A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (...) budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. január 31. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (....) eljárás alá vont ügyvéd 4 rendbeli szándékos (ebből egy esetben folytatólagosan elkövetett) fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft, azaz Háromszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A VL Kft. bejelentése alapján hivatalból indult eljárás, ahol az ügyvezető által képviselt VL Kft. bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseletének nem megfelelő ellátását kifogásolta.
A BÜK vezető fegyelmi biztosa az eljárás alá vont ügyvéddel szemben előzetes vizsgálatot rendelt el.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A tényállás:
A Bejelentő megbízást adott az eljárás alá vont ügyvéd részére, hogy a Járásbíróság előtt a felperes által szerződéstől elállás semmisségének megállapítása és kötbér megfizetése iránti perben a Bejelentő teljeskörű jogi képviseletét lássa el, nyújtson be írásbeli ellenkérelmet a felperes által előterjesztett keresetlevélre.
Eljárás alá vont ügyvéd az érdemi ellenkérelmet nem terjesztette elő, ezért a bíróság végzésében bírósági meghagyást bocsátott ki a Bejelentővel szemben, melyben 2.200.000 Ft követelés, valamint 1.500.000 Ft perköltség 15 napon belül történő megfizetésére kötelezte.
Eljárás alá vont ügyvéd ellentmondást terjesztett elő a bírósági meghagyással szemben, melyet azonban az eljáró bíróság végzésével visszautasított. A visszautasításra azért került sor, mert az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett írásbeli ellenkérelem sem alaki, sem pedig érdemi védekezést nem tartalmazott.
Eljárás alá vont ügyvéd a visszautasítás ellen nem nyújtott be fellebbezést, így a visszautasító végzés 2019. július 04. napján jogerőre emelkedett. A visszautasítás jogerőre emelkedésének következményeként a 2019. április 24. napján kibocsátott bírósági meghagyás 2019. május 20. napján, míg a 2019. május 29. napján kibocsátott kiegészítő bírósági meghagyás (melyben a bíróság 16.990.000 Ft vételár hátralék 15 napon belül történő megfizetésére kötelezte a Bejelentőt) 2019. június 22-én jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Ezt a bíróság a 16. és 17. alszámú végzésében 2019. június 11. napján állapította meg mindkét esetben.
A jogerős határozat alapján a Bejelentővel szemben végrehajtási eljárás indult a Végrehajtási Iroda előtt, mely eljárásban a Bejelentő a követelést kiegyenlítette. Perköltségre, a végrehajtást kérőnél felmerült költségre, a végrehajtó iroda készkiadására és jutalékára mindösszesen 1.656.897 Ft-ot kellett a Bejelentőnek megfizetni.
Eljárás alá vont ügyvéd az ügyben megbízási szerződést nem készített.
A Bejelentő Kft. az eljárás alá vont ügyvédet megbízta, hogy a (...) Bt. ellen fizetési meghagyásban érvényesítsen 1.990.000 Ft összegű követelést. Az eljárás alá vont ügyvéd 60.000 Ft költséget (eljárási költséget) átvett. A fizetési meghagyásos eljárás megindításáról és állásáról nem adott megfelelő tájékoztatást a megbízónak, illetve a benyújtás során szakmai hibát vétett (nem jelölte meg a kötelezett törvényes képviselőjének nevét és kézbesítési címét és nem jelölte meg a követelés beazonosításához szükséges adatokat), majd a fizetési meghagyás iránti kérelem visszautasítása tárgyában hozott végzésről nem tájékoztatta a megbízóját, továbbá nem jelentett be fellebbezést a megbízóra hátrányos döntés ellen.
