a megbízottnak. A 3.3. pont szerint a teljesítés ellehetetlenülésének megbízó hibáján kívüli bekövetkeztének esetén a megbízási díj teljességében visszajár. Ellenben az ügyfél késedelmes adat-, vagy iratszolgáltatásával, valótlan adat közlésével és tény állításával, költségviselésének elmaradásával kapcsolatos minden kár, többletköltség, jogvesztés az ügyfelet terheli.
A szerződés szerint a megbízási szerződés teljesítését az eljárás alá vont ügyvéd irányítja. Tájékoztatást adott a szerződés arról is, hogy az iroda más munkatársa is eljárhat. A megbízási szerződést a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd írta alá, ez utóbbi aláírás mellett az iroda nyomtatott bélyegzőjével.
2020. január 20-án a fenti iratok aláírásával azonos módon és időben aláírták a felek a magyar állampolgárság iránti kérelemmel kapcsolatban a honosítási eljárásban való képviseletre az eljárás alá vont ügyvédnek adott meghatalmazást.
2020. január 20-án Dr. [...] Ügyvédi Iroda cégpapírján átvételi elismervényt írtak, mely szerint „Mai napon a Dr. [...] Ügyvédi Iroda székhelyén [bejelentő neve] a magyar állampolgárság iránti kérelemével összefüggő mindennemű költségek fedezésére átvett 10000, azaz tízezer eurót.” Az okiratot aláírta a bejelentő, G.B. mint átvevő és ellenjegyezte az eljárás alá vont ügyvéd nyomtatott bélyegzőjével, melyen székhelye [cím1]., az ellenjegyzés írott szövege szerint pedig [cím2]. A bejelentő - minthogy Euró nem állt rendelkezésére - a 10.000 Eurót értékének megfelelő forintban adta át, mint megbízási díjat az ügyvédi irodában G.B.-nek és az eljárás alá vont ügyvédnek.
Dr. [...] Ügyvédi Iroda nevében eljárva G.B. 2020. április 14-én nyújtotta be a hatóságnak az ügyvédi meghatalmazást, valamint a bejelentő bérleti szerződésének tulajdonosi jogosultságát igazoló tulajdoni lapot. Erre már a hiánypótlás keretében került sor, amely a bejelentő személyes kezdeményezésére indított legújabb eljáráshoz csatlakozó irat volt a [...] szám alatti ügyhöz e-mail útján a [...] címről indítva. Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően hiánypótlási felhívást kapott az eredeti okiratok benyújtására. Az eredeti iratok postára adása megtörtént, az anyagot a hivatalban 2020.04.20-án iktatták. A hivatali döntés postázásáról 2020.10.01-én küldött a hatóság értesítést az eljárás alá vont ügyvédnek, amely szerint a bejelentő a magyar állampolgárságot nem szerezte meg. Kelte 2020.09.24. A döntés a bejelentő által 2020. február 25-én személyesen benyújtott kérelem alapján érkezett.
A bejelentő a megbízási szerződést felmondta és várta az átadott megbízási díjjal történő elszámolást, annak visszafizetését, azonban ez nem történt meg, az eljárás alá vont ügyvéd nem volt elérhető a bejelentő számára.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában 1 rb. szándékos, többszöri normasértéssel elkövetett fegyelmi vétségben kezdeményezte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását, amennyiben nem rótta a terhére, hogy iratcsatolásának nem tett eleget, ugyanis eljárása hiányában nem keletkezett irata, a bejelentő pedig minden lényeges iratot rendelkezésre bocsátott. A megbízási szerződést G.B. írta, aki sem ügyvédi tevékenységre, sem ügyvéd helyettesítésre nem jogosult. A megbízási szerződésnek nem tett eleget, amennyiben előzetes feltárást, vizsgálatot nem végzett, feddhetetlenséget nem tárta fel, a hatósági eljárásban nem vett részt, jövőbeni bizonytalan eseményre kötött megbízási szerződést, a megbízási díjjal nem számolt el. A tanúbizonyítás eredményeként arra is fény derült, hogy több ilyen esetben fordult elő az együttműködés. Ezért a fegyelmi biztos kizárás és pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt.
