A Budapesti Regionális Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. április 11. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 3 év.
Egyidejűleg az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének gyakorlását a határozat jogerőre emelkedéséig felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyvédi igazolványát és szárazbélyegzőjét haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül adja le a Budapesti Ügyvédi Kamarában.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
K.A. és K.I.-né a bejelentésükben az eljárás alá vont ügyvéd okirat-szerkesztési és a megbízási szerződésből eredő tevékenységét, illetve mulasztását panaszolták.
A bejelentés szerint a [cím1] ingatlanra 8.000.000 Ft és a [cím2] alatti ingatlanra 13.000.000 Ft ellenében kötött szerződések ellenére jogot nem szereztek. Egy időt követően az eljárás alá vont ügyvéd nem volt a bejelentők számára elérhető, tisztázandó a kétséges helyzetet, ahogyan a H. Zrt igazgatói sem. Az eljárás alá vont ügyvéd 2016.10.27. óta a H. Zrt felügyelőbizottságának tagja.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az üggyel kapcsolatos iratai csatolására és észrevételei megtételére.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásnak eleget tett és csatolta iratait, benyújtotta észrevételeit. Észrevételeit tartalmazó iratában tagadta fegyelmi felelősségét, valamint hogy a hivatásrendi szabályokat megsértette volna, hiszen mindkét ingatlanra 2018. május 24-én kötött szerződés alapján a H. Zrt-vel az ingatlan végrehajtási eljárásban történő átvételről szerződést és letéti megállapodást is kötött, mely utóbbinak letéteményesként részese volt a Dr. [...] Ügyvédi Iroda. A bejelentők által befizetett pénzösszeg 26.500.000 Ft volt, amelyből jelen két jogügyletre összesen 21.000.000 Ft-ot – 8.000.000 Ft-ot és 13.000.000 Ft-ot – kellett felhasználni a letétből. Állítása szerint K.A. bejelentő kifejezett kérése volt, hogy ne adják be az alzálogjog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatalba, mert nem kívánt a tulajdoni lapra felkerülni. Állításának alátámasztására mellékelte K.M. H. Zrt korábbi igazgatósági tag – eljáró ügyintéző K.M. aláírású – az eljárás alá vont ügyvédhez intézett levelét. A levél tartalma szerint a bejelentő határozott kérelemmel fordult a H. Zrt-hez, hogy mint alzálogjog jogosult a közhiteles nyilvántartásban ne jelenjen meg. Egyébként is birtokában volt az alzálogjog alapításának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas két okirat, amelyeket benyújthatott volna, ha erre szándéka állt volna fenn. A levél kelte 2021.02.21.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása folytán távollétében tartott tárgyalásán felhívta a fegyelmi biztost, hogy a [cím2] és a [cím1] ingatlanok vonatkozásában nyilatkoztassa az eljárás alá vont ügyvédet a letétbe vett összegekről és azok sorsáról,ennek keretében a bevételi bizonylatokról, a kifizetésekről, a kifizetések bizonylatairól, és tisztázza e körben a tényállást, ugyanis a rendelkezésre álló anyag az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatainak követhetetlensége okán a tárgyalásra nem alkalmas.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. november 16-án érkezett irata mellékleteként csatolt egy, a Bank által 2018. május 28-án kiállított pénztárbizonylatot, amely tanúsága szerint 12.200.000 Ft-ot befizetett a Bank pénztárába, állítása szerint a [cím2] alatti ingatlanra. A bejelentők által befizetett 13.000.000 Ft-ból fennmaradó 800.000 Ft-ot a H. Zrt-nek befizette, azonban azt nem igazolta. Így elköltötte a bejelentők által letétbe fizetett 13.000.000 Ft-ot a közreműködésével a H. Zrt-vel kötött szerződések alapján.
