Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.216/5. határozata

büntetőeljárásról (hivatali vesztegetés)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban, 2022. január 14. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 4 (négy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

670.000 Ft, azaz Hatszázhetvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott 670.000 Ft, azaz Hatszázhetvenezer forint pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a törvényszék jogerős és végrehajtható ítélete alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívására előterjesztette nyilatkozatát.

A fegyelmi biztos a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett:

A törvényszék tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy a jogerőre emelkedett ítéletével az eljárás alá vont ügyvéd, mint VIII. rendű vádlott bűnösségét megállapította 3 rb., a Btk. 293. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő, felbújtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében. Ezért a bíróság vele szemben kettő év szabadságvesztést és 125 napi tétel, napi tételenként 10.000 Ft pénzbüntetést szabott ki. A szabadságvesztés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette, egyúttal a bíróság a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette.

Az eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.4. a) pontjában írt kötelezettsége ellenére nem jelentette be, hogy ellene büntetőeljárás indult.

A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.

A fegyelmi biztos végindítványa

A fegyelmi biztos arról tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot, hogy a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálásával egyetért. Egyben megtette indítványát a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltak fenntartása mellett.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § a) pontjában rögzítetteteket és ezzel három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Továbbá az eljárás alá vont ügyvéd a büntetőeljárás megindításáról, illetve gyanúsítottkénti meghallgatásáról a Budapesti Ügyvédi Kamarának bejelentést nem tett, a büntetőeljárás tényéről a törvényszék átiratából szerzett csak tudomást a Kamara.

Ezen mulasztásával az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontjában írtakat és ezzel egyrendbeli, ugyancsak szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, egyúttal kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet az eljárással kapcsolatosan felmerült átalányköltség megtérítésére is.

Az eljárás alá vont ügyvéd a végindítványra nyilatkozatot, észrevételt nem tett.

A tényállás

A törvényszék jogerőre emelkedett ítéletével az eljárás alá vont ügyvédet, mint VIII. rendű vádlottat bűnösnek találta 3 rb., a Btk. 293. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő felbújtóként folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében és ezért őt kettő év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 125 napi tétel, napi tételenként 10.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Az így összesen kiszabott 1.250.000 Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell egy-egy nap szabadságvesztésre átváltoztatni. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette, egyúttal a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette.

Az ítélet indoklásából kitűnően az ügyészség vádiratában 10 vádlottal szemben emelt vádat, majd az eljárás alá vont ügyvéddel, mint VIII. rendű vádlottal - a vele kötött egyezség alapján - módosította a vádiratot és őt az ítélet rendelkező részében írt minősítésű bűncselekményekkel vádolta, egyben a Be. 424. § (2) bekezdése szerint indítványozta az egyezség jóváhagyását és az annak megfelelő ítélet meghozatalát.

Az ítélet indoklásából kitűnően az eljárás alá vont ügyvéd a NAV előtt indult eljárásokkal kapcsolatosan adatokat szerzett meg egy vádlott-társától. A bűncselekmények elkövetésére 2018. évben került sor. Az eljárás alá vont ügyvédnek tudomása volt arról, hogy vádlott-társa a NAV-nál szolgálatban álló hivatalos személy ismerősén keresztül jut hozzá a nem nyilvános bűnügyi adatokhoz oly módon, hogy azt ismerőse a hivatali kötelezettségét megszegve szerzi meg a NAV büntetőügyéből. Az eljárás alá vont ügyvéd tudomással bírt arról is, hogy a rendszeresen biztosított előnyökért nyújtja ezeket a szolgáltatásokat és információkat. Mindezek alapján a bíróság az eljárás alá vont ügyvéd elleni vádakat alaposnak tartotta, és az egyezséget jóváhagyva a fent idézett tartalmú ítéletet hozta az eljárás alá vont ügyvéddel, mint VIII. rendű vádlottal szemben. Az ítélet a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

Az eljárás alá vont ügyvéd a büntetőeljárás megindításáról, illetve gyanúsítottkénti meghallgatásáról a Budapesti Ügyvédi Kamarának bejelentést nem tett, a büntetőeljárás tényéről a Kamara a törvényszék 2021. október 8-án kelt átiratából - a jogerős elsőfokú ítélet megküldésével - szerzett tudomást.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban határidőben előterjesztett nyilatkozatában a büntetőeljárás bejelentési kötelezettség elmulasztását elismerte.