A fegyelmi tanács döntése:
A Fegyelmi Tanács feladata elsősorban az eljárás alá vont ügyvéd/az általa vezetett ügyvédi iroda és G.B. kapcsolatának feltárása volt. Az eljárás alá vont ügyvéd a megtartott négy tárgyaláson nem jelent meg, az írásban beterjesztett nyilatkozatain túl személyesen nem védekezett. G.B. - akinek neve nem dr. G.B. - az Amerikai Egyesült Államokban élő, magát kulturális antropológusnak jelölt személy, aki időnként Magyarországon tartózkodik. Egzisztenciális státusza az internetes adatokon - amely köztudomású adat - túl megállapíthatatlan. G.B. nem munkavállaló alkalmazottja a Dr. [...] Ügyvédi Irodának, amelyről a bejelentő nem kapott felvilágosítást. G.B. és az ügyvédi iroda kapcsolata az eljárás alá vont ügyvéd erre irányuló nyilatkozatának hiányában és G.B. tartózkodó előadásának eredményeként nem volt feltárható.
Ugyanakkor tény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a megbízási szerződésnek, amennyiben nem tárta fel a bejelentő korábbi két állampolgársági kezdeményezése alapján folytatott eljárás eredményeként hozott határozatokban foglalt elutasítás okait. Ugyancsak nem vizsgálta a bejelentő feddhetetlenségét, amely az új eljárás iránti kérelemként szolgál, a magyar állampolgárság megszerzésének alapvető eleme. 2020. február 25-én a legújabb állampolgársági kérelmet személyesen a bejelentő és nem az eljárás alá vont ügyvéd nyújtotta be. Megállapította továbbá a Fegyelmi Tanács, hogy a jelenlegihez hasonló eljárás az eljárás alá vont ügyvéd és G.B. között gyakori volt.
Az eljárás alapjául szolgáló jogszabály a 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv), a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ).
Az Üttv. 1. § (2) Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.
Ez a jogi feltétel nem csupán az ügyvédnek ügyfele felé szükséges bizalmon alapuló elvárás, hanem az ügyfélnek az ügyvéd irányában kialakult érzelme, bizalma is. Ennek az alapelvnek az ügyvéd részéről történő megsértése az egész hivatással szemben ellenérzést vált ki, mely szélesebben jelentős egzisztenciális problémák bekövetkezéséhez vezethet a hivatásrendben.
Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 4. § (1) bekezdése tételesen felsorolja az ügyvédi tevékenységet folytatható személyeket. Sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem G.B. nem bizonyította az eljárás során, hogy G.B. az ügyvédi tevékenységet folytatható személyek körébe tartozna, még csak munkaviszonyban sem áll az ügyvédi irodával.
Az ügyvédi hivatás alapvető feltétele az ügyvédi titok, amelyet az Üttv. 9. § (1) bekezdése határoz meg. Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. Az ÜESZ 3.1. Az ügyvédi titoktartásra kötelezett személy az ügyvédi titkot mindenkivel szemben köteles megőrizni a törvényben meghatározott kivételekkel. ÜESZ 3.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója fegyelmi felelősséggel tartozik azért, hogy az e szabályzat hatálya alá nem tartozó, az Üttv. 10. § (3) és (4) bekezdése hatálya alá tartozó alkalmazottait és segítőit az ügyvédi titoktartási kötelezettségeire, valamint az átadott adatok ügyvédi titok jellegére megfelelő módon figyelmeztesse. Miután G.B. nem ügyvéd és nem egyéb ügyvédi tevékenységet folytatható személy sem, az ügyvédi titok nem köti. Megállapítható az a megállapodás az eljárás alá vont ügyvéd és G.B. között, hogy a minősítést, a hatósági kijárást stb. ő intézi, ugyanakkor az ügyvédi titoktartási kötelezettség reá nem terjed ki, a titoktartás megsértésének lehetősége mindvégig fennállt, amelynek alapját a megbízási szerződéssel az eljárás alá vont ügyvéd teremtette meg.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy G.B. nem jogosult ügyvéd helyettesítésére, ügyvédi iroda helyett és nevében jognyilatkozatok tételére, a hiánypótlás alkalmával jogszerűtlenül járt el, így a megbízási szerződés megkötésére, a pénzek ügyvédi irodában történt átvételére sem volt jogosultsága.
Az eljárásban nem volt vitatott, hogy a bejelentő átadta az ügyvédi irodában az eljárás ügyvéd jelenlétében az átvizsgálásért megállapodott 1.000 Eurót, valamint az eredményes eljárásért kikötött 10.000 Eurónak megfelelő forint összeget. Jelen eljárás szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a pénzt ki tette el - az iroda, az eljárás alá vont ügyvéd, vagy G.B. -, ugyanis a bejelentő a pénzeket egy ügyvédi irodában adta át egy ügyvédi képviselet ellenében.