Csatolta továbbá a Bank és a H. Zrt „Nyilatkozat jogutódlásról és ingatlanra alapított zálogjog átszállásáról” szerződését, amely a [cím1] ingatlanra vonatkozott és mellékelte a Bank által 2018.05.25-én kiállított „Igazolás ellenérték megfizetéséről” elnevezéssel, amely szerint erre az ügyletre a H. Zrt 7.500.000 Ft-ot befizetett. Előadta, hogy a H. Zrt-t 500.000 Ft illette, a befizetést nem igazolta. Arra hivatkozott, hogy a letéti megállapodás szerint fizetett.
A fentieket követően a fegyelmi biztos még két alkalommal felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a letétbe helyezett összegekkel való pontos elszámolásra azzal a figyelmeztetéssel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem csupán nem rögzítette az ingatlanok vonatkozásában a letétbe vett összegek kifizetésének pontos feltételeit, hanem álláspontja szerint azt nem a jogosult személy részére fizette ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd válaszában az eddig csatolt iratokat ismételten benyújtotta az egyetlen új információval, amely szerint igazolta, hogy a bejelentő által neki az egyéb, közöttük folyamatban volt ügyletekre átadott 51.500.000 Ft letétbe vett összeget 2018.05.28-án elektronikus úton jelentette a Letétkezelő Nyilvántartási Rendszerbe.
Tényállás:
A Bank által nyújtott hitelek és felbontott hitelszerződések ügyében a H. Zrt járt el akár akként, hogy megszerezte a követelést és ezáltal a bankhitelt biztosító és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogot, akár úgy, hogy a követelést megvásárolni szándékozó személy és a Bank között egy harmadik személy részéről teljesítést tegyen lehetővé, akár már az ingatlannal szembeni végrehajtási szakban is. A teljesíteni szándékozó fél felé kínált garancia a jelzálogjogban való jogutódlás vagy alzálogjog alapítása volt. Az eljárás alá vont ügyvéd feladatát képezte a mindehhez szükséges okiratok összeállítása, az ügyletre jelentkező személyek teljesítése ellenében a garanciákat biztosító eljárás lefolytatása. A vételre jelentkezők több ingatlanból álló ún. csomagot vásároltak. A H. Zrt-t K.M. munkavállaló, mint operatív igazgató képviselte B.B.-vel közös aláírási joggal. Az ügyleteket a dr. [...] Ügyvédi Iroda részéről az eljárás alá vont ügyvéd dokumentálta és ellenjegyezte.
A bejelentők közül K.A. és a H. Zrt a [cím1] alatti ingatlanra 2018.05.24-én „Zálogjog változatlan ranghelyen történő fenntartásáról” elnevezésű megállapodást kötöttek. Az ingatlant az ingatlannyilvántartás adatai szerint 46.466 CHF tőke és járulékai erejéig első ranghelyi jelzálog terhelte. A zálogjogot a H. Zrt engedményezés eredményeképp megszerezte. A megállapodás szerint K.A. javára e megszerzett jelzálogjogon 8.000.000 Ft ellenében alzálogjogot alapítottak.
A megállapodás szerint, amennyiben a bejelentő az ingatlant árverésen megvásárolja, közösen külön okiratba foglalt Igazolás elnevezésű okiratban igazolják a végrehajtó felé, hogy a Vht. 151. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vételár összegét tekintse megfizetettnek, a zálogjog jogosult kielégítésre került. Az okirat szerkesztésével, valamint a végrehajtó előtti eljárással meghatalmazták az eljárás alá vont ügyvédet.