A Bejelentő Kft. az eljárás alá vont ügyvédet megbízta, hogy a (....) Bt. ellen fizetési meghagyásban érvényesítsen 2.000.000 Ft összegű követelést. Az eljárás alá vont ügyvéd 60.000 Ft költséget (eljárási költséget) átvett. A fizetési meghagyásos eljárás megindításáról és állásáról nem adott megfelelő tájékoztatást a megbízónak, illetve a benyújtás során szakmai hibát vétett (tévesen jelölte meg a kötelezett nevét és pontatlanul töltötte ki a kamat rovatot), majd a fizetési meghagyás iránti kérelem visszautasítása tárgyában hozott végzésről nem tájékoztatta a megbízóját, továbbá nem jelentett be fellebbezést a megbízóra hátrányos döntés ellen.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül bocsássa a Kamara rendelkezésére.
A felhívásban közölt határidőben a fegyelmi eljárás vizsgálati szakaszában nem, míg a tárgyalási szakaszban is csak részben terjesztette elő az eljárás alá vont ügyvéd az ügyre vonatkozó releváns iratait.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Eljárás alá vont ügyvéd az eljárás vizsgálati szakaszában passzív volt, majd a vizsgálati szakban kapott felhívás után - bár iratokat a vizsgálat során nem csatolt - a közvetítő eljárásban részt kívánt venni. Közvetítői eljárásban egyezség nem jött létre a felek között.
A fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában az eljárás alá vont ügyvéd néhány ügyre vonatkozó iratot becsatolt, így a B. és C. tényállás megállapításához az iratok átadásával saját maga is hozzájárult. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában úgy nyilatkozott, hogy a fegyelmi felelősségét elismeri, „ügyvédi irodám hibázott, fegyelmi felelősségemet elismerem”. Hivatkozott nehéz időszakára és adminisztrációs nehézségeire.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy
i) az ügyvédi megbízását nem foglalta írásba;
ii) nem terjesztett elő kereseti ellenkérelmet;
iii) a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően terjesztette elő;
iv) a visszautasító végzést nem fellebbezte meg;
v) a Kamara felhívására nem reagált, továbbá nem csatolta az ügyre vonatkozó valamennyi iratot
megsértette Üttv. és az ÜESZ (6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat) egyes rendelkezéseit, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. szándékos, részben folytatólagos fegyelmi vétséget követett el. A fegyelmi biztos (a fegyelmi tárgyalás berekesztését megelőző) végindítványban a tényállás fenntartása mellett - a fegyelmi eljárást kezdeményező eredeti határozattól eltérően - 4 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének megállapítását; pénzbírság kiszabását és átalányköltségben való marasztalását kérte.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa - döntően - alapos.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló okiratok és a tanúk, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd vallomása alapján állapította meg a tényállást és állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd eljárása megalapozza a fegyelmi vétség megállapítását.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az „ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.” Az Üttv. 28. § (3) bekezdése értelmében a „...a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár...” Az Üttv. 29. § (1) bekezdése megállapítja, hogy „a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.”
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1. pontja megállapítja, hogy „az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.”
Az ÜESZ 2.2. pontja alapján: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”
Az ÜESZ 12.2. a) bekezdése meghatározza: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni (...) az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának (...)”
Az ÜESZ 12.3. pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakaszban a Kamarával nem kommunikált, később a közvetítői eljárás eredménytelen lezárását követően a tárgyalási szakaszban csatolt iratokat.
A fegyelmi tárgyalásokon úgy nyilatkozott, hogy a fegyelmi felelősségét, irodája hibáját elismeri.
Iratok és a vallomások alapján a fenti A. tényállás körében kétséget kizáró módon állapította meg a Fegyelmi Tanács, hogy eljárás alá vont ügyvéd a megbízása ellenére az érdemi ellenkérelmet nem terjesztette elő a Járásbíróság előtt a felperes által a Bejelentő ellen szerződéstől elállás semmisségének megállapítása és kötbér megfizetése iránti ügyében. Utóbb pedig, amikor bírósági meghagyás került kibocsátásra az ügyben, akkor jogorvoslattal élt ugyan, de az elmulasztott cselekményt nem pótolta megfelelően. Hiányosan nyújtotta be a bírósági meghagyással szemben előterjesztett ellentmondást, mert az előterjesztendő ellenkérelem sem alaki, sem érdemi védekezést nem tartalmazott, így az ellentmondás visszautasításra került.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ellentmondás elutasítása tárgyában hozott végzés ellen nem jelentett be fellebbezést.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízót nem tájékoztatta a megbízása alapján képviselt ügy (negatív) eredményéről.