ÜESZ. 6.10. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
A bejelentő képviselője által csatolt teljes hatósági irat alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a megbízási szerződésbe foglalt vállalásának. A megbízási szerződés, annak teljesítése nélkül a bejelentő írásban postára adott felmondása folytán 2020.12.15-én megszűnt. Az eljárás alá vont ügyvéd a felmondás tudomására jutását követően az általa átvett megbízási díjjal elszámolni és azt a bejelentőnek visszafizetni tartozott. Az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, hogy a részéről megbízási díj visszafizetés nem történt, miután vitatta, hogy ő megbízási díjat vett át, ugyanakkor állította, hogy a megbízási díjat a bejelentő G.B. kezéhez fizette. A bejelentő és G.B. tanú vallomása alapján azt állapította meg a Fegyelmi Tanács, hogy a pénzt ő vette át a megbízási szerződés aláírásával azonos időben az ügyvédi irodában az eljárás alá vont ügyvéd jelenlétében. Az eljárás alá vont ügyvéd irodájában az általa szerkesztett cégpapírra írt „Átvételi elismervény” szövege szerint „... a mai napon átadtam G.B., a Dr. [...] Ügyvédi Iroda ügyintézője részére 10.000 Eurót a magyar állampolgárság iránti kérelemmel összefüggésben valamennyi költség fedezésére”, átadó aláírása, majd az ezt követő szöveg szerint „A mai napon a Dr. [...] Ügyvédi Iroda székhelyén [cím] alatti helyiségben....lakos egyiptomi állampolgártól a magyar állampolgárság iránti kérelmével összefüggő mindennemű költségek fedezésére átvettem 10.000 Eurót”. Aláírás azonosíthatatlan, de feltehetőleg G.B.-től származó, az iratot ellenjegyezte az eljárás alá vont ügyvéd. A bejelentő számára egyértelmű volt - melyet az okirat tartalma is alátámaszt - hogy „Dr. [...] Ügyvédi Iroda ügyintézője” részére történt az ügyvédi irodában a fizetés. Ebből következően a teljesítés nélkül maradt átvett ügyvédi díjjal az ügyvédi iroda tartozik elszámolni.
G.B. tanú álláspontja szerint a megbízási díj nem vár visszafizetésre, ugyanis a szerződés teljesítése a bejelentő személyében és körülményeiben rejlő oknál fogva lehetetlenült. Ezt az információt az „Ügyvédi tényvázlat”-ban foglalt „ÜTEMTERV” elnevezésű fejezete szerint már ismerték az 1.000 Euró megfizetett ellenőrzés munkadíja ellenében az átvilágítás eredményeként. A megbízási szerződés 3.3. pontja szerint „Jelen megállapodás értelmében a teljesítés ellehetetlenülésének Megbízó hibáján kívüli bekövetkeztének esetén a megbízási díj visszajár. Ellenben a megbízó késedelmes adat-, vagy iratszolgáltatásával, valótlan adat közlésével és tény állításával, költségviselés elmaradásával kapcsolatosan keletkező minden kár, többletköltség, jogvesztés az ügyfelet terheli. Az álvilágításra tekintettel minden rendelkezésre álló adatot megszerzett az ügyvédi iroda, így nincs abban a helyzetben, hogy az ÜESZ 6.10. pontjában foglaltak szerint ne tartozna elszámolással, és minthogy azt nem tette meg, szabályzatban megfogalmazott alapvető ügyvédetikai előírást sértett meg.
Az Üttv 108. § e) pontja szerint a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések legsúlyosabbik formája a kizárás. Az Üttv. 109. § (6) bekezdése szerint a kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.
A büntetés kiszabása során enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem állapított meg. Súlyosító körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, melyek során alkalmazott büntetéseknek a fentiekből kitűnően nem volt kellő visszatartó ereje. Ugyancsak szerepet játszott a fegyelmi vétség elkövetésének módja, a megbízási díjjal való elszámolás hiánya, valamint, hogy a megbízási szerződés szerinti tevékenysége és annak formája folyamatos és rendszeres, mely alkalmas az ügyvédi hivatásba vetett bizalom meghiúsítására.
A fegyelmi biztos végindítványában kezdeményezett pénzbírság kiszabását a Fegyelmi Tanács mellőzte, ugyanis a kizárás és pénzbírság büntetések együttes alkalmazása az elkövetett fegyelmi vétség súlyát meghaladná.
Az Üttv. 130. § (2) bek. és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (a továbbiakban: FESZ) 27.5. f) pontja szerint a Fegyelmi Tanács a végrehajtásában fel nem függesztett kizárás fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tevékenység gyakorlásának felfüggesztését rendelte el.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. május 11. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 187.)