K.A. bejelentő, a H. Zrt és az eljárás alá vont ügyvéd 2018. május 24-én – többek között –„Szerződés ingatlan végrehajtási eljárásban történő átvételéről és letéti szerződés” elnevezésű okiratot írt alá. A szerződésben a bejelentőt Megbízó/Letevő/Árverési vevő megjelöléssel határozták meg. A szerződés III. pontja szerint az Árverési vevő jelen szerződés aláírásával megbízza a Megbízottat, hogy a jelen szerződésben részletesen rögzített feltételek szerint, jogszabály adta lehetőségek keretében a végrehajtási eljárásban járjon el annak érdekében, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes tulajdonjogát megszerezze. Megbízott a megbízást elfogadta. A IV. pont szerint a szerződés tárgyának ellenértéke 8.000.000 Ft. A szerződés V. pontja a fizetési feltételeket határozta meg, amennyiben a Letevő (a bejelentő) a szerződés aláírásával arra utasítja Letéteményest (az eljárás alá vont ügyvédet), hogy jelen pontban rögzítettek szerint ügyvédi letétbe érkező összeget a letétből adja ki a Jogosult (H. Zrt) részére. A szerződés VI. pontja szerint a felek kioktatást kaptak a letét őrzésének jogi és tényleges lehetőségeiről, feltételeiről – különös tekintettel a 2013. évi V. tv., az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv., és az ügyvédek pénzkezeléséről szóló 4/1999. (III. 1.) MÜK szabályzatában foglaltakra. A „Letéteményes köteles a Letéti számlán a Letétet a jelen szerződésben meghatározott feltételek szerint kifizetésig, vagy visszafizetésig, visszavételig őrizni A letétbe helyezés megtörténtét a Letéteményes köteles haladéktalanul az erről szóló igazolással közölni a felekkel... A letétet kizárólag a jelen szerződés szerint lehet kifizetni, vagy visszafizetni, visszavenni.”
Ugyanekkor K.A. – mint alzálogjog jogosultja, a H. Zrt törvényes képviselői, mint alzálogjog kötelezettek aláírták az „Alzálogjog alapítás és biztosítéki szerződés” elnevezésű okiratot is, amelyet eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzett. Az okirat 6. pontja szerint felek „kérik a földhivatalt, hogy az alzálogjog kötelezett zálogjogának bejegyzését követően az alzálogjog jogosult javára az alzálogjogot – az itt meghatározott jogcímen és terjedelemben – bejegyezni szíveskedjenek”. Az ingatlannyilvántartás előtti képviselettel meghatalmazták a felek az eljárás alá vont ügyvédet.
A Bank „Igazolás ellenérték megfizetéséről” elnevezésű okirat szerint a H. Zrt részére 2018.05.25. napján 7.500.000 Ft-ot az eljárás alá vont ügyvéd megfizetett. A Földhivatali Osztály az ingatlanra a M. Zrt önálló zálogjogát bejegyezte és az azt biztosító elidegenítési- és terhelési tilalmat feljegyezte az ismeretlen keltű határozatával. K.M. a 2021. január 27-én küldött email üzenetében arról tájékoztatta K.A. jogi képviselőjét, hogy a „K. úr által letétbe helyezett összegből lettek a követelések megvásárolva a szerződések szerint, így az nincs letétben.”
A bejelentők közül K.A. és a H. Zrt a [cím2] alatti ingatlanra 2018. május 24-én kötött „Zálogjog változatlan ranghelyen történő fenntartásáról” elnevezésű megállapodást. Az ingatlant az ingatlannyilvántartás adatai szerint 53.601 CHF tőke és járulékai erejéig első ranghelyi jelzálog terhelte. A zálogjogot a H. Zrt engedményezés eredményeképp megszerezte. A megállapodás szerint K.A. javára e megszerzett jelzálogjogon 13.000.000 Ft ellenében alzálogjogot alapítottak. A megállapodás szerint, amennyiben a bejelentő az ingatlant árverésen megvásárolja, közösen külön okiratba foglalt Igazolás elnevezésű okiratban igazolják végrehajtó felé, hogy a Vht. 151. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vételár összegét tekintse megfizetettnek, a zálogjog jogosult kielégítésre került. Az okirat szerkesztésével, valamint a végrehajtó előtti eljárással meghatalmazták az eljárás alá vont ügyvédet.
K.A. bejelentő, a H. Zrt és az eljárás alá vont ügyvéd 2018. május 24-én – többek között –„Szerződés ingatlan végrehajtási eljárásban történő átvételéről és letéti szerződés” elnevezésű okiratot írt alá. A szerződésben a bejelentőt Megbízó/Letevő/Árverési vevő megjelöléssel határozták meg.