Előadta, hogy mulasztását kimenteni nem tudja, magyarázatként annyit tud mondani, hogy - mint büntetőjoggal nem foglalkozó ügyvédnek - nem volt tudomása a Kamara felé fennálló adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségéről: ezért áttanulmányozta az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt (Üttv.), valamint a Fegyelmi Eljárási Szabályzatot. Az Üttv. 140. § (2) bekezdése alapján úgy gondolta, hogy a Kamara felé nincs bejelentési kötelezettsége, tekintve, hogy a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság tájékoztatja a területi ügyvédi kamara elnökét a büntetőeljárásról, a vádemelésről és a büntetőeljárás befejezéséről.

A vezető fegyelmi biztos felhívásának kézhezvételét követően bírt tudomással arról, hogy az őt terhelő, a Kamara felé fennálló bejelentési kötelezettséget az Ügyvédi Etikai Szabályzat tartalmazza, amely szabályzat rendelkezéseinek áttekintését elmulasztotta.

A büntetőeljárással kapcsolatban az eljárás során fel sem merült benne, hogy a terhére rótt bűncselekményt ügyvédként követte volna el, és a hatósággal együttműködve a hatóság munkáját mindvégig segítette.

A fegyelmi vétség elkövetését elismerte és egyben kérte méltányos fegyelmi büntetés kiszabását.

A Fegyelmi Tanács határozata és jogi indoka

Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú, jogerős ítélet tényállása alapján az eljárás alá vont ügyvéd a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményeket, így a kifogásolt tevékenységet 2018. májusától valósította meg, ezért fegyelmi felelősségének elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eljárásjogi szempontból az előzetes vizsgálati eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.

Az Üttv. 107. § értelmében: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”

Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint: „Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.”

Az 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

Az 1. § (5) bekezdés értelmében pedig: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.”

Az ÜESZ 1.3. Ezt a szabályzatot az ügyvédi tevékenység gyakorlója ügyvédi kamarai tagsága alatt, illetve ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétele hatálya alatt megvalósított tevékenységére és mulasztására kell alkalmazni.

A 2.1. kimondja: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, (...)

A 2.5. pont szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója betartja a közhatalmi eljárások rendjét, és tiszteletben tartja a közhatalmi szervek méltóságát.

A 12.1. értelmében: „12.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.

A 12.3. és 12.4. pontjai alapján: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”

12.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - eljáró hatóság, illetve bíróság nevének és az ügy számának a feltüntetésével - köteles bejelenteni a területi ügyvédi kamarának, ha a) közvádra üldözendő eljárásban gyanúsítottként hallgatták meg, b) pótmagánvádas eljárás során a bíróság a bűnösségét jogerősen megállapította, c) - a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó ügyfele irodája kivételével - az irodájában házkutatást tartanak.”

A Fegyelmi Tanács a tényállást a törvényszék jogerős ítélete és az eljárás alá vont volt ügyvéd igazoló nyilatkozata alapján állapította meg, és azt minden vonatkozásában aggálytalannak tekintette.

Az eljárás alá vont ügyvéd hivatását gyakorló ügyvédként 3 rendbeli, a Btk. 293. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő, felbújtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettét valósította meg, bűnösségét a törvényszék jogerős ítéletében megállapította és ezért 2 (kettő) év börtönfokozatú szabadságvesztésre és 125 napi tétel, napi tételenként 10.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtást 3 év próbaidőre felfüggesztette és az eljárás alá vont ügyvédet előzetes mentesítésben részesítette.

Mind az Üttv., mind az ÜESZ meghatározza az ügyvédi tevékenység gyakorlásának alapvető - a fentiekben idézett - szabályait.

Az ügyvéd a tevékenységének gyakorlása során törvénytelen, jogszabályba ütköző eszközöket nem vehet igénybe.

Önmagában a bűncselekmény elkövetése - annak bizonyítottsága esetén - az ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettség szándékos megszegésével megvalósuló fegyelmi vétségnek minősül.