Az ügyben végrehajtás is indult, melynek a költségei a megbízót terhelték.
Ebben az ügyben az eljárás alá vont ügyvéd - az iratok alapján nem vitatható módon - kétségtelenül eljárt, azonban megbízási szerződést nem csatolt, így annak hiányát is a fegyelmi biztos alappal rótta a terhére.
A fentiekhez hasonlóan alakult a tényállás a B. és C. tényállásokkal összefüggésben, ahol a megbízás tényét a becsatolt iratok és vallomások egyértelműen alátámasztották, nem volt vitás a 60-60.000 Ft (eljárási költség) megfizetése sem a megbízó részéről. Ennek ellenére a két fizetési meghagyás hibásan került előterjesztésre az eljárás alá vont ügyvéd részéről. A hiányok miatt mindkét esetben visszautasításra került sor. Egyik esetben sem élt az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezéssel, és az elutasításról a megbízót nem tájékoztatta, az ügyet kezeletlenül hagyta. A megbízó - a bejelentése szerint - nem tudta, hogy az az ügy, amelyben megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, folyamatban van-e, illetve mi lett vele.
Azt a körülményt a fegyelmi biztos nem rótta a terhére, hogy megbízási szerződést nem készített, így a Fegyelmi Tanács e kérdésben nem is foglalt állást, illetve e tényállások körében az iratcsatolási kötelezettség elmulasztását sem rótta a terhére.
Itt jegyzi meg a Fegyelmi Tanács, hogy az ügyben nem a B. és C. ügyekben rendelte el a fegyelmi eljárást a vezető fegyelmi biztos, hanem az A. tényállás körében.
A bejelentésben a bejelentő a B. és C. tényállásokkal összefüggésben is tett bejelentést, de e körben a fegyelmi biztos csak a fegyelmi tárgyaláson egészítette ki a fegyelmi eljárást elrendelő határozat tényállását. Olyan ügyben pedig, ahol nem kap felhívást az eljárás alá vont ügyvéd, iratcsatolási kötelezettsége nem is keletkezik; e körben mulasztást sem követhet el.
Az eljárás alá vont ügyvédet a vezető fegyelmi biztos a megbízás körében (A. tényállás) keletkezett iratok megküldésére igazolt módon hívta fel, e kötelezettségének nem tett eleget.
Az eljárás alá vont ügyvédnek nincs megjelenési kötelezettsége a fegyelmi tárgyaláson, sőt érdemi védekezés előterjesztésére sem köteles. Köteles azonban iratokat csatolni a megbízással összefüggésben.
Ezen iratcsatolási kötelezettség megsértése önálló fegyelmi vétség, mely attól függetlenül megállapítható, hogy azon cselekmény, ami miatt a fegyelmi eljárás elindult, végül megállapíthatóvá válik-e az eljárás alá vont terhére.
A konkrét esetben teljesen egyértelmű az iratcsatolási kötelezettség megsértése, hiszen a tárgyalt ügyben (tényállás szerint) volt megbízása az eljárás alá vont ügyvédnek. Iratok megsemmisülésére soha semmilyen módon nem hivatkozott, és minden megbízással összefüggésben kétségtelenül kell, hogy iratok legyenek az ügyvédnél, ha más nem, akkor az ügyfél által aláírt megbízási szerződés, vagy utóbb az ügyfél/megbízó azonosításával összefüggő adatok, iratok.