A szerződés III. pontja szerint Árverési vevő jelen szerződés aláírásával megbízza Megbízottat, hogy a jelen szerződésben részletesen rögzített feltételek szerint, jogszabály adta lehetőségek keretében a végrehajtási eljárásban járjon el annak érdekében, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes tulajdonjogát megszerezze. Megbízott a megbízást elfogadta. A IV. pont szerint a szerződés tárgyának ellenértéke 13.000.000 Ft. A szerződés V. pontja a fizetési feltételeket határozta meg, amennyiben a Letevő (a panaszos) a szerződés aláírásával arra utasítja Letéteményest (az eljárás alá vont ügyvédet), hogy jelen pontban rögzítettek szerint ügyvédi letétbe érkező összeget a letétből adja ki a Jogosult (H. Zrt.) részére. A szerződés VI. pontja szerint a felek kioktatást kaptak a letét őrzésének jogi és tényleges lehetőségeiről, feltételeiről – különös tekintettel a 2013. évi V. tv, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv., és az ügyvédek pénzkezeléséről szóló 4/1999. (III. 1.) MÜK szabályzatában foglaltakra. A „Letéteményes köteles a Letéti számlán a Letétet a jelen szerződésben meghatározott feltételek szerint kifizetésig, vagy visszafizetési, visszavételig őrizni. A letétbe helyezés megtörténtét a Letéteményes köteles haladéktalanul az erről szóló igazolással közölni a felekkel. A letétet kizárólag a jelen szerződés szerint lehet kifizetni vagy visszafizetni, visszavenni.”
Ugyanekkor K.A. – mint alzálogjog jogosultja, a H. Zrt törvényes képviselői, mint alzálogjog kötelezettek aláírták az „Alzálogjog alapítás és biztosítéki szerződés” elnevezésű okiratot is, amelyet eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzett. Az okirat 6. pontja szerint felek „kérik a földhivatalt, hogy az alzálogjog kötelezett zálogjogának bejegyzését követően az alzálogjog jogosult javára az alzálogjogot – az itt meghatározott jogcímen és terjedelemben – bejegyezni szíveskedjenek”. Az ingatlannyilvántartás előtti képviselettel meghatalmazták a felek az eljárás alá vont ügyvédet.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2018. 05. 28. napon az ügyletre 12.200.000 Ft-ot készpénzben befizetett a Bank pénztárába.
Az eljárás alá vont ügyvéd aláírásával és írott bélyegzőjének lenyomatával ellátott okirat szerint 2018. május 27-én a bejelentőtől átvett 26.500.000 Ft-ot.
K.A. a két ingatlanra letétbe helyezett 21.000.000 Ft ellenében egyik ingatlan alzálogjogát sem szerezte meg, a letét összegét részére a letétet kezelő eljárás alá vont ügyvéd nem fizette vissza.
A Rendőrkapitányság a bejelentőktől ügyvédi visszaélés bűntettének gyanúja miatt érkezett feljelentést hatáskör hiánya miatt áttette. A nyomozás mikénti állása ismeretlen.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A bizonyítási eljárás lezárását követően a fegyelmi megbízott végindítványában az eljárást kezdeményező határozatban foglalt tényállást, valamint a jogi minősítést fenntartotta. Lényegesnek tartotta kiemelni, hogy a bejelentő több, mint 20 millió forintot letétbe helyezett, azonban a letéti szerződés ennek kifizetéséről nem rendelkezett. Azt viszont tudni lehet, hogy ezt az összeget az eljárás alá vont ügyvéd a Banknak kifizette, ugyanakkor a bejelentő nem lett tulajdonos, de még csak az alzálogjogát sem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, annak ellenére, hogy ezzel megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, de a bejelentő a pénzét sem kapta vissza. Arra is tekintettel, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek – noha lehetősége volt többszöri felhívásra tisztázni, hogy a letéti kifizetésre milyen okból került sor banki befizetés útján – azt nem tette meg, nem vitatta a terhére rótt cselekményt és tényállást. Kétrendbeli szándékos fegyelmi vétségben látta az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapíthatónak, amelyek közül a letétkezelési szabályok megsértése kiemelkedő tárgyi súlyú. Enyhítő körülményt nem észlelt, ezért kizárás fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt.