Az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett hivatali vesztegetés olyan cselekmény, amely különösen alkalmas az ügyvédi hivatásba, az ügyvédi tevékenységbe vetett társadalmi bizalom, megítélés csorbítására, az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére.

Ezt támasztja alá az Üttv. 22. § (1) bekezdés cc) pontja is, mely értelmében

„Nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, aki büntetlen előéletű, de akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a mentesítés beálltától számított három évig,”

Az ügyvédek által megvalósítható fegyelmi vétségek közül különös súlyú az, ha az ügyvéd tevékenységének gyakorlása során olyan cselekményt követ el, amely miatt a büntetőjogi felelőssége megállapításra kerül.

Össz-ügyvédi érdek, hogy az ilyen magatartások ellen a Kamara határozottan lépjen fel az ügyvédi tevékenység és hivatás presztízsének fokozott megóvásáért.

A Fegyelmi Tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatában előadottakat: az ügyvédekre vonatkozó, az Üttv-ben, valamint annak 158. § (1) bekezdés 1., 8.,16., 17., 20. pontjaiban felsorolt - többek között etikai, fegyelmi eljárási szabályzat - nem ismerete nem mentesíti az ügyvédi tevékenységet gyakorlóját, különös figyelemmel az ÜESZ 12.6. pontjában szabályozott, a Kamara felé fennálló bejelentési kötelezettségre.

Az pedig relevanciával nem bír, hogy az ügyvéd büntetőjoggal nem foglalkozik.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának alapvető feltétele, hogy az ügyvéd tisztában legyen szakmájára vonatkozó jogszabályokkal, etikai rendelkezésekkel, az elvárt magatartási szabályokkal: ennek súlyát fejezi ki az Üttv. fegyelmi vétség fogalmát meghatározó rendelkezése is, miszerint az ügyvéd nem csak tevékenysége gyakorlása során, hanem azon kívül is olyan magatartást kell, hogy tanúsítson, amely az ügyvédi hivatás tekintélyét nem veszélyezteti, nem sérti.

Az eljárás alá vont, mint praktizáló ügyvéd részéről különösen nem fogadható el olyan védekezés, miszerint az ellene hivatali vesztegetés gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban fel sem merült benne, hogy a terhére rótt bűncselekményt ügyvédként követte volna el. Ezt önmagában a büntetőeljárás tárgyává tett cselekmény minősítése is kizárja.

A Fegyelmi Tanács különös súllyal értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fent idézett érdemi védekezését.

A Fegyelmi Tanács súlyosbító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelősségét is megalapozó, jogerős ítéletben megállapított fenti magatartását, továbbá a fegyelmi vétség rendbeliségét.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont a fegyelmi felelősségét elismerte.

A büntetőeljárásra vonatkozó bejelentési kötelezettség, valamint az előzetes vizsgálati eljárásban a releváns iratok csatolásának elmulasztása önálló fegyelmi vétség: eljárás alá vont ügyvéd az ellene folyamatban lévő büntetőeljárást, gyanúsítottkénti kihallgatását nem jelentette be a Kamarának és a törvényszék átirata alapján hivatalból megindult előzetes vizsgálati eljárásban a bíróság jogerős ítéletét nem küldte meg a Kamarának.

Mindebből következően a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a 3 rendbeli, a Btk. 293. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő, felbújtóként, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében bűnösségét megállapító magatartásával, amelyben a bíróság őt marasztalta, 3 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget, míg azzal a magatartásával, hogy az ellene indult büntetőeljárást és az abban született jogerős határozatot nem jelentette be a Kamarának, további egy rendbeli, ugyancsak szándékos fegyelmi vétséget követett el, megszegve az Üttv. 1. § (1), (3) és (5) bekezdését, illetve az ÜESZ 1.3., 2.1., 2.5.,12.1., 12.3. és 12.4. pontjaiban foglalt rendelkezéseket.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével: a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében - a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak.

A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kiszabható pénzbírság maximuma 1.000.000 Ft, amelynek kiszabott mértékét - ugyancsak mérlegeléssel - a rendelkező rész szerinti összegben látta arányban állónak a megvalósított fegyelmi vétséggel.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. február 9. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 216.) 36l


  Vissza az oldal tetejére