Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.215/22. határozata

megbízó tájékoztatásának elmulasztása, iratvisszatartás, megbízási díj elszámolásával kapcsolatos kötelességszegés

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. július 4. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács

100.000 Ft (Egyszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek végrehajtását
2 (kettő) évre felfüggeszti.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft (Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte, amelyet további 3 hónappal meghosszabbított, majd a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

A bejelentő és társa azzal bízták meg az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a devizahiteles ügyükben az eljárások során a jogi képviseletüket lássa el.

Az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott keresetlevél nyomán a [...] Bank Zrt. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában peres eljárás indult a bíróság előtt.

A 2020. szeptember 17-én megtartott perfelvételi tárgyaláson a bíróság kérdésére az eljárás alá vont ügyvéd azt állította, hogy nemrég kapta kézhez felperesektől a meghatalmazását, amire tekintettel további határidő biztosítását kérte a bírói kérdések megválaszolása érdekében.

A bíróság végül a tárgyaláson – a jogkövetkezmények és további felhívások közlése mellett – felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vírushelyzetre tekintettel előkészítő iratát – módosított keresetét visszautasítás terhével – nyújtsa be 15 napon belül mellőzés terhével.

A bíróság a perfelvételi tárgyalást a felperes keresetmódosítása okán 2020. november 17-re halasztotta, amelyről az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt, részére a vonatkozó jegyzőkönyvet kérése ellenére nem küldte meg.

Bíróváltást követően 2020. december 10-én került sor az újabb perfelvételi tárgyalásra, ahol a bíróság tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet a keresetváltoztatásának ellentmondásairól és hiányosságairól, majd visszautasította a korábban benyújtott keresetváltoztatást.

Az eljárás alá vont ügyvéd kérte, hogy a bíróság a közelgő ünnepekre tekintettel engedélyezze számára, hogy a keresetváltoztatást 30 napon belül csatolja a bíróságra.

A perfelvételi tárgyalás 2021. március 2-ra került elhalasztásra.

Az eljárás alá vont ügyvéd a folytatólagos perfelvételi tárgyaláson történtekről és az ügy állásáról nem tájékoztatta bejelentőt, részére a vonatkozó jegyzőkönyvet kérése ellenére nem küldte meg, a keresetváltoztatást a vállalt határidőben nem nyújtotta be.

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéddel folytatott kommunikáció nehézségei okán végül személyesen a bíróságon betekintett a peres iratokba, ahol szembesült a fenti körülményekkel.

A mulasztásokat az eljárás alá vont ügyvéden számon kérte, aki közölte, hogy azok nem az ő hibájából adódtak, de a bejelentő ekkor jelezte, hogy a pertől el kíván állni, egyben kéri a korábban kifizetett munkadíjjal való elszámolást. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban közölte, hogy pénzt nem ad vissza, az aktáját a bejelentő elviheti, majd letette a telefont.

A bejelentő ezt követően telefonon és e-mailben is megkereséssel fordult az eljárás alá vont ügyvédhez, de válaszokat nem kapott, ezért 2021. február 15-én e-mailben is megvonta a megbízást, egyben kérte, hogy a korábban szóban közölteknek megfelelően az eljárás alá vont ügyvéd jelentse be a bíróság felé az elállását, továbbá ismételten követelte a kifizetett munkadíjjal történő elszámolást és az iratainak a kiadását. Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. március 3-án a bíróság felé eleget tett bejelentési kötelezettségének, azonban a bejelentő egyéb megkereséseire nem reagált.

A bejelentő állítása szerint a megbízás fennállása alatt több részletben összesen 454.725 Ft-ot fizetett ki az eljárás alá vont ügyvéd részére ügyvédi munkadíjként, kérte az átadott összeggel történő elszámolást, amely azonban nem történt meg annak ellenére, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az átvett összegről számlákat állított ki.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában 1 rb. szándékos, folytatólagos fegyelmi vétségben kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítani, amelyet a tárgyaláson fenntartott.

Végindítványában kifejtette azt, hogy az eljárás alapján megállapítható, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3), 28. § (3), 29. § (1), 39. § (3), 52. § (2) bekezdését, illetve az ÜESZ. 2.1., 2.4., 6.10. pontjai szerinti rendelkezéseket, valamint a 2007. évi CXXVII. tv. 159. § (1) bekezdésében foglaltakat, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére tekintettel felfüggesztett pénzbírság fegyelmi büntetésre tett indítványt az enyhítő körülmények figyelembevételével.

Az eljárás alá vont védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el, az eljárás megszüntetését kérte.

Előadta, hogy az ügyfél tudomással bírt a keresetlevél tartalmáról, továbbá az üggyel kapcsolatos nehézségekről, bírói akadályokról is.

Az ügyfele 2021. januárjában ment be a bíróságra, ekkor szembesült a keresetlevél visszautasításáról, ami után elment egy másik ügyvédhez, aki nem foglalkozott ilyen perekkel, s aki olyan félelmet ébresztett az ügyfélben, ami miatt megijedt, a keresetet visszavonta.

Az ügyfél türelmetlen volt, gyors eredményt várt el, ez az egész ügy lényege, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd nem tudott teljesíteni.

A munkadíjjal elszámolt, az iratokat visszaadta.

A korábban írásban csatolt védekezését továbbra is fenntartotta, s kérte az eljárás megszüntetését.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 52. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.

Az ÜESZ 2.2. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

AZ ÜESZ 3.1.2. pontja szerint az ügyvéd ügyfelének képviseletét és a számára nyújtott tanácsadást késedelem nélkül, lelkiismeretesen és gondosan köteles teljesíteni. Az ügyvéd köteles személyesen felelősséget vállalni a részére adott megbízás teljesítéséért és a rábízott ügy állásáról köteles ügyfelét tájékoztatni.

Az ÜESZ 5.10. pontja rögzíti, hogy az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell.

Az ÜESZ. 6.10. pontja szerint, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.

A leírtak alapján – a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványtól eltérően – megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja alapján minősülő 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el:

– Az ügyféllel nem megfelelően tartotta a kapcsolatot, az eljárásról nem adott érthető felvilágosítást az ügyfél többszöri kérése ellenére sem (ÜESZ 3.1.2.);

– az átvett munkadíjjal nem számolt el, a számlák kiállítása ugyanis nem jelent elszámolást (ÜESZ 6.10.);

– az átvett iratokat nem adta át az előírásoknak megfelelő formában (Üttv. 52. § (2) bek.).

A fegyelmi tanács súlyosító körülményt nem észlelt, enyhítő körülményként értékelte az időmúlást.

Mindezek figyelembevételével a fegyelmi tanács a bűnösségi körülményekre tekintettel a kiszabott pénzbírság büntetés végrehajtását az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján 2 évre felfüggesztette.

A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 111. § (2) bekezdésére, amely szerint a kizáráson kívüli más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének (80.000 Ft) megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 5. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 215.)