A fegyelmi tanács döntése:
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló okiratok alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egyik ügyében sem szerkesztett a pénzletét kezeléséről szóló jogszabálynak megfelelő, minden feltételt és eshetőséget magában foglaló letéti szerződést.
A 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (FESZ) 1.4. pontja szerint A fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezései hiányában – a fegyelmi vétség elkövetésének idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az okiratokban megfogalmazott letéti szerződések által hivatkozott jogszabályok tévesek. A szerződéskötés időpontja 2018. május 24-e. A szerződéskötéskor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) a hatályos jogszabály, nem pedig az 1998. évi XI. tv. Az ügyvédi letétre nem a 4/1999. (III. 1.) MÜK rendelet, hanem a 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat volt az irányadó, amely 2018. április 20-án lépett hatályba.
Mindez nem változtat azon a tényen, hogy a pénzletéti szerződésnek részletesen felsorolandó elemei és feltételei alapvető elvárás. Ennek keretében 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat:
2.1. A letéti szerződésben a letét típusától és tárgyától függetlenül az Üttv.-ben meghatározottakon kívül rögzíteni kell:
i) a letét kezelésével kapcsolatos, a letevőt terhelő valamennyi várható költség mértékét, ha az nem határozható meg, akkor a várható költség jellegét és a viselésére vonatkozó megállapodást,
j) azt, ha az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg utáni kamat a letéteményes ügyvédet illeti meg, illetve a letéti számlával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik,
k) azt, hogy a letevő kéri-e a letett pénz, illetve dematerializált értékpapír elkülönített alszámlán kezelését,
l) az ügyvéd irodájában történő őrzés esetén azt, hogy az iroda a letét őrzésének feltételeinek megfelel, m) a felek közötti elszámolás módját,
n) a letét kezelésének végső időpontját,
o) azon feltételek meghatározását, amelyek fennállása esetén a letétet a letevőnek, a jogosultnak vagy harmadik személynek a letéteményes kiadja, illetve kiadhatja, esetlegesen a letétet bírói vagy közjegyzői letétbe helyezi, illetve helyezheti, megsemmisíti, illetve megsemmisítheti,
2.6. A letéti szerződés megszűnéséről a letevőt, a kedvezményezettet, valamint azt, akinek jogát vagy jogos érdekét érinti írásban vagy más utólag tanúk nélkül is egyértelműen bizonyítható módon értesíteni kell.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Üttv. 48. § (1) Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni.
(2) Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja.
Az eljárás alá vont ügyvéd a letéti megállapodást is magában foglaló okiratok tartalmának hiányossága okán megsértette a 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat hivatkozott azon rendelkezését, hogy nem tüntette fel azon feltételek meghatározását, amelyek fennállása esetén a letétet a letevőnek, a jogosultnak, vagy harmadik személynek a letéteményes kiadja, illetve kiadhatja, esetlegesen a letétet bírói vagy közjegyzői letétbe helyezi, illetve helyezheti, megsemmisíti, illetve megsemmisítheti. Az eljárás alá vont ügyvéd nem tüntette fel a letétkezelés költségeit, a felek közötti elszámolás módját és a fentebb felsorolt feltételek egyikét sem, amelyből következően az általa átvett pénzek őrzésével, kifizetésével és elszámolásával összefüggésben teljes bizonytalanság állt be. Az ügyvédi letéti szerződéssel szemben nincs olyan elvárás, hogy azt az alapjául szolgáló szerződéstől elkülönített okiratba foglalják, azonban a teljes áttekinthetőség érdekében tanácsos a szigorúan pontokba szedett, minden egyes feltételt rögzítő okirat szerkesztése.