Az eljárás alá vont ügyvéd esetében a vétkesség foka körében nem lehetett más megállapítása a Fegyelmi Tanácsnak a tényállás alapján, mint az, hogy a fegyelmi vétségek elkövetése szándékos.
A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd magatartását 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősítette a fegyelmi biztos - módosított - indítványának megfelelően.
A tényállás A. pontjában foglalt megbízással összefüggésben azt állapította meg a Fegyelmi Tanács, hogy a megbízást nem teljesítette, a tájékoztatási kötelezettségét megsértette, a jogorvoslati jog gyakorlását elmulasztotta (illetve azt hiányosan teljesítette), továbbá azt, hogy megbízási szerződést nem készített az eljárás alá vont ügyvéd. Ez 1 rendbeli fegyelmi vétséget jelent (a megbízás számának megfelelően), függetlenül attól, hogy egy megbízáson belül hány szabályszegés került megállapításra. Ez okból - nevezetesen az egy megbízáson belüli több szabályszegésre tekintettel - került sor a folytatólagosság megállapítására e tényállás kapcsán.
A tényállás B. és C. pontjában foglalt megbízásokkal összefüggésben a megbízás nem teljesítését (ezen belül a jogorvoslati jog gyakorlásának elmulasztását), a szakmai hibákat, melyen a visszautasítások alapultak és a tájékoztatási kötelezettség megsértését állapította meg a Fegyelmi Tanács; ez további 1-1 rendbeli fegyelmi vétséget jelent (a megbízások számának megfelelően).
Önálló fegyelmi vétségként került megállapításra a tényállás D. pontjában foglalt iratcsatolási kötelezettség megsértése, mivel a tiszta mulasztással elkövetett fegyelmi vétség is további 1 rendbelinek minősül.
A Fegyelmi Tanács a rendelkező részben írt fegyelmi büntetés kiszabását tartotta arányban állónak az elkövetett cselekmények tárgyi súlyával.
A cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor egyaránt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.
Az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján a Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével - ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak - mérlegelési jogkörében szabja ki.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére több szándékos szabályszegés állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. rendelkezései szerint kiszabható (max. 1.000.000 Ft) pénzbírság összegének alsó-középső régiójába tartozó összeget találta megfelelőnek.
Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács többet is észlelt, így fokozott nyomatékkal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a felelősségét elismerte, és a hibáját vállalta. Enyhítő átlagos súllyal, hogy közvetítői eljárásban is részt vett.
Enyhítő körülmény a három gyermekről való gondoskodási kötelezettség (még, ha nagykorú tanulók is vannak a gyermekek között).
Átlagos súllyal értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi vétségek elkövetése óta több, mint 2 év telt el, így az időmúlást már a felelősséget enyhítőként kellett figyelmembe venni.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabásakor súlyosító körülményt észlelt és értékelt, így súlyosít a folytatólagosság, miszerint egy megbízáson belül több mulasztás is a terhére volt róható, súlyosít továbbá az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete, továbbá a jelen ügyben elkövetett fegyelmi vétségeket az ellene folyamatban lévő fegyelmi eljárás hatálya alatt követte el.
A Fegyelmi Tanács fokozott nyomatékkal értékelte súlyosítóként a fegyelmi vétségek kettőnél nagyobb halmazatát.
A fentiek szerint a büntetés meghatározásakor figyelemmel volt a Fegyelmi Tanács az elkövetés körülményeire és eredményére, így megállapította, hogy a bekövetkezett eredményre is tekintettel (miszerint a Bejelentő a vállalt feladatok színvonalas teljesítését alappal várta el és kiszolgáltatottnak érezhette magát, amikor az ügyeiben tájékoztatást sem kapott, de az ügyei nem is haladtak előre - ezáltal az ügyvédi hivatásrendbe vetett bizalom is sérült) a meghatározott és kiszabott büntetés van arányban.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére. Az átalányköltséget a 40.2. a) pont alapján 80.000 Ft összegben határozta meg a Fegyelmi Tanács.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. március 19. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 213.)