Jelen esetben nem volt megállapítható, hogy mely időpontban és milyen feltétellel kinek és milyen összeget szükséges kifizetni, ezen belül milyen megállapodás alapján osztotta meg a kifizetéseket a címzett Bank és a H. Zrt között, milyen összeget kívánt elszámolni az ügyvédi tevékenység ellenében. Ebből következett az az eset, hogy ugyan fizetett a H. Zrt a Banknak, azonban a bejelentő nem szerezhette meg az alzálogjogot, és bár a faktorált hitel kiegyenlítésre került a bank felé, a bejelentő sem ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogához, sem a pénzéhez nem juthat.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem adott elszámolást a bejelentőknek az általa átvett pénzösszegekről és azok felhasználásáról sem, márpedig az átvett pénzeket az adott ügyhöz rendelhető módon kell nyilvántartani. Ezen a tényen az sem változtat, hogy az „ömlesztett” utalást igazolt, azonosíthatóan és ügyhöz rendelt módon nem részletezte.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól
2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az eljárás alá vont ügyvéd szerződéskötései során a bejelentők is ügyfelei voltak. Érdekeik azonban nem kaptak a Fegyelmi Tanács megállapítása alapján olyan prioritást, mint a Bank és a H. Zrt, ugyanis az eljárás alá vont ügyvéd nem tett intézkedést a bejelentők által elvárt, a határozatban körülírt eredmény érdekében.
A Fegyelmi Tanács a fenti indokok alapján az Üttv. 107. § a) pontja megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a letéti szerződésekre vonatkozóan az Üttv. 48. § (2) bekezdésében, a 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.1. és 2.6. pontjában foglaltakat, valamint a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló rendelkezéseket.
Üttv. 108. § A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a következők: e) kizárás.
109. § (1) A fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a pénzletét elfogadását magában foglaló szerződés feltételeit nem a jogszabálynak megfelelően határozta meg, amely nyilvánvalóan eljárásának hiányosságához vezetett és ennek következményeivel előre számolnia kellett, a Fegyelmi Tanács szándékos fegyelmi vétségben állapította meg a felelősséget és figyelembe véve, hogy azt két bejelentő sérelmére és két eljárással összefüggésben tette, két rendbeli esetet határozott meg.
Értékelve azt a tényt, hogy eljárásának eredményeként a bejelentőknél vagyonvesztés is beállt, a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy mindez az ügyvédi tevékenység egy jelentős eleméhez fűződő bizalom megrendüléséhez vezet, amely az ügyvédi hivatás jövőjét illetően megengedhetetlen, a kizárás büntetés kiszabása a megfelelő büntetés és a kellő visszatartó erő a jövőben.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményt a FESZ 26.4. pont szerint sem tudott feltárni, és bár a fegyelmi vétség elkövetése és annak elbírálása között jelentős idő – 4 év – telt el, azonban a szerződés egyéb rendelkezéseinek teljesítése okán még folyt eljárás, a felek között tárgyalás, azonban eredménytelenül várakoztak a bejelentők ügyükben kedvező fordulatra. Az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg a tárgyalásokon, mely alkalmával lehetősége lett volna esetleges mentő vagy enyhítéshez vezető körülményei feltárására. Mivel a fegyelmi vétség elkövetését tagadta, eljárás alá vont ügyvéd enyhítő körülmény megállapításához szükséges adatokat nem közölt, hivatalból figyelembe vehető körülmény pedig nem állt fenn.
Üttv. 109. § (6) A kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, leghosszabb időtartama tíz év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt ügyvédi tevékenység nem folytatható.
Az elkövetett fegyelmi vétség okán kiszabott büntetés mértékének és tartamának meghatározásánál a Fegyelmi Tanács a törvényes minimum alkalmazását tartotta megfelelőnek, ugyanakkor felfüggesztésére nem talált indokot.
A Fegyelmi Tanács határozatában az Üttv. 130. § (2) bekezdése és a FESZ 27.5. f) pont alapján rendelkezett az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a határozat jogerőre emelkedéséig történő felfüggesztéséről és a g) pont szerint a kamarai igazolvány és szárazbélyegző leadása felől.
Az eljárási költséget a FESZ 40.2. a) pont alapján határozta meg és szabta ki.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. június 11. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 